Rajzolatok a társas élet és divatvilágból, 1835. július-december (1. évfolyam, 2/1-52. szám)

1835-10-28 / 34. szám

PEST OCTOBER’ 28dik. Megjelen e’ divatujság hetenkint 2szer, esz­tendő alatt legalább 64 képpel. Helyben fél évi dija 4 fr., egész évi 8 fr. Postán 5 fir. és le­v. pengő. NERO MINT HANGÁSZ. A’ történetírók , kik Nérót a’ Caesarok’ trón­ján lelik, mire őt főleg Agrippina’ anyai gondos­kodása emelé, császárnak köszöntik őt. De ezen írók, a’ homlokát környező diadema’ sugári által vakítottak, csak a’ zsarnokot láták benne, ki kénye szerint uralkodott az ösmert világ’ félré­szén , és némelly erényes tulajdonit, csak hamar enyésző szikrákhoz hasonlítókat, olly dicséretek­kel halmozók, mellyek további élete’ sötét színeit iszonyatosságai és kicsapongásival még inkább ki­emelek. Tacitus, Sveton , Plutarch és mások gya­­lázták ezen koronás hóhér’ emlékét, és tobzódá­sai’ bajtársa, Petronius , mint udvari­ ember és vidám philosoph beszélte­ el azokat, ki a’ bohósá­gok iránt, mellyekben részt ven, igen türelmes. Az ő körülményes leirásai az akkori szokások­nak fölötte érdekesek és operai jelenetekre fölsé­­ges gondolatokat adhatnának. Nero testestül lel­­kestül hangász volt, virtuóz­nak született 's az maradt életében, daczára Seneca’ beszédeinek’s a’ rómaiak’, spanyolok’ és gallusok’ lázadásainak. Művészi életét egy tánczossal és borbélylyal kez­­dé ’s a’ trónon is az udvar’ lármájának ’s a’ nyil­vános ügyek’ unalmas vitatásának közepette foly­tató azt. Ha valami zendülés vagy összeesküvés őt magas helyzetéről lehányni készülő, hová fon­­dorkodások által emeltetett, ezt szokta mondani: ,,annál jobb, legalább szabad lesz, a’ nemes han­­gászi mesterséget, mint értem, gyakorolnom. A’ világ ismerni tanulandja Nérót, én szerencsémet és híremet egyedül elmémnek köszönhetem.“ Nérónak még több illy nemű nyilatkozási volnának felhozhatók, ha rendkivüli és örökös vonzalmát a’ hangászathoz uj bizonyításokkal kellne megmutatni. Illy nemű embernek, kit ezen bűvös művészet’ ördöge megszólott és szerzői lel­­kesülésétől egészen elragadtaték, szükségképen végnélküli bohóságokat kellett elkövetnie, miiidőn a’ kormány’ fékei kezébe adattak. A’ legfőbb ha­talom veszélyes fegyver és Nero azt minden meg­gondolás nélkül használta. Sully egy hegedűt tört­el azon hangász’ fején , ki előtte rosz fogást tön ; Nero a’ vakmerőt, ki operáit kritizálta volna, karddal döfendő keresztül. Nem akarok annyira menni, hogy Tacitus’és a’ többi történetírók’ adatait, kik Néróra nézve csalatkoztak , javítgassam ’s vétkeit és szörnytet­teit épen nem védelmezem ; de legyen még is sza­­bad ezen remek hangászt olly sok alacsony csá­szárok’ sorából kiemelnem, őt a’ híresebbek közé, számolandó és a’ művészet helyett boszút állani azon gyalázatokon, mellyekkel a’ római történet­könyvek őt terhelik, midőn Nero’ tetteit irják­ le. Tacitus a’ hangászatot gyalázatos, becstelen do­lognak nevezi , de kétségkivü­l nem tudó, habár említi is a’ zsidókat évkönyveiben , hogy Dávid királynak ez vala tiszteleti czíme. Csupán köz­­rendű embereknek csak két módjuk van híressé válhatni — — vagy elme vagy gonosztettek által ; mért ne élhetnének ezekkel az országnók is . Ne­ro, ki hírt akara magának szerezni, mind két utat megpróbálta, és mind a’ két czélt elére. Nero, Domitius Aenobarbus’ és Agrippina’ fia Antiumban September’ 3dikán született Tiber halála után 9 hónappal. A’ melléknév Aenobarbus, mellyet nemzetsége viselt, rézszakást vagy veres­szakást jelentett. Harmadik esztendőben elveszte atyját, ki ugyan neki rendelé vagyona’ egyik részét, mely­­lyet azonban meg nem kapott, minthogy öröklő­társa Cajus az egész vagyont elfoglaló, ’s midőn eztán nem sokára anyja számüzeték , olly szűköl­ködő állapotba juta, hogy Lepida nénje őt magá­hoz véve, hol csupán egy tánczost és egy borbélyt kapott tanitókul. A’ tánczosok az időben hangá­szok is voltak’s tán mind kettő egyiránt vett részt Nero’ hangászi nevelésében ; annyi bizonyos, hogy ő gyermekségétől fogva tanulta a’ hangászatot ’s már sokat haladt benne, midőn uralkodó-székre jutott. .. TÁRSAS ÉLET ÉS DIVATVILÁGBÓL. 1858. 34. szám. Előfizethetni Helyben a­ kiadónál Dorottya ut­­czában Czigler házban Ildik szám alatt. — Pesten kívül pedig minden cs. kir. Pos­ta-hivatalnál.

Next