Rajzolatok a társas élet és divatvilágból, 1835. július-december (1. évfolyam, 2/1-52. szám)
1835-10-28 / 34. szám
PEST OCTOBER’ 28dik. Megjelen e’ divatujság hetenkint 2szer, esztendő alatt legalább 64 képpel. Helyben fél évi dija 4 fr., egész évi 8 fr. Postán 5 fir. és lev. pengő. NERO MINT HANGÁSZ. A’ történetírók , kik Nérót a’ Caesarok’ trónján lelik, mire őt főleg Agrippina’ anyai gondoskodása emelé, császárnak köszöntik őt. De ezen írók, a’ homlokát környező diadema’ sugári által vakítottak, csak a’ zsarnokot láták benne, ki kénye szerint uralkodott az ösmert világ’ félrészén , és némelly erényes tulajdonit, csak hamar enyésző szikrákhoz hasonlítókat, olly dicséretekkel halmozók, mellyek további élete’ sötét színeit iszonyatosságai és kicsapongásival még inkább kiemelek. Tacitus, Sveton , Plutarch és mások gyalázták ezen koronás hóhér’ emlékét, és tobzódásai’ bajtársa, Petronius , mint udvari ember és vidám philosoph beszélte el azokat, ki a’ bohóságok iránt, mellyekben részt ven, igen türelmes. Az ő körülményes leirásai az akkori szokásoknak fölötte érdekesek és operai jelenetekre fölséges gondolatokat adhatnának. Nero testestül lelkestül hangász volt, virtuóznak született 's az maradt életében, daczára Seneca’ beszédeinek’s a’ rómaiak’, spanyolok’ és gallusok’ lázadásainak. Művészi életét egy tánczossal és borbélylyal kezdé ’s a’ trónon is az udvar’ lármájának ’s a’ nyilvános ügyek’ unalmas vitatásának közepette folytató azt. Ha valami zendülés vagy összeesküvés őt magas helyzetéről lehányni készülő, hová fondorkodások által emeltetett, ezt szokta mondani: ,,annál jobb, legalább szabad lesz, a’ nemes hangászi mesterséget, mint értem, gyakorolnom. A’ világ ismerni tanulandja Nérót, én szerencsémet és híremet egyedül elmémnek köszönhetem.“ Nérónak még több illy nemű nyilatkozási volnának felhozhatók, ha rendkivüli és örökös vonzalmát a’ hangászathoz uj bizonyításokkal kellne megmutatni. Illy nemű embernek, kit ezen bűvös művészet’ ördöge megszólott és szerzői lelkesülésétől egészen elragadtaték, szükségképen végnélküli bohóságokat kellett elkövetnie, miiidőn a’ kormány’ fékei kezébe adattak. A’ legfőbb hatalom veszélyes fegyver és Nero azt minden meggondolás nélkül használta. Sully egy hegedűt törtel azon hangász’ fején , ki előtte rosz fogást tön ; Nero a’ vakmerőt, ki operáit kritizálta volna, karddal döfendő keresztül. Nem akarok annyira menni, hogy Tacitus’és a’ többi történetírók’ adatait, kik Néróra nézve csalatkoztak , javítgassam ’s vétkeit és szörnytetteit épen nem védelmezem ; de legyen még is szabad ezen remek hangászt olly sok alacsony császárok’ sorából kiemelnem, őt a’ híresebbek közé, számolandó és a’ művészet helyett boszút állani azon gyalázatokon, mellyekkel a’ római történetkönyvek őt terhelik, midőn Nero’ tetteit irják le. Tacitus a’ hangászatot gyalázatos, becstelen dolognak nevezi , de kétségkivül nem tudó, habár említi is a’ zsidókat évkönyveiben , hogy Dávid királynak ez vala tiszteleti czíme. Csupán közrendű embereknek csak két módjuk van híressé válhatni — — vagy elme vagy gonosztettek által ; mért ne élhetnének ezekkel az országnók is . Nero, ki hírt akara magának szerezni, mind két utat megpróbálta, és mind a’ két czélt elére. Nero, Domitius Aenobarbus’ és Agrippina’ fia Antiumban September’ 3dikán született Tiber halála után 9 hónappal. A’ melléknév Aenobarbus, mellyet nemzetsége viselt, rézszakást vagy veresszakást jelentett. Harmadik esztendőben elveszte atyját, ki ugyan neki rendelé vagyona’ egyik részét, melylyet azonban meg nem kapott, minthogy öröklőtársa Cajus az egész vagyont elfoglaló, ’s midőn eztán nem sokára anyja számüzeték , olly szűkölködő állapotba juta, hogy Lepida nénje őt magához véve, hol csupán egy tánczost és egy borbélyt kapott tanitókul. A’ tánczosok az időben hangászok is voltak’s tán mind kettő egyiránt vett részt Nero’ hangászi nevelésében ; annyi bizonyos, hogy ő gyermekségétől fogva tanulta a’ hangászatot ’s már sokat haladt benne, midőn uralkodó-székre jutott. .. TÁRSAS ÉLET ÉS DIVATVILÁGBÓL. 1858. 34. szám. Előfizethetni Helyben a kiadónál Dorottya utczában Czigler házban Ildik szám alatt. — Pesten kívül pedig minden cs. kir. Posta-hivatalnál.