Rajzolatok a társas élet és divatvilágból, 1836. január-június (2. évfolyam, 1/1-52. szám)
1836-02-20 / 15. szám
120 PESTI HÍREK. I.) E’ napokban resten , egy a’ józan ész’ harmóniáját vesztett, egyébiránt elég a méretlen muzsikus, szerelmi féltékenységből, azon gondolatra vetemedett, hogy magát ón golyójával fütyőltesse át a’ más világra. E’ szerelmi kalandor közel Budához tartózkodó imádottját, (egy tenyeres talpas sváb asszonyt), meglátogatva, nála egy másik, tán nem épen hívatlan vágytárzra talált, ’s mintha ,,Robert az ördög fészkelt volna tüstént agyába , haza sietett ’s csalatott szerelme, az útját Hilda Pest közt átszegő jéghátán sem hülhettén meg, magát agyon lőtte. Szerelmes olvasónéiik ! Íme tanúságul itt egy szerencsétlen farsangi áldozat; — de ott fekszik hihetőleg tanuság nélkül láballóknál egy sokkal nagyobb áldozat; — ott fekszik a’ farsang! agyon ugrálva, agyon keringetve, agyon galoppozva ! — De nem akarunk a’ szegény agyon ugrált farsang felett tanuságos leczkét tartani, mert azt mondhatnák szerelmet olvasónéink és szerelmtlen olvasóink: ime egy farkas halotti beszédet tart a’ bárányoknak , vagy, mit tán említeni sem bátorkodunk , egy róka prédikál a’ Indáknak. — 2.) A’ jégtorlat e’ napokban többször megindult, tegnapelőtt reggel még bátorkodott nehány ember rajta keresztül gázolni; azonban a’ rudas földön felül a’ jég megszakadt, 't mindeddig kompon és csónakon az átjárás nem vala gázolva. KÜLHIREK. 1. ) Párisi lapok következő esetet beszélnek.V** aszszonyság, egy gazdag és szeretetre méltó idegen, jauuar» fidikára100 személyt hivott meg egy bálra, melly mindennel vetekedjék , a’ mi ünnepélyest télkezdet óta Parisban láttak. Estve nyolcz órakor meggyujtatnak a’ luszferek, ezer gyertya világítja a’ pompás termeket. W** asszonyság mindent körültekint, meggyőződik az egészben uralkodó rendről ’* előre örvend ünnepének pompás kimenete felől. Üti a’ ki- tenczet, a tízet; végre tizenegy és éjfél lesz, de senki nem jó. A háznál magukon kívül vannak , az elmaradás’ okát találgatják ; hanem végre csak el kelle küldeni a’ derék hangzókat , ’s az ürömnek szentelt termeket sötétség tölté be. Másnap reggel egyik kérdés a’ másikat érte az asszonyság’ nagy lfe felöl. . . . Valaki , ki vagy nem igen szivelhetétt , vagy nem hivatott el, vagy csak tréfát akart űzni, kezeibe kerité a’ meghívottak’ lajstromát ’s mindnyájának ez egy pár sort küldé meg: „Minthogy W** asszonyság hirtelen roszul jön, ma nem lehet szerencséje, magánál láthatni kegyedet.“ 2. ) Egy indus népnél a’ Himalayan azon szokás uralkodik , hogy minden anya, midőn leányát férjhez adja, annak előbb mind két fülét kifúrja. De mielőtt az anya e’ mystikus fúrást teszi, jobb keze’ harmadik és negyedik újainak első ízeit el kell vágatnia. A’ műtevő-sebész, a’ falu kovácsa , az asszonynyal egy ülőre téteti újait, egy tompa élű vésőt fektet az ujízekre ’s kalapácsütéssel választja el azokat. Az asszony e’ kegyetlen tettnél olly nyugodtan marad, mintha körmei vágatnának el. Egy pépnemü kenőcs turnénkból kevés nap alatt begyógyítja sebét. 3. ) Nehány nap előtt egy asszony Kolmartól Straszburgig az országúton egy eléggé nehéz ládát talált, mellyet két vele találkozó ember segíte kocsijára emelni. E személyek, kik ugyanazon utón látszottak menni , tüstént eltűntek , mihelyt a’ ládát biztos helyen látták. Kolmarban az asszony ládája szokás szerint megvizsgáltott, ’s minthogy kulcs nem volt mellé , lakatosnak kellezt megnyitnia. Nem kevéssé bámultak el, benne egy sebekkel halmozott ember’véres derekát találván. Az eset tüstént feladatott ’s a’ törvényszék fürkészésével foglalatoskodik egy olly hallatlan bűntettnek, mellynek véghez vivői még esmeretlenek. 4. ) Minap Londonban egy koldus-asszonyt és egy anyát tettek fogságba, kik közül emez az előbbinek kölcsönző gyermekét könyörlletesség-gerjesztés végett. Midőn e’ tett’roszaságát elébe adák, vakmerően azt felelé: ,,A’ gyermek akadályoz szolgálatomban, így hát más oldalról kell igyekeznem , hogy valamit kereshessek vele.“ Szerkeszti Munkácsy. DIVATOK. A’ velenczei nőköpenyegek igen divatosak ; nemelyek bársonyból vannak krepp , mások pourt de soie-ból csipke szegélylyel ; de a’ leggazdagabbak atlaczbol hermelin ékitövénynyel. Itt ott nehány szűk újat láthatni, mellyek ellentéteiben, a’ bálokon vagy hangversenyeken, amaz óriási ruhaujakkal, igen különösen hatnak. Az a la Charlotte Corday fejketőcskéken módfelett kapkodnak , láthatni egyszersmind sok mantilla-nyakkendőket. Parisban a’ 30—40 év előtt kikopott divatokat mindegyre gyakrabban láthatni ; az Ízlés alighanem ismét jókorát fog hátralépni , mivel úgy látszik, hogy XVI. Lajos’ napjait vévé mintául. A’ férfi mellények többnyire bársony vagy selyemszövetből vannak , aranynyal vagy gyöngyökkel hímezve. Széles sárgallér ’s egy sor gomb van rajtok. A’ frakkok igen nyíltak és szélesebb gallérjok van. Rövid ’s paszomántos szép szabású kabátok mindegyre kedveltebbek lesznek. DIVATKÉP. PÁRISI DIVATÖLTÖZET. 8. sz. A’ hölgy füllel szegélyzett luxor-gaze ruhában , az uracs barna frak és fekete nadrágban, a’ mutató kezét azonban divatul venni ne méltóztassanak , mert azt nem a’ legjobban szabta mai uracsunkra a’ rajzoló. Javítás. Múlt számunk nehány példányaiban a ludik lapon a' ,Kritikai Töredékekben, az aláírással együtt két sort ,az első hasáb végéről ,a’ második hasáb végéhez kell olvasni . — ,,hogy minden“ után „darabban“ ’s a’ t omatikak egyetem' betűivel. kt