Rajzolatok a társas élet és divatvilágból, 1836. július-december (2. évfolyam, 2/53-104. szám)
1836-10-26 / 86. szám
PEST October’ Midik. Megjelen e* divatújság hetenkint 2szer, esztendő alatt legalább 64 keppel. Helyben félévi dija 4 fr., egész évi 8 fr. Postán 5 fr. Előfizethetni az Országúton Nagy* házában 665 diksz. a. a’ szerkesztői irú-szobában. Pesten kívül pedig minden cs. kir. Posta-hivatalnál. MÁSODIK ÉV* Szebb jövendőt a* Hazának, Bús idői már valának. MÁSODIK FELE. és to f. pengő. A’ TÁRSAS ÉLET ÉS DIVATVILÁGBÓL. 1856. 86dik szám. FELSZÓLÍTÁS. A’ Rajzolatok, kevés idő múlva, harmadik évi pályájukra indulandnak; mi vala bennök ez idő leforogta alatt jó, hasznos, tanulságos, azt lelkes Pártfogóink’bírálatára bízzuk, az ő tulajdonuk volt e’ divatosság ’s mi csak egyesített erejükkel hoztuk forgásba’s kelendőségbe azt, minek hazafiai buzgósággal dk létet adának. Közelgetvén a’ pesti novemberi vásár felszólítjuk igen tisztelt Pártfogóinkat, hogy e’ sokadalomra sereglendő alkalmakkal, mint legbiztosabbakkal, a’ Rajzolatok’jövő 1837. esztendei folyamatjára rendeléseiket megtenni méltoztassanak ; milly czélirányos, hasznos és nemzeti haladásunkat mindig szemügygyel tartó változtatásokat teendőnk e’ divatosságon jövő esztendei folyamatjában, azt szóval és tettleg is bővebben ki fogjuk fejteni; most eleve szükségesnek véljük tudatni lelkes Pártfogóinkkal, hogy az esetre, ha e’ lapok’ tulajdonosát hazafiai ’s polgári hivatása egy nagyobb válalat mellé szólítaná, hogy akkor e’divatujság’ szerkesztését, a’ már most is rendes dolgozó társának, Nagy IGNÁcz-nak engedendi át, ’s hogy ekkor is egyesített erővel mindent elkövetendünk, mi e’ divatujságot közkedvességűvé ’s közhasznúvá teendi. A’ Rajzolatok jövő esztendei folyamatának is ára csak az eddigi marad; postán küldve fél esztendőre 5 for., egészre 10 for., helyben fél esztendőre 4 for., egészre pedig 8 forint pengd. Előfizethetni helyben a’ szerkesztési irőszobában Országúton Nagy Márton’ házában 665d. szám alatt, egyebütt minden kir. posta-hivatalnál. Pest, October’ 24dikén 1836. Munkácsy és Nagy Ignácz. RÓKA URF. VŐLEGÉNYKEDÉSE. (Folytatás.) Ej’ kezdetével a’ grif, ki meglehetős éles elmével bírt és látta, hogy a’ kutyára rá hagyhatja magát, a’ barlangnak egy más szögletébe fekvék alunni; ’s a’ kutya , miután előbb jól megrázta magát, hogy annál éberebb maradjon, átvette a’ kincs’ őrizését. Nyála különösen folyt a’ csontok után ’s nem tartoztatható magát, azokat néha meg nem szagulni, de így szólt magához: „Kötött alku kötve marad, ’s minthogy már megígértem a’grifnek szolgálni, mint becsületes kutyának meg kell ezt tennem.“ Éjfél felé egy nagy kígyó csúszott be a’ barlang’ egyik oldalán, de a’ kutya olly hangos ugatást tön, hogy a’ grif fölébredt, ’s a’ kígyó lehető gyorsasággal ismét visszament. Ekkor nagyon megelégedett a* grif ’s egy csontot ada a’ kutyának, hogy 1836. mulatozzék vele. ’S minden éjjel őrizte a’ kincset a’ kutya ’s olly jól viselte magát, hogy végre egy kígyó sem bátorkodók megjelenni, így már most a’ grif pompás éji nyugalommal birt. A’ kutyának most sokkal jobban volt dolga, mint várta. Rendesen oda adott neki a’ grif egyet a’ csontokbul estebédre, és, örülvén szolgája’ hűségén, olly kellemes parancsoló lön, minő csak egy grif lehetett. Mindazáltal a’ kutya titkon még mindig nagyon kívánkozott vissza a’ földre, mert minthogy nap’ hosszanta semmi dolga nem vala, mint feltünni a’ földön és alunni, minduntalan hugocskája’ kellemeiről álmodék ’s képzeletében a’ gaz prémest olly hatalmasan dögönyözte, mint csak e’ tiszteletet kutyakörmöktül valaha egy róka kapható. Nyifogva ébredett föl — ah! nem valósítható álmait! 186]