Rajzolatok a társas élet és divatvilágból, 1836. július-december (2. évfolyam, 2/53-104. szám)
1836-11-23 / 94. szám
eltűntek, elsülyedtek semmiségbe. Mióta az utósó újság visszavette szavait, azok felől, miket valaha látott volt a’ holdban, azóta a’ földi légkör, melly amazét semmiségbe legyalázta, gondolatimat is felfogd ’s ezek gőzkint szélyedeztek el a’ nagy térben.“ — „Szabadabban lehelhetsz — vága szavába Regényi — az újság ismét hireket ad, szívemelőket, — ’s egyesített erővel hajtjuk végre nagy tervedet; a’holdba megyünk lakni, — ott minden jobbra fordul ?“ Csak úgy méregette szemét elhültében hősünk , ’s várta a’ nagy talány’ megfejtését. — Ekkor beszélé el neki barátja , az utósó lapnak tett jelentését, hogy a’ jó reménység’ fokán olly csuda erejű látcsőt irányoztak a’ holdra, mellynek lencséje az égőpontban összeszoritott sugárok’ segedelmével olly közel huzá a’ holdat, hogy az a’ csőfül csak egy ölnyire állana, — a’ csillagásznak egy szolgája ezt észrevevén , felszaladt a’ csőnek hoszszában, egy merész ugrással átszökött a’ szomszéd csillagba, ’s onnét neveti gazdáját, ki hasztalan törekszik már most a’ holdat olly közel idézni, mivel a’ czinkos egy alkalmas nagyságú csőt magával vitt, ’s annak különféle ellenirányzásával a’ nagy cső égőpontjának erejét ügyesen zavarni tudja.“ — „Bravo, bravissimo !“ — kiálta fel Kalandi , ’s ott egy földi bajtársát remélve csakhamar elhatározd magát az utazásra. — Regényi kíséretének fogadását megujítá, csak a’ módról, mint juthatnának oda, nem tudtak olly gyorsan megegyezni. Léghajó volt első ’s egyszerre szült gondolatjuk; ámde hogyan azt felvinni az iszonyú magasságra, azon üres légkörökbe, hol a’ föld’ légőre végződik, ’s a’ holdé még bizonyosan nem kezdődik? Itt fekszik a’ bökkenő. Legelőbb is olly légnem’ kifejtésén töprenkedtek, melly könnyebb legyen mint a’ semmi, — ez meg is történt, azaz, kevesebb lett belőle mint semmi. Levegőre pedig minden esetre volt szükségük , mert tüdőjük megkivánta. Azért is rá vetették fejüket, ’s csakhamar főztek ki valamit. A’ tüdő táplálékára egy iszonyú számithatlan rősnyi bőrcsőt készítettek maguknak, mellynek egyik nyitott végét a’ földön hagynák, ’s a’ másikat megukkal fölvinnék, hogy a’ lég’ fogytával belőle váltva szíjanak levegőt. A’ golyó’ belső táplálására a’ leghigabb légnemet gondolák ki, melly egyszer’smind felszáltának sebességét növelje; — de hogy minél előbb kimehessenek a’ föld’ légövéből, még egy gőzgépet is alkalmaztak belsejébe, melly szüntelen forgó nagy szárnyakkal a’ levegőt sújtsa ’s a’ csudamadár’ röptét még százszorozva növelje. Az irány’ megtartására tökéletes kormánynyal ruházták fel kis világukat, melly szint annyi mozgékony behúzható ’s kiereszthető szárnynyal birt, valahány főbb szélirányzás lehet. Az üres térre nézve egy irtóztató vastagságú ’s magasságu más csőt készítettek, mellybe egy gőzmozgonytól éltetett szivattyú’ segedelmével levegőt zárhattak, — és szinte azon gép értelmet haladó erővel löké ki a’ légtömeget; úgy, hogy az egy roppant szélpuskának tisztét végezné; a’ gépely, midőn szükségük lesz rája egy kis kőnek ledobásával, melly billentyűjét felrúgja, vala mozgásba indítandó. Mert ők t. i. számolásuknál fogva bizonyosak voltak arról, hogy golyójuk soha nem fogja elhagyni a’ függőlegesen felszáló vonalt, hogy a’ légcsőnek ereje keresztül fog rontani a’ föld’ légövén egész az üres térbe, ’s hogy ott a’ levegő, melly úgy is az alsóból, tehát legsűrűbből, van véve , természetes terjedékenysége ’s aránysulyra törekvésénél fogva első pillanatban legközelebb léghajójuk közül, mellyre lövetik, fog elterjedni, így abban ismét felszálhat golyójuk, ’s minthogy szüntelen következik a’ földi lég’ lövetése, tehát ki nem fogyhatnak belőle. Mint jutottak ezen soknemű csudálatos és roppant készülmények csináltatásához és felfedezéséhez, ne kérdezze az olvasó, én nem tudom. 2. a’ léghajó. Sötét erdőtül övezett sivatagon látjuk hőseinket a’ hatalmas csőtorony körül sürögni, ’s a’ hold mosolyogva veszi fáradozásuk’ hódolatát. A’ helyet, mellyet titkos műhelyüknek választottak, egyfelől zúgó záporpatak környezi, másfelől irtózatos meredek sziklák zárják el a’ közvilágtól, ’s a’ rajta épült várat, a’ még ki nem irtott babonás csabit lelkektől tömöttnek kiáltja a’ vidéken, úgy annyira, hogy fél mérföldre sem jár senki éjjel közel hozzá. Valódi boszorkány-fészek’ alakja van e’ tanyának, ’s ez biztosítja leginkább a’ barátok’ egyesült merényét. A’ roppant papirteke készen áll minden szükségesekkel, belsejében lobog a’ láng és sebesen nyúlva nem sokára gömbalakját tökéletesen elnyeri. Eleséggel nem igen terhelék gépüket, — de annál inkább tűz szerekkel, ’s egy jó látcső sem maradhata el. — A’ kötél megoldatott, a’ gőzgép megindult, a’ szárnyak csapdosni kezdenek, ’s a’ mesének életre idézett grifje nyilsebességgel röpült a* hold felé.