Rajzolatok a társas élet és divatvilágból, 1836. július-december (2. évfolyam, 2/53-104. szám)
1836-09-24 / 77. szám
614 tata hogy a’ játékpénz még egy petinyt sem ér. A’ dühös csoport Berkeley kapitány elkeresztelt ügyvivője ’s társára rohant, és mind ketten csak nagy bajjal szabadulhatának meg, ott hagyva portékáikat és a’ már beszedett pénzt. UJ ORLEANS KÉPE. A’ habrei hirlap egyik levelezője 1836 junius’ 26dikáról e’ következőt ir: Azon ország, mellyben lakunk, valódi erkölcsi panorámát— a’világ minden tartománya vétkeinek egyesületét, mikint az erkölcsöket, ’s az ó idők egyszerű szokásait állitja elő — és mind ezt nyilvános helyeken, kereskedési ■viszonyoknál (nem pedig társaskörökben, mert itt is mint minden országban az aristokratia uralkodik egymássali érintkezés, ellenkezés és összetközésben ; de mindnyájoknál egy a’ czél pénzkeresés mire különböző utakon törekednek, napi munkája után mindenki nyugalomra adja magát, hogy a’ következő nap ismét elkezdhesse. Mindenütt egyszerűség és azoknak erős megszokása, mi a’ polgári ’s katonai hatóságot illeti, uralkodik; az utczán soha formaruhát vagy megkülönböztető öltözetet nem láthatni. A’ káplártól egész Louisiana polgári és katonai kormányozójáig, a’papokat sem zárva ki, hivatali köteleségen kivül minden a’ szerény polgár’ helyzetére tér viszsza. Nincs más katonaság csak polgári (3—400 határörzőt kivéve, de kik ritkán mutatják magokat) ’s ez is a’ legtarkább. Az osztályok alakitása különös módon történik, mellynek vannak jó oldalai. Egy charakteréről tisztes és közbefolyásu férfi egyesül barátaival, polgári katonaság osztályt alakit, mellynek alapitói adnak nevet öltözetformát; ezen osztály naponkint szaporodik azok által, kik az első tagok indítványára felvétetnek, ezek megújítják tiszteiket és altiszteiket, ’s így az osztály alakítva van, miután magát a’ status katonai törvényei szerint alkalmaztatja. Innét van az, hogy minden nemzet hona formaruháját veszi fel, a’ spanyolok két szép osztályt alakítanak spanyol öltözettel, helyetük formaruhájokkal, Tell Vilmos almájával és nyilával, az amerikaiak, németek, francziák különös öltözetben ; kellemes nézőjátékot képez olly különböző öltözetek egyesülete, és különböző nyelvbeli vezérlet, holott mégis mindenik ugyan egy szinti zászló alatt áll. Legcsekélyebb pillantatnyi csend háboritáskor , az első jelre, mindenki a’ maga őrtanyáján van , ugyan egy kívánattól lelkesítette, a köz csendet ’s nyugatomat visszaállítani. Illyen esetben elenyészik minden nemzeti különség, nincs ekkor spanyol, franczia, amerikai, hanem egy közérdekért fölfegyverkezett polgártömeg. Ennek tanúja valék az utósó zavarkor, mit némelly missionariusok okoztak, a’ korlátlan szólásszabadságot használva a’ rabszolgák felszabadítását hirdetők. Ezen alkalmat használni akará egy csoport izlandi napszámos, melly ismeretes vala nyugtalan szelleméről, a’ munkabér felebbszállitását kicsikarandó ; gyakori gyülekezetük gyanút gerjeszte, ’s a’ nemzeti őrség elkezdő munkás kötelességét. Egy este az őrtanya kormányzójánál jelenté magát egy ifjú franczia, ki egy illy gyülekezetben jelen volt, a’ polgári katonaságot nyíltan védelmező, minthogy munkásságuk miatt a’ csendzavarók terve megsemmisiteték, a’ sokaság elnyomó őt, és fenyegetők, hogy a’ lámpákra felfüggesztik. Meghuzattak a’harangok , 20 perez alatt 2000 embernél több valt fegyverben. Óra múlva minden régi rendében volt, ’s kivevén nehány éjjeli őröket, mindenki nyugottan tért vissza ágyába, én bámulék azon lelkierőn, mellyet e’ szabad nép fejtett ki. A’ franczia osztályok legszámosabbak. Vannak itt még gránátosak, láncsások, vasasok, huszárok ’s a’ t. kiknek öltözetök tökéletesen ’s híven a’ francziák után képzettek. Szemlekor a’ főtisztek, tábornokok és a’ tisztikar fényes öltözetben jelennek meg, fejektől talpokig tele himzetekkel; a’ szemle után egy óra múlva mind ez elenyészik, hogy helyet adjon a’ polgári szerény öltözetnek, és a’ tökéletes összeolvadás visszatér, mikint a’ szemle előtt. A’ katona leteszi formaruháját a’ vizsgálat, a’ pap a’ mise után, mikép a’ színész a’ játék végzetével színiöltözetét. NYÍLT levél. Köz hirből értvén, hogy halhatlan emlékezetű költőnknek, Csokonai Vitéz Mihálynak emlék-oszlopa, az ezen vállalat ellen szegrílt számos akadályok’ daczára is, valahára elkészült, ’s még a’ múlt hónap’ első napjain Debreczenben a’ hatvani-utczai sirkertben fel is állíttatott: nem lehet csudálkozásunkat nem nyilvánítani, mikép eshetik, hogy ezen már olly régóta, ’s olly sokak által megpendített terv’ sikerültéről, ennek közelebbi körülményiről, ’s mint reménylenünk szabad, magának az oszlopnak ünnepélyes fölavatásáról, senki az idézett városból, sem hírlapi, sem más után, az érdemes közönséget , mindekkorig is nem értesítette. Felszólítjuk tehát ezennel, hazafiúi birodalommal, a’mai gyár Literatura, ’s fentisztelt költő minden barát-