Rajzolatok a társas élet és divatvilágból, 1836. július-december (2. évfolyam, 2/53-104. szám)

1836-12-07 / 98. szám

MAGYARORSZÁG* LAPÁLYAT. II. A* nagy lapály. Kilepvén azon szirtkapun, mellyet földalatti erő­szak nyita a’ Dunának, Kárpátokat havasokkal ösz­­szekötő vulkáni hegylánczolat’ kiemelésekor, meg­lépéssel látja a’ Duna’ bal partján rögtön változá­sát a’ földnek az utas. Mérhetlen távulságra terjed előtte a’ nagy lapály, mihelyest Váczból, a’ pusz­taság’ e’ határvárosából kilépve, tekintetét délke­letre fordítja. Minden lépés mélyebben vezeti a’ végtelenségbe, m­elly fölött csak a’ légtü­krözet rémletes képei bolygnak csalékony nyugponttal ke­csegtetők a* szemet. A* Duna, mintegy megijedve e’ homokpusztától, ’s félve, hogy általa elnyeletik, rögtön dél felé fordul, melly vonalban megmarad egészen a* szerém­i, nyugatról kelet felé vonuló hegysorig, hol általa ismét előbbi keleti irányára visszanyomatik. Teljes 38 geogr. mérföldig terjed Vácztól Vukovárig e’ déli irányzata Dunánknak , é s bal partján félben szakasztás nélkül terjed a’ mérhetlen lapály. Vácztól Szatmárig szinte teljes 38 geogr. mérföldig terjed a’ felső lapálynak nyu­gatról kelet felé vonuló része. E’ szélesség Duna ’s erdélyi kárpátok közt egész Temesvárig minden­ütt egyenlő marad, ott azonban 26 geogr. mérföldre szűkül, úgy, hogy közép szélességét 32 geogr. mérföldre tehetni. Unghvártól Pancsováig 60 geogr. mérföldre terjed a’ lapály, mi által 49 geogr. mér­­földnyi közép hosszúságot nyerünk. Ebből követke­zik , hogy a’ nagy mély lapály’ fölületetét 1568 □ mérföldre számíthatni. Ezen, az egész földmennyi­ség’ fölületéhez képest, valóban iszonyú lapály egyetlen víztükörrel sem bir, melly 100 lábnyira emelkednék a’ Duna* tükre fölött, következőleg tel­jes joggal valódi lapálynak neveztethetik. E’ lapály’ legmélyebb részeit a’ Duna foglalja­­el, mellytől kezdve a’ hegyek felé lassan emelkedni látjuk a’ földet. Mivel pedig ezen hegyek a’ lapály­nak mind keleti mind éjszaki határbástyáját ké­pezik , ez — a’ lapály — szinte éjszakról dél ’s keletről nyugat felé vonul ’s kényszeríti a’ Dunát a’ kárpátokkal ellenkező szögletet képezni, mi ál­tal a’ lapály maga is kissé hosszúkás négerszöggé alakul, mellynek két czombját a’Duna, a’ két ellen­­kezőt pedig a’ kárpátok képezik. A’ Duna’ nyugati partjára csak Fehér ’s Tolna megyékben vonul ke­resztül a’ lapály, mi az egésznek terjedelmességé­­hez képest alig említést érdemlő ; különben a’ nyu­gati partok nevezetes magasságra emelkednek. Ha valamelly esetes ellenhajlás a’ Kárpátok’ tövére szo­rítja a’ Dunát, úgy ez minden a’ hegyekből lezu­hanó vizeket mindjárt ott medrébe fogadván, ez által­z egész lapályt tökéletes pusztasággá tette volna, melly tekintvén iszonyú kiterjedését, ugyan­azon iszonyokkal bővelkednék, mellyek éjszaki Afrika’ pusztáit rettentőkké teszik. Most azonban a’ Kárpátok vizei , különösen ott szörnyű mennyi­ségben fakadók, hol a’ hegyek délre hatolnak, kénytelenek rost menetüket a’ pusztán keresztül számtalan kigyózatokban folytatni. Ezen kívül még éjszakról ’s keletről számos völgyek nyiladoznak a’ lapályra , mellyek’ mindegyikéből eleven folya­mok csörgedeznek a’hon’ nagy vízgyűjtője felé. Ez által igen dits öntözést nyer az egész lapály, mi, párulván az évenkinti áradások szülte iszap’ jóté­konyságával, igen termékenynyé teszi; de alantabb fekvő tájakon mocsárossá is. Ezen mocsárok igen nevezetes részét foglalják­­el a’ nagy lapály fölű­letének , leginkább pedig Ti­sza ’s erdélyi Kárpátok közti tájak Munkácstól Pan­csováig alárasztyák velük. Mi itt nem mocsáros, röpülő fövény által lepetik. A’ mocsárokra mint­egy 120 □ mérföldnyi tért számíthatni. Köztük tág rétek emelkednek, fűdús fölületük szorosan hatá­ros a’ mocsárokkal ’s eddig csak marhatenyész­tésre használtatnak. A’ lapály’ legnagyobb része, mintegy 1000 □ mérföld , igen termékeny ’s buján gyümölcsöző szántóföld. Ezt átalánosan mondhatni az egész lapályról, hol röpülő sövény vagy mocsár nem ellenkezik a’ vetéssel. Régibb időkben e’ la­pályok gyakran rettentő csaták’ színhelyei valának törökökkel, tatárokkal, és nem ritkán egy hon szülte ellenségekkel is, miből talán leginkább szárm­aztathatni néptelenségüket. Ezen honmarczon­­glások’ vége után gyarmatokkal iparkodó elárasz­tani ez’ elhagyott tájakat kormányunk, mi nagy szerencsével sikerült is. Rögtön számos telepedé­­sek nevezetes városokká és helységekké virágoz­tak. Azonban még jelenleg is elég üres tér van itt, ipar által csekély fáradság mellett édenné varázsol­ható. Azon földek’ nagy részét, mellyek most irány­­lag csekély marhatenyésztésre használtatnak, egész századig lehetne trágyázás nélkül dús sikerrel vetés alá alkalmazni. A’ mocsárok mind kiszárít­hatók ; a’ részen tova kigyózó folyamok, főleg a’ Tisza, csak komoly szabályozásokra várnak, hogy nagy terheket gyorsan egy helyről másikra szálít­­tassanak. Nagy darab földek erdőkkel elárasztvák, mellyeket könnyen lehetne a’homokos pusztákon is növelni. Jelenleg a’ nagy földterület kissé kellemetlen 782

Next