Rajzolatok a társas élet és divatvilágból, 1836. július-december (2. évfolyam, 2/53-104. szám)
1836-12-07 / 98. szám
MAGYARORSZÁG* LAPÁLYAT. II. A* nagy lapály. Kilepvén azon szirtkapun, mellyet földalatti erőszak nyita a’ Dunának, Kárpátokat havasokkal öszszekötő vulkáni hegylánczolat’ kiemelésekor, meglépéssel látja a’ Duna’ bal partján rögtön változását a’ földnek az utas. Mérhetlen távulságra terjed előtte a’ nagy lapály, mihelyest Váczból, a’ pusztaság’ e’ határvárosából kilépve, tekintetét délkeletre fordítja. Minden lépés mélyebben vezeti a’ végtelenségbe, melly fölött csak a’ légtükrözet rémletes képei bolygnak csalékony nyugponttal kecsegtetők a* szemet. A* Duna, mintegy megijedve e’ homokpusztától, ’s félve, hogy általa elnyeletik, rögtön dél felé fordul, melly vonalban megmarad egészen a* szerémi, nyugatról kelet felé vonuló hegysorig, hol általa ismét előbbi keleti irányára visszanyomatik. Teljes 38 geogr. mérföldig terjed Vácztól Vukovárig e’ déli irányzata Dunánknak , é s bal partján félben szakasztás nélkül terjed a’ mérhetlen lapály. Vácztól Szatmárig szinte teljes 38 geogr. mérföldig terjed a’ felső lapálynak nyugatról kelet felé vonuló része. E’ szélesség Duna ’s erdélyi kárpátok közt egész Temesvárig mindenütt egyenlő marad, ott azonban 26 geogr. mérföldre szűkül, úgy, hogy közép szélességét 32 geogr. mérföldre tehetni. Unghvártól Pancsováig 60 geogr. mérföldre terjed a’ lapály, mi által 49 geogr. mérföldnyi közép hosszúságot nyerünk. Ebből következik , hogy a’ nagy mély lapály’ fölületetét 1568 □ mérföldre számíthatni. Ezen, az egész földmennyiség’ fölületéhez képest, valóban iszonyú lapály egyetlen víztükörrel sem bir, melly 100 lábnyira emelkednék a’ Duna* tükre fölött, következőleg teljes joggal valódi lapálynak neveztethetik. E’ lapály’ legmélyebb részeit a’ Duna foglaljael, mellytől kezdve a’ hegyek felé lassan emelkedni látjuk a’ földet. Mivel pedig ezen hegyek a’ lapálynak mind keleti mind éjszaki határbástyáját képezik , ez — a’ lapály — szinte éjszakról dél ’s keletről nyugat felé vonul ’s kényszeríti a’ Dunát a’ kárpátokkal ellenkező szögletet képezni, mi által a’ lapály maga is kissé hosszúkás négerszöggé alakul, mellynek két czombját a’Duna, a’ két ellenkezőt pedig a’ kárpátok képezik. A’ Duna’ nyugati partjára csak Fehér ’s Tolna megyékben vonul keresztül a’ lapály, mi az egésznek terjedelmességéhez képest alig említést érdemlő ; különben a’ nyugati partok nevezetes magasságra emelkednek. Ha valamelly esetes ellenhajlás a’ Kárpátok’ tövére szorítja a’ Dunát, úgy ez minden a’ hegyekből lezuhanó vizeket mindjárt ott medrébe fogadván, ez általz egész lapályt tökéletes pusztasággá tette volna, melly tekintvén iszonyú kiterjedését, ugyanazon iszonyokkal bővelkednék, mellyek éjszaki Afrika’ pusztáit rettentőkké teszik. Most azonban a’ Kárpátok vizei , különösen ott szörnyű mennyiségben fakadók, hol a’ hegyek délre hatolnak, kénytelenek rost menetüket a’ pusztán keresztül számtalan kigyózatokban folytatni. Ezen kívül még éjszakról ’s keletről számos völgyek nyiladoznak a’ lapályra , mellyek’ mindegyikéből eleven folyamok csörgedeznek a’hon’ nagy vízgyűjtője felé. Ez által igen dits öntözést nyer az egész lapály, mi, párulván az évenkinti áradások szülte iszap’ jótékonyságával, igen termékenynyé teszi; de alantabb fekvő tájakon mocsárossá is. Ezen mocsárok igen nevezetes részét foglaljákel a’ nagy lapály fölűletének , leginkább pedig Tisza ’s erdélyi Kárpátok közti tájak Munkácstól Pancsováig alárasztyák velük. Mi itt nem mocsáros, röpülő fövény által lepetik. A’ mocsárokra mintegy 120 □ mérföldnyi tért számíthatni. Köztük tág rétek emelkednek, fűdús fölületük szorosan határos a’ mocsárokkal ’s eddig csak marhatenyésztésre használtatnak. A’ lapály’ legnagyobb része, mintegy 1000 □ mérföld , igen termékeny ’s buján gyümölcsöző szántóföld. Ezt átalánosan mondhatni az egész lapályról, hol röpülő sövény vagy mocsár nem ellenkezik a’ vetéssel. Régibb időkben e’ lapályok gyakran rettentő csaták’ színhelyei valának törökökkel, tatárokkal, és nem ritkán egy hon szülte ellenségekkel is, miből talán leginkább származtathatni néptelenségüket. Ezen honmarczonglások’ vége után gyarmatokkal iparkodó elárasztani ez’ elhagyott tájakat kormányunk, mi nagy szerencsével sikerült is. Rögtön számos telepedések nevezetes városokká és helységekké virágoztak. Azonban még jelenleg is elég üres tér van itt, ipar által csekély fáradság mellett édenné varázsolható. Azon földek’ nagy részét, mellyek most iránylag csekély marhatenyésztésre használtatnak, egész századig lehetne trágyázás nélkül dús sikerrel vetés alá alkalmazni. A’ mocsárok mind kiszáríthatók ; a’ részen tova kigyózó folyamok, főleg a’ Tisza, csak komoly szabályozásokra várnak, hogy nagy terheket gyorsan egy helyről másikra szálíttassanak. Nagy darab földek erdőkkel elárasztvák, mellyeket könnyen lehetne a’homokos pusztákon is növelni. Jelenleg a’ nagy földterület kissé kellemetlen 782