Rajzolatok a társas élet és divatvilágból, 1838. január-június (4. évfolyam, 1/1-51. szám)

1838-03-29 / 25. szám

Pest Jilartius Megjelen e’ divatujság hetenkint 2szer. Helyben félévi dija 4 frt., egész évi 8 frt. Postán 5 fr. és 10 fr. pengő. TARSAS ELET ÉS DIVATTILAGBOL. Negyedik, év* Szent a’ Törvény ! szent a’ Béke ! Ez legyen Hazánknak éke. 1S3& 2»di­ s a ám» Előfizethetni tij - világ utrzában K e i s in­ge­r h­áz.ban 554ik szám alatt. És minden cs. kir. posta hivatalnál. Első fele. LEVELEZÉS A’ HALÁLLAL* ÜDVÖZLET munkácsinak! I. Kedves öcsém uram! Bocsásson meg, hogy ujesztendei köszöntésére illy későn felelek. Le­vele mindnyájunkat fris egésségben talált* Fe­leségem, a' Cholera, éppen most öltözködik leá­nyával az Ájulással, mind a' ketten kikocsikázni készülnek. Jó asszony szegényke, de mi taga­dás benne, szeretné már leányát férjhez adni; hej, pedig édes öcsém uram, keserves időkre jutottunk; mióta a’ franczia háborúnak vége, alig van az embernek annyi keresete, hogy egy napról másikra becsületesen élhessen , az a’ csekély fizetés pedig mit az orvosi kartól húz az ember, fölmegy szemfödélre és koporsóra, hiszen képzelheti öcsém uram mi fizetése van egy orvosi segédnek. Higye el öcsém uram, én már meguntam életemet; éjjel, nappal sza­ladgálok , hóba, vizbe ’s hol becsületesen meg­szolgált volna az ember egypár forintot, ott is csak a’ doctort fizetik és hogy segédének is kellene valamit adni, senkinek sem jut eszébe. Éljen egésségben , édes öcsém uram, míg láthatni Szerencsém lesz. Komámasszonynak, az Köszvénynek?e napokban írtam, hogy látogassa meg öcsém uramat. — Komámasszony fia az Aranyér derék fiatal ember; ismerkedjék meg vele öcsém uram ’s mivel hallom, hogy most különben sincs segéde, hasznát veheti az újság­(1838.) írásnál. — Isten velünk, édes Öcsém uram­. vagyok ! Spanyolországban Espartero’ hadi szállásán? jó akarója .A’ háláim, k. NI. Kedves uram öcsém! Mi a’ manót csinált, hogy utolsó lapjai olly átkozott soványul jutottak kezemhez? Kifáradt már uram öcsém a’ munká­ból ? El ne csüggedjen uram öcsém, mert ellenei majd azt kiabálják, hogy nemcsak a’ trifolímny levelei, de uram öcsém’ lapjai is ugyancsak soványkoznak, különben is régóta hallom már kürtölgetni, hogy öcsém uram’ lapjai meghalnak, csak nem remélleném,-------hisz a’ patvarban nekem is tudnom kellene róla valamit! — Harcz és háború!—Manó vigye uram öcsém prilegmáját. Már én csak sok harcz és háború­ban megedzett rideg legény vagyok, de kereszt­­csontomra mondom, azt el nem tűrtem volna! — A’ minap öcsém uraiméknál a’ Rochus ispo­tályban sok dolgom volt, szerencsémre dolgaimat hamar végzém ’s betekinték néhány kávéházba; előveszem a’ „Rajzolatokat‘ 's csak képzelje uram öcsém , hová szokott jegye nyomatik. Szerkeszti Munkácsy utárta trónnal ez állott: „marha, banquerofli szamár, Stockfisch 's «’ t.“ •­ Ha e’ levelemet ki találná adui öcsém uram a' „Raj­zolatokéban, figyelmeztesse olvasóit, hogy itt az. m. k. nem annyit tesz mint: maga kezével, hanem: maga kaszájával. A' halál' jég./. (25)

Next