Rakéta Regényújság, 1993. július-december (20. évfolyam, 27-48. szám)
1993-11-26 / 43. szám
44 Smith zsokéval megcsinálja az addig páratlan derby-szenzációt, mindenki veszít, csak Jakabffy söpör be számlálatlan bankót, hogy ráduplázzon a nyereségre a bécsi búcsúhandicapben, ahol csak ő találta el, hogy az Apponyi Antal istállójából nem a favorit Marie Therese, hanem az outsider Judica lesz a nyerő. Totyi és büki csak neki fizetett a verseny után. Egy csomó zsokét és turslátogatót kitiltottak az emlékezetes esztendő végén, Jakabffyt is kihallgatták, de ő készen volt a mentséggel. „Megálmodtam" - felelte nyugodtan a kíváncsiskodó stewardoknak s az ügy ezzel az ő részéről be is fejeződött, a turfmanipulációk szótára pedig egy új szállóigével gyarapodott. Valahogyan aztán mégis megtörött Tegyer szerencséje. A börzén kezdődött a dolog oly erős iramban, hogy a hidegvérű játékos ijedten kapkodni kezdett. Ötletszerűen dobálta ide-oda a pénzt, erőszakolni kezdte Fortuna kegyét, eszeveszetten szaladt a veszteségei után, a zsebében hordta az egész vagyonát s a legobskúrusabb tipre is hajlandó volt odavágni maradék ezreit. A börze után a kártya is elpártolt tőle, a közmondásszerű „andung" nem jelentkezett többé, hiába utazott Ostendébe, Monte-Carlóba, letörve jött haza, itthon a lóversenyen a nála furfangosabbak hamar észrevették, hogy pechje van, nem kapta meg többé tőlük a valódi tipet, sőt sokszor egyenesen felültették. A ring királyából pacemaker lett a bookmakerek beugratására. Adósságcsinálásra került a sor, váltóügyek, kártyatartozások, furcsa csekkhistóriák, lehető és lehetetlen pumpolások hullámaiban lavírozott, végre már sehol sem tudott újabb játékalaphoz jutni, a kaszinóból kezdték kinézni, mígnem egy estén - az 1895-iki augusztusi meeting idején - Rohonczy Gida szemébe vágta, hogy nem közéjük való. Pozitív adatai is voltak, a segédek becsületbíróságot kértek, a becsületbíróság Rohonczy mellett döntött. A revolver eldördült, a játékos élete elszállott egy kis lyukon a bal halántékon. Megfizetett! Hogy is mondja Sudermann? „A becsület az árnyék, amelyet énünk a közvélemény napjának megvilágításában vet." Délután a városligeti gyepen Rohonczy Gida Kezdet nevű lova (kék test, vörös szalag és sapka) megnyerte az Elnöki-díjat - a turfán is az élőknek van igazuk. Jakabffy Tódor - élt 38 évet - a 687-es számot kapta a morgueban. A bal halántéka körül, a szeme szögleténél lilára színesedett a bőr, egyetlen csinált-virágkoszorú fehér szalagjára rejtélyes is- Magyar Elek i meretlen „Az öregje" felírás betűit ragasztotta. Harmadnap egy marólúgot ivott cselédleány eltorzult hullájára tompa kalapácsolással szögezték le a gyalulatlan deszkafedelet, a pap itt dolgát elvégezvén átfordult a szomszédos ravatalhoz is, részvétlenül elhadarta a rituálé szavait - requiescat in pace - a játékost, aki az életét tette be utolsó tétnek, érckoporsóstul nagy faládába dugták. „Isten veled - Tódor öcsénk", búcsúzott a testvérek végszóra megérkezett koszorúja a láda tetején, az oldalára fekete festékkel rápingálták: „Vorsicht! - Nässe schadet!" A furgon vágtat vele a vasútra, haza, Kupára, a hűtlenül elhagyott családi fészekbe. Rohonczy megtiltotta, hogy kezdet ezen a napon startoljon. Vivian trainer mégis indította a lovat. A díj ezután Rohonczy intézkedésére a Mentőegyesületé lett. RAKgTA , 7