Reakció, 1912 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1912-01-07 / 1. szám
2 „Reakció“ 1912. január 7. Zseniális orvosi műtét. A Közlékeny lap, melynek végtelen szenvedése majdnem halálos katasztrófával végződött január 1-én, most újabb morfium, vagy aether-injectiót kapott, amely ha rövid időre is, de meghosszabbította az életét és most a körülményekhez képest elég jól érzi magát. A récváreci gyilkosok elmenekültek, de a helyszínen hagytak három kapát, amellyel a gyilkosságot elkövették. Bot .hiányában ezekkel a kapákkal ütik most az elmenekült tettesek nyomát. A városi kisebb hivatalnokok a polgármester urnák ivén fejezték ki jókívánataikat. Meg vagyunk róla győződve, hogy a polgármester úr mindazt az áldásos jókívánságot, amit a kisebb javadalmazású tisztikar neki kíván, teljes szívből viszonozza. Éljen az új király! Rettentő haladás! (Kukéval kevert história két képben, három svercelésben és négy ötives tényleirásban.) Azok, kik a városi emésztés darálójának rendjét ismerik, nagy meglepetésre ébredtek Szilveszterkor. Eddig ugyanis azt hitték, hogy a fő-fő Emésztő, kit a polgári naiv felfogás I-ső Ferenc, a svercelt borok királya néven tisztelt s a város alkalmazottjai közé számított (egy bizonyos szoba még bizonyosabb díványa hegyébe) — egyszerű király. Aféle polgári király, kinek az''a passziója és gyönyörűsége, hogy vérig bosszantja mindazokat, kiknek borral, hússal és pálinkával valaha is dolguk lehetett s a ki nem tesz mást, mint szimatol és pecsétel. (No csak a pincékben, mert a városház hivatalos szobái nem mindig vannak erre a delikart egész rendes ,Olgán ruhában állítja tiloércf°zébe 6 a hordók száját, csapját és minden porcikáját. Aki a saját maga felséges háza és személye számára vám, illetőleg helypénz-fizetés nélkül fuvaroztatja be faluról a tejet. Akinek nincs és sohasem volt nagyobb gyönyörűsége a kákán való csomókeresésnél. Aki . . . no de itt ne folytassuk, mert elértük a kritikus időt, Szilvesztert, az új királyság idejét. Ezen a napon ugyanis Őfelsége díszruhát öltött s fokost ragadott, meglátogatta az összes pécsi malacokat, kik azért hálából öt újév napján, tessék megjegyezni jól ezt a világtörténetileg fontos időpontot. 1912 január 1-én „az összes pécsi malacok királya“ címmel fejedelmükké választották és mint hűséges saját -«a készitményüyi alatvalókhoz illik, felajánlották neki birodalmuk koronáját, arra kérve őt, hogy az egész malachadat tartsa meg mindvégig szeretetében és ragaszkodásában. I só Ferenc ur kegyes leereszkedéssel veregette meg a királyválasztó malacok doyenjének vállát s magát a leghuncutabb pózba vágva, trónfoglaló dalát a következő megható, mélységes, igazságos, változatos és tanulságos szöveggel énekelte el. (Aligha ott nem letett s valamikor a János vitéz előadásán Őfelsége! — Én, a malacok királya' Lefoglalom nyájam! Nem törődöm Szylvesterrel, A szivemben nyár van. Tényleirás forró nyara Égeti a lelkem, Amióta e resortot Egyszer megismertem. Bort, malacot lefoglalok — Az én nevem máma: Svercelt borjuk és malacok, Csempészett bor koronás királya. Ha még soká tart a nóta . — Igazam van, vagy sem — Az angyalok cifra szárnyon Égbe visznek engem! Tényleirom az Úristent, Mert sok a marhája . . .! S hatezer év óta nincsen Alkalmas díványa . . .! Élcsapatom az úristent S én lépek helyébe, Finánc-rendet viszek én fel Mint úristen, a csillagos égre! Ne panaszkodjon, hanem iratkozzék be minél előbb az elsőrendű, sikeres Reszelők és kannák között Neveltek fel engem ! .A reszortom nem elegáns, De én nem szégyenlem! Finánc az én hivatalom Igazi zöld-fajta, Megérzik a tényleirás S a svercölt hús rajta! Büntetéspénzhez jut az, ki Nem hímez, nem hámoz! Király vagyok s császár leszek Egy évre s négy hónapra mához | Tandíj 10 K BOSTON Fellner tánctanár magán tánciskolájába Munkácsy u. 13-ik szám alatt. Schmidt János és Tsa maszövő és ajourozó Pécs, Király utcza 21. sz.