Reform, 1870. február (2. évfolyam, 48-75. szám)

1870-02-08 / 55. szám

Nyilatkozat. A pesti magyar lapok szerkesztői, zede-strike tárgyában ma tartott értekezletükben, Khor és Wein nyomdatulajonos urak leveléből a felől értesültek, hogy k. a „Pester Lloyd“ hirlap-bizottságának .ma határozata folytán, mely tőlük szerzőésük megszakítatlan teljesítését követeli, szedőkkel való alkudozásra, vagyis a szőlők által fölállított árszabály elfogadására kényszerültek. A magyar lapok összegyűlt képviselői, miután egyfelől e tarifát a magyar irodalom érdekeire , már csak ama monopoliumnál fogva is, mely arra a magyar nyomdaipar szűk köre miatt súlyosul — álalában a legsérelmesebbnek, de küönösen a kisebb lapokra s a magyar könyvek kiadására elviselhetlennek ártják, másfelől pedig a „Pester Lloyd“ ncollegialis eljárásában nem láthatok egyebet, mint saját maga által a többi közlönyök rovására kizsákmányolandó üzéredést, annyival is inkább, mivel dr. Fáik liksa úr a szerkesztők első értekezletében i sé te 1ve kijelenti, hogy nyomdájától a strike kivételes esetében — nem fogja követelni a szerződés foganatosítását: zennel a maguk részéről kinyilatkoztatják, egy solidaritásukat a „Pester Lloyd“ kiásása után is sértetlenül fel fogják tartani. Kelt Pesten, febr. 7. 1870. ■ Rákosi Jenő. B. Kemény Zsigmond. I Csernátony Lajos. Salamon Ferencz. Urváry Lajos Prilleszky Tádé. i Lonyay Antal Friebeisz Ferencz. Vadnai Károly. Csukásy József. Simonyi Ernő' Jókai Mór. 55. szám. Előfizetési feltételeit: Vidékre postán vagy helyben házhoz hordva Negyed évre 18 frt — kr. Egy hóra Hirdetmények dija; 9 hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 7 kr. Bélyegdij külön 30 kr. gesz evro élén» , 14 frt 50 kr. » 50 . REFORM I. évi folyam. Szerkesztési iroda: Lipótváros, főút, 7. sz. 2. emeleten. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőségfbe intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Kétsas-utca, 14. szám. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kradás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Pest, febr. 7-én. Igen sok okunk van óhajtani, hogy i Lónyay úr ne foglalja el a boldogult Becke helyét a közös ministeriumban, s ez okok mind oly nyomósak, hogy egy közülök feleslegessé teszi a többit. Volt alkalmunk kiemelni azon bevégzetlen teendőket, melyek az ország megbízottjának jelenleg meg nem engedik a visszavonulást, de ezzel nem értettük az úgynevezett folyó ügyek lebonyolítását, melyről a Lónyay úr által influenczírozott hangok szólnak,hanem értettük azon sokszor hangoztatott, Lónyay úr által önérzetesen hirdetett s mindenki által türelmetlenül várt reformokat, melyekhez a pénzügyminiszter eddigi működése csak a meglehetősen hosszú bevezetést képezte. Erre nem elég „hat hét“, hanem kellenek hozzá évek, s Lónyay Menyhért , ha most visszavonul, teljesítetlenül hagyna oly ünnepélyes ígéreteket, melyeknek emlékezete őt Magyarországban örökre lehetetlenné tenné. Mondhatják, hogy senkire miniszterséget erőszakolni nem lehet. Tagadjuk, hogy e szabály a jelen esetre alkalmazható, de ha volna is, ez csak annyit jelentene, hogy Lónyay úr beléphet, és nem azt, hogy átléphet egy másik posctra, melynek alapzata ismét csak az ország bizalma és az egyén politikai jellemére fektetett várakozásai. Mondjuk ki nyíltan : Lónyay oly tettvágyó és tettképes, nyugtalan és ambitiosus egyéniség, hogy oly állás határai közt, milyen a közös pénzügyminiszteré, az ő tehetsége meg sem férne. Végre vagy az állás határait tágítaná, vagy maga szorulna ki állásából. Ez első eset alteráczióval fenyegetné az 1867-iki alakulást, a második végleg megfosztana bennünket azon nevezetes erőtől, melyet Lónyayban ellenségei is elismernek. Egy másik kérdés, melyet tegnap csak futólag érintettünk, az, valjon egyáltalán lehetséges-e, hogy Lónyay Menyhért az általa annyira óhajtott állást elfoglalja. Első tekintetre, úgy látszik, igaza van Lónyaynak, ha a „Pester Lloyd“ azt mondja, hogy nem kell ehez egyéb, mint a fejedelem akarata és Lónyay beleegyezése. Azonban annyi már kiszivárgott a minisztérium falai közül, hogy az egész magyar kormány kinevezésnek ellene van, s nevetesen Andrássy grófról mondják, miszerint minden befolyásával igyekszik azt meggátolni. Kérdjük, vajjon ily körülmények között történhetik-e a dolog a magyar kormány tekintélyének érzékeny csorbája nélkül? Az eddig meghonosult fogalmak szerint az Andrássy-kabinet hanyatlásának jelét láttuk volna abban, ha pl. Beust gróf helyébe oly kanczellár neveztetik, kibe Andrássy gróf köztudomásúlag bele nem nyugodott: vajjon kevésbé áll-e ez a jelen esetre azért, mert a jelölt a magyar kormány kebelében ül? De ez talán túlhajtása a helyzet apró viszásságainak ; meglehet, hogy Andrássy gróf nem elvi, hanem gyakorlati és ideiglenes természetű okokból ellenzi Lónyay úr tervét, és hogy ugyanazért, bármennyit legyen is kész megtenni annak hátráltatására, mégsem szándékszik túllépni a régi kollegialitás határain, nevezetesen nem kíván kabinetkérdést gyártani abból, mit barátságos után kivinnie nem sikerült. Ez esetben értjük azon bizonyosságot, melylyel t. laptársunk, a „Pester Lloyd“, Lónyay közösítését tény gyanánt hirdeti ; de azt nem értjük, hogy épen Lónyay ur barátai azok, kikben oly lázas idegességet kelt azon név hangoztatása, melyet Lónyay esetleges utódául emlegetnek. A „Pester Lloyd“ Kerkápolyit mint Andrássy gróf jelöltjét hozza szóba, a mi különben elég gyenge ok arra, hogy e kandidatura perhorreskáltassék, mert Andrássy bírja ministertársai, bírja a törvényhozás, s ha jól tudjuk, a „Pester Lloyd“ bizalmát is. Egyébaránt megjegyzendő, hogy politikai köreinkben köztudomású, miszerint épen Andrássy gróf az, ki leginkább ellenzi Lónyay Bécsbe menetelét, s így a vád, mintha ő egy politikai kegyencznek akarna tárczát szerezni, nem bír nagy valószínűséggel. Ellenben tény az is, hogy azon nagyon is sajnos eshetőségre, ha Lónyay hazafiságával megegyeztethetné állásának elhagyását, nem annyira Andrássy, mint a miniszterek összesége kívánja Kerkápolyival a kabinetet kiegészíteni. Részünkről e szándékban nem látunk semmi oly veszélyt, mely a „Lloyd“ Cassandra hangjait igazolná. Kerkápolyi kétségkívül a legképiesebb azok közül, kik a pénzügyminiszteri tárczát elfogadni hajlandók. Hogy Lónyay megy, s hogy Csengery és Trefort nem akarnak jönni arról Kerkápolyi nem tehet. Azt sem ignoráljuk, hogy Kerkápolyi népszerűtlen az ellenzéknél, de e tekintetben nehéz volna prelumpus elődjét, Lónyayt utólérni. Mint pénzügyi kapacitást nem láttuk még működni, de hogy a honvédelmi minisztériumot szervezni és erősen összetartani bírta, azt tudjuk, noha mint pápai professornak e szakmában nem volt alkalma kitűnni. Különben előleges elítéléstől mindig jó óvakodni Emlékszünk, hogy Lónyay egy évnél tovább volt miniszter, míg a „Pester Lloyd“-ban azon bizalmat tudta gerjeszteni, mellyel e nagytekintélyű lap a jelenlegi pénzügyminisztert oly kiváló és megérdemelt mértékben kitünteti. Mi szeretjük hinni, hogy Kerkápolyi sem fogná elveszteni minden elismert kitűnő tulajdonait, mihelyt miniszterré lenne azon kabinetben, melyben mint államtitkár is nem csekély befolyást gyakorolt ; szeretjük pedig hinni azért, mert polgári miniszter kandidátusunk úgyis olyan kevés van, miszerint nem látszik előnyösnek azoknak számát erőszakosan kiselejteni csak azért, hogy egy önzésből kilépő miniszter még pótolhatlanabbnak látszanék. Ismételjük, hogy ezt nem annyira Kerkápolyi pénzügyminisztersége, mint inkább az igazság érdekében kívántuk elmondani: a pénzügyminiszterségre jelöltünk Lónyay, és ismét csak Lónyay, akinek szerintünk kötelessége helyén megmaradni, s e jelöltséget fentartjuk azon napig, míg a hivatalos lapból nem olvassuk, hogy ezen államférfin makacsága nagyobb volt a következetességénél. E naptól fogva azonban mellett leszünk, akit ez állásra a legjobb megnyerhetünk, ha a jelölőt Andrássynak, s a jelöltet Kerkápolyinak hívják is. Addig is a „Pester Loydból“-ból merítünk még egy érvet az ellen, hogy Lónyay Becke örökségébe lépjen. E lap idézi „Neue freie Presse“ azon nyilatkozatát, hogy a Lónyayt közös pénzügyministernek ( f a „N. fr. Pr.“) elfogadja, nem azon előnyökért, melyekkel ez a közös pénzügyekre volna, „hanem azon haszonért, mely Austriára háramlik, ha Lónyay megszűnik Brestl ellenlábasa lenni. A „Pester Lloyd“ ezt Lónyay részére bógnak idézi. Mi idézzük mint a legsúlyosabb vádat, mely Lónyayt, a magyar államférfiját érheti. külözhetlen föltételét. Várady Gábor az államszámvevőszéki intézmény szükségének fejtegetése után védelme alá veszi a saját törvényjavaslatában foglalt előleges ellenőrzés elvét, amelyet az utólagos ellenőrzés szükséges kiegészítésének tart. Különben törvényjavaslatát viszavonván, elfogadja a központi bizottság javaslatát a kisebbség módosítványai mellett. Nyáry Pál az intézménynek ilyetén felállítását tökéletlen kísérletnek tartja és legjobban szeretné a három hasonló intézmény, az angol, franczia és belga közül, valamelyiket elfogadni; úgy hiszi, hogy a tapasztalás végre is ezen „cour des comptes“-ok elfogadására fog bennünket vinni; a törvényjavaslatot a kisebbség módosítványaival elfogadja. A törvényjavaslat átalánosságban elfogadtatván a részletes vita kezdődött meg. A czímre és három első szakaszra nézve a központi bizottság szövegezése, amelyet olvasóink erre vonatkozó közleményeinkből ismernek, egyszerűen elfogadtatott. A negyedik szakasznál azonban, amely szerint a számvevőszék főbb hivatalnokai nem lehetnek a miniszterekkel vagy egymás közt rokonságban, nagy zavar keletkezett. Szögyényi László módosítványt adott be, a amely ezen rokonsági akadályt csak a kinevezés alkalmára szoktatná. Simonyi Ernő pedig nagyon széles körűnek és szükségtelennek találta az ott elfogadott akadályt egész a negyediki rokonságig és másodikig való sógorságig. Ezért és a különbeni helytelen szövegezés miatt e szakaszt az osztályukhoz visszautasítatni kívánja. A szakasznak azon rendelkezése is érthetlen, amely szerint „időközben beállható (rokonsági esetekben) az illető áthelyezésének van helye“, mert egy részről kérdés, hogy hova lehet a számvevőszék tagját áthelyezni, más részről pedig ezen hivatalnokok elmozdulatlansága van kimondva ugyanezen törvényben. Nyáry Pál ezért egy módosítványt adott be, amely szerint ily esetekben a háznak tartatnék fel az intézkedés. A ház végül a központi bizottmányhoz utasítja vissza e szakaszt. Az ötödik szakasznál Várady Gábor egy indítványával részletesebben körül akarná írni azon hivatalokat és foglalkozásokat, amelyek a főszámvevőszéki tagsággal incompatibilisek. A ház azonban kielégítőnek találja és megtartja a központi bizottság szerkezetét. A hatodik szakasznak a központi bizottságáltal megállapított szövege szerint a számvevőszék elnöke a képviselőház által felterjesztett három egyén közül ő felsége a miniszterelnök ellenjegyzése mellett nevezi ki, a tanácsosokat pedig szintén ő felsége, de „a számvevőszék elnökének javaslata alapján a miniszterelnök fölterjesztése és ellenjegyzése mellett.“ Ez utóbbi pontra Huszár Imre egy módosítványt adott be, amely szerint a tanácsosok „a számvevőszék elnökének fölterjesztésére a miniszterelnök ellenjegyzése mellett“ neveztetnek ki. E módosítványt mi parlamentáris képtelenségnek tartjuk, és e képtelenséget a képviselőház, amint ez a szavazatok megolvasása által konstatáltatott 11 szónyi többséggel elfogadta. Nagyon tanulságos lehet az, hogy hogyan magyarázzák meg az illető törvényhozó urak a törvény ezen rendelkezését. A miniszterelnök ellenjegyzése véleményünk szerint csak az ő felelősségének kifejezése ; — már most szeretnők tudni, hogy e törvény kötelezni akarja-e a miniszterelnököt egy másvalaki előterjesztésének alapján létrejött kinevezés ellenjegyzésére és ezért való felelősség elvállalására , ami képtelenség volna. Vagy talán a miniszterelnök nincs kötelezve ezen ellenjegyzésre, és akkor mi értelme van a számvevőszéki elnök előterjesztésének ? Épen semmi; az az értelme legalább semmi esetre nincs, hogy általa a számvevőszéki elnök állásának függetlensége emeltetnék. És mi nem értjük, hogy mint vezetheti félre egy ily tisztességes képű absurdum a tisztelt háznak 11 szavazatnyi többségét. Az ezután következő szakaszok egészen a 22-ig néhány csekély, inkább styláris változtatás kivételével a központi bizottság szövege szerint elfogadtatnak. A 22-ik szakasznál kezdődött meg a központi bizottság kisebbségének harcza. E szakasznál a kisebbség javaslata szerint számvevőszék elnöke ha a számvevőszék évnegyedi kimutatásainál a budget valamelyik tételének túllépését tapasztalta volna, kimutatásokat a képviselőháznak is megküldik. Ez a számvevőszék elnökének közvetlen érintkezése a képv.házzal, melyet Győrfffy Gyula leginkább a kisebbségi jelentésből indokolt, de amelyet a többség Halász Boldizsár és Tisza Kálmán hason értelmű rövid argumentácziójának meghallgatása után a központi bizottság indokainál fogva elvetett. A következő szakasznál is ugyanezen elv forgott szőnyegen. A kisebbség az évi zárszámadást a minisztertanácsnak erre vonatkozó észrevételeivel együtt a számvevőszék elnöke által kívánja a képviselőház elé terjesztetni; míg a központi bizottság szövege a miniszerelnököt kötelezi, a zárszámadásnak, és a miniszertanács erre vonatkozó határozatainak a számvevőszék észrevételeivel együtt való haladéktalan előterjesztésére. Györffy, Csernátoni és Ghiczy Kálmán csak az által válik a számvevőszék teljes függetlenségét biztosíthatónak. E szónokok argumentumaira a központi előadó csak holnap fog felelői és ekkor tán — terünkhöz képest — mi is visszatérhetünk reájuk. az összes keresztény egyházra és polgári alkalomra üdvösek és hasznosak, rendületlenül hirdetni, ajánlani és tanácsolni legfőbb kötelességednek fáradtad : — hogy végre mindenki megtudja, mit kelljen hinni, megtartani és vallani a kath. embernek. Ezen kitűnő gondoskodásért szentségednek bőséges hálát adunk, s ilyet örökre megfogadunk; s meg lévén győződve, hogy ajkaid által maga sz. Péter beszélt, mi is mondjuk és erősítjük, melyek általad mondattak és megerősittettek, s egyhangúlag és egy értelemmel kárhoztatjuk mindazokat, melyek az isteni hittel, a lelkek üdvével, s az emberi társadalom javával való ellenkezésök miatt általad kárhoztatandóknak és visszautasitandóknak ítéltettek. 2. Mert „élő és csalhatatlan tekintély csak azon egyházban létezhetik, mely Krisztus által Péterre , mint az egész egyház fejére, fejedelmére és pásztorára, kinek hite nem fogyatkozhatik építtetett, mely mindig törvényes pápákkal bir, kik megszakadás nélkül Pétertől veszik eredetüket, Péter székében ültek, s Péter hitének méltóságának és hatalmának örökösei s igénylői. És mivel, a hol Péter van ott az egyház is, s Péter a római pápa ajkai által szól, s utódaiban folyvást gyakorol, s a hit igazságait fentartja — ezért az isteni igék oly értelemben veendők, mint minőben azokat szent Péter római széke veszi és vette, mely mint minden más egyháznak anyja és tanítója, a Krisztustól vett hitet sértetlenül és változtatlanul tartotta fent, s oktatta arra a híveket, mindenkinek föltárva az üdvösvényét és a romlatlan igazságok tanait. Pest, febr. 7. A képviselőház mai ülésében a miniszterujólagos megbetegedése miatt az igazságügyminiszterium budgetje helyett az állami számvevőszék felállításáról és hatásköréről szóló törvényjavaslat kerültanácskozás alá. Az átalános vita, mint már esti lapunk tudósításában közöltük, a lehető legszűkebb mértékre szorítkozott: alig volt az egyéb, mint a központi bizottság többségi és kisebbségi jelentéseinek bővebb kifejtése, amelyre egyrészről a központi bizottság előadója, más részről Győrfy Gyula képviselő úr vállalkoztak. Az átalános vitának ezen rövidségét nagyon természetesnek találjuk, miután a törvényjavaslat ellen átalánosságban a kisebbségnek sincsen kifogása és azon — bár fontos — elvi változtatások, amelyeket a kisebbség javasol, csakis a törvénynek néhány szakaszára vonatkoznak, s így azok végleges megvitatásának helye csakugyan a részletes vitában van. Egyébiránt Széll Kálmán, mint a központi bizottság előadója, már itt bővebben kifejtette azon nézetet, amelynek lapunknak e tárgyról itt cikkében mi is kifejezést adtunk, hogy t. i. a kisebbség módosítványainak alapelve, amely a számvevőszék elnökét a minisztérium elkerülése mellett hozná érintkezésbe az országgyűléssel, alig volna összeegyeztethető a Parlamentarismus szellemével és a miniszteri felelőséggel; mig más részről is képezi a számvevő szék függetleségének nem nél Kedd, február 8. 1870. KÜLFÖLD. Pest, febr. 7. (Az uj syllabushoz.) A syllabusnak uj positiv alakban általunk is közlött szövegéhez kiegészítőleg, az „Allg. Zeitung még több pontot tesz közzé, melyek a nevezetes zsinati okmány alakját kikerekítik. A syllabus, miután elátkozta azoknak tévtanát, kik a pápa ítéleteitől a zsinathoz felebbeznek, kik a püspökök és a pápa közti különbséget tagadják, kik végre azt állítják, hogy a pápa azt általa kárhoztatott könyvek való értelmét nem fogta fel, következőleg folytatja: „Mindezek felvilágosítást és megerősítést nyernek a következőkből: 1. így érzett majd az egész föld kerekségének püspöksége, midőn legközelebb (1867-ben) Rómában összegyűlve, a pápát következő dicső szavakkal üdvözölte: „Sohasem voltak némák a te ajkaid. Te az örök igazságokat hirdetni, a világ gonoszságait, melyek a dolgok természeti és természet fölötti rendjét, sőt az egyházi és világi hatalom alapjait fölforgatással fenyegetik, apostoli ítéleteid fegyvereivel megsemmisíteni, az uj tudományok által az emberi értelemre árasztott setétségét szétüzni, azokat, melyek az egyes emberekre, valamint KÜLÖNFÉLÉK. Pest, febr. 5. [Hivatalos]. Ő felsége dr. Szepesi Imre egyetemi helyettes tanárt az egyetemnél üresedésben levő római classica-philologia tanárává , dr. Sipos Árpádot, nagyváradi ügyvédet s a »Nagyváradi lapok« szerkesztőjét pedig a kassai jogakadémia helyettes rendkivüli tanárává nevezte ki. A sóhivatalokhoz sótárnokokká következő egyéneket nevezte ki: Jenny Antalt Belényesre ; Huber Perenczet Valémaréra , Hets Jánost Aradra; Haasz Perenczet Temesvárra; Seiffert Jánost Karánsebesre, (Az akadémia) 3-dik (természettudományi) osztályának 8-kán (hétfőn) tartott gyűlésén Dr. Hirschler Ignácz: „A dohányzás és szeszes italokkal való túlságos élés hatása az emberi egészségre, különösen szemészeti tekintetben“ czímű értekezéssel foglalta el székét. Előadta a kórtani kérdés történeti fejlődését, részletesebben tüntetvén elő a szemalkat e tekintetben való viszonyait és szenvedéseit, és közli végül pedig 153 személyes észlelés tárgyát képezett e szakba vágó eset statisztikáját is. Ezután Zichy Kálmán olvasott fel néhány adatot, mely a bolygók befolyását az üstökösök pályafutására mutatta ki. Végül Rónay Jáczint a Gorovepályázás eredményéről tett jelentést. Az egyik pályakérdésre, mely Kisfaludy Károly művei aeszthétikai ismertetésére volt kitűzve nem prixosoit A másodikra melynek tárgya, a család erkölcsbölcselmi feltüntetése, három mű érkezett be. (Buda városa mai közgyűlésén) két fontosabb ügy került tárgyalás alá. Mindjárt elején a jászkun kerületek felirata az országgyűléshez a zárdák eltörlése iránt, mely Ribáry Ferencz indítványára pártoltatok, s ezzel kapcsolatosan ugyanazon kerületek felirata a papi javak elvétele és országos vagyonná tétele iránt, melyre nézve elhatározta a város, hogy egy hasonértelmü feliratot intézend a hongyüléshez.A másik fontos tárgy a népszínház ügye volt. Az általunk már ismertetett bizottsági jelentés mellett Ország Sándor emelt szót, rekapitulálván azon jelentés tarthatlan okait, s felemlítvén, hogy létezik oly párt is, mely nem is kívánta a magyar színészet biztosítását; utána Balázs Dénes indítványozza, hogy alakuljon egy egylet, mely a magyar színészet fenntartását garantirázza. Balázsi Antal szerint a Balázs Dénesé a legjobb indítván de nem a közgyűlés elé tartozik. A bizottmányi jelentést nem pártolja, s az abban foglalt nézeteket nem osztja, mert meg van győződve, hogy sok hátrány fog az ügy ilyen megoldása által a színészetre háromlani, és hiszi, hogy bármi ilyen cserét is tesz a város, önönmagának okoz kárt, mert a magyar színészet a várban fenn nem állhat, de 6 alkotmányos ember létére a többség véleménye előtt mindig meghajol s így arra az estre, ha a népszínházi telek eladatnék egy kérelmet nyújt be a városhoz, a színház adóságainak megtérítése ügyében. Előadja, mily körülmények közt vette át a bizottmány a színház vezetését, megemlíti, hogy mily áldozatokat hoztak az egyes bizottmányi tagok az ügyért, és hogy azt többé nem akarják senkin visszakövetelni. Van azonban a színháznak is mint intézetnek adóssága (körülbelöl hatezer ft.) melynek kielégítésére csak a fölszerelés szolgálhat; minthogy azonban fölszerelés nélkül senki sem kezdhetné el a várban az előadásokat oda fog kérelme irányulni, hogy a város a népszínházi telkek árából foglaltassa le ezen tartozásokat. Végül is kijelenti, hogy a bizottmányi jelentés elfogadása lelkének legnagyobb fájdalmai közé tartoznék, azonban a jelentés ellen nem szólt senki, elfogadtatott a bizottmány a javaslat s Balázsi kérelme. E szerint a népszínházra még egy évre csődöt fognak hirdetni. Ezalatt a színi bizottmány gondoskodni fog a magyar színészetnek, a várba való áthelyezéséről. — (A strike.) A strikelö betűszedők most — ki merné kétségbe vonni — igen nagy urak Az utczán csoportosan járnak, s a kávéházakat s egyéb nyilvános helyeket csak úgy látogatják, hogy senki aziránt kétségben ne maradjon, miszerint ők azok, kik sakkot mondottak a hatodik nagy hatalomnak Pesten. Fölforgatták a kalendáriumot, s a vasárnapból már blan-montagot csináltak. Amit eddig a „Typographia“ czimü „strike-szak-lap“-ban elméletileg hirdettek, a tiszta demokrata elveket ezen jelszó alatt „műveltség által a szabadsághoz, arról most alkalmat vesznek maguknak a közönséget gyakorlatilag meggyőzni. E sorok megírására egy jelenet késztet bennünket, melynek tanul valánk. Egy strikeos társaság egy kávéházat szállt meg, de sehogy sem tudott a felszolgáló személyzettel megelégedni. Egy szóvivő különösen kimerítette a kávéházi menüt, s nem talált fogára illő inni s harapni valót. Ekkor a pinczér — régi tapasztalás embere — azt hitte, majd megcsinálja egy pohár víz a t. vendég ur étvágyát, s felszolgált neki egy pohár fris vízzel. Minthogy pedig a logika egy bizonyos niveaun alul szabályokhoz nem alkalmaszkodik s teljesen individuális, annál fogva a vendégurtól senki sem fogja rész néven venni, hogy a pinczér e szolgálat készségében oly czélzást látott, mire szükségesnek látta azt feleim, „hát én részeg vagyok?“ — S uram fia, az összes jelenlévő vendégsereg közbevetésére volt szükség, hogy a t. vendég ur brein manu elégtételt ne vegyen e becsület sértésért. Mi jónak láttuk be nem várni a differencziák kiegyenlítését, annyi inkább, mert a mai világban, daczára az 1867-diki kiegyezés szerencsés létrejöttének, elvesztettük bizalmunkat a békés kiegyenlítésekben. — Álljon még itt strikelő polgártársainkról följegyezve, hogy ma pro super abundanti még egy kirándulást rendeztek a zöldbe, a mi minden esetre nagy előrehaladottságra mutat ilyenkor. — Sopronynak erős férfiai lesznek, amennyiben az idén is 1000-nél többen íratták be magukat a tornaiskolába az ifjak közül. — Zilahon egy tímár legény, kit a városkapitány kihallgatás nélkül záratott el, a börtönben pisztolyával agyonlőtte magát. Szép előzékenység a Kapitánytól, hogy a pisztolyt meghagyta a fiúnál. — Buda város képviselő testülete 1000 frtot a honvédek menháza és 50 frtot a Háromszéken elesett honvédek emlékére emelendő sírszobor javára ajándékozott. — Ráday László gróf terhére —hír szerint — ötszázharminczhét ezer frtnyi váltó adatott be a pestmegyei törvényszékhez. — A Széchenyi-ünnepély, melyről mai esti lapunkban írtunk, nem a gőzsikló áldomása volt, hanem a casino által minden évben megtartani szokott lakoma Széchenyi István emlékezetére. — Vasárnapi számunk közgazdasági czikkéből helyreütjük azon nyomdahibát, mely valami ártatlan szóból „hetvennyolczat“ szedett s Magyarországot megajándékozta ugyanannyi vasúttal. Felelős szerkesztő: Rákosi Jenő. TÁVIRATOK. Búcs, febr. 7. A reichsrath mai ülésében, a miniszterelnök tudatja, hogy a császár a reichsrath föliratát elfogadta. A kereskedelmi miniszter az egyházi állammal kötött postaszerződést terjesztette elő. A pénzügyminiszter indokolja a kormány előterjesztését, mely szerint a cislajtháni minisztérium fogja a konsolidált államadósságot kezelni. Rechbauer a konkordátum megszüntetésére s a polgári házasság behozatalára vonatkozó előterjesztését indokolja. A javaslat egy 15 tagból álló bizottsághoz utasittatott. A miniszterek s a lengyelek pártolják. A bizottságba valo valasztasok. azonnal ruganatosittattak. Prága, febr. 7. A Kerber féle felségárulás! perben — a közönség részéről történt nemtetszés-nyilvánítások folytán — elhatároztatott a további végtárgyalás titkos vezetése. Bukarestifebr. 7. Bratiano György képviselő egy interpellácziót helyzett kilátásba, azon indokok fölött, melyek Cogolnitschanos Boeresco minisztereket a kabinetből való kilépésra bírták. Berilli, febr. 7. A „Norddeutsche Allgemeine Zeitung“ írja: Az északnémet, szövetségi konsulnak Serajevből való visszahívásáról az itteni kormányhoz közelálló körökben mit sem tudnak. Paris,február 7. Cremieux ma a Rochefort ellen hozott Ítélet foganatosítása ügyében interpellálni akar. Páris, febr. 7. Rochefort kinyilatkoztatja a „Marseillaise“-ban, hogy nem fogja magát alávetni az ellene hozott ítéletnek, hacsak erőhatalmat nem alkalmaznak ellene. Bécs, febr. 7. Esti zárlat. Hitelrészv. 262, éjsz. vasp. 214.50, államvasut 384.50, lombard. 250.70, 1860-iki sorsjegy 97.50, 1864-iki sorsjegy 123.60, napoleondor 9.83%, magy. hitelrészv. 84 kg galicziai 238%, angol-ausztr. 312, france 106.75, tramway 147. Langha. Bécs, febr. 7. Megnyitás. Hitelrészv. 263. lombard. 251.60, ang. osztr. 312V^. Lanyhább. (Uj guanó-telep.) Egy new-yorki hajókapitány a caraibi tengerben több guanoszigetet fedezett föl, melyeket az amerikai kormánytól tulajdonául nyert. A guano, mint írják roppant mennyiségben találtatik e szigetben, kitűnő minőségű s egy New-Yorkba hozott hajórakomány tonnája 36 doháron kelt el. — (Széna pogácsa lovak számára.) Francziaországban újabb időben nagy elterjedést nyert a lovak táplálásának egy uj módja. Széna és szalma lehetőleg finomra vágatván összetört zabbal vagy más gabnával kevertetik, kendermag főzettel leöntetik s erősen összegyuratik. Az igy nyert pépből aztán hosszú vékony pogácsák préseltetnek s ezek használata mál inkább ajánlható minden lótulajdonosnak, mert igy nemcsak maga jobban kimérheti lovai számára az adagokat, hanem a szolgák visszaélései ellen is biztosítva van. Pesti gabnatőzsde febr. 7-én. A gabnaüzlet ma csekély kételkedv és gyenge kínálatt mellett határozottan lanyha volt, az árak változatlanok. Búza eladatott mintegy 8000 mérő, 87%/a fontos 5 frt. 15 kr, 86% frt. 5 frt., 86 4.85. 85 fus. 4.75. Rozs és árpa üzlet nélkül, zab szilárd, eladatott 1000 mérő 2 frt 15 krral kukoricaa, változatlan, eladatott 200 vámmázsa 2 frt 57 kr. Pesti értéktőzsde febr. 7-én. A hangulat ma nem volt kedvezőtlen s bár korlátolt forgalom mellett, az árak nagyrészt szilárdak maradtak. Az üzlet főtárgyai bank-, lóvasúti, Tramway, salgótarjáni részvények és némely malompapir voltak. Magyar vasúti kölcsön 1, 6% frt, magyar hitelbank 82% frt, franczia-magyar bank 48^3 frton köttetett. Pesti lóvasut kissé lanyhább, III. kib. 371 frton vétetett, budai lóvasút szilárd 210 frttal. Tramway 145‘/2—147 frt közt változott. Lánczhid és alagút szilárdabb, előbbi 655 frt., utóbbi 99 frt. Némely malompapir szilárdabb; Concordia 380, Lujza. 128, Gyárudvar 62 frtton köttetett. Váltók és pénzek változatlanok Esti zárlat. Korlátolt üzlet, változatlan árakkal.