Reform, 1872. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1872-07-14 / 190. szám

[A j Gy­or­sirá­s­zat­i Lapok“ X-ik évfo­lyam­á­n­ak­ 6., 7. és 8-ik számai megjelentek a kö­vetkező tartalommal: A gyorsírás magas hivatalno­kok szolgálatában. A gyorsírás mint szabad tantárgy. Természettudományi kifejezések czélszerü rövidítése. Gyorsirási tanfolyamok törvényszékek és járásbirósá­­goknál. Mutatvány a latin gyorsírásból. A gyorsirási tanári diploma a jelen képviselői választásoknál. Vizs­gált gyorsirási tanárok. Az exkommunikált gyorsírás egy jezsuita kollégiumban. Versenyirások és pályá­zatok. Olvasmányul novellák gyorsirási mezben és vitairási gyakorlatok. Végre számos vidéki tudósítás a gyorsírás tanításáról. — Előfizethetni a szerkesztőnél Markovits Ivánnál (Pest, Lipót utcza 34.) félévre 1 frt 50, tanulók számára egész évre 1 frttal. [A bányakerület szuperintendensi hivatalára] másodízben beküldött szavazatok f. é. július 20-án fognak felbontatni. A szavazat­bontó bi­zottság ezúttal, miután Sárkány Sámuel esperes mint jelölt a bizottsági tagságról lemondott, a kerületi fel­ügyelőn 8 jegyzőn kívül a következő tagokból áll : Kubinyi Ágoston bácsi esperességi fel­ügyelő, Fabi­­nyi Teofil budapesti esperességi felügyelő, Hunfalvy Pál a pesti egyház­ iskolai bizottsá­gának elnöke, Ele­fánt Mihály buda­pesti esperes, Láng Mihály pesti német lelkész és Sztehlo András budai lelkész. [Regényes történet.] Pár nap előtt egy fiatal és egy öregebb hölgy érkezett a vasúton Pestre , beszálltak­ a legelső bérkocsiba, mely eléjök állt. A hölgyeknek föl sem tűnt, hogy a bérkocsis meglehe­tősen délibb s gondosabb öltözékü, mint rendesen a bérkocsisok ; de az föltűnt, hogy jó félóráig haladtak s még mindig nem érték el az „Angol királynőt,“ hova szállni akartak. Egyszer csak azon veszik észre, hogy a városon kívül, a kerepesi úthoz közel jutottak egy majdnem magánosan álló ház elé. A bérkocsis le­ugrik a bakról, kéri a hölgyeket, hogy szálljanak ki ; a hölgyek tiltakoznak, hogy nem ide akarnak szállni, mire a bérkocsis igen udvariasan figyelmezteti, mi­szerint most az egyszer csak oda fognak szállni, hova ők akarnak. A nők erre rémülni kezdenek s félve vo­nulnak be a házba. A bérkocsis követi őket az ele­gánsan bebútorozott terembe, titkosan beszél, hogy most innen el nem mennek s mikor a hölgyek már­­már rablóbarlangban képzelik magukat és a regé­nyekben olvasott kalandokat látják megújulva, a bér­kocsis bemutatja magát és a fiatal hölgy megismeri vőlegényét, ki e kis tréfát óvatosság k­edveért ren­dezte szerettei számára. [Divat és divat.] Vizbeugrást és az öngyil­kosság különféle nemét ép oly divattá emelték némely időben, mint a különféle kabátok és kalapok viselé­sét. Újabban a divat egy másik ága is mutatkozik. — Egy idő óta nem csak a munkások buknak az állvá­nyokról, nemcsak az állványok roskadoznak , hanem tekintélyes épületek is követik az állványok jó pél­dáját. Alig említették föl a lapok a budai Klusemann­­féle három emeletes palota ingatag voltát, még az ot­tani lakók félelme nem is oszlott el és már a figyelem, a rémület Pest legnépesebb utazására tért át. Tegnap este és éjjel nagy tömeg ácsorgott a váczi utcn és régi színháztér sarkán levő Mocsonyi-féle ház előtt s nem kisebb meglepetést várt, mint a ház összeomlá­sát, melynek bekövetkezésére a kapitányság az épí­tészeti bizottságot már régebben figyelmeztette. E hó 12 én este felé 6 órakor végre meg is jelent a bizott­ság, s f­ölismervén a ház veszélyes állapotát, azonnal el is rendelte a támaszfalak építését és repedések be­­tapasztását. A Damokles kard most ott lebeg a meg­rémült lakók fölött. [Gyilkosság.] Szerdai számunkban említést tettünk, hogy a Teréz­város uj­ utcza 29. sz. házában Hegedűs Apollonia, kit a lakosok reggel még ép, egészségesen láttak, délben ágyán halva, testén a kül­ső erőszak némi nyomaival találtatott. Akkor csak gyanú forgott ön az iránt, hogy Hegedűs Apollonia nem természetes halállal múlt volna ki, de a szomszé­dok állítása mégis valószínűnek mutatta azt, hogy H. A. természetes halállal múlt ki, minthogy erős szívbajban szenvedett, azonkívül a lakók azon napon semmit olyant nem vettek észre, mi egy gyilkosság esetének fönforgására következtetni engedett volna. A bonczolás azonban kiderítette, hogy H. A. erősza­kos halállal múlt ki. Nyakán ugyanis a vérgyürü alakban összetorlódott és igy a nő vagy megfojtatott, vagy felakasztatott. H. A. kedvese Bohács Ferencz, kire első pilanattól fogva gyanú esett, a rendőrség által szerdán elfogatott és a gyanuokok ellene mind­inkább szaporodnak. Először is Bohács Ferencz or­rán elfogatásakor karczolás volt, továbbá a szomszé­dok állítása szerint H. A.-val folytonos czivakodásban élt, és ilyenkor Bohács kedvencz módszere volt a foj­­togatás. Kedden délelőtt 9 órakor is látták otthon, de semmi lárma közte és az áldozat között hallható nem volt, és csendesen távozott, és csak este jött haza laká­sára, midőn H. A. már kórházba szállítva volt. Bohács tagadja ugyan, hogy ő kedvesét bántotta volna, és ártatlansága bebizonyítására esküt ajánlott föl, a rend­őrség azonban a gyanujelek alapján a fenyitőtörvény­­széknek adta át. Midőn a rendőrség az esetről érte­­sittetett, a kapitányi tisztviselő kérdést intézett a vizsgáló főorvoshoz, váljon forog-e főn gyilkosság esete, ennek azon feleletére, hogy azt csak a bonczo­­lat fogja konstatálhatni, elmulasztó róla a fenyítő tör­­vényszéknek jelentést tenni, és ez csakis a kórházi igazgatóságnak a kapitányság mellőzésével tett jelen­téséből értesült az esetről hivatalosan, miért is az el­járt kapitányi közeg ellen, mint halljuk, vizsgálat követett a törvényszék által. [Gyilkosság­] Prágából július 12-től távír­­ják, hogy falkensteini Fáik nyugalmazott pénzügyi tanácsos (az alkotmányos párt jelöltje) ellen gyilkos­sági kísérlet merényeltetett. A­­ 77 éves agg veszélye­sen megsebesíttetett. A tettes egy tönkrejutott iparos, ki 250 irtot akart Fáiktól kizsarolni, s midőn kérése megtagadtatott, késsel nyakán és mellén megsebzé. A tettest elfogták. — A tegnapi elfogatások és ház­motozások a kihallgattatások által újabb elfogatásokat eredményeztek, melyek folytathatnak. Bizonyítják, hogy a talált levelek, iratok az ország főbb szemé­lyeit érdeklő dolgokat hoztak napfényre. Gregr Eduárd házát is megmotozták. [A himlőjárvány állásáról.] Himlőbe­teg f. é. május 31-én a kórházakban gyógykezelés alatt volt 50 ; junius hóban szaporodott a beteglét­szám 252-vel, összesen 302, ezekből meggyógyult 215, meghalt 67, gyógykezelés alatt maradt 20. A j járvány tehát junius hóban tetemesen alábbszállt. A járvány kiütése óta, azaz 1871. október hava óta meg­­betegült 2444, meggyógyult 1378, meghalt 1006, gyógykezelés alatt maradt 20. [Az uj vásártér beépítéséhez.] A ta­nács mai ülésében Gerlóczy Károly tanácsnok indít­ványa folytán a tanács elrendelte, hogy a mérnöki hi­vatal írja össze azon telkeket, melyek tulajdonosai a telekvételi szerződés azon pontjának, miszerint azokat 1872. november 1-éig beépíteni tartoznak, ellenére telkeiket beépítetten hagyták, hogy ellenök a szerző­dés értelmében az eljárás annak idején megindit­­tathassék. [Napoleon excsászár] Prágába, hol két-három napig fog karlsbadi fürdőbe indul. [Egy veszedelmes Ho­m­é­r.] Homér Já­nos fuvaros tegnap nejével oly házassági hangver­senyt rendezvén, melyet fájdalom az alsóbb nép osz­tály a szeretet nélkülözhetően mellékletének látszik tartani, e czivakodás közben kést ragadott, hogy az­zal neje ellen törjön. Ez kiszaladt a király­ utczára, a bősz Homér pedig fenyegetésekkel utána. Itt két rend­biztos kemény küzdelem után megálli­a és a további üldözéstől elvonta, de tusa közben fuvarosunk oly se­beket ejtett a két rendőrön, hogy néhány napra szol­gálatképtelenekké váltak. Homér átadatott a fenyitő­­törvényszéknek. [Egy vakmerő bérkocsis.] Tegnapelőtt reggel egy bérkocsis az ind­óháztól egy vidéki urat a városba szállitván, midőn az utas csak a rendes árt fizette meg és borravalóról tudni sem akart, durván megtámadta s megveréssel is fenyegette. A vidéki egy szót sem szólt, hanem ismét leült a kocsiba s paran­e hó 20-án megy időzni , aztán a csol­a a kocsisnak, hogy a városházára hajtson. A ko­csis először vonogatózott, azután pedig nyilsebesség­­gel rohant egyik utczából a másikba, mig a nádor­­utcza egyik szögleténél fölbob­ta a kocsit, úgy ,hogy maga is jó messzire elröpült a kövezetre. A benülő vidékit eszméletlenül s megsérülve szálliták kórházba. És a bérkocsis megszabadult a büntetéstől, mert az idegen a rázkódásban megfeledkezett a bérkocsi­számról. [Tanodai vizsgálatok.) A„Nőképző-egy­­let“ tanodájában Pesten, (kecskeméti­ utcza 7-ik szám alatt) e hó 18-án kezdődnek a vizsgálatok a III-dik osztályban, 19-én a II-ik és 20-án az I-ső osztályban. — A pesti vakok­ intézete növendékeinek vizsgálata e hó 23-án kezdődik a polgári lövölde nagy termé­ben. — A legérdekesebb vizsgák közé fognak tar­tozni az e hó 23-án d. u. 5^2 órakor tartandó vizs­gálat az orgonálás és testgyakorlásból a vakok inté­zetének épületében. [A budai lóvonatu vaspálya rendet­lenségei.] Rövid idő óta már második szerencsétlen­ség történt a budai lóvonatu pályán, mindazon által még sem történt ez ideig intézkedés, hogy állomá­sozó helyek lettek volna kijelölve mint Bécsben és Pesten alkalmazzuk. Budán ha a kocsi elindul, a ve­zető ur összetett kézzel a kocsi karjára ül, hátra nem pillantva egy világért sem, hadd fusson a­ki föl akar ülni. Ily körülmények között lehetetlen, hogy a sze­rencsétlenségek egymást ne kövessék. A hatóság kö­telessége volna e mulasztásokat pártoltatni. [A Dobler János-féle bünper] e hó 13-án tárgyaltatott a pesti xir. törvényszék előtt. — Dobler Jánost, a király­ utczán 20-ik szám alatt fekvő háromemeletes ház tulajdonosát Grün Miklós lakója beperlő hamis eskü miatt. A lakó ugyanis állítólag Doblertől szóbeli szerződést is nyert, hogy három évig lakhatik házában, már műhelyét is fölállíttatta, midőn egyszerre Dobler másnak adta ki a lakást. Egyik és másik fél állítása mellett is állíttattak tanuk. A tör­vényszék vádlottai bizonyítékok elégtelenségéből föl­mentette. A királyi ügyész tiz hónapi börtönt indít­ványozott. Mindkét fél föllebezte ügyét. [Az egyesült budapesti fővárosi ta­karékpénztár hitel egy­­­et­e] e hó 13-án d u. 3 órakor a takarékpénztár hivatalos helyiségében Bu­dán rendkívüli közgyűlést tartott, melyen a hit­ 1 ed­digi maximumának fölemelése iránt való indítvány 20 szavazattal 9 ellen elfogadtatott. Az egy-egy hiteltu­lajdonosnak engedélyezhető hitel 10 ezer frt helyett 20 ezer frtban állapíttatott meg. [Nemzetközi statisztikai kongres­­­szus.] A . St. Peterburgskija Vjedomosti“ közli a közeledő nemzetközi statisztikai gyülekezet házi sza­bályait, melyekből egyelőre elég legyen annyit meg­érinteni, hogy a kongresszus tagjai franczia vagy orosz nyelven nyilatkozhatnak. A nem franczia nyel­ven mondott beszédek a tagokkal francziául és írás­ban az illető idegen tagokkal közlendők. A jegyző­könyvek és egyéb házi irományok franczia nyelven szerkesztetnek. Az ülések nyilvánosak, de a közön­ségnek csak belépti jegyek mellett van helye. [Daloló czigányok.] Folyó hó 1-én Moszk­vában az ottani előkelő értelmiség a franczia nagy­követ Leflo tábornok tiszteletére díszebédet r­endezett, melyen herczeg Dolgorukov moszkvai kormányzó több orosz tábornok — ezek között a szláv érzelmek­­ről ismeretes Isakov és Bielevcev, — Sundecsics, a montenegrói fejedelem titkára, és Plamenac Sava, a nevezett fejedelem hadsegéde vettek részt. A lakoma alatt, mely úgy látszik politikai tüntetések nélkül ment végbe, a „Ruszky Mir“ közleménye szerint egy 20,000 rubelnyi értékű zenegép játszott, ebéd után pedig 50 czigány orosz népdalokat énekelt, mi a kül­földi vendégeket nagyon mulattatta. [Orosz hadgyak­orlatok.] Az orosz la­pok, nevezetesen az „Invalid“ és „Mosk, Viedom.“ észrevehető megelégedéssel nyilatkoznak a Krasnoje Selo alatt végbemenő orosz hadgyakorlatokról. Néze­tek szerint a régi slendrián, melynél fogva a csapatok a hadarolási terveket előre bemagolták, s e mellett a vezérek azon kérdés fölött, ki l­gyen a legyőzött fél, nem ritkán összevesztek — úgy látszik örökre már elpusztult. Most már nem­ az üres alakiságok idomza­­tosságára, hanem komoly, gyakorlati, valódi hadi becscsel bíró czélokra , pontos és jó lö­vésre s helyes hadmozdulatokra fektetik a fő­­sulyt. — A jelen hadgyakorlatokkal valódi hábo­rúkat utánoznak s keresztülvitelöknél a csapatok parancsnokai nem mint betanított színészek, előre bemagolt tervek szerint, hanem s­aját önálló belátásuk és leleményességek fonalán működnek. Azelőtt a tisztek jól felszerelt konyhákat, szakácsokat, fény­­űzési bútort, sőt gazdasszonyokat is magukkal vittek a hadgyakorlatokra, most pedig szabad ég alatt hálni s csak a legszükségesebb czikkekkel megelégedni kénytelenek, hogy a kényelem nél­­ülözését a béke idejében megszokják. Nemzeti színház: Julius 1-től augusztus 1-ig zárva. Budai színkör Vasárnap, julius 14-én , Miklósi társu­lata által Tamási fölléptével adatik a Népszinmű 3 fölé. [Csokonay egy levele.] Péchy Imre ur, a debreczeni főiskolai könyvtár rendezője, a „Tisza­­vidék“-ben vándor költőnk következő levelét közli: „Nagy Bajom, Somogyból 4d. Aug. 1798. Nagyérdemű Consiliarius ur, Tekintetes Uram! " Valahára talám (sic!) lehet szerencsém öszve szedni, s elkezdeni azt a hazafius iparkodásomat, a mely nem magyar szivem, hanem az időknek szomo­rú környülállásai­­ miatt csüggedett el. Nálunk nem a Hazának fajai változtak el, hanem egyéb--------------­----------------------------. Boldog vagy kisded Erdély! bár a zsinos Európának legvégsőbb szélein fekszel is, boldog vagy és te fogod be a legutolsó Magyarnak szemeit, mikor mi már vagy Oesterreicherek vagy Rusznyákok leszünk .... De nem panaszolkodom. — Biztat engemet a szűk Erdély.... biztat engemet ez a kis Tartomány, a melynek nemes törek­edései a Duna s a Tisza négy tágas cirkulussait megszégye­nítik. Vajda ti hozzátok Bethlen fejedelem Tartomá­nyának nagylelkű polgárjai! — vajha tihozzátok csak egyszer beutazhatnék , akkor — oh akkor Volga és Caspium kiköltözött lakosainak édes elhunyt Őseim­nek ereklyéit bámulhatnám más nélkül való egyenes­­ségtekben! Énnékem ez a szerencse — egy Bihar V. me­gyében születtetnek— nem adatott. Hányt engemet a szerentse tulajdon hazámba és tulajdon hazámért . ... és egyedül a nyugtatott engemet s a serkentgetett eddig, az ébresztett a munkára, hogy, ha nem tet­tem is, akartam, ha másért nem is, legalább a jöven­dőért. — Ti pedig más hazából való testvér Hazánk­fiai­­ ti boldogultok; s legalább minket elkedvettle­­nedteket vigasztaltok. Nektek örülni fog a jövő — ama késő — emberi nyom, mi rajtunk pedig szána­kozik. Éljetek szerencsésen a magyar Helvétziának szerencsésebb Polgárjai; mi csak igyekezni akarnánk tinektek pedig munkálkodni is lehet: — munkálkod­jatok ! Én magamat s csekély tehetségemet ajánlom a Tek. Consiliárius Urnák hiv tisztelője Csokonay Vi­téz Mihály m. k.“ Ennyi a levél. Érdekes ma is, mily lángoló hév­vel buzgólkodott Csokonay nyelvünk, nemzetünk ér­dekében, érdekes a mai nemzedékre nézve is ama passzus — mit Csonkonai ír, — hogy ma­ holnap né­metek vagy muszkák leszünk, im 70 évnél több le­­forgott azóta, megvívtuk a gygási harczot 49-ben, azért hál Istennek ma is megvagyunk magyarokul, nem lettünk németek se muszkák, és ilyen lehet az agyonbeszélők politikája is mai napság, kik csak lár­máznak, vesztét kiáltják a magyarnak, mintha a nemzet oly nagy nyomorban volna, hogy egyre végét várni lehetne. A levél indoka ez lehet. Csokonayt 1798-ban az Erdélyi Nyelvmivelő Társaság, melynek titkárja Aran­-Szökött katona“. ka György volt, tagjává választotta, erre vonatkozik a megköszönő válasz, — egy költeménye is van ez időből Csokona­inak, „Marosvásárhelyi gondolatok“ czim alatt, mely ugyan ezen eszméket más szavakkal, kötött alakban fejezi ki. Mindenesetre érdekes múltkori adalék, főleg Csokonayt illetőleg. TÁVIRATOK, Prága, julius 12. A „Prager Abendblatt“ jelenti­ Napoleon excsászár e hó 20-án ide érkezik és hat heti fürdő-használatra Karlsbadba megy. — Ma ismét tör­téntek házmotozások, még Gregernél is. Versailles, julius 12. A szeptember 4-ki ese­ményeket vizsgáló bizottmány átvevé Girardin jelen­tését, mely konstatálja, hogy Francziaország nem volt előkészülve a Bismarck által oly sietősen kívánt 1870- ki háborúra. Versailles, julius 12. A nemzetgyűlés mai ülé­sében Thiers ragaszkodik az amortizálás szükséges­ségéhez ; igazolja a 200 millió összeget, melyet pénz­ügyi és katonai újraszerveskedésre és a budget egyensúlyának helyreállítására kér. Tiers ismételve kinyilatkozta rá, hogy a konzervatív köztársaságot föntartandja, és bejelenti, hogy a nemzetgyűlés szétoszlása előtt előterjesztést teend a politikai hely­zetről. Bern, julius 12. A szövetséggyűlés a kilépett Dubs helyébe a szövetségtanácsba Scherer ezredest választá Zürichből. Rio de Jane­ro, julius 12. A szabadelvűek elha­tározták, hogy a közelebbi választásokban nem veen­dőnek részt. A brazíliai kormány az argentin­ köztár­saságnak egy sértő modorban hangzó jegyzékére mél­tóképen válaszolt. Brazília — úgy­mond a válasz — nem keresi a háborút, de ha az kitörne, Braziliát ké­szen találandja. (Éjj­el érkeztek.) Prága, Julius 13. (A „Reform“ táv­irata.) A foglyok, mint a náluk talált iratok­ból kitűnik, a helytartót meggyilkolni szán­dékoztak. Lipcse, jul. 12 (A „Reform“ távirat­a.) A bécsi lövészek a pályaudvaron senki által sem fogadtattak, a közönség magatartása részvét­len, sőt visszautasító; a bécsi lövészek közt e miatt rósz hangulat uralkodik. Berlin, Julius 13. (A „Reform“ táv­irata.) Az orosz koronaherczeg jelzett ko­­penhágai utjának határozottan politikai jelen­tőséget tulajdonítanak. London, Julius 12. (A „Reform“ táv­irata.) Az alsóház hosszú vita után a kor­mány óhajának engedve elfogadta a felsőház azon módositványát, mely a titkos szavazás­ról szóló 1.­Javaslatnak ideiglenes jelleget köl­csönöz, azonban az iskolába nem járt válasz­tókra vonatkozó módositványt elvetette. Prága, Julius 13. A Goldbach völgyének több községe Koller b. helytartónak nagy fá­radozásának és személyes föláldozásának elis­meréséül, hogy azoknak az árviz által okozott inségekben gyors segélyt nyújtson, — a dísz­polgári joggal megtisztelték. Alsó-Czerno­­schitz cseh község hason okból a helytartóhoz hálaföliratot intézett. Prága, Julius 13. A „Prager Abendblatt“ Jelenti, hogy a legújabb­ elfogatások és ház­motozásoknak alapját a helytartó élete ellen tervezett merénylet képezi. Róma, Julius 13. A „Voce Verita“ czimü lap jelenti: A pápa ma a pápai közmunkami­­niszterium volt hivatalnokait fogadta, köszö­netet mondott nekik a hozzá intézett üdvözle­tekért, az 1848-ki eseményekre emlékeztet és hozzá­téve : Mi nem várhatunk segélyt a kor­mánytól, hanem egyedül Istentől. Konstanczinápoly, Julius 13. A Toumon­­ház megbukott ; a passzívák 60,000 livret tesz­nek; bécsi és konstanczinápolyi házak vannak a bukásba vonva.. KÖZGAZDASÁG. Bécs, július 1.8. Hitelrészvény 329.—. Angol­­osztrák 309.—. Lombard 209.—. Tramway 322.— Hitelsorsjegy 188.—. Napoleon d’or 8.85—. Arany 5.32. Fr­ankfurt 93.30. Párisi hitel 43.50. Franko­ osztr 125.50. Üzleti bank 320.—. Államvasut 336.—. Rente 64.30. 1860-as 104.30. 1864-es 144.50. Ezüst 108.— London 111.—. Galicziai 243.50. Aratási kilátások külföldön. Mialatt nálunk, a már javában folyó aratás ered­ményét meglehetős biztossággal mondhatjuk jó kö­zépszerűnek, a külföldi nevezetesb gabnatermő or­szágokból még csak a valószínű eredmények iránti kilátásokról szólnak a jelentések, melyek közül né­hány tőbbet kiemelünk. Oroszországból, melynek gabnatermése döntő fontosságú az európai gabnapiaczok viszonyaira, csak részben kedvező hírek érkeznek. A Bugtól a Dniesterig nyúló nagy terület szörnyű szárazságtól szenvedett a tavasz végén, úgy hogy egy ideig ín­ségtől féltek. A máskor dúsan termő saratowi kor­mányzóságban előkészületeket is tett; a samari kor­mányzóságban már június elején megsárgult a rozs , később még kemény jégverések is pusz­títottak.­­ Az Ural vidékei még roszabbul állanak, mert ott a kemény tél okozott nagy károkat az őszi vetésekben, míg a tavasziakat a május havi kedve­zőtlen időjárás tette tönkre. Június második felében jótékony esőzés állott be néhány déli és délnyugati kormányzóságban s e tájakon ismét jobb kilátások nyílnak. Átalában, ha rendkívüli időjárás közbe nem jő, Podolia, Volhynia és Beszarábia középtermésre számíthat; ellenben Odessa vidéke s átalában az egész délkeleti rész nagyon gyenge aratást nyer. Kö­­zéporoszországban jól állanak a vetések, de az északi vetésekből ismét nagyon gyenge termésről panasz­kodnak. Angolországból a gabnapiacz ez idősze­rinti állásáról s az idei aratási kilátásokról írják . Te­kintettel arra, hogy augusztus első hetében a búza aratása átalában megkezdetik, különös érdekkel bír a gabnapiacz mostani helyzete. A mostani magas búza­árak előreláthatólag quarterenként 5—10 shillinggel hanyatlani fognak s csak az idő, illetőleg a nap nem bizonyos még; sokan egészen közelállónak vélik ez árhanyatlást, mások csak az aratás végével várják, miután összhangzó tudósítások szerint búzából jó kö­zép, zabból, hüvelyesekből, burgonyából stb. kitűnő termést várhatni; csak árpa sikerült roszul. Romániából, mely Oroszország után legerő­sebben versenyez a magyar gabnával Európa pia­­czain, számos konzuli jelentés fekszik előttünk, ezek­ből kiemeljük a következőket: Kra­j 0­va, junius 17. Múlt hó végén tartós, bő esőzés állott be, mely a légmértéket kissé alább szál­­litá s a már-már pusztulásnak indult vetéseket uj életre ébresztő, úgy mint a kukoriczának, bár nagyon elkésett elültetését lehetővé tette. Azóta is gyakrab­ban volt eső, a hévmérsék nem emelkedett előbbi magasságára, s a növényzet átalában kedvezően fejlődik ; a május havi időjárásnak helyrehozhatlan következménye azonban az, hogy a gabnafélék átalában nagyon ritkásak, a növésben elmarad­tak, s alig fognak gazdagon fizetni. •— A kuko­­riczaföldekre jó idő jár s további kedvező időjárás esetében jó term­őre lehet számítani. — A repeteara­­tás már be van fejezve, s az eredmény minőségre és mennyiségre nézve egyaránt nagyon gyenge; alig adta vissza a magot, azt is roszabb minőségben. Giorgero, junius 17. A junius elejéig ural­kodott szárazság igen kártékonyan hatott a gabna­­féléknek nemcsak növésére, hanem kalászképződésére is ; dő aratásról ez évben szó sem lehet, kivált miután a junius 4-ki rettentő zivatar e vidéken is roppant pusztításokat tett a vetésekben. A kukoricza jobban áll , további kedvező időjárás esetében bő termést adhat. Plo­jest, június 15-én. A beállott esőzés kö­vetkeztében javultak ugyan a vetések, de arra már semmi remény, hogy búza, rozs és árpa jó termést adhasson. A kukoricza nagyon későn ültettetett el, csak most bujt ki a föld­be és igy a várható termés­ről véleményt mondani nem lehet. Turnu-S­eve­rin, junius hó elején. Majdnem hat heti szárazság után végre e napokban volt esőnk, sőt fájdalom volt kártékony jég és zápor is. A gazda természetesen örül az időjárás e változásának, de tu­lajdonképen kevés hasznát fogja látni, mert az eső már későn jött, legföljebb a kaszáló rétekre volt ha­tással. A gabnaneműeket a megelőző hosszú száraz­ság annyira tönkre tette, hogy középszerűnél is gyen­gébb termés várható, miután teljes bizonyossággal mondhatni, hogy a bevetett területnek csak fele részén fognak aratni, a másik fele vagy a téli fagy, vagy a szárazság és később a jégverések által elpusztíttatott. Legnagyobb hiány épen búzában fog mutatkozni. A ku­koricza nagyon későn ültettetvén el, csak azon eset­ben adhat némi termést, ha igen hosszú és mélg ősz fog következni. A már betakarított repete sem felelt meg a várakozásnak, a mag összeszáradt, még mi­előtt megérhetett volna. Az idei kedvezőtlen termés mellett nagy kivitelről szó nem lehet, sőt csak a múlt évi bő termésből még meglévő nagy készletek mentik meg a lakosságot magát is ínségtől és drágaságtól. dij feléért lehet utazni, minden egyleti tagnak jó­ előre meg fog küldetni. Pesti gabnatőzsde, julius 13-án. Az üzlet minden gabnanemben teljesen pang, az árak változatlanok. Pesti értéktŐZSÜD. julius 13-án. a hangulat csen­des, a forgalom nagyon szűk korlátok közt maradt Sors­­jegykölcsön 108 frton vétetett. Vasuti_ papírok üzlet nélkül. Biztosítások közül csak Hunnia vezetett 714 frton. Bank­­részvények közül angol-magyar bank 108 frton, frankobank 119*/„ frton, magyar hitelbank 155 frton köttetett, továb­bá takarékhitelegylet lül —102 frton, budai keresk. bank 228 frton, iparosbank 57'/a frton. Takarékpénztárak üzlet nélkül, csak országos központi vétetett 125'/g frton. Ma­lomrészvények közül csupán hengermalom jött forgalomba 675 frttal. Iparvállalati részvényekben kevés üzlet: kőbá­nyai serfőzde 660 frton, Gsohwindtféle szeszgyár 222 frton, kortélyfonóda 143 frton, Schlickféle vasöntzde 190 frton, Druchegyár 234­—238 frton­ vétetett. Egyesül magyar göz­­hajozás csendes '­20 frttal. Pénzek és váltók folyvást lanyhák, arany 5.34, huszfrankos 8.87 ezüst 108.50, po­rosz pénztárjegy 1.65. Vízállás. Felelős szerkesztő: RAknsI .Tour 0 alatt 0 fölött) időjárás Julius 13. Pesten.....................................8' 8" felhős „ 13. Pozsonyban............................6' 7" felhős „ 13. M.-Szigeten............................3' 4“ felhős q 13 Szatmáron ....... 6' 6" száraz „ 13. Tokajban............................13' 8" száraz „ 13. Szolnokon ..........................14' 5" száraz „ 13. Szegeden........................15' 7“ száraz „ 12. Aradon.....................................2' 10“ száraz „ 12. Naszybecskereken . . 1' 10“ száraz „ 12. Bezdan.....................................7' 3“ száraz „ 12. Verbászon ............................5­0" száraz „ 13. Eszéken.....................................3­­1" száraz — [A késmárki bank] alapszabályait a ke­reskedelmi minisztérium ellátta a törvényes bemuta­­tatási záradékkal. — [Az ér­ diószegi vinczel térképezde] igazgatóságának egy értesitvénye tudatja, hogy ez in­intézet a folyó hó 29-én és 30-án tartandó vizsgájával fönállásának második évét zárja be, az 1. évről 6. a 2. évről 12 tanonczczal. E szerint a jövő október 1-én kezdődő iskolai évre benlakók számára csak 8 hely lévén üresedésben, fölhivatnak mindazok, kik ezen helyeket elnyerni kívánják, hogy a nmltsgy m. k. földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium által megállapittatott programmban kijelölt fölvételi kellé­keket vegyék figyelembe. Fölvételi kellékek: 1. A betöltött 16 éves életkor, erős, egészséges, munkát biró testalkat; megkivántatik továbbá, hogy a föl­veendő ifjú védhimlővel beoltva legyen. 2. Az elemi vagy falusi iskoláknak legalább oly sikerrel lett vég­zése, hogy az illető írni és olvasni tudjon. 3. Jó er­kölcsi magaviseletéről szóló és születési helyének elöljáró által kiállított bizonyítvány. 4. Szüleinek vagy gyámjának beleegyezése és azon kötelező nyilat­kozat, hogy a tanoncz a tanodát évközben nem ha­­gyandja el. 5. Fehér- és egyéb ruhával tartozik ma­gát a tanoncz belépése előtt kellően ellátni. 6. Mint­hogy határozott szám­ban vétetnek föl a tanonczok, szükséges, hogy a fölvétetni óhajtó szeptember 1-ig az iskolát vezető tanárnál vagy személyesen vagy le­vél útján jelentkezzék, kitől ugyané hó 20-ig a föl­vét­ It vagy föl nem vételt iletőleg választ nyerend. 7. A fölvett tanoncz október 1-én tartozik a tanodá­ban megjelenni . [A romániai vasutak] sokáig hírhedt ügyéről most már kedvezőbb hírek érkeznek. A bu­karesti kormány a Straussberg által kibocsátott köt­vények tulajdonosaiból alakult részvénytársulatnak e hó elején lefizette a kamatbiztosítási szerződés szerint lejárt 4,4 millió frankot s így a társaság helyzete tűr­hető ; az építés folyamáról is kedvező tudósításokat küld az új építészeti igazgató s bizonyos kint állítják, hogy a kitűzöttt határidőkben a megnyitás meg is fog történni.­­ Ezek folytán a magyar vonalakhoz való csatlakozás kérdése is sürgősebb kezd lenni, mert úgy a magyar, mint a romániai hálózatra nézve a kapcsolat mielőbbi létesítése nagy fontossággal bír. — [A déli vaspálya társaság magyar vonalai] ügyében bécsi lapok határozottan föntart­­ják azon híreket, melyek szerint a vonalak az eddigi társaságtól megváltoznak. E megváltási­ műveletet azonban tulajdonképen nem a magyar kormány in­tézné, a minthogy az új 110 milliós kölcsönről szóló hírek is határozottan megc­áfoltatnak, ■— hanem egy „magyar déli vaspályatársaság“ alakíttatnék. Az egész műveletet a franko-osztrák, frankó-magyar ban­kok, a Bankverein és a Vereinsbank pénzintézetekből alakuló konzorczium vezetné, mely a déli vasúttársa­ság vonalain kívül a zákány-zágrábi és károlyváros­­fiumei vasutakat is megvenné, engedélyt nyerve az al­földi vasút folytatására Horvátországon át — s mind­ezek végett alakítaná a nagy uj társulatot; a már kész vonalak megváltási ára állítólag 120 millió forintra számittatik. — [Egri hangszerek a bécsi világ­kiállításon.] Az 1873-ki bécsi világkiállítás előké­szítő bizottságának igazgatója, báró Schwarz-Senborn megkereste az egri főkáptalant, hogy miután tudo­mása szerint az egri székesegyház némely jeles kre­­monai hegedűknek van birtokában, kegyeskedjék eze­ket a jövő évi kiállítás alkalmára átengedni, hol azok egy, „kremonai hangszerek“ czime alatt külön ren­dezett osztályban e nemű hangszerekkel kiállitandók lennének ; mit a káptalan kész örömest teljesíteni el­határozott. Az egri főegyházi khorus ezen hangszere­iket, jelesen: egy Straubvari-, egy Guarneri-hegedűt mindkettő kremonai készítmény), és egy velenczei lattista-féle brácsot b. e. Pirker után bírja, ki azokat Velenczében szerezte. (Maradt ezeken kívül Pirker után egy Stradivari gordonka is, melyet K. E. a tö­m­e­ggondnokságtól száz forinton vett meg, s később Pesten egy műkedvelő angolnak öt­ezer pengő írton eladott.) A nevezett hegedűkészítők a XVIII. század elején éltek, midőn ezen iparművészet virágzásának tetőpontját érte, azóta pedig folyton hanyatlott annyi­ra, hogy a korunkbeli vonóhangszerészek még jele­sebb készítményeiknek is csak úgy reméltek keletet szerezhetni, ha azokat régi olasz vagy tiról, általán kremonai czég alatt bocsátották áruba. Hogy tehát ezen hanyatlott iparág némi lendületet nyerjen, a vi­lágkiállításon mindenfelől összegyűjtik a mindig rit­kábbá váló régi jeles, Olasz- és Tirolhonban készült, s rendesen kremonai név alatt ismert vonó­hangsze­reket, miszerint a hegedűkészítők a mintákat kellőleg tanulmányozhassák, s lehető utánzásuk által ez ipará­gat az egykori tökélymagaslatra, honnan az a múlt század eleje óta lehanyatlott, visszavezetni törekedje­nek. Mint értesülünk a prágai székesegyház is áten­gedte már e czélra kremonai hangszereit. — [Az országos erdészeti egyesület] tagjaihoz B­e­d­ő Albert egyleti titkár a következő fölhívást intézi: A f. évi junius hó 25-én tartott vá­lasztmányi ülés határozata alapján van szerencsém a t. tagtársak és erdészeti ügybarátaink szives tudomá­sára hozni, hogy az egyesület ez évi közgyűlése Torda városában (Erdélyben) augusztus hó 19-dikén veendi kezdetét, s az erre következő napokon ré­szint erdei szemlék, részint pedig tanácskozások lesznek. Erdei szemlék terveztetnek a topánfalvi, szászvárosi és hunyadmegyei kincstári erdőségekbe. A tárgyalandó erdőgazdasági kérdések véglegesen még nem lévén megállapítva, szakközlönyünknek csak jövő füzetében lesznek közölhetők, addig is azonban az egyesület öröm­mel fogadja, ha t. erdő­­birtokosaink vagy szaktársaink a részükről netalán tárgyaltatni­ kívánt erdészeti kérdést a tagokkal való ismertetés végett az egyesület tudomására hozzák. Az igazoló­jegy, melynek előmutatásával a közgyűlésre és arról vissza a vaspályákon és a Dunán is a rendes Helfy Ignácz ur korcsmaadóssága. — A „Reform“ szerkesztőjéhez. — Tisztelt szerkesztő ur ! Becses lapja f. évi junius 28-iki számában Helfy Ignácz országgy. képviselő úrhoz intézett fölhívás jelent meg, melyben őt Her­czeg Mayer szent-l­őrinczi kávéház- és étterem-tulajdo­­nos a nála elköltött étel- és italok árának a megfizeté­sére szólítja föl, — erre Helfy Ignácz úr a „Magyar Újság“ június 29-iki számában a fölhívást „határta­lan szemtelenség­, piszkos eljárás­ és mysztifikáczió­­nak bélyegezve, a fölhívás alapját is tagadva, vála­szol s elégtételt emleget; — majd ismét a „Magyar Újság“ július 4-iki számában néhány pesti polgár az iránt hozzá intézett kérdésére, hogy mily elégtételt nyert ama fölhívás közléséért a „Reform“ szerkesz­tőségétől? — válaszol 8 válaszában kijelenti, hogy „az aljas mysztifikácziónak rugói napfényre hozása végett a kellő lépéseket megtette s legnagyobb elég­tételnek veszi önmagára és pártjára nézve, hogy a legroszabb, mit ellenfeleik róluk mondhatnak, hogy szegények !“ Tisztelt szerkesztő úr! Úgy vélem, kötelességet teljesítek, midőn egy részről becses lapjáról a gya­nút, mintha — bár csak nyílt terén is — az ellen­párt tagjait méltatlanul kompromittáló közlemények­nek adna helyt, — elhárítandó ; — másrészről némely a nemzet közvéleményére bármely jelentéktelen ha­tást gyakorló, de annál nagyobb mérvben gyakorolni igyekező urak egyikének, Helfy Ignácz úrnak, más téreni magatartására is következtetést vonni engedő, jelen ügyben elkövetett eljárását megismertetendő, a fönt idézett, Helfy Ignácz ur részéről a „Reform“ szerkesztősége s a hozzá intézett fölhívás ellen irány­zott kihívó közleményekre felelek. Mindenek előtt föl kell tüntetnem, miszerint Helfy Ignácz urnak a „Magyar Ujság“-ban tett azon nyilatkozata, hogy ő Herczeg Mayer étterme és kávé­házába soha még lábát sem tette, midőn az ellenke­zőt, hogy t. i. ott ebédelt, onnan reggelit stb. horda­­tott, saját párthivein kívül, kik vele együtt ebédeltek, s kikhez, ha Helfy úr óhajtja, ez iránt akár nyílt kérdést intézhetek , Szent-Lőrincz értelmiségének nagy része saját, közvetlen tudomásával igazolhatja, va­lóban oly tényt képez, melyre minden tétova nélkül reáadhatjuk az általa másra szabott, de nem illő ruhát: „határtalan szemtelenség, piszkos eljárás“. Hogy pe­dig a fölhívás tárgyát képező követelés 1 krajczárja sem költött, onnan tűnik ki, mert ez idő szerint pár forint híján már ki is fizettetett, a még hátralevő ös­­­szeg kifizetésére pedig határozott ígéret tétetett, s ek­ként világos, hogy sem tévedés, sem mustifikáczió fen nem forog. Az meglehet, hogy J. Helty úr ven­dégszerető magánháznál tartózkodott Szent­lőrinczen léte alatt, de világos, hogy legalább nem mindig ott étkezett; egyébiránt tudtomra ama vendégszerető ma­gánház bármily óriási vendégszeretete daczára is­­. Helty ur igényeit aligha kielégitheté, — lévén az a szélbali korteskedés miatt mindenéből kipusztult, tönkrejutott, semmi keresetforrást, — ha csak a kor­­teskedést nem ■— föl nem mutatható ember. Bognár József háza. A „Magyar­ Újság“ julius 4. számában említett több pesti polgárok — meg vagyok győződve, — nem fognak a legcsekélyebb rokonszenvet Helfy úr e ma­gaviselete iránt tanúsítani, ha a tényeket megismerik! Biztos tudomásom van, hogy Herczeg Mayer több ízben fölkérte Helfy urat, hogy tartozását fizesse le, de ez csak ígéretekkel rázta le folytonosan nyaká­ról s ez csupán akkor fordult a hírlapi fölhívás út­jára, midőn Helfy úrhoz másként nem férkőzhetett. A szegénység nem bűn s ezt a „Reform“ hívei nem is fogják senkinek szemére lobbantani; de még csak nem is szégyen, — föltéve, hogy annak oka nem abban rejlik, hogy az illető a tisztességes keresetmó­­dokat, vagyonszerzési eszközöket magától szándéko­san ;—mert tán neki kényelmesebb, habár szegénység­ben, de munka nélkül élni, — eltaszítja; — ekkor pe­­dig nemcsak szégyen, hanem egyszersmind társadalmi bűn! Egyébiránt ellenfelei, jelesül Herczeg Mayer nem azért hívta föl Helfy urat, mert szegény; de mert tartozását, minek kifizetésére — 20 frt ■— bizonyára képes, — megfizetni vonakodott. — Ez bizonyára nem szegénység, hanem valami más — nevét mondja ki maga! Az egészben a derék, hogy t. Helfy úr úgy gondolkozik, miszerint a nemzet közvéleménye is ép úgy fog ítélni közte s Herczeg Mayer között, miként ítélt járásunk választóközönségének valóban sze­gény többsége, mely előtt leghathatósabb érvelés az volt, hogy ki maga is szegény, az fogja a szegény em­ber érdekeit vagyonosokkal szemben iga­zán képviselni, s ki tudja, a szegények számára még mi minden hasznos dolgokat kieszközölni. Ha t. Helty úr, midőn Herczeg M. felhívása megjelent, tartozását szépen kifizetve, elhallgatott volna, — legalább menthette volna magát saját párt­hívei előtt — bár az igazság rovására — azzal, hogy ellenségei, ellene való malicziából használták föl azon körülményt, hogy adósa maradt egy korcsmárosnak ; de igy, midőn ő maga kény­szeritette az igazságot felderíteni, e mentségtől is elesett s magát e mellett oly csúnya színben tüntette fel, melyet talán észre sem veszünk valamely átalánosan iparlovagnak is­mert egyénnél; de egy országgyűlési képviselőnél mindenesetre megbotránykoztató ! Tisztelettel maradván Szent-lőrinczen, 1870 évijük 11-én. B. G. Legjeleseb­b útmutató géptulajdonosok számára s Ráth Mór kiadásában megjelent: PETZVAN­ OTTO. Kézikönyv me­zei gazdák, gépészek, mozdony­ve­zetők és fűtők számára. 39 famets­zettel, ára 2 frt.1

Next