Reform, 1872. október (4. évfolyam, 269-299. szám)

1872-10-14 / 282. szám

János, a homonnai kir. törvénysz­ékben jegyaönek Kellner A­rm­in. [Czimzetes pü­spök.] A király ITermann József váczi szekkuskáptalani na­gyprépost unsurini czimzetes püspük­­ké nevezte ki. [K­i­t­ü­n­t­e­t­é­s.f Ő fölsége Szigligeti Edének, a pesti magyar nemzeti színház tagjának, a hazai színi irodalom emelése körül szerzett érdemei elismeréséül a Perencz­ Jó­­zsef rend lovagkeresztjét adományozta. [Az egyévi magyar önkéntesek] kik a közös tüzérségnél szolgálnak igen kitűnő haladást ta­núsítnak. A mul évben ugyanis e­zernyolcz önkéntes közül (a­kik legtöbbnyire műegyetemi hallgatók vol­tak) tizenöten jelesül tették le a tiszti vizsgálatot és a gyöngébbek is mind felvitték a tű mesterségig. Az idén már joghallgatók s kereskedelmi akadémiai tanulók is nagy számmal léptek a tüzérség sorai közé. [Degradált utasok.] Az északkeleti vas­úton igen takarékoskodnak a kocsikkal, úgy annyira, hogy — mint a „D.-n.“ írja — az intelligenczia mar­­hás kocsikra szorulva utazik a pályán. Közelebb a mihályfzilvai indóháznál, személyk­ocsik hiányában har­­m­incz u­ egyénből álló társaság szorult a vdaszállí­­tó kocsikba; köztük volt egy országgyűlési képviselő is. — Nevezett lap igen komikusnak állítja a látványt hanem azért, az ily látványok és ily takarékosság nem igen emelik az illető vasút hitelét. [A nemzeti színházat] gyakran környé­kezi tűz. E hó 10-én este valaki tüzes rakétát dobott a színház udvarára , majd újra felgyújta az épületet A tettest csakhamar üldözőbe vették­ és a városi ka­pitányságnak adták át. Még nem tudják ki lehet és gonoszságból vagy gonosz tréfából rendezte-e a vesze­delmes tűzjátékot? [A roncsoló toro­klob-j­árv­án­y] Cs.k­­széknek Békás és Almásmező nevű oláh községeiben oly mérvben pusztít már a felnőttek között is, hogy a belügyminisztérium jónak látta­ Dr. Grosz Lipót tit­kárt a helyszínre kiküldeni. Értesüléseink szerint a megbetegedettek 95 százaléka lett eddig a járvány martaléka. [Angol-amerikai klub.] A mag­yar fővá­rosban egy ang­ol-amerikai klub van keletkezőben, mel­nek élén Rauser és Momson amerikai és angol konziul állnak. A klubnak már­is száznál több tagja van és remélik, hogy nem csak angol és amerikai tag­jai lesznek a körnek, hanem oly fővárosi magyar pol­gárok is, kik az angol s amerikai viszonyok iránt ér­deklődnek. A tagok személyenkint 50 frtot fizetnek a beiratásnál és 50 frt évi díjat. A klub egyelőre a Thonet-udvarban fogja tartani összejöveteleit. [Értesítés­] A budapesti ügyvéd-egylet igaz­gató választmánya e hó 18-án este 6 órakor (az egy­let helyiségében) ülést tart. Napirenden állnak: 1) Bittó István volt igazságügyminiszter búcsúlevele ; 2)­ dr. Pauler Tivadar jelenlegi igazságügyminiszter átirata; 3) Egy ügyvédvizsgáló bizottsági tag vá­lasztása ; 4) Az egylet újabb alakulása tárgyában ki­küldött albizottság jelentése; 5) Folyó ügyek. [Házi gyógyszertár tartása.] A ma­gyarországi összes gyógyszerészek választmányának elnöke aziránt folyamodott a belügyi minisztériumhoz, hogy a házi gyógyszertár tartására nem jogosult or­vosoknak a gyógyszerek kiszolgáltatását a közigaz­gatási közegek által tiltássá el; a házi gyógyszer­­tár tartására jogosított orvosokat pedig kötelezzék, hogy gyógyszereiket az új árszabvány értelmében gyógyszertárakból szerezzék be ; végül a kereskedők­nek és kuruzsolóknak a gyógyszerekkel való üzérke­dést szigorúan tiltsa meg. Miután pedig a kért intéz­kedések úgy is a föná"é s a hatóságokkal kellőleg közlött szabályokban foglalvak, ezen szabályoknak újból kihirdetését a minisztérium sz­­ükségesnek nem t­rtotta. [A magyar nyelv az emberiség ős­nyelve,] mondja és hiszi Táncsics Mihály, s e hité­nek igazsága felől másokat is meg akarván győzni, tegnapra, a megyeház nagy teremébe összehívta az országgy­ ülés tag­jait, a minisztériumot, s minden igaz magyar honfiút, „kit nemzete e diszesség s érdekel“, hogy oly dolgokat fejtegessen, „miket a ny­elvek ere­detére nézve emberi ész még nem fejtegetett soha.“ Fö­hivása azonban pusztában kiáltó szó volt az or­­szággyülés és minisztérium tagjai előtt, s csak s az ifjuság, számra nézve mintegy 80 fej, gyűlt össze és lelkesült Táncsics Mihály fölolvasásán, melyet „Leg­régibb nyelv a magyar“ czimü művéből tartott. Azon­ban az ifjuság közt lehetett látni egy nagy szakálu és hatalmas szemöldökű öreg urat is, ki a megelége­dés mosolyával fogadta és hallgatta Táncsics Mihály fejtegetéseit, s érdeklődni látszott az ősmagyar nyelv ir­ánt. Ezen ősmagyar, természetesen nem volt más, mint az országgyűlés mai ülései nek egyikén magát legókonzer­vativebbnek k jelentett M­a­d­a­r­á­s­z József, l'i érdeklődött hona azon dicsősége iránt, mely szerint a „nyelvek legfölségesbike, a magya’’. r . emberi nem első családainak dadogásából, a természeti hangokból keletkezett.“ Az öreg Táncsics Mihály 11 órakor lépett be a terembe, s az ifjúság megéljenezte, de ő ezzel nem vigasztalódott meg, mert azt remélte, hogy a nagy eszme érdekében többen gyűlnek össze, s különösen sajnálatát fejezte ki, hogy a miniszterek és képviselők közül nem látott senkit. Azonban e kö­zönyösség nem riasztja el Táncsicsot, mert meg van győződve, hogy az utókor igazságot szolgáltat neki. Az emberiség ősnyelve a magyar — úgymond — s ezt oly megdönthetetlen érvek­kel fogja bebizonyítani felnevezett munkájában, hogy minden ellenkező véleményben levő tudós kénytelen lesz elhallgatni. Sokat vitatkoztak a fölött, hogy a szanszkrit vagy germán nyelv e az ősibb, de e kérdés eldöntetlen maradt, s most neki jutott a szerencse kimutatni, miszerint a magyar nyelv jóval előbb lé­tezett, mint bármely más. Sok fáradságába került a munka elkészítése, s tudja, hogy nem­ is fog hasznot hosz­ni a konyhára, de igen is óriási dicsőséget a ma­gyar nemzetre, s ezzel ő beéri. Hogy a magyar nyelv a legősibb nyelv, azt abból következteti, hogy minden magyar szót elemeire tud felbontani, s vissza tud ve­zetni az emberiség dadogására és a természeti han­gokra. Munkája, mely már készen van, s a tervben levőnek egy­harmadát fogja képezni, 150 lapra ter­jed ki. E munkából olvastatott föl néhány példát, s mulattató, hogy az öreg Táncsics mi módon vezette vissza a magyar szavak eredetét a természeti han­gokra A legelső szó az „a“ volt, s a gyerek, úgymond, most is az „a“ hangot hangoztatja először, s e hang minden tárgyat jelent. Midőn már később vágyódni látszik valami után, ajkait is már használja a hangok kiadására, és önkénytelenül is a „b“ t mondja ki.­­ Az „a“ és „b“ összetétele jelentette aztán az emberiség első családjainál az ételt, és a magya­rok használták is az „ab“ szót az étel jelentőségében (abrak.) Innen magyarázza meg az A­ bel nevet is, mely hajdan Abel volt, s annyit jelent, hogy az „ab“-ot, az ételt „el„, azaz elvitte, bizonyára Kain engedelme nélkül, miért is Kain öt tőbe ütötte. Az ablak hajdan ab és luk volt, azaz olyan hely, hova az „ab“-ot, az ételt tették, vagy olyan luk, melyen az „ab“-ot kiadta a nő a dolgozó férjnek. A király szó el van ferdítve, mert hajdan koráll volt, s onnan keletkezik, hogy a főnököt, midőn parancsot osztott ki, kör­állták, vagy­is körülállták s úgy hallgatták. Különösen magya­rázta meg az anya szó eredetét is. Az első „a“ betű minden tárgyat jelentvén, a gyerekekkel biró nőkre nézve is alkalmaztatott, de az ily nőt meg kellett kü­lönböztetni másoktól, s a leghelyesebben az „n“ be­tű által lehetett eszközölni, mert t. i. az „n“ kimon­dásakor a nyelvet a száj felső padlása felé kell emel­ni, s ez jelképileg fejezte ki, hogy az „an“ olyan nő, ki magasra neveli vagy felneveli a gyerekeket. Az an szóból később lett az any, s ebből származott az ángy is, ki szintén neveli a gyerekeket, de irántuk nem vi­seltetik oly gyengédséggel, mint az anya, s ezért az enyhébb „ny“ helyett a keményebb „gy“-t használták a régiek. Az any esszéből származik az angyal is, mely hajdan anyel lehetett, s azt akarta kifejezni, hogy oly lény, ki jót tesz, mint az any, az anya, és azután él, vagyis elmegy. Több szó ilyen magyará­zatát olvastatta fel Táncsics könyvéből, s végül azon reményét fejezte ki, hogy e munkája örök dicsőséget hozand neki és nemzetének, s ezért az állami segélyt elvárja az országgyűléstől. Az ifjúság természetesen megéljenezte az öreget és nyelvtudományát. [A magyar mér­n­ö­k­egylet] legközelebbi egyetemes szakülésén Északi K. ur egy több te­kintetben igen érdekes fölolvasást tartott a magyar vasutak politikai történelméről, melyben azon kérdést fejtegette, hogy a különböző létesítési módozatok közül az állami vagyis u. n. saját építés mily viszonyban van az engedményezés általi építés­hez. Mindenekelőtt azon nagyon is érezhető társadal­mi korruptságot jelente, mely a börze környékén épen a vasúti vállalatok alkalmából oly óriás fokra hágott már nálunk is, hogy demoralizáló hatása egész a sajtóig terjedt. Azután legnagyobbrészt számítá­sok alapján azt mutatta ki, hogy mennyivel többe kell szükségképen kerülni a nálunk szokásos engedményezési eljárás mellett egy mértföld vasút­nak, és viszont hogy mennyibe kerül az az állam általi saját építés esetén. A különbzet, mely az egye­lőre elméletileg tett számítások után kijön, oly tekin­télyes, miszerint méltán komoly gondolkodásra ad alkalmat. Hat. i., mint vasutaink legnagyobb részénél az eset, mert mö­ldenkint 800,000 frt költséget veszünk alapul, ebből f . engedélyezési eljárás mellett levonván az előmunkálatért járó egy, vagy két­­ pénz szerzésére különböző czimek alatt felszámíttatni szo­kott 25 %/o­­t, a papírok értékesítésénél az ár­folyam­különbség miatt előálló 15%-ot, a fő- és al­vállalko­zók díjait, az alapítók jutalékait és több homályos czimü kiadásokat, a tulajdonképeni vasútépítésre nem több, mint 320,000 frt marad , mig ellenben az állami vagyis saját építésnél az előmunkálatért fölszámittatni szokott ^2 76­ ^ pénzszerzési 15 a kamat, eláru­­sitás, hivatali költségekre fölmenő 30 % után is még körülbelül 540,CCO frt marad a vasútépítésre. Ha e nagymérvű különbségnek okát keressük, azt legna­gyobb részt azon szédelgésben találjuk, melyet az er­­edményezési rendszer támasztott föl, s mely mel­lett csak ily nagymérvű inproduktív kiadások által lehet a megkezdett vállalatot kivinni. Ezen számítás szerint egy nö mrd ho­sszu vasútnál tehát, a mostani munkaviszonyok mellett az engedélyezési rendszer szerint való építés 16.000.000 forint defic­itet idézne elő, és hogy e számítás menny­ire megközelíti a valóságot, j,azt épen egy ily engedélyezés utján legközelebb épült vasút ese­t bizonyítja, melynél a kimutatás szerint 15 millió defic­it lett, tehát csak egy millióval kevesebb mint az értekező számítása szerint kellett volna tenni, a mi külöm égnek oka azonban ott rejlik, hogy az épitéshez mértföldenkint nem 800, hanem 900 ezer írt lett fölvéve. Ily viszo­nyok mellett a legnagyobb sülyedés jelének tartja ér­tekező, hogy még oly vasutak mellett is mindig akad­nak agitálók, minők a legújabban tervezett erdélyi vasutak, a­hol a már létező keleti vasút példája után a legkisebb józan és­szel mindenki meggyőződhetik, hogy mily eredményekre lehet kilátás. Hasonló ked­vezőtlen nézettel nyilatkozott Északi úr a vasútépítés halmozottsága ellen is, kimutatván, miszerint az ezál­tal előidézett magas munkabér örökre tönkre­teszi a vasút jövedelmezhetőségét, a­mellett, hogy a közer­­kölcsiségre is roppant káros hatással van. Még ha évenkint nem több mint 10 mértföld vasutat építenénk is, a­mi a dolgok természetes fejlődésével leginkább megegyezik, már a következő nemzedék számára is alig maradna föl valami, míg ha a jelenlegi rohamos építkezési irányt folytatjuk, utódaink számára, a vas­útépítés mezején előnyt semmit, ellenben a sokáig roszul jövedelmező vonalak biztosított kamatjai alak­jában csak egy roppant terhet hagyunk hátra, mely­nél fogva talán a mi bűneinkért egykor ők fognak lakolni. A nagy tetszéssel fogadott fölolvasásnaik a vasutügyre vonatkozólag még folytatását ígérte meg szerző. [A budai lövölde közgyűlése.] Az egylet e hó 13-án tartotta közgyűlését, melynek első tárgyát képezte a jelentés az idei zászlószentelési ün­nepélyről, melyet annak szerzője K­’umacb Károly választmányi tag olvasta fel átalános tetszés között. Különösen ki van emelve e jelentésben József főher­­czeg, Klotild főherczegnő, Haynald Lajos érsek, Hol­lán Ernőné stb., kiknek nevei éljenekkel fogadtattak Több más apróbb és érdektelen tárgyak közt érde­kessé vált a lövöldei teleknél a közmunkák tanácsa által tervezett szabályozási vonal, melynek folytán a telek egy tervezendő utcza által ketté szeretnék, mi­nek következtében e helyiség czéljának meg nem fe­lelhetne. Délben társas ebéd volt, melyre dr. Pauler Tivadar is, mint az egylet egyik buzgó tagja is ígér­kezett. Este a lövölde átalakított termébe kedélyes polgári tánczmulatság volt világos reggelig. Öngyilkosság.] Battonyáról írják, hogy az ottani köztiszteletben á­lő polgárt. Katona Jánost közelebb nagy csapás érte, ugyanis alig husz éves fia, ki a legszorgalmasabb iparosok közé tartozott és Már a külföld egy részét is beutazta, hogy magát ki­képezze, ismeretlen okból öngyilkos lett. [Vasutmegnyitás.] Az észak-keleti vasút szathmár-szigeti vonalának bástyaháza-szigeti részét november 15-én nyitják meg. A vasúti munkálatok majd mind be vannak fejezve, csupán a M.-Sziget­ közelében a Csárdánál épült nagy tiszai híd egy-két vas boltive hiányzik még.­­ A csabi-tőkeház-ungvári vonal m­egnyitása e hó 25-ére van hirdetve. [Érdekes hangverseny vidék­en.] Sípos Antal ismert zongoraművész ritka tehetségű tanít­ványa, a két éves Larzsovszky Jusztina közelebb mutatja be magát a kolozsvári közönségnek egy nyil­vános hangv­ersenyben. A közoktatási minisztérium államsegélyben is részesíti a fiatal leánykát, hogy to­vábbi képeztetését is lehetővé tegye. A hangverseny e hó 16-án lesz, melyben a hangver­nyzőn kívül Neszveda Anna k. a. a nemzeti színház volt énekes­nője is közre fog működni. [Az állatkerti sorsjáték] sok látogatót vonzott oda, úgy hogy a pénztárhoz a délutáni órák­ban alig juthatott az ember. Tán soha nem volt e he­lyiségnek ennyi látogatója. A bemenetnél voltak a ki­sorsolandó állatok egy rakáson köztük egy majom, pa­­pagályok, két bibor­ok, kanárik, pávák, két kecske, galambok, gerliczek stb. A búzás hely­­ségénél, hol tegnap 50 szám huzatott ki, 50 pedig a jövő vasárnap­ huzatik ki, oly nagy néptömeg volt, hogy oda jutni nem lehetett. Ott láttuk a bemenetnél Deák Feren­­czet is, ki jó kedvvel nézte a nagy közönséget. [A színház köréből.] Tegnap este a nem­zeti színházban „Dalos Pista“ helyett az »Egy nő, ki az ablakon kiugrik“ és a „Munkások“ czimü dara­bok kerültek színre. Az utóbbi darabban a két fő­­­szerepet ezúttal Gábos I’ma k. a. és Karikás játszta kielégítő sikerrel. Budán a „Londoni arszlánok“-at játszták. Mindkét szinház szorongás’g megtelt.­­— T­o­l­d­y „Uj emberek“ cs ’ma­­ jgjátéka, melyből folyton tartatnak próbák valószinüleg még e héten szinre kerül. A nemzeti színháznál közelebb Eőry Gusztáv, Kőrösmezey Gusztáv és Gerőfi An­dor fognak ven­dégszerepelni. —Náday Ferencz mellé a bonvivant szerepekre bir szerint Szathmáry Károlyt szerződtetik. — Miklósy Gyula társulata e hó 14-én a „Három csőrü kacsá“-val kezdi meg váczi előadásait. Az istvántéri Miklósy-színházban e hó 26-án kezdődnek az előadások. — Vízváryné asszony, a kedvelt operetta énekesnő e hó 10-én kezdte meg működését Szegeden a „Szép Helena“ operetteben. Tapssal és koszorúkkal fogadták. Mans­­berger társulata igen jól szervezett, dráma­i operet­ten kívül ballet is van . — F­e­h­é­r­v­á­r­y társulata Aradon a „Szike“-kal kezdte meg előadásait. Nemzeti színház. Hétfőn, október 14-én: „Báró és bankár.“ Dráma 3 fölvonásban és a „Nyelvtan“ vígjáték 1 fölvonásban. Kiadótuldajonos: Ráth Mór. TÁVIRATOK. BÉCS, október 14. A „Montagsrevue“ je­lenti : Azon esetre, h­a a delegácziók f. h­ó 19-én munkálataikat befejezik, hir szerint a tartománygyülések f. hó 28-ára és a reicharath decz. 4-ére össze fog hivatni, ellenkező eset­ben a tartománygyülések nov. 7-én fognak megnyittatni. Triest, október 13. Az „Aretusa“ Lloyd­­közös nov. 1-jén fog innen Bombayba elin­dulni. Belgrád, október 12. Az itteni városi kép­viselet távirati után a fejedelemnek bizalmi föliratot intézett, melyben hangsúlyozza, hogy a nemzet örömmel hagyja jóvá a munka pro­­grammját, melyet a fejedelem trónbeszédében kifejtett. Páris, október 12. (Délután.) Az „Agence Havas“ biztos hirei szerint Napoleon herczeg­­nek a mai déli óra tűzetett ki a franczia terü­let elhagyására. Miután a herczeg a megálla­­pitott ó^i­ában a parancsot nem teljesi­tette, 121 órakor a rendőri prefektura titkára által, kit két rendőrbiztos kisért, fölszólittatott, hogy őt a svájczi határra kövesse, hová jelenleg út­ban vannak. Clotilde herczegnő önkéntesen követte férjét. Páris, október 12. Egy konzorczium, melyhez Jules Vignal, mint a Bauque Otto­man, a franczia-hollandi és a franczia-olasz bank képviselője, továbbá Pillet Will, Mallet, Marcuard, Selliere és más bankárok tartoznak, engedélyt kapott gyufagyártási és eladási egyedáruságra évenkinti 15 millió franknyi bérért, mely összeg 50%/o-al föl fog emeltetni, mihelyt az évenkinti forgalom több mint 40 milliárdnyi gyufára rúg. Páris, október 12. Az „Agence Havas“ megerősiti, hogy Picar­d mint franczia követ Brüsszelben megmarad. — Napoleon herczeg és neje ma reggel Genf­be érkeztek Madrid, október 12. A „Gazetta“ jelenti : A ferrol­i republikánus lázadásban résztvett fölkelők számát 1000-re teszik. Egy pánczél­­fregatta és számos csapatok Ferrolba küldet­tek. A fölkelők a fegyvertárba vannak zárva, és a St.-Pilipp erőit hajóik elindulása meg fogja akadályozni. A támadásra minden kész. A felkelők demoralizálva vannak, sokan meg­hódolnak.­­ Róma, október 13. Az „Economiste­d Italia“ a Francziaországgal kötendő kereske­delmi szerződésre vonatkozó alkudozásokat il­lető hírekről szólván azt mondja, hogy ed­­digelé fran­cia részről semminemű hivatalos közlés nem érkezett az olasz kormányhoz mely­nek minden esetre az épen most ülésező ipar-saquéte eredményét be kell várnia. pok lerakása remélhetőleg be is fejeztetik, mielőtt a zord időjárás beköszöntene. A galoaüzlet külföldön e héten csendes maradt, de az irányzat túlnyomóan még mindig szi­lárd; az angol, hollandi és északnémet piaczokon részben javu­tak is az árak; Francziaországban s a délnémet tájakon némi hanyatlás mutatkozott. A pesti piacz szintén csendes volt s a nagy pénzhiány még inkább lankaszta a forgalmat. Búza eléggé ked­velt, a malmok kereslete élénkült, de a kínálat cse­kélysége folytán az összes forgalom alig 90,000 vám­mázsára rúgott; az utolsó jegyzések szerint 87 fos. 7.10, 86 fos. 7, 85 fos. 6.85, 84 fos. 6.70, 83 fos. 6­60. — Rozs csendes, kínálat és kereslet egyaránt mérsékelt maradt s az egész forgalom alig 10.Ogy mérőre rúgott, 3 frt. 80—85 krral 80 fontonkint. — Árpa nehány krral hanyatlott s csendes üzlet mel­lett 2 frt. 50—80 krral vétetett 72 fontonkint. — Zab erősebben kináltatott s 10 krral hanyatlott, eladatott mintegy 15,000 mérő 1 ft. 45—52 krral 50 fonton­kint. — Kukoricza készáru nagyon csendes, egyes kötések 3 ft. 60—90 krral türténtek mázsánkint. — R­e­p­c­z­e üzlet nélkül, kisebb kötéseknél káposzta­­repeze 13 frton vétetett 150 fontonkint. E héten behozatott mindennemű gabnából ös­­­szesen 235,400 mérő, elszállittatott 19,200 mérő, ja­nuár 1-től behozatott mindössze 8,730,300 mérő, el­szállittatott 938,100 mérő. Liszt változatlan, az árak magassága nem en­ged tért a spekulácziónak s igy csupán a napi szük­séglet fedezéséről lehet szó; az egészen finom fajták azonban még mindig jó vevőre találnak az angol piaczokon; az utolsó jegyzések szerint 0. számú 16 frt, 1. sz. 15 frt 50 kr, 2. sz. 15 frt, 3. sz 14 frt 60 kr, 4. sz. 14 frt, 20 kr, 5. sz. 12 frt, 80 kr, 6. sz. 10 frt 30 kr, 7. sz. 9 frt 80 kr, 8. sz. 8 frt 80 kr, finom korpa 3 frt 10 kr mázsánkint. Gyapja nagyon csendes volt s az összes for­galom alig 500 mázsára rúgott, mely nagyrészt tiszai kétnyi retüből állott és 100—103 foton vétetett má­zsánkint. Sertés. Az üzlet élénkült s egyes fajokban, főleg húsnak valókban hiány mutatkozott; az árak szilárdultak. Behajtatott e héten Magyarországból s az aldunai országokból összesen 7760 darab, eladatott külföldre és belfogyasztásra összesen 99701 db, kész­letben maradt 49,030 db. Az árak fontonkint: ma­gyar 307s kr, szerbiai 30 ®^4 kr, romániai 30 kr, ki­vitelre való 32 kr. Szalonna egészen üzlet nélkül, névleg vál­tozatlan árakkal. A Disznózsír szintén nagyon csendes, csak kisebb kötések történtek múlt heti ára­kon , pesti készítmény hordó nélkül 35 frt, hordóval 367a fot, amerikai 327a fot mázsánkint. Szesz nagyon lanyha, az árak hanyatlanak s a forgalom csupán a helyi fogyasztásra szorítkozott uj mód szerinti 6072—öt kron, régi 627*—63 kron adatott. Szil­va élénk volt s az árak szilárdultak is, az összes forgalom közel 10,000 mázsára rúgott; boszniai hordóáru ll­/i—12 frt szerbiai 9^/^—10frt. Szilvalekvár, borkő, méz, viasz s egyéb termények a zsidó ünnepnapok miatt egészen üzlet nélkül maradtak. Nyers bőr szintén nagyon csendes volt s a múlt heti jegyzések nem változtak: német tehénbőr 90—92 frt, ökörbőr 78—80 frt, amerikai tehénbőr 82—84 frt mázsánkint, magyar tehénbőr 30 frt pá­­ronkint. Kidolgozott bőr. Az üzlet az előhaladott őszi idény daczára pang, a pénzhiány meggátol min­den élénkebb forgalmat és csak a készletek csekély­sége s a magas külföldi jegyzések tartják fen az ára­kat: talpbőr 110-114 frt, barna tehénbőr 145—155 frt, borjúbőr 250—255 frt, angol hulladék 88—90 frt, lóbőr 120—128 frt, szattyanbőr 100—110 frt má­zsánkint. — [Az európai p­énz piacz he­l­yzete] válságos kezd lenni s az angol bank kamatlábának hirtelen egy egész %-kal történt fölemelése 6 %-ra kínos benyomást tett az üzletvilágra. A nagy fran­czia kölcsönre való újabb befizetés állván küszöbön, az angol bank, úgy látszik, azt akarja megakadá­lyozni, hogy a londoni piaczról nagyobb összegek vándoroljanak ismét külföldre s rendszabályának ér­telme az, hogy a rentebirtokosok inkább adják el czi­­meiket. A párisi piaczon újabb időben gyors keletre találna ugyan a rente, de ennek is van határa s az a kérdés, nem fo­g csakhamar Párisban és Berlinben is bekövetkezni «, kamatláb fölemel­­te, mely esetben a bécsi piacz is sulyosan érezni fogja a nyomást s en­nek hatása végre hozzánk is eljut. Az osztrák nem­zeti banknak a bécsi kormány jelentékeny összegeket bocsátott ugyan rendelkezésére, de kérdés, elegendő lesz-e ez összeg addig, m­íg a vál­­ íg lefoly. Minden­esetre nagy óvatosságra van szükség úgy a bankigaz­gatóságok, amint az üzletvilág részéről. Felelős szerkesztő: Rákosi Jenő. KÖZGAZDASÁG. [Terményüzleti hetiszemle.] Pest, október 13-án. Az időjárás folyv^ást kedvező, kellemes, enyhe őszi napok jártak, rövid esőzésektől félbeszakítva, úgy hogy a veteményekre jobb időjárást kívánni alig le­het. A szüret az ország nagy részében be van fejezve , minőségre nézve többnyire kielés^itő, míg mennyi­ség tekintetében a leggyengébbek közé sorolható. A folyók vízállása nagyot apadt, a hajózás sok helyen már nehézségekkel jár, ellenben a pesti dunaszabá­­lyozási munkálatoknak e körülmény kedvez s az ala­­ pítöas lelí e<iég!. Gyorsvonatok: Bécs Brnck Győr Ujsióny Fehérvár Buda 10 Buda Fehérvár Uisióny „ 2 Győr „ 4 Bruck ,, 6 Bécs érk. 7 Kanizsa—Barcs—filol­ács. Kanizsa vnd* 5 óra 18 peres reggel 2 ór­a 43 percz délután Barcs i­ 8 „ 8 ,, 6 ,, 41 ,, ** Pécs 9 ., 54 ,, 8­9 69 „ este Mohács érk. 12 ,, 26 » dél­en 12 „ 80 ,, éjjel Trieszt—Buda, Trieszt ind. 7 óra — perei* este 7 óia 10 po Pregerbof „ 9 „ 36 ,* reggel 6 ., 46 Csáktornya 11 ** 51 ** 9 * 6 Kanizsa „ 1 *, 48 ** délben 10 43 Sz.>Fehérvár .* 6 „ 17 „ délután 3 ., 58 Buda érk. 8 13 este 6 ., 6 Zágráb—Károlyváros, Zágráb ind. 8 óra 33 perei reggel 8 óra 28 perez este Károlyvár­os érk. 16 ** 19 *, déle­­tt 10 ,* 17 „ ,* Vámos-Györk-Györist ® ® indulás 2 óra 40 perez éjjel 10 óra 42 perez délelőtt érkezett 3^1^» n­H n 12 » » Gyöngyös-Vámos-Györk. Gyöngyös indulás 1 óra 21 percz éjjel 9 óra 23 perez reggel V­.Györk érkezés 1»60» ^,9„53b » Zákány--Zágráb. 40 perez 2 >, 57 . niokolcz—Bánréve. Kiskolz indul T ^ra 5 percz reggel Bánréve érk. 16 óra 39 p. d. e. Bánréve—M­iskolcz.­árréve indul 6­­ óra 56 peres este Miskolcz érk. 9 óra 39 percz este. Fest—Debreczen­—Kassa Pest Csegléd Szolnok P.-Ladány , Debreczen „ Tokaj Miskolci „ „ Kassa érk. óra 30 perez reggel ,18 ..... I 22 délelőtt délután este „ reggel Kassa—Dobreozea—Pest, Kassa ind. 9 óra 34 perez délelőtt 4 óra 20 perez reggel Miskolez I, 1 "■ in -Tokaj „ 5 Debreczen ,­ 16 P.-Ladány,, 12 Szolnok „ 4 Czegléd órk. 6 Pest ,, 9­­­46 61 délután 7 „ 20 este éjjel reggel 12 9 óra 17 „ 47 2 25 4 „ 46 5 „ 17 6 ,1 35 Filspók—Ladány—Nagyvárad. P.-Ladány nd­ "2 óra 35 perca [^délután 1 óra 26 percz éjjel B.-Ujfalu3 N.,Várad érk. 4 Arad—Gyulaf­ehérvár, Arad vnd. 4 óra 20 percz délután 6 óra 44 percz reggel Soborsin „ 7 „ 29 „ „ 16 » 31 „ „ Déva ,, 9 „ 58 „ este 1 „ 36 ,, délután ny.­Fehérvár érk. 12 „ 40 ,, éjjel 6 „ 18 ” ,, G­y­ulafehérvár —Arad. Piski—Petrozsény és vissza. Piski ind. 2 ó. 40 perez d. n.­­Petrozsény ind. 6 ó. 36 perez fogg. Petrozsény érk. 8 ó. 30 perez este il’iski érk. 12 ó. — „ délben Nagyvárad—Koloz­svár. Nagyvárad ind. 5 óra 12 perez délután 4 óra 51 perez reggel Kolozsvár érk. 11 ., 89 ,­ este 2 „ 2 „ délután Gyulafehérvár-Olajos-Vásárhely. Gyulafehérvár ind. 1 óra 12 perez éjjel 5 óra 30 perez reggel. M.-Vásárhely érk. 5 „ 48 „ reg. 12 „ 31 „ délután. Marosvásárhely-Gyulafehérvár. M.-Vásárhely ind. 10 óra 63 perca este 1 óra 16 perei délután Gy.-Fehérvár érk. 3 b 31 b i­oggal 8 b 14 n este Qlaros-Vasarhely-Tövis-álegyes. M.-Vásárhely ind. 16 óra 2 perei este 7 óra 15 perez reggel. Tövis . 2 B 14 n éjjel 1 b 45 b éjjel Megyes érk. 4 „’­ 39 „ & n n Megyes-Tövis-Maros-Vásárhely. Hegyes ind. 11 óra 39 perei éjjel 9 óra 5 perez éjjel. Tövis B 2 B 34 „ reggel 1 „ 1É „ „ M.-Vásárhely érk. 6blü» b «»52, délelőtt Tövis-Gy­ulafehérvár. Tövis ind. 2 óra 60 perez éjjel 1 óra 36 perez éjjel Gyulafehérvár érk. 3, 29 , » 2,3^ n Gyulafehérvár-Tövis. Eszék-Villány. A y­irke'' 7 H ‘’'’7 ? 1 Villány—Eszék. Villany indul 11 óra 32 perez d. e., 4 é. 80. p. reg., C ó. 30 p. este Eszék érk. 1 ., 7 .. d. u., 6 . 20 . s . »I d» u., 6 Debreczen Szath­már-Bustyaháza. Bustyaháza-giathmár—Debr­eczen. Buatyaháfa iud. 8 32 perez rojfgel 1 óra 6 perez d. i. Szathmár „ | ., le 6 13 Wap-Kárály S „ 37 e ” Debrecz.o írk. 12 „ 17 „ dellign » 63 69 Sz­repcs-S.-A.-Ujh­ely-Lee*Bre­>l­l­Uyl. Swrenca vnd . ér» 45 percz dé­lőtt 7 ón ]• perc. este S.-A.-Ujhely „­­2 „ — „ „ 9 „ 2« Legenye-Mitily 6tk. 12 „ 36 „ délután I« „ 8 ” ér.jel. Legen­se-Ujhályi -S.-A.-Ujh­ely—Szerencs. Log­e»Te­lmihályi ind. 3 ón 31 peres r.jrt el 1 óra 29 perez délutén S-A-Ujhely 4 „ 21 „ „ 2 „ 31 „ o­erencs ‘ 34 OdM­barf—Bad­a, Oderberg ind. 8 óra 23 perez este 11 óra — perez délelőtt Te­ebea „ 1 „ 29 „ „ 12 ,, 2 Zsólna „ 12 ,, 19 „ „ 2 49 Kuttka érk. 12 „ 69 „ éjjel, ind. 2 „ 12 L. Sz. Miklós „ 6 ” 25 Jslé „ 12 ,, 35 Kassa érk. 6 „ — Abot—■perjai, Abes ind. 7 óra — perez reggel, 3 óra — perez reggel 7.21 este Eperjes érk. 7 „ 46 „ „ 3 „ 45 „ “ 7.16 .. Esperjes—Ab*é. Eperjes ind. 1 óra 25 peres reggel, 5 óra 3# perez reggel 2.47.délut. Abes érk. 2 „ 10 perez „ 6 .. 15 .. 3 í« Győr—F&­a—Szom­bathely. Byi­ lad. 6 óra 14 perez reggel, 12 óra 4 perez délután ^*1“' •’ 9 „ 4 „ ., 1 „ 5$ „ Kia-Czell „ 10 „ 37 „ délelőtt 3 „ 3 „ Szombathely érk. 1 „ 4 „ délután 4 •„ 54 ' „ Sze»b»tyij ind. 7 én 221 perei reggel, 5 óra 81 perez délután Kis-Czell „ 10 3 „ 23 „ „ 7 1*: , i’di;» .. „ 16 „ délután 1 „k­i" ,,í', oy*' 1„3 í­ .. « » „ 10 ,, 9 „ Moháse PéOB Barcs Kanissa ind. 6 10 » érk. 12 4 Buda ind. Sz.-Fehérvár ,, Kanizsa Csáktornya Pragerhof ,, Trieszt érk. Pest indul Kőhály« , OadilU. , Hatvan , S.-Tarján Zőly.m „ Ruttek érkezett Pest Kőbánya Gödöllő Hatvan F.Abony(£ ger)„ 11 , Miskolci éhezik 1 , Slohács—Barcs—Kanizsa óra — perei este 8 12.39 12.47 1.45 2.50 19 perez este éjjel regg.­l délelőtt este óra 40 percz délután 18 ’ este I. 41 .. Go­ lolló Kőbánya Pestre V.­Györk Gyöngyös Zákány Kőrös Zágráb Zágr b Kőrös Zákány » 12 „ 1 érkezik 1 inda érk. ind. 7­1. S­ érk. 11 ind. 6 óra ind. & ^ra I, 40 „ N­ 4^ N­ ♦I ^ é­r* . <­­S 12 9­7 5 2 12 Temesvár Orczifalva Arad Csaba Szolnok Czegléd érk­. 5& K.-Vá­ad B.-Uj­ aln P -Ladán. érk. 1 47 2 10 óra 53 perez reggel 7 óra 5 ,, 45 1. .. 10 7 „ 5* „ „ 12 „ Z­ágráb—Zákány. ára 43 perez reggel 9 óra „ 53 n n 12 „ » 40 íi, délelőtt 2 „ 5 56 33 34 37 44 perez este 7 10 délelőtt 11 éjjel 2 .1­3 reggel 7 II 16 délben 3 Pest—Arad—Temesvár, Czegléd vnd. 19 <óra 18 percz reggel­­i lelet Szolnok ,, 11. Csaba , 2 Arad ,, 4 Or­tfalva ,, 6­ Temesvár ért 7 12 1 35 41 Temesvár—Arad- Pest. délelőtt délután délután 55 perca reggel 4 19 99 25 9, délután 10 I. B 763169 8 6 óra 9 0 II II 11 « 4 B 6 „ este reggel 20 perez 25 „ 57 „ 411 4025 22 reggel délelőtt délben este éjjel B 23 52 49 25 perez délután 49 9, ,9­4 II éjjel 41 I, 17 B regg. 30 II II Gy.-Fehérvári Mnd. 4 óra Dóvá­r 1/ 0 „ Soborsin „ 8 Arad érk. II ' Kolozsvár ind. 4 N.-várad érk. 16 Gyulafehérvár Tövis érkez. Nagyvárad Csaba , H.-M.-Vásárhely Szeged abadka Szab Zomber Eszék vnd 8 10 3 »V 5­7 órk. le — perc* reggel 16 óra 14 perez reggel 35 „ „ 1 „ 45 „ délben 53; „ „ 3 „ 46 „ délután 46 „ délelőtt 8 „ 29 „ este Kolozsvár—Nagyvárad óra 20 perez reggel 56 „ délelött 16 óra 30 perez délelőtt 8 ,, 16 „ este indul 1 óra 5 perei éjjel 11 óra 82 perez éjjel. délben­ , 44 24 Nagyvárad—Szeged—Bírók 5 óra 5 perez délután 7 óra 55 perez reggel 41 ,9 este 2 „ 35 „ délután 44 „ 6 ,9 15 24 ki 14 reggel délelőtt 46 Eszék—Szeged-Nagyvárad, 42 » regg. Essék vnd, 4 óra — perti délután Zombor „ 71 II 39 Szabadka „ 9 II 64 este Szeged II U 34 reggel 9 óra 17 percz délelett 5 percz este H.M.Vásárhely 4 B 34 1, 19 NI 2« NI 33 djjel Gflft» a „ 7 NI £ 46 •pi 1 NI 26 délután 44 „ „ 1 N.­Várad *"r­. 11 délelőtt 7 j. i. 65 „„ Dobrod­en Nagy-Károly •Szathmár Bustjaháza Kassa Igl ’ L­ Sz.Miklós Kuttka Zsolea „ Tereb.n ., Oderberg órk. ind. 3 n « „ 8 D XI ind. 6 óra 91 „ 1 .. 1 „ ^ 4 óra 51 percz délután 2 f. 41 „ „ 6 „ 1« „ este 8 ,t 36 ,, éjjel 11 Kasta­­ 0 Acrk.1­.­­ percz reggel 5 óra 30 percz este, 4 „ ,, 9 ,, 63 „ „­­ ,, délután 4 d „ díja* 9 « , 4­­ „ .. 6­­ „ tere«" 7 óra 52 percz éjjel » 10 „ reggel délulőtt.­ ­i » t“ggol 4.— dóiut. r, 7.— este „ déiu. 11.27 „ ,, „ 3.— regg. délután Pécs ind. 11 óra 16 perez este Jtíarchegg „ 12 , 43 * reg. PoMOiiy „ 1 „ 19 , Ersokajfár ^ 3 „ 42 „ Post érk. 6 0 38 „ . ’ozaony ^ 8 PcBt _ ÉrsokujTár ^ 5 , 40 Pozaony »8 jyiaroliegg , 8 _ .. , Bóca órk. 9 ,, 38 » 10 y este Pest 2 óra 56 perez délután 4 4 „ 20 „ , 62 „ „ ^ >» •» 9 SS ., este Pest ^ Bécs. ind. 2 óra 38 B. délután 7 óra 3» porca toffgeí 5 óra 1­ «1 IC 121 1­31 37 7 52 Személyvonatok. deMótt délben délután Bécs—Pest—Bszlás. Bécs Marohegg Poasony Ersekujvár Pest Czegléd Szeged Temesvár Basiás neos—tresi—uaziati. indul 7 óra 66 peres reggel S óra i’6 poros este » 9 M 42 „ „ 10 „ 11 „ . ark. 42 2830 37 22 36 82 68 ,7 télelőtt Vl ., délután 2 tf »* 7 „ este 9 M óüd­ l reggel 11 9 17 , 5 n 35 „ éjjel reggel délután Bazlás—Pt­St­­ Bécs, Ballás Temesvár Szeged Csoglód Pest Ersokujvár Possony Marchegg Bóca indul8 10 óra 30 peres este a 41 ., pato 9őrs 18 perei délelőtt £„ 38 reggeli•112II délután ,15„ S3 GV.17 II II 9 51„ délelőtt 9t­35l­ este 1NI 67„ délután1»15II éjjel 1 >4*, 48» 91 4I­2i 5,1 S3»I » 51»6<1„ óra.61» 86II II 6„ 9II II Valkány—Perjámos és vissza. Talkány ind. 3 óra 21 perei d. u.1Perjámo ind. 7 óra 17 p. reggel Perjámos érk. 7 „ 17 „ „­­ Valkány érk. ll „ 13 p. Bécs—Ujszóny-Fehérvár—Buda. indul 7 óra 46 perei reggel , 9 32 2 * « érkj . 8 54 33 17 17 délután 7 5 óra 60 perei este I, 42 „ M ^ »N­I» 11 ,­37 éjjel « II »I NI 6 NI 6 „ regg. Buda—Fehérvár—Ujszony—Bécs. ind. 7 óra 18 perei délelőtt 9 óra 48 perei este 18 4.19 12 délután 3 ** m este 8 23 66 8 13 40 éjjel II regg. Bécsújhely—Kanizsa. Bécsújhely ind. 1 óra 38 peres délután 16 óra 3 peres este Soprony ., 3 ,, 43 „ „ 11 ,, 33 ,, „ Szombathely „ 6 „ 18 „ „ 1 „ 81 „ regg. Kanissa érk. if ,, 18 ,, este 4 ,, 38 „ „ Kanizsa—Bécsújhely. Kanissa ind. 16 éra 58 peres este 2 óra 18 pere Ssombatbely ,, 2 „ 58 ,, regg. 5 „ 25 ,, Soprony 5 ,, 34 ,, ,, 7 ,, 35 ,, Bécsújhely érk. , 7 ,, 12 „ ,, 9 ,, 3 ,, délután „ éjjel ti regg. Buda—Trieszt. 6 óra 20 páros regg. 8 6« *. 10 ., 48 „ 1 21 ,, délben óra 18 perc regg. 9 óra 48 37 ■„ „ '''' 12 23 f, délután 6 80 »I ,1­6 63 ,, este 9 21 II reggel 7 63169 51­0* reggé* Sziszek—Steinbrück, Sziszek ind. 5 óra 68 perca reggeli 5 óra 43 perez délután Zágráb ** 8 * 10 ,, *, 7 50 ** este •steinbrUck érk. 19 ,, 54 ** délelőtt 11 ** 3 Steinbrück—Sziszek, Steinbrrlok ind. 4 óra — perei reggel 4 Zágráb *, 7 ,, 53 ,* ** 8 Szisiek érk. 3­60 .. ., 9 Pest—Zólyom—Ruttek. éjjel 11.— 11.16 12.28 1­50 4.33 reggel 4.10 reggel [7.50 8.24 „ 9.05 délelőtt 12.83 éjjel 2.05 délután éjjel 2.02 éjjel 5.08 reggel 2.13 „ 5.30 , 3.47 „ 7.05 , 5.36 reggel 8..^.3 „ Ruttek—Zólyom —Pe­st éjjel 3.52 délután 1.18 5.24 reggel 8.33 9.02 „ 1.35 3.35 délután 10.53 „ 4.— „ 7.05 este 11.49 „ 5.19 „ 8.28 12.45 délután G.SU reggel 10.11 ., 12.51 „ 6.43 „ 10.20 5.— reggel 6.49 „ 8.26 „ 8.35 1. Ruttek Zólyom S.Tarján Hatvan Gödöllő Kőbánya Pest indul érkezik Salgó—Tarján—Zólyom Salgó-Tarján indul 8.05 reggel. Zólyom érkezik 3.56 délután Zólyom—Salgó-Tarján. Zólyom indul 12.12 reggel. Salgó-Tarján érkezik^ 7.33 este Pest—Miskelcz, indul 7 óra 82 percz reggel, 10 óra 35 percz este . 7 „ 46 , , 16 . 45 „ „ I. 9 » 40 „ , 12 „ 8 „ éjjel 9­.50„ 4 1935 B éjjel 11.10 d.e. 44 B B 4 B 16 , reg. 3.13 d. n. 26 B délután 8 B 36 « b 8.42 este Bu­skolcz—Fest. Miskolcz indul 7 óra 36 peres reggel 19 óra 20 percz éjjel 9*— re?. P.­Abony (Eger), 9 . 14 . , 12 , 42 „ , 1.10 d. u. Hatvan b1^»3„ „ 3b22b n 4.36 este 55 58 56 42 22 55 14 54 B 47 „ 35 47 Nagyvárad—Frtspók—Ladány. ind.]^ 11 óra 22 peres délelőtt 9 óra : 12 28 „ délután 10 délután óra 5 perez este 37 éjjel reggel reggel 29 16 61­3« SzaMbathely—Pipa ~^»yi­. reggel délet. délelőtt „ 9.16 1.30 délután este 3.— Pest, 1872. Nyomatott Kertész Józseefnél (Városház-tér 3. sz. JI. udvar.) *

Next