Reform, 1872. november (4. évfolyam, 300-329. szám)

1872-11-01 / 300. szám

KÜLÖNFÉLÉK. Pest, október 31. [Hivatalos.] Ő felsége Huszár Kálmán belügym­i­­niszteri fogalmazót tiszteletbeli titkárrá nevezte ki. Kine­veztették továbbá Schlett Károly m. kir. dohánybeváltó hivatali kezelővé, Balogh János h. ügyvéd budapesti keres­kedelmi és váltótörvényszéki írnok, az ó­budai uradalmi ügyészi hivatalnál ideiglenesen felállította irnoki állomásra. — Kampl Sándor, Bacho Titusz és Nemcsics Ferencz a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi minisztériumhoz másod­­osztályú számtiszttekké neveztettek ki. [Ösztöndíj.] A hivatalos lap legutóbbi számában olvassuk. A fiumei kir. tengerészeti hatóság elnöke a kül­földön a hajóépitészetet tanulmányozó honfiak segélyezésére megszavazott ösztöndijak egyikét hód­mező­vásárhelyi születésű Weisz Gyula gépészmérnöknek adományozta. [Ünnepély az egyetemen.] Október 31-én lesz 50 éve annak, hogy dr. Jedlik Ányos, a magyar tudományos egyetemen a természettudomány rendes tanára, a bölcsészettudorságát elnyerte. Ez al­kalomból bölcsészeti kar díszülést tartott okt. 31-én, melyen dr. Télfy Iván, a kar dékánja, adott rövid beszédben kifejezést a tanári testület érzelmeinek az érdemdús kartárs iránt, ki ötven év előtt letett eskü­jéhez hiven, életét a tudomány terjesztésében töltötte, úgy a tanári, mint a tudomány fejlesztése körül jeles érdemeket szerzett búvár minőségében. Ezután átnyúj­tott neki egy virág­bokrétát, mint a természetnek, melynek kutatását tűzte ki a jubiláns életczéljául, legszebb adományát, továbbá egy zöld babérkoszorút, a jubiláris arczképe körül fonva, és végül a bölcsé­­szettudori oklevelet. A jubiláns meghatottan köszön­te meg e megtiszteltetést, melyre — úgymond ■— nem érdemes, mert 50 évet egy pályán tölteni, még magában nem érdem, és ő e napot észrevétlenül en­gedte volna az örökkévalóságba enyészni. Különben e nap emlékéül 100 frttal járul a bölcsészetkari pénz­tárhoz. Ezzel az ünnepély egy része véget ért, folyta­tása délután 2 órakor a Hungária teremben következett délelőtt 9 órakor a gyógyszerészek tisztelegtek taná­ruknál, majd a bölcsészetkari mathematikai hallgatók egy küldöttsége. [H­áz­as­ság­o­k ] Wagner Ödön, az országos gyógyszerészeti vállalat jeles igazgatója közelebb je­gyezte el Kőnek Irma k. a.-t, dr. Kőnek egyetemi tanár és kir. tanácsos leányát. Az esküvő november hó elején lesz. — Illyasevics Elek, kir. ügyész, Horváth Menyhért földbirtokos leányát, Gizellát je­gyezte el Huszton. — Danilovics G. m. sziget­járási kir. aljárásbiró október hó végén tartó eskü­mény dörgéssel végződött, Derecske, Tápé, Péterszeg és Jázt.-Márton községeket érinté. IA színház köréből.] Tóth Kálmán báró Orczy Felix intendánshoz intézett levélben fölkérte a nemzeti színház igazgatóját, hogy a „Nők az alkot­mányban“ czimü vigjátékában a Cseleiné szerepét állandóan Moln­árné asszonynál hagyja meg. — Az istvántéri Miklósy-szinh­ázban november 3-kán a „Három csőrü kacsa“ czimü operettet adják. — C­a­r­d 0­u „Rabagas“ czimü színmüve, mely Párisban oly nagy zajt csapott, csak a téli idény végével ke­rült színre a nemzeti színházban. Akkor is korán lesz. — Molnár Györgyöt Losonczon nagy érdeklődés­sel fogadták s föllépését kíváncsian várták. Már az első előadásokra mind elfogytak a jegyek. — Sze­geden a színi bizottság, melynek elnöke Cserme­­lényi ügyvéd, nagyban buzgólkodik, hogy az állandó színházat minél előbb létesítse. — G­á­b­o­s Irma k. a. közelebb a „Jó falusiak“ Margit szerepében lép föl a nemzeti színpadon. — Az „Amerikai“ czimü népszinm­űhöz egészen új zenét írtak. Nemzeti színház. Pénteken, november 1-én a „Té­vedések játéka“ vígjáték 3 fölvonásban és az „Ajtó zárva vagy zárva legyen“ 1 felv. vígjáték. Istvántéri színház, november 1-én : A molnár és gyermeke“. Dráma 5 fölvonásban. Poroszországban a kormány és a felső­­ház közötti konfliktus figyelemreméltólag kiélesedett. A felsőházi urak elhatározták, hogy a kormánynak a kerületek rendezésére vonatkozó javaslatot illető minden indítványát meg fogják buktatni. És csak­ugyan ekként tettek. Tegnapelőtt ismét elvettették a kormány indítványát, s így a kormányt ismételve le­szavazták. Az egészben azonban az a legnevezetesebb, hogy a kormány nem merte, vagy nem akarta elfo­gadni az ekként fölajánlott harczot a fölsőházzal, sőt még csak annyira sem vitte, hogy ily fontos kérdés­ben szolidárisan lépett volna föl, s Bismarck nem csak bele nem vegyült a vitába, hanem még a házban sem jelent meg. Ezen szolidaritás hiánya miatt panaszko­dik a „Voss­­zung“ ekképen: „A minisztérium nem lép vissza a felsőházban szenvedett veresége miatt, mivel porosz alkotmány­­theoria szerint még oly kardinális kérdésben — mint a kerületrendezés — sem kell szol­idárisnak lennie, s több miniszter távol maradása által a szolidaritás el­len demonstrált. Vájjon Eulenburg gróf fogja-e köve­telni s meg fogják-e adni elbocsáttatását vagy pedig meg fog bizatni, hogy a felsőházi többségnek meg­felelő minisztériumot alakitson, az alsóház el fog na­­poltatni, vagy pedig föl fog-e oszlattatni ? Átalános alkotmányjogi szabályok szerint könnyű volna ezen kérdésekre válaszolni, porosz alkotmán­y­p­r­a­­xis szerint azonban még csak kérdeni sem lehet azokat, s az egyetlen kérdés, mi meg volna engedve, t. i., vajjon uj tagok fognak-e hivatni a fel­sőházba, már választ nyert azon tényben, hogy a vita előtt nem hivattak be új tagok.“ A „Nazional Ztt.“ szintén szidja a felsőházat és a porosz kormányt, de úgy hogy Bismarck is ért­het belőle. jA szabadelvű körökből — úgymond — vágyva tekintenek most Varzin felé. Mi azonban nem hasonló mértékben. A dolgok alakulása, — s a felső­ház eddigi üléseinek eddigi befolyása teljesen meg­mutatta ezt, — nem oly világos és egyszerű, hogy két szem haragos tekintete, s egy szál fenyegető szava rajtunk segíthetne. Bármily fontos is a kerületren­dezési javaslat, bármily gazdag anyagú törvényhozás várakozik is létrejöttére, azért még­sem vagyunk túl az árkon, ha azt keresztül vis­szük. A hydra-fe­­jek mindig újra nőnek .... Előhaladásunknak ál­landó akadályát képezi a felsőház. Ha azon hangot hallja az ember, mely a felsőházban a múlt héten hallható volt, ha meggondolja az ember, hogy ezen hang nem egyes egyének tulajdona, hanem állami éle­tünk három tényezője egyikének szellemét jellemzi, úgy ki kell mondani: ezen társasággal nem lehet ki­jönni, s vele a kibékülés lehetetlen. Azon körök em­bereinek ajkairól, melyek különben csak kenettől és bibliai versektől csepegnek, most oly hangot lehetett hallani, melyre csak bensőleg nyers kedélyű és szív­telen emberek képesek, olyanok, kiknek a közjó semmi, önzés és az uralomvágy ellenben minden.“ Netsajeff orosz agitátornak táviratilag jel­zett kiadása előtt a zürichi lengyelek e kiadatás hí­rére fölhívást intéztek a svájczi néphez. Ezen fölhi­­vásból, melyet a svájczi rendőrség azonnal letépett a falakról, hova a lengyelek által fölragasztatott, idéz­zük a következőket : „Netsajeff orosz agitátor, az oroszországi forradalmi párt szervezője, mely pártnak czélja volt a legbarbárabb orosz kormány megbukta­tása, egy orosz kém által följelentetett az itteni rend­őrségnél, s ez által elfogatott, börtönbe vettetett, hol hónapok óta senyved. A zürichi kanton­­kormány ezen eljárásánál a lengyel menekültek csodálkozását keltette föl. ...........Nezsajeffnek külföldre történt menekülése után az orosz kémek azonnal megjelentek Euró­pa minden kormányainál, s kiadatását követel­ték, midőn azt közönséges bűntettesnek bélyegezték. Anglia megvetéssel utasította vissza a követelést, s Netsajeffnek szabad tartózkodási jogot adott. Ott sa­ját neve alatt élt, sőt még egy újságot is kiadott. — így bánt Netsajeffel a bár nem republikánus, de az emberi jogokat mindig tiszteletben tartó angol kor­mány. — Vájjon lehetséges-e, hogy a republikánus Sváj­cz, hova minden menekült, ki kormánya igaz­ságtalan üldözése elől oda menekült, menhelyet és szabadságot vélt lelni , egy zsarnok kormánynak nyújtja kezét, s Netsajefifet, mint a „Baseler Nach­richten“ Írja, ki fogja szolgáltatni? Ha a lehetetlen mégis meg fog történni, úgy félelem nélkül kije­lentjük, hogy a zürichi kormány nem szolidáris a zü­richi néppel stb.“ vejét Hadik Mária urhölgygyel. — Báttaszéki Lajos, békés-csabai ügyvéd Biener Róza urhölgygyel váltott jegyet. [H­a­t­á­ro­z­á­s­o­k.] Reviczky Sándor miniszteri osztálytanácsos édes­anyja közelebb hunyt el Budán kolerában. Kozics miniszteri fogalmazó fiatal neje szintén a járvány áldozata lett. [Egy magyar hölgy a zürichi egye­temen.] A zürichi egyetemen a téli félévre mintegy 80—90 nő jegyeztette be magát orvosi tanulmányok végett. Sír bejegyzéseket túlságos áldásnak mondják, melynek az a következménye lehet, hogy a férfi hall­gatók közül kiszorulnak az ily bőségre nem számított tantermekből. A nőhallgatók közt van egy magyar hölgy is, kit férje a fáképnél hagyott s most elkese­redésében orvosnövendéknek iratkozott be. [A pesti népszínházra adakoztak Pest megyéből] s egyúttal be is fizették az alá­irt összeget: Tubányi János 50 kr, Kallina János 2 írt, Baráczy Sándor 5 írt, Richter István jegyző 2 írt, Grozik István 50 kr, Potocska János 50 kr, Gáspár György 50 kr, Bogyis György 50 kr, Fuk­­lesz János 50 kr, Schwarcz Lipót 50 kr. Tabáni Mi­hály 50 kr. Varga György 50 kr., Wertheimer Ignácz 20 kr. Kemény S­ámuel 2 írt. Kemény Dezső 1 frt. Kemény Lajos 1 frt, ifj. Kemény Ödön 1 írt, Lacz­­kó Pál 50 kr, Szever Pál 30 kr, Pakányi Pál 1 frt, Csilovszky György 50 kr. Összesen 21 frt. — Ugyan­csak Pestmegyéből aláírtak a pesti népszínházra, de még nem fizettek: Suhajda József 2 frt, Izsay György 5 frt, Margyinyi József 1 frt, Vághelyi János 1 frt, Bodonyi Ágost 1 frt. Összesen 10 frt. [Lohr jeles orgonaművész,] ki a kor­mány által Angliába is ki volt küldve és közelebb vidéken nagy sikerű hangversenyeket rendezett, s­ évi november 1-től a fővárosba teszi át lakását s mind az orgonából, mind zongora és generálbuszból tanórákat fog adni. A tanulni akarók­ Táborszky és Parsch zeneműkereskedésében bővebb tájékozást is nyerhetnek. A hírneves orgonaművészt ajánljuk a kö­zönség figyelmébe. [Az egyetemi gy­ó­gy­s­z­er­é­sz tanhall­gat­ókn­á­l] évek óta rendes szokás, hogy kedvelt nagy tanárukat Than Károlyt nevenapján (nov. 4.) minden évben érdekes emlékkel lepik meg. Ez év­ben egy díszes és művészi kivitelű belül aranyozott ezüst serleget készíttettek és adnak át neki ünnepé­lyességgel hétfőn. A serlegen a következő fölirat ol­vasható „Hála emlékül Than Károly tanárunknak a m. kir. tudományos egyetem gyógyszerészettan hall­­gatói 1872/3.“ — Megemlítjük itt egyúttal, hogy a gyógyszerésztanhallgatók segélyegyletének válasz­tása a napokban végbemenvén, a választások Than Károly vegytanár, mint tiszteletbeli elnök el­nöklete alatt, s következőleg alakult meg: Elnök lett Toszt Béla, alelnök Napholcz Emil, pénztárnok Pos­­pisil Győző, ellenőr Veres Ferencz, főjegyző Hering Sándor, aljegyző Dózsa Árpád, könyvtárnok Csipek Ernő. Bizottmányi tagokká megválasztattak: Gombos Ferencz, Bollay István, Barbacsi Pál, Novák Gyula, Vaday Ignácz és Eiszert Pál. Póttagok: Czina An­tal, Bertalanffy Győző, Essar Ferencz, Spek János, Szkicsák Ede és Kriegner György. [Kanyaró himlő.] A Károlyvárosi főorvos jelentése szerint a jaskai járásban közelebb és pedig Trhovacz és Skaljevska, Krasics községekben a ka­nyaró himlő járványként mutatkozik s már eddig több gyermek áldozatul is esett. A himlő különösen a gyermekek közt terjed, hanem férfiak és asszonyok is megkapták. [Bazár részvényekre.] A „Nagyvárad“ szerint ott részvények útján bazár állíttatnék. E terv­vel összefüggésben volna egy állandó színház épí­tése is. [Bódog „Álmos.“] A következő kis levelet küldi be lapunk egy tisztelt barátja: „Tekintetes szerkesztőség! Becses mai lapjában olvasok, hogy Mosonyi „Álmos“-a már az uj operaházban fog előadatni. Nem foghatom meg, miért siet br. Orczy oly nagyon? Legjobb lenne azt az 1890-ben tervezett Jubileumra halasztani. ..“ [Ge­l­lért-hegy nyugati oldalán] szán­dékolt befásitást a fővárosi közmunkák tanácsa ör­vendetes tudomásul vette, s a tervek szerinti kivitelét részéről is czélszerünek és kívánatosnak ismerte el, minek folytán annak eszközlését a budai tanács foga­natba veszi. [A b.-u[városi Farkas-család] felsege­lésére S­e­b­ő­k Imre ur, pesti ügyvéd szerkesztősé­günkhöz 5 frtot küldött be, melyet a debreczeni „Ti­­szavidék“ szerkesztősége utján juttattunk az illetők kezére, Olvasóink tán alig emlékeznek az esetre, mely­ről itt szó van. Az öreg farkas, két kiváló tehetségű fiú apja, nem képes e gyermekek oktatási költségét viselni, s a „Tiszavidék“ az emberbarátokat hívta fel a nemes segélyre. Mi ezen laptársunk előadása után ismertettük az érdekes esetet s igen örvendünk, hogy közleményünk nem maradt figyelem nélkül. [A „Pesti tisztviselő kör” idei első hangversenyén] tegnap este a „Hungária“ terme zsúfolásig megtelt szép és válogatott közönség­gel, mely mindvégig nagyon jól mulatott és a közre­működő művészeket ismételt tapsvihar által kitüntette. Deutsch Vik­i ismert zongora­művész és Blau a nemzeti színház jeles első hegedűse „Gold­mark“ egy ritka szép és Pesten tán hangversenyben még nem is hallott „8uite“-jével nyitották meg az estélyt. Az összjátékból az első passzusban ugyan ma­radt némi kívánni való, de annál tökéletesebben si­került a végpasszusokban. — Kassainé a nemzeti színház egyik hősnője Petőfi „Világosságot“ és Arany „Pázmán lovag“ czimü versek elszavalásával kedveskedett,a közönségnek. — Tannerné Szabó Róza pedig Mendelssohn két fenségesen szép dalával, melyet sok ízléssel és kedvvel énekelt. Maleczky úr a nemzeti színház szépreményü baritonistája, három, közte egy lengyel szövegű dal gyönyörű eléneklése által kötelezte le a közönséget. Szükségtelen ismé­telni, hogy a szívességből közreműködők mindnyájan a legnagyobb kitüntetésben részesültek. A hangver­senyt a még ott maradt szép számú közönség, friss és kedélyes tánczczal váltá föl, mely közel 3 óráig tartott. [Czáfolat.] Az „Agr. Zeit.“ közli: „Utóbbi időben Zágrábból egyházi színezetű sürgönyöket ol­vasunk a pesti lapokban, igy a „P. Ll.“-ban október 26-án, melyben emlittetik, hogy 28 egyén a protes­táns hitre tért át, a „Reform“-ban pedig, hogy : „Biz­tosan állítják az érsek távozását. Az itteni káptalan­nál nőnek a viszálykodások. Újabban több család tért át a protestáns vallásra.“ — Illetékes helyről nyert informáczió alapján följogosítva vagyunk az érsekről s a káptalanról a „Reform“-ban terjesztett híreket alaptalanoknak nyilvánítni. Az áttérés egy első, de nem szüzességi fogadalmakat tett apáczára vonatkoz­­hatik, ki, mert részére a házasodhatási engedély meg nem adatott, rendes bejelentés után vőlegényével együtt (sem ő, sem jegyese nem horvátok) a protes­táns vallásra áttért.“ [A következő nyilatkozat közlésére kérettünk föl.] Tekintetes szerkesztő ur ! A „Re­form“ 29- ik számában megjelent „Fővárosi bandák“ czikke után tett látogatásomkor szíves volt megígérni, hogy a közvélemény iránt tartozó önigazolásom szá­mára lapjában tért enged, számítva ígéretére, élek vele. Elmondhatnám, hogy a czikk fegyvertelen egyéneket támad meg a sajtó fegyverével, mel­lyel azok nem bírnak; elmondhatnám, hogy inszinuácziói folytán házi nyugalmam kapitánysági vizsgálódásnak tette ki, melyből nem kérek többlet; igazolásomul csak annyit mondok, hogy én soha egy banknak sem voltam részvényese, s azon urak egynémelyike, kiket mint részvényeseket tetszik a nyakamra varrni, mint vendég olykor meglátogat, de egészben, és átalában légből kapott közlését, mint nem igazat, velem együtt elutasitják magoktól. Alázatos szolgája Tuboly. [Őszi zivatar.] Nagyváradról írják, hogy közelebb Berettyó-Ujfalu fölött oly nagy zivatar tá­madt, minőre az emberek, még a forró nyári napok alatt sem emlékeznek. A zivatar, mely villámlás s A csillag-utcza. Pest, október 31. Tisztelt szerkesztő úr! Fővárosi olvasói közül bizon­nyal kevesen jártak a csillag­ utczán, s azért kérem engedje meg, hogy azt itt némileg ismertes­sem, mert úgy látszik, hogy ennek létezéséről sem a városi tanács, sem a rendőrség nem akar tudni semmit. Fekszik e nevezetes utcza a szénatér mellett, ott, hol a műegyetem, Sterich miniszteri tanácsos és Kerkapoly miniszter úr pompás palotái léteznek. Fő­városi nevezetessége ez utczának azonban nem is eb­ből áll, hanem abból, hogy itt esti 5 órától reggelig egiptomi sötétség uralkodik, nem lévén az utczán egyetlen egy lámpa sem, habár a gázcsövek már ré­gen le vannak rakva. Ez utcza lakói színházra, klubbra, kaszinóra vagy kávéházra egyátalában nem is gondolhatnak főkép azért, mert ezen utczáról nap­pal is véghetetlen bajos a szénatérre kihatolni. A majd­nem egy negyed százados kövezet a nyáron az uj építkezések miatt fölszakittatott, s a kövek az utczán nem is rakattak össze halmazra, hanem a szekér- és gyalogutra szerteszét hányattak. Nem is lehet ez ut­czán soha egy bérkocsit látni, mert a bérkocsis sze­­kerestől-lovastól ott veszne a feneketlen sárban. Egyéb szekerek 3—4 óra után, s miként ma szemeimmel láttam, 6 lóval vontatva hatolhatnak keresztül. In­nen a bérkocsisok éktelen lármája s kiabálása min­den képzeletet meghalad. Nem is vállalkozik ám senki ez utczára tűzifát szállítani egész a házig, hanem csak a szénatérig, a honnan aztán a fát, fölfogadott drága napszámosokkal kell a házhoz hordatni, a mi­ért is ez utcza lakói egy öl fát nem is 26 frttal, ha­nem 30 frttal kénytelenek fizetni. De ez még mind semmi. A feneketlen sár s járhatlan ut miatt a csillag­­utczára szeméthordó szekér soha sem jár, s ennek hiányában a három emeletes házak lakói az össze­gyűlt szemetet s piszkot kénytelenek lévén lakásaik­ból kihordani, azt szépen az utczára dobják, mely bűzös pesztilencziát tartalmaz. Ez a legbiztosabb mód­szer az ijesztő kolera befészkeltetésére, s én meg va­gyok győződve, hogy Kerkapoly miniszter úrnak, ha saját házában laknék, alapos oka lehetne a kolerától megijedni, nem úgy mint Budán, de sőt attól is tart­hatna, hogy az állam kaszája helyett saját kaszájától megfosztatik, mert a csillag­ utcza legalkalmasabb bú­vóhelye a zsebmetszőknek. Itt nem láthatja meg őket senki, mert lámpák helyett tiszta időben a csillagok világítanak, (azért is hívják ezt csillag­ utczának), nem is üldözheti őket senki, mert a­ki ezt megpró­bálja, menthetlenül belevész a sárba s összehalmozott szemétbe. Ily állapot a piszkosságról s rendetlenségről vi­lágszerte ismeretes keleten sem létezik ! Nem túlzás ez, hanem szomorú valóság, mely főkép a mai kolerás időben talán mégis megérde­melné, hogy a városi rendőrség, ha már a játékbar­langokban lappangó nagy zsebmetszőket kézrekerí­­teni nem képes, mentsen meg minket itt a kis zseb­­zsebmetszüktől, az éjjeli sötétségtől s a kolera félel­métől. Ha a rendőrség nagyot hall, kérem a belügy­minisztert, szíveskedjék ne csak a börtönöket és ka­tonai laktanyákat becses látogatásával szerencséltetni, hanem az ország anyagi fölvirágzására törekvő mű­egyetemi tanulók hajlékát is, és azon utczát, melyben ezen országos intézet létezik. Csak azt szeretném még tudni, hogy a hatósá­gok, ha további mulasztásaik folytán a közegészség s közbátorság egészen aláásatik , képesek lesznek is­ten és ember előtt a reájuk nehezedő felelősség ter­hét magukra vállalni? Ha t. szerkesztő úr ezen keleti állapotot lapjá­ban köztudomásra hozza, nagy hálára kötelezi ez ut­czának százakra menő lakóit, különösen pedig aláza­tos szolgáját Szabó István, iparost. rendezés szükségességéről a kormányjavaslat el­veinek alapján változatlan maradt; az esetben, ha az előterjesztés megbukik, az ülésszak be­záratai és az új ülésszaknak a kerületi rende­zésről szóló törvényjavaslat újólag fog előter­jesztetni, a­mikor a minisztérium minden al­kotmányos eszközt föl fog használni a tör­vényjavaslat előterjesztésére. —Kleist Retzow kijelenti, hogy előtte az ország érdeke fölötte áll a minisztériumnak, ő és elvtársai az előter­jesztés ellen fognak szavazni; ugyanezt kije­lentették gr. Münster és Hasselbach, mivel az előterjesztés a bizottsági indítványok által meg van csonkítva. Az előterjesztés névszerinti szavazás útján 145 szóval 18 ellen elvettetett. Paris, okt. 31. A „Journal Officiel“ a Lafare-i ebéden résztvett katonatiszteknek til­takozását teszi közzé az erre vonatkozólag megjelent tudósítás ellenében. Brüssel, okt. 31. A román zsidók ügyé­ben itt egybegyült konferenczia megválasztotta a végrehajtó bizottságot, melynek székhelye Bécsben leend; a bizottság oda utasíttatott, hogy minden eszközt használjon föl a román zsidók erkölcsi és anyagi helyzetének emelé­sére és jelesül iskolák alapítására fordítson fi­gyelmet. Turin, okt. 31. A felső olaszországi tár­sulat és az olasz épitőbank között tegnap a Pontalia-vasutra vonatkozó szerződés tegnap aláíratott és a római „Banca Generale“-val ez ügyben pénzügyi egyezmény jött létre. London, október 31. A manchester­i ke­reskedelmi kamara küldöttségének fogadása alkalmával Granville kijelentette, hogy Thiers oly számos engedményeket tett, hogy a ke­reskedelem érdekében előnyösebb az angol­­franczia szerződést végleg megkötni. Gran­ville ezután tudatta a szerződés főbb pontjait. A „Times“ jelenti, hogy Brazília viszálya az argentin­ köztársasággal ki van egyenlítve. TÁVIRATO­K München, október 30. Tévesnek mondatik azon tudósítás, mintha az Eisensteinnal való vasúti csat­lakozás végett Ausztria és Bajorország közt folyt tárgyalások befejeztettek volna. Annyi igaz, hogy az Eisensteinnál, valamint a Kuschwajdánál való csatla­kozás végett a bizottmányi tárgyalások kilátásba vé­tettek , ezek azonban mostanáig se meg nem kezdet­tek, se azok megnyitásának időpontja nincs megha­tározva. Berlin, okt. 30. Az urak háza a kerületi rend­tartást a 141. §-ig intézte el a bizottmány szerkezete szerint és a képviselőházi szerkezet helyreállítására czélzó Baumstark-féle indítványokat elvetette. Konstanczinápoly, okt. 30. A bányászati s erdé­szeti minisztérium megszüntettetett. Elvétettnek bizo­nyult be azon börzei hit, mintha Mahmud pássá újra kineveztetnék nagyvezírnek. London, október 30. Roxfordban (Izlandban, egy kolera-eset fordult elő, mely halállal végződött. New­ York, október 30. Grantnak egy prokla­­mácziója tétetett ma közzé a különzeti vám beszedése végett. Greeley asszonyság ma meghalt. — Éjjel érkeztek. — Zágráb, okt. 31. (A „Reform“ távira­ta.) Czernkovics szolgabiró fölfüggesztetett h­ivatalától. A főhadparancsnokság h­atárőrvi­­déki pénztára az itteni pénzügyi igazgatóság­nak körülbelül V4 millió határőrvidéki pénzt adott át. — A himlőjárvány jelentékenyen csökken. BéCS, okt. 3. (a „Reform“ távirata.) A lapok azt jelentik, hogy a hadügyminiszter vissza fog lépni; utódjául Kollert emlegetik. Berlin, okt. 31. (A „Reform“ táv­irata.) IV minisztertanács a pairek szaporítá­­sát és az urakháza reformját határozta el. — Eulenberg lemondása el nem fogadtatott. Berlin, október 31. Az urakháza mai ülé­sén Eulenburg miniszter a kerületi rendezés­ről szóló törvényjavaslat fölötti végszavazás előtt kijelentette, hogy az előterjesztés­ elvetése esetére a minisztérium a fönforgó körülmé­nyek között nem fog visszalépni, mivel az uj kabinet ugyanazon feladatot fogná maga előtt találni; a császárnak meggyőződése a kerületi KÖZGAZDASÁG. Bécs, október 31. Hitelrészvény 330.—­ Gali­­cziai 227.50. — Államvasut 334.—. Rente 65.50. — 1860-as 102.—. 1864-es 143.—. Ezüst 105.75. Lon­don 106.80. Porosz pénzutalv. 160. — . Török sorsj. 76.70. Angol-osztrák 322.50. Lombard 201.50.-. Tramway 345. Hitelsorsjegy 182.—.—. Napoleond’or 8.57.72- Arany 5.11.—. Frankfurt 90.10. Magyar sorsj. 103.—­ Váltóbank 321.25. , — [A vi­l­á­gk­iállitá­si országos ma­gyar bizottmány] végrehajtó bizottsága f. hó 28-án Korizmics László elnöklete alatt tartott ülésé­ben tudomásul vette a földmívelés- ipar- és kereske­delemügyi miniszter leiratát, melyben Devide József­nek a horvát biztosi állomásról való lemondását és Unkotinovich Lajosnak, az orsz. bizottmány elnöké­nek és a horvát-szlavonországi bizottmány elnökének ez állomásra való kineveztetését közli. — A földmi­­velés- ipar- és kereskedelemügyi miniszter úr áttévén a bizottsághoz a határőrvidéki parancsnokságoknak a kiállítás ügyében kelt több rendbeli jelentéseit, úgy­szintén azon konzuli jelentéseket, melyek a mi­niszter úr felszóllítása következtében a magyar fake­reskedésről statisztikai adatokat közölnek, e jelenté­sek azon utasítással adatták át a bizottságnak, hogy azokat a kiállítási jelentkezések szervezésében, ille­tőleg a magyar fakereskedésről összeállítandó statisz­tikai kimutatások szerkesztésében értékesítse. A világkiállítási alapra az utolsó ülés óta beér­kezett adományok, jelesül az első hazai takarékpénz­tárnak és a frankó-magyar banknak külön-külön 1000 frtnyi, a magyar földhitelintézetnek 500 frtnyi, Ganz és társa vasöntőde-részvénytársulatnak Budán 200 frtnyi, az első temesvári takarékpénztárnak 200 frtnyi, gróf Karácsonyi Guido urnak Budán 100 frtnyi, a mezőtúri takarékpénztárnak 50 frtnyi, a zilahi ta­karékpénztárnak 50 frtnyi a szombathelyi takarék­pénztárnak 50 frtnyi, a késmárki takarékpénztárnak 20 frtnyi, a lippai takarékpénztárnak 15 frtnyi, gróf Dessewffy Marcell urnak Fóthon 10 frtnyi, adománya köszönettel fogadtattak. A kiállítási főtitkár jelentése, hogy a végrehajtó bizottság utolsó ülésének határozatához mérten a gyapjukiállítók értesüttettek arról, hogy gyapjujukat már most is beküldhetik, tudomásul vétetett és egy­szersmind elhatároztatott, azon gyapjukiállítóknak, kik 1873-iki nyirott gyapjút óhajtanának kiállítani, tudtára adni, miszerint ebbeli szándékuk kivitelének, ha gyapjukat jövő évi ápril hó 15-ig küldik be, mi­sem áll útjában. A H. ipari­ szakosztály beterjesztett jegy­zőkönyvének abbeli javaslata, melyben a magyar kir. műegyetem szakszerű bírálata alapján Hamar Leo galvaniko-elektrikus battériáinak országos költségen való elkészíttetését, illetőleg kiállítását ajánlja, uta­lással a minisztériumhoz egy analog esetben már tett ajánló felterjesztésre, hason eljárás követése végett a kiállítási biztosságnak adatott át; ugyan a szakosz­tálynak abbeli indítványa pedig, melyben a szakosz­tály jegyzője számára a kiállítási ügyben kifejtett si­keres működéséért tiszteletdij hozatik javaslatba, közhelyesléssel fogadtatott, és a tiszteletdij a végre­hajtó bizottság f. é. deczemberi költségvetésébe felvé­tetni határoztatott.­­ Ezután felolvastatott ugyancsak a második szakosztálynak egy átirata, melyben hivat­kozással arra, hogy a kiállítási költségek az alig re­mélhető volt részvét által tetemesen fokozódván, azoknak 350,000 írtban történt előirányzása min­den bizonnyal elégtelen lesz s hogy alaposan tart­hatni attól, miszerint az iparmúzeumra a kiállítási költségek czime alatt előirányzott 50000 frtnyi összeg nem a múzeum, hanem a kiállítás czéljaira fogna fel­használtatni, arra hivatik fel a végrehajtó bizottság, kérné fel a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztert a tisztán világkiállítási költségek előirány­zatának 400,000 frtra való felemelésére és az 500,000 frtnyi múzeumi költségeknek a kiállításiaktól való elkülönítésére. Ez átirat fölött hosszabb eszmecsere fejlődött, és ennek eredményeképp a szakosztály in­dítványának elfogadása határozatba ment. A II.— mérnök-és építészetügyi — szakosztály előterjesztett jegyzőkönyvi megkeresése következtében értesíttetni határoztatott, hogy az épí­tészeti tervek, vázlatok, jelenkori építészeti művek szemlélményei, tekintettel arra, hogy kiállításunkban a művészeti szempont dönt, nem az építészeti, hanem művészeti szakbiztos úr hatásköre alá tartozandnak, a­kivel magát a szakosztály az általa gyűjtött utóbb említett tárgyakra nézve az illető szakbiztossal és úgy helyezheti érintkezésbe mint azt a mérnöki szak­ba vágókra nézve az ezen tárgyak tekintetében mű­ködő szakbiztossal tette. — Az országos mérnök­egyletnek a parasztházak tekintetében tett abbeli ajánlata, melyben a tervek elkészítésére azon feltétel alatt vállalkozik, hogy­ a parasztházak tanulmányo­zására a magyar vidékeken a végrehajtó bizottság költségén szakemberek utaztassanak, tudomásul vé­tetett, — minthogy azonban az utaztatásokra szüksé­ges összegekkel ez idő szerint a végrehajtó bizottság nem rendelkezik, és a szakosztály ajánlatának elfo­gadás esetén a parasztházak felépítése halasztást szen­vedne, a szakosztály javaslatá­nak mellőzésével hatá­­tározatba ment, a szóba hozott megyék mérnökeit a bizottság útján felkérni, vidékek parasztháza terveinek beküldésére. A gazdasági albizottság beterjesztvén a végre­hajtó­­ bizottság október és november havi költségeinek előirányzatát az elfogadtatott és hely­benhagyás végett a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter­hez felterjesztetni határoztatott. Szóba hozatván a magyar kiállítási katalógus készítésének kérdése, elismertetett, hogy ez csak a kiállítási irodában készíthető el, minek alapján a ki­állítási titkár a katalógus készítésével megbizatott és a közelebbi módozatok meghatározására egy, a titkáron kívül Keleti Károly bizottsági, és Wag­­ner László biztossági tagból álló albizottság kére­tett fel.­­ [Heti tudósítás a kézműipar állá­sáról Pesten.] A hét elején mutatkozott esős, kedvezőtlen időjárás az üzlet mentére nyomasztólag hatott, miért is az gyengén indult meg, mire azonban a pénzszükség mellett a bérnegyed bekövetkezése is befolyással volt, miután a legtöbb egyén csak a nél­­külözhetlen kiadásokra határozza el magát. Divatüz­letekben a kereslet igen csekély; szabóknál és czi­­pészeknél úgy a m­egrendelések, mind a készeladás csak középszerű. Élénk forgalom azon iparosoknál tapasztalható, kik a sírok földiszitésére vonatkozó czikkekkel kereskednek, mint mézeskalácsok, szap­panosok, kertészek és virágcsinálók, valamint a köl­­tözködési idő alkalmából emelkedett az üzlet papla­­nosok és derékaljkészítők, kárpitosok, szobafestők szőnyegfeszítők mázolók, és aranyozóknál. Bútorke­­reskedésekben is kielégítő a kereslet. Ellenben fény­űzési üzletekben a forgalom épen nem kielégítő. Műszaki iparosaink nagyobbára erősen el vannak munkával látva. Nyergesek, bognárok, kovácsok, rézöntők meglehetős üzletforgalomnak örvendnek.­­ Bádogosok, lakatosok, ^itőasztalosok, üvegesek jól igénybe vannak véve. Bodnárok részéről október hóban 45,000 akónyi hordó hitelesíttetett a mértékhi­vatal által. Az építéseknél élénk tevékenység uralg és kőművesek, ácsok, kőfaragók munkával nagyon el vannak halmozva, és részben munkáshiányban szenvednek. — A kőművesek napi bére 2 frt 40 kr. Tégle ára 25—27 frt. — [Az „Unió“ viszontbiztosító bank] rendes évi közgyűlését Tschögl J­ános elnöklete alatt megtartván, felolvastatott a múlt évi üzletjelentés mely az üzlet kiterjedését konstatálja. A múlt évben ugyanis a biztosított tőkék összege 239.836,548 frtra, ez évben pedig már 378.006,544 frtra rúgott ennek megfelelőleg a díjbevételek 1.211,971 frtról 1.752,132 frtra emelkdtek. A kamatbevételek 6807 forintnyi többletet tüntetnek föl. Nemkülönben emelkedett azonban az előfordult károk összes megtérítési öészlete is, mert jóllehet a tűzbiztosítási üzlet­ág tiszta eredménye 20,000 frttal javult, viszont a tengeri üzlet kedvezőtlenebbül lett­­ befejezve mint ed­dig.­­ A­mi a tartaléktőkét illeti, azok szintén tete­mesen gyarapíttattattak, ugyanis a díjtartalék 752,119 frtról 1.112,008 frtra, a kártartalék 104,628 frtról 182,313 frtra s végre a nyereség­­tartalék 25,311 frt­ról 32,434 frtra emeltettek. Áttérve az ez évi üzlet­eredményre, a mérleg mint ilyet 71,230 frtot mutat ki, mely összegnek következő módon való kiosztása hozatik indítványba: a nyereségi tartalékhoz 10%/o vagyis 7123 frt csatolandó ; leltárszámlán 600 frt tör­lesztendő ; továbbá az igazgató tanácsnak alapszabály szerinti 9% jutalékának 6410 frt; s az igazgató s igazgatósági hivatalnokok 4“/o jutalékának 2849 frt­nak levonásával fönmaradó 54,000 frt a részvényesek között osztandó ki; a még ezután is fönmaradó 247 frt a jövő évi számla egyelegére iratik. Az osztalék e szerint részvényenként 27 frtot tesz, mi 9“/o­ nak felel meg. E jelentés elfogadtatván, a fölmentvény megada­tott. Az igazgatótanácsból kisorsolt két tag újra meg­választatván, az ülés eloszlott. — [A kassa-oderbergi vasút igazgató­sága] egy kimutatást közöl a társulat szállitó eszkö­zeiről, melyek a kormány egy hivatalos jelentésében hibásan soroltatnak fel. A kormány jelentése ugyanis azt mondta, hogy a kassa-oderbergi pályán minden mértföldre jut 1.02 mozdony és 24.8 teherkocsi, va­lósággal pedig a társaság sokkal kevesebb szállító eszközt bír, tudniillik 34 gőzmozdonyt és 769 teher­kocsit, mi pályamértföldenkint 0.7 mozdonyt és 15.85 teherkocsit tesz. A tévedés onnan eredhetett, hogy a szállító eszközök már akkor be voltak szerezve, midőn a pálya még nem volt egész hosszában megnyitva, az uj vonalrészek megnyitása által az arány változott. — [A szüret Fr­an­c­z­iao­r­szágb­an] utó­lag még­sem mutatkozik oly bőnek, mint néhány hét előtt írták, legalább a Champagne termése alig üti meg a rendes terme egy harmadát s azért az árak mesés magasságot értek el, főleg miután a készletek igen leapadtak. Az utolsó három évben a franczia pezsgő fogyasztása roppant mértékben növekedett, úgy hogy most nemcsak négy-öt évig, de egy évig sem tarthatják a bort, hanem azonnal küldözik szét. Egy év óta csupán Epernayből négy millió palaczk pezsgő vitetett ki. — [Vásárengedély.] A szepesi XVI. vá­roskerületben fekvő Podolin városban évenkint : Pál fordulás, Judika, György, Keresztelő János, Simon Juda és Katalin hetében két napon tartatni szokott országos vásárok napjai , nevezetesen pedig a csütör­tök napon megtartott sátoros és pénteki marhavásárok jövőben csupán csütörkön, azaz e napon sátoros és marhavásár együtt fog megtartatni. Továbbá nevezett város szombat napi hetivásárja véglegesen megszün­­tetetetvén, megengedtetett, hogy jövőben csütörtöki napot tarthasson hetivásárt. — [A vágvölgyi vasut] részvényeinek és kötvényeinek kibocsátására már készülnek a vállal­kozók és pedig a német pénzpiaczokon akarják az egész szükséges tőkét előteremteni. Az ügy élén a berlini leszámoló bank áll; az elsőbbségi kötvények árfolyama körülbelől 80%/o luA­Pesti gabnatőzsde , okt. 31. Buza][ma csendes volt, az árak nem változtak, a forgalom alig néhány ezer vámmá­zsára rúgott. 85 f­s 6.95, 8472 fa* 6.90, 83 f­s 6.70. Rozs csendes és változatlan, eladatott IOCO mérő .3 frt 72—75 krral 80 fontonként. Árpa és zab üzlet nélkül. Ta­vaszra búza 6.75, rozs 3.95, zab 1.95, kukoricza 3.93. Pesti értéktőzsde, okt. 31. a mai ultimo még növelt különben is nagy pénzszükséget, a papírok csak nehezen és na­gyon drágán voltak elhelyezhetők miért is aj forgalom igen szűk korlátok közt mozgott. Vasuti kölcsön 102.25 frton, sors­­jegykölcsön 103.25 frton vétetett. Biztosítások üzlet nél­kül. Bankrészvények közül magyar hitelbank 134.25 frton, frankobank 97.75 frton, angol-magyar bank 112.113 frton vétetett, továbbá takarékhitelegylet 112.50 frton, iparbank 113 frton, egyleti bank 84 frton, pesti népbank 109 frton adatott. Takarékpénztárak közül országos központi 113.50 frton, külvárosi 121 frton köttetett. Iparvállalatok közül Erzsébetmalom 97 frttal, Ganzféle vasgyár 468 frttal, kő­bányai téglagyár 215 frttal, pesti szeszgyár 165 frttal jött forgalomba. Pénzek és váltók lanyhák, arany 5.09, husz­­frankos 8.55, ezüst 105.50, porosz pénztárjegy 1.58­72' Vízállás. Felelős szerkesztő: IRAIcoal .7.n. A belvárosban egy 7 és egy 3 szobából álló lakás félévre azonnal kiadandó. Bővebb értesítést nyerhetni a Kertész József-féle könyvnyomdai irodában, városház­tér 3. sz. II. udvar. 0 alatt 0 fölött időjárás. Okt. 31. Pesten 4' 10“ felhős „ 31 Pozsonyban........................ 2' 11" felhős „ 30. Szolnokon 3' 5“ felhős „ 31. Szegeden ...•••• 3' 2“ felhős „ 30. Aradon.......................2' 7“ . . felhős „ 30. Nagybecskereken . . 0' 1“ esős „ 31. Eszéken . ....... 5' 1“ esős „ 30. Mítroviezon .... 9' 3“ száraz „ 30. Sziszeken ...... 1' 9“ száraz „ 30. Zimonyban .......................8' 10" esős „ 30. Ó-Orsován ...... 6' 7“ esős

Next