Reform, 1874. október (6. évfolyam, 269-299. szám)
1874-10-18 / 286. szám
veszélyeztetik. Az elfajzásról merített erre példákat. Nincsen váltógazdaság erőink használatában, és e miatt az ősi erő hovatovább elkorcsosul, a társadalom nyíltságát ravaszság, szolgai hajlam, tudós szenvelgés és pöffeszkedő apathia váltja föl. E nyomós okoknál fogva kellene minden iskolában a tudományt munkával egyesíteni, még pedig a plasztikus torna alapján, mely számba veszi az élettan törvényeit s az ember eszményiségét. E kettős irány egységét az állam megközelítheti ugyan, de megvalósítani az ország azon családai lennének hivatva, kiknek egy munkabíró, vállalkozó, eszmét- és munkaadó sarjadékra van szükségük; kik elég vagyonnal bírnak arra, hogy e nevelési feladatot megoldják és így vagyonuk nagyobbodását előmozdítsék; de igen kevés arra, hogy tehetetlen sarjuk megéljen abból, ha nincs önállóságra, vállalkozásra nevelve. Ezen családok a nagy magyar középosztály tagjai, kik folyton szegényednek s inproduktiv pályára futnak, hol szaporítják az ország terheit s a népre zsaroló nyomást gyakorolnak; holott hivatva lennének munkát, nevelést adni a népnek. Eme praktikus irányú nevelést megadhatnák a magyar családi iskolák, melyeket 40— 40 család társulata alapitana és tartana fen, egy-egy központban gazdasággal egybekötve, sőt iparral s ennek azon nemeit választván ki, melyek a plasztikai tehetséget kiválóan fejlesztik, mint esztergályozás, kovácsolás. Legyen az iskola az élet műhelye ! — fejezé be értekező előadását. A jelen volt hallgatóság érdekkel figyelte meg Zöld F. ur szavait, noha hölgyeket nem láttunk ott, reméljük, hogy a jövő előadás — melyet Z. ur ígért — több oldalú megvitatásra is fog alkalmat nyújtani. [Abács-b0drogmegyei tanfelügyelő] Dimitrievics Milos a tankerületi iskolatanács öt évi működéséről egy jelentést nyújtott be a megyei közgyűlésnek s e jelentésből kivesszük a következőket: „A községi iskolák Monostorszegh és Baracska kivételével, a községek áldozatkészsége és az iskolaszékek buzgalmas működése folytán igen szépen és alaposan fejlődnek, nagy az előmenetel mindenütt, a tanerők és a helyiségek tetemes számban szaporíttattak, a tantermek fölszereltettek és miután egyátalában a községi iskolákban a tanügy rendszeresen kezeltetik, úgy a községi iskolák állapota a jelenre nézve kedvező, mint a jövőre nézve reményteljes, mert a további fejlődést, a községek áldozatkészsége, az iskolaszékek hazafias gondoskodása és a tanítók buzgalmas működése biztosítja. Hasonlóan kell nyilatkoznom a r. k. hitfelekezeti iskolákról is, melyek a kalocsai érsek főpásztori gondoskodása és áldozatkészsége, továbbá rendszeresített igazgatás és kezelés, nemkülönben folytonos felügyelet folytán a legszebb előmenetelt tették. Nagyon fájlalom, hogy a görög-keleti hitfelel, iskolákról ily értelemben nem nyilatkozhatom; a kérdéses iskolákba csekély kivétellel előmenetel helyett hátramaradást tapasztaltam, bizonyosan azért, mert az egyházi téren fölmerült viszálykodások miatt, az igazgatásban és a felügyeletben mulasztások követtettek el. A protestáns iskolákban még most is a legnagyobb ellentétek, azaz a legjobb iskolák mellett a legroszabbak is állanak fenn, valószínűleg azért, mert a hitfelekezeti közegeknek majdnem korlátlan befolyása az iskolai ügyekre egyhelyet fejlesztőleg, máshelytt zaibbasztólag hat a népnevelésre, s a rendszeres igazgatást és kezelést nagyon megnehezíti, sőt némely községekben a tanügy fejlődését lehetetlenné teszi. A görög-katholikus hiti iskolák primitív állapotban vannak. Az izraelita hitfeliskolákban szintén nagy ellentéteket tapasztaltam, de már itt az iskolának jó vagy rész állapota igen egyszerű tényezőtől, azaz a községnek lélekszámától függ, és miután az izraeliták az iskolákra igen sokat áldoznak, úgy iskoláikat már oly községekben is, ahol a lelkek száma egy-két százat tulalad, meglehetős állapotban találtam. [Miképen buknak meg az államférfiak] E tárgyra vonatkozólag a Tagespresse berlini levelezője a következő épületes eseményeket írja : ,A három császár összetalálkozása volt Berlinben. Vilmos császár el volt ragadtatva a fény által, mely udvarát az orosz és osztrák-magyar uralkodók egyidejű megjelenése folytán elárasztotta. E pillanatban úgy érezte, hogy ő áll Európának élén, s szive örömében elhatározta, hogy Ausztria és Oroszország nagyköveteinek, gróf Károlyi Alajos és Dubril uraknak a feketesas-rendet megküldi. Mint tudva van, a poroszoknál ez a legnagyobb kitüntetés. A két császári vendég tiszteletére rendezett egyik estélyen Vilmos császár találkozik Bismarckkal és közli vele ebbeli szándékát. A kanczellárt nem igen ragadta el a császár szándéka, de komolyan nem akarván a dologba avatkozni, csupán abbeli nézetének adott kifejezést, hogy az ügy nem oly sietős, s hogy arról majd még lehet beszélni. A társalgás rövid volt s csak úgy futólagosan történt. Másnap reggel Vilmos császár Brandt altábornagyot, a rendjelhivatal vezetőjét magához hivatván, tudtára adja, hogy az osztrák magyar és az orosz nagyköveteket a feketesas-rend lovagjaivá kinevezi, s azon óhajának adott egyúttal kifejezést, hogy a szükséges okmányok szabályszerűen kiáitva, aláírás végett azonnal elébe terjesztessenek, mert ő az ebédnél már mindkét követet az érintett renddel földiszitre akarja látni. Brandt természetesen sietett a magas parancsnak megfelelni, s két órával később a császár által aláírt két okmány a rendjelekkel együtt Thiele államtitkárhoz küldetett azon utasítással, hogy azokat azonnal az illetőknek kezeihez juttassa, miután a császár azt akarja, hogy az ebédnél már mindkét követ viselhesse a rendjeleket. Thielenek természetesen nem volt sürgősebb dolga, mint a dekrétumot és rendjelt az illetőknek megküldeni. Ezután a szokott órában Bismarck herczeghez ment, hogy őt a folyó ügyekről értesítse. Azonban esetleg épen ezen napon semmi fontosabb ügy nem merült föl, s Bismarck kérdésére, hogy mi újság, Thiele azt válaszolta, hogy semmi fontosabb ügy nem fordult elő, és hogy nincs semmi, miről jelentést kellene tennie. A két államférfin mintegy félóráig társalgott együtt, s Thiele már az ajtókilincsre is rátette kezét, hogy eltávozzék, midőn, hogy kötelességének a legkisebb részletekig megfeleljen, megjegyzi, hogy ő mindkét rendjelet azonnal elküldötte. . . . Miféle rendjeleket ? kérdi a kancellár. No, a két nagykövethez. . . Miféle követekhez ? kérdé Bismarck fölkelve székéről. . . Az osztrák- magyar és az orosz követeknek a fekete sas rendez. Erre oly jelenet fejlődött ki, milyen két államférfiú között aligha fordult elő valaha. Bismarck tájékzott a fölötti dühében, hogy Thiele a császári kabinetből jött utasításnak meg mert felelni a nélkül hogy azt előbb ő vele közölte volna. Thiele azzal menté magát, hogy ő nem gondolhatta, miszerint a kitüntetés a kanczellár tudta és beleegyezése nélkül történt; a parancs sürgős volt; őt a rendjeleknek azonnal leendő kézbesítésére utasították stb. Bismarck tombolt , mindinkább dühösebb lett, míg végre Thiele is elvesztette békességes tűrését. „Én nem tartozom önt megkérdezni, — így szólt ő — ha a császártól kapok parancsot, én a császár, és nem az ön szolgálatában állok!“ Önt elbocsátom szolgálatomból, a keressen a császárnál szolgálatot — válaszolt Bismarck. Thiele erre beadta lemondását. És a császár? Ő neki ez esetről volt tudomása és mégis elfogadta Thiele lemondását.“ [Két kivégzés Párisban.] Moreau méregkeverő és Boudas rablógyilkos október 13-ki kivégzéséről franczia lapokban a következőket olvassuk : Midőn Moreaut felkélték, hogy a kivégzésre vigyék, hidegvérűen mondá: „Tudom, hogy miről van szó, azért fölöltözködöm.“ És csakugyan fel is öltözködött, mégpedig a legnagyobb nyugalommal. Boudas már sokkal izgatotabb volt, ipidon ágyából felkelték. „Tehát csakugyan kivégeznek“ mondá, „az igazságügy ma nagy hibát követ el. Engem vihetnek a vesztőhelyre, de ártatlan vagyok, loptam ugyan, hanem nem gyilkoltam.” Moreau szilárd léptekkel ment fel a guilotinehoz, közönyösen megcsókolta a papot, s nemsokára a híres méregkeverő halva volt. Boudas szintén szilárd léptekkel közeledett a vesztőhelyhez, de ajkain metsző gúnymosoly vonult végig. Midőn a pap felszólítá, hogy csókolja meg, ideges rángatódzásokba esett, s alig lehetett kivégezni. Boudas neje még férje elfogatásakor őrült lett, legidősebb leánya pedig a kivégzés napján veszte el rendes eszejárását. Fia pedig, ki katona volt a 85 ik gyalogezrednél, egy órával atyja kivégeztése után főbe lőtte magát. [Magyar tudományos akadémia] Az EŐ (nyelv- és széptudományi) osztály f. hó 19-dikén d. u. 5 órakor ülést tart. — Tárgyai a következők:Szász Károly r. tag. „Goethe lyrai költeményeiről*. II. Barna Ferdinand 1. t. „A mutató névmás fibás használata*. [A fővárosi közmunkák tanácsa] október 15-én ülést tartott, mely Podmaniczky Frigyes )áző alelnök részéről azon jelentéssel nyittatik meg, hogy Fauser Antal úrral a Podmaniczky utcza megrosszabbitására szükséges 266 négyszölnyi telek területe iránt az egyezkedés folyamatba tétetvén, nevezett telektulajdonos a szóban álló telekterületnek 12 ezer frt vételárban átbocsátására hajlandónak nyilatkozott. Miután ezen vétel által a Podmaniczky utcza meghosszabbítása s különösen pedig az uj vasúti hídhoz való hozzájuthatás fog biztosíttatni, a fővárosi közmunkák tanácsa ezen ajánlatnak elfogadása mellett, Fauser Antal úrral, a Podmaniczky utczában fekvő 266 négyszölnyi telek területe iránt a szerződés megkötését elrendelte. A fővárosi hatóság kijelentette, miszerint mérnöki hivatala számos teendőkkel lévén elhalmozva, nincs abban a helyzetben, hogy a Rákos-patak levezetése iránti előmunkálatokat megtehesse. A fővárosi közmunkák tanácsa ezen munkálatokat mindazonáltal, úgy a városliget, valamint az átalános csatornázás érdekében is annyira fontosnak és sürgősnek tartja, miszerint azok haladéktalanul megindítandók. Utasíttatott ennélfogva a műszaki osztály, miszerint e kérdést tanulmányozván, minden a jelen kérdésre vonatkozó eddigi adatokat összegyűjtse, valamint jelentést tegyen az iránt, miként véli a szóban álló előmunkálatokat leggyorsabban megkezdhetni. — Az északkeleti vasúttársaságnak megengedtetett, hogy azon ideig, míg az alagút közelében fekvő házát, az átalános vízvezeték elkészülte után a főváros kellő vízmennyiséggel elláthatja, ugyanezen házánál egy a Dunára szolgáló és saját költségén előállítandó külön vízvezetéket alkalmazhasson. Miután azonban a rakpart falának áttöretése iránt a m. kir. közmunka- és közlekedésügyi miniszter úr intézkedhetik, az ügy a végleges engedély megadása végett ide fog beterjesztetni. Miután a sugárúti faburkolat egyrészt a nagymező- és rákosárok utcza között, másrészt pedig a hajósár-ut és arena-utcza között elkészült, az építési vállalat részéről azon kérelem intéztetett a tanácshoz, miszerint intézkedjék, hogy a Rákosárok-utcza és a hajtsár-ut közötti rész is még ez év folyamában és akként kezdessék el kiépíttetni, miszerint a munkálat a jövő évi május hó 1-ig befejeztessék. — Miután ezen munkálat költsége a legközelebbi évre szolgáló költségvetéshez tartozik, a munkálatok azonnal való megindításához az engedély csak oly föltétel alatt adatik meg, ha a munkálatokra szükséges költségek az épitő-vállalat részéről az 1875. évi júliusig kamat nélkül előlegeztetnek. Nemzeti színház. Vasárnap, október 18. „A ripacsos Pista dolmánya.” Népszínmű. Istvántéri szinház. Vasárnap, október 18. „Lumpaczius Vagabundus.“ Bohózat. [Pénz és becsület.] A nemzeti szinházban tegnap este adták uj szereposztással először Ponsard „Pénz és becsület“ czímű 5 felvonásos színművét. Az igazgatóság nem tett roszul, midőn a játékrendbe fölvette e tanulságos és érdekes darabot, s a közönség is észrevehető érdeklődő figyelemmel kísérte végig a darab menetét, sőt a hatásosabb mozzanatoknál elég élénk tapsban kifejezést is adott tetszésének. Az egész darab a körül forog, hogy mai világban a pénz minden, s ha ez megvan, a többi mellékes, még a becsület is. E balnézet rész következményeit látjuk a darabban kifejlődni, a végre is a becsületet diadalmaskodni. A bonyodalom eléggé érdekes, de a megoldások sok helyen erőltetettek és így nem is elégítik ki a nézőt e tekintetben. A darab rövid meséje ez George, (Náday) egy gazdag fiatal ember, tele nemes lelkesüléssel minden szép iránt, néha néha festéssel is foglalkozik, s barátjai a terített asztalok mögül valóságos művésznek kiáltják ki. George nagyon becsületesen gondolkozó, sőt egy szegény ember irányában e tekintetben túlságosan szigorú is, amiért aztán Rodolphe (Feleki) jó barátja inti, hogy ne ítéljen oly könnyen a szegény ember becsületének hiánya fölött, mert kérdés, hogy hasonló körülmények közt mit tenne ő maga. George erősen állítja, hogy mint szegény ember se térne le soha a becsület útjáról, s hogy előtte a pénz semmi Mindezt azonban a megpróbáltatások idejében lehet meglátni, hogy mennyire igaz, mondja Rodolphe, s csakugyan úgy is történik. George fürdőre megy, hol szerelmes lesz egy gazdag nyárspolgár (Szigeti Imre) egyik szép leányába (Helvey Laura),de a fürdőről hazatérvén, atyja halálát kell meghallania. Atyja gazdag ember volt, de mindenféle vállalatokba belekapván, megbukott, s az adósság felülmúlta az atya vagyonának értékét és igy a fiúra csak az anyai rész maradt, mely azonban még mindig elég tekintélyes jövedelmet nyújt. Mercier becsületes ember, vagyonát „becsülettel kereste“, a pénzt nem, csak a becsületet veszi tekintetbe, hanem azért, midőn Laura leányának szerelmét megtudja, előbb kérdezősködik leendő veje vagyoni állapotáról. George anyai részét elég tisztességesnek tartja, a igy leánya kezét odaígéri a fiatal embernek, kiben „csakis a becsületes embert“ szereti. Hanem George csakugyan becsületes, apjának minden adósságait elvállalja, és ezért a htelezők kielégítésére az anyai rész is odamegy. Ezt meghallván Mercier, megtagadja a fiatal embertől leánya kezét, a ráparancsol Laurára, hogy vesse ki fejéből szerelmét, mert egy bankárhoz kell férjhez mennie. Laura engedelmes leány, s noha Lujza (Szigligeti Jolán) testvére mást tanácsol, sírva bár, de lemond Georgeról. Emiatt „jelenet“ fejlődik ki a két szerelmes közt, s végre is George csalódva és kétségbeesve hagyja el a leányt. Hanem azért George kielégi atyja hitelezőit, noha nem volna rá a törvény által kötelezhető, sőt becsületes és nagylelkű embernek jelentik ki e tőkepénzesek. George nagyon megérzi a szegénység súlyát, festményeit senki sem veszi meg, barátai mind elhagyták kivévén Rodolpheot, és így kap meghívást egy táncrestélyre a bankár nejétől, volt imádottjától. A bálban azonban kopott ruhája miatt régi barátai kikerülik, kinevetik, atyjának hitelezőitől pedig, kikkel nemeslelküleg járt el, egy papirmalom megvételéhez nem kap egy fillérnyi összeget se kölcsönkép. George nagyon el van keseredve a világ iránt, ekkor ajánlják, hogy vegyen el egy 50 éves agg leányt nőül, ki pár százezer frankot hoz hozományul, a George már hajlandó is, de Rodolphe jó barátja megakadályozza e tettét, s összehozza Mercier Lujzával, a természetesebb és kedvesebb leánnyal, ki George-ot bámulja becsületes tettéért. Tánczolnak is együtt, George szerelmes lesz volt ideáljának testvérébe, s e szerelem annyira lelkesíti, hogy kész rajzórákat is adni és igy keresni meg kenyerét, mitől pedig irtózott. De a szerencse is némelykor jó helyen jár: George ügyvéde meg tudott menteni a fia vagyonából 20,000 frankot, megvették ezzel a papírmalmot, s George ismét gazdag lett. Ekkor megkérte Lujza kezét, kinek atyja szegény lett, mert veje a bankár mindenét elpazarolta, hanem azért George elvette a szegény leányt is, s Mercier pedig örült, hogy mégis a becsületes embert megsegítette az isten, s ezzel véget ér a darab. Érdekfeszítő jelenetek mindegyik felvonásban fordulnak elő, a párbeszédek élvezetesek, s így habár sok indokolatlan is fordul elő a darabban, egészben véve tetszett a közönségnek, mit különben az összevágóó játéknak is lehet tulajdonítani. Feieki a becsületes, jó barátot a kellő sikerrel adta, s Náday játékából sem hiányzott semmi, mi kiemelte George előnyös oldalait. Az a jelenet, midőn ideáljának szerelmében csalatkozott, s emiatt neki szemrehányásokat tesz, nagyon sikerült, s meleg előadásával híven tükrözte vissza George lángoló szerelmét. Helvey Laura és Szigligeti Jolán mindent megtettek, mi tőlük kitelhetett, hogy a darabon ne rontsanak. Dicséret illeti Szigeti Imrét is, ki az apa számító, de mégis folytonosan a becsületest hangoztató szerepét elismerésre méltó sikerrel adta. A mellékszereplők megfeleltek feladatuknak , de azt nem értjük, hogy „egy öreg ur” (ez a neve a színlapon) szerepét miért kellett Molnárnak játszani. Az egész szerep talán 20—30 szóból áll; Molnárnak megvolt ugyan az elégtétele, hogy ezzel is nyílt jelenetben tapsra ragadta a közönséget. De e szokatlan eljárás a szerepkiosztásban átalánosan feltűnt, Szathmáryné javára. Budapest, október 17. Szathmáryné javára a Pester Lloyd szerkesztőségéhez a bécsi Carl-szinház igazgatója, Jauner úr 25 irtot küldött. A köszönet mellett az adományért, irja a nevezett lap, egyszersmind szives örömünket fejezzük ki azért a valóban kollegiális érzelemért, mellyel a derék német művész az érdemes, de nehéz megpróbáltatásokon keresztülment magyar színésznőre gondolt. Remélhetőleg a nemes példa megérdemelt követésre fog találni. — Ugyancsak a Pester Lloyd-hoz Brüll Miksa németalföldi konzul s pesti nagykereskedő 20 frtot küldött. Jauner példája sem maradt magára, mert Bécsből dr. Ullmann Sándor 10 frtot, Kremsier Gusztáv 5 frtot, végül egy névtelen 1 frtot küldött. Egy hazánkfia Bécsből hozzánk is 20 forintot küldött. TÁVIRATOK, Berlin, október 16. A Kreuzzeitung jelenti: A tegnapi házmotozás az Arnim-féle házban főleg egy fészerben folytattatott, ahol ládák voltak, melyek Páriából szállíttattak ide és Arnim gróf tulajdonát képező tárgyakat tartalmaztak. 14 láda a törvényszék helyiségeibe hozatott, a fészer rendőrileg őriztetett. Páris, október 16. Buenos Ayresból 1. hó 12 ével jelentik, hogy Sarmiento az elnökséget átadta Avellandának, a forradalom meghiúsult, a hadsereg hű maradt. 50,000 nemzetőr üldözőbe vette a Mendoza felé futó Arrendondőt, Mitre pedig Montevideoba menekült. Bern, október 16. A nemzeti tanács az új katonai szervezet tárgyalását folytatván, azt határozta, hogy a szövetségi hadsereg az eddigi kilencz hadosztály helyett nyolcz hadosztályra osztatik. Hakodadi, (Japán) szeptember 26. Haber német konzulátusi főnök gyilkosa ma kivégeztetett. ~ Éjjel érkeztek. — Zágráb, október 17. (A Reform távirata.) Toldy és Fraknói a mai országgyűlésen jelen voltak. Az országgyűlés a jövő szombaton elnapoltatik. A csütörtöki ülésen tárgyalás alá kerülnek az egyesülési jogról szóló törvényjavaslat, az országos színház és a lepoglavai jogintézet ügye. Ugyanegyűlésen fog a két képviselő a magyar országgyűlésre megválasztatni. Zágráb, október 17. (A Reform távirata.) Strossmayer és Gneist ma érkeztek ide az egyetem megnyitására és a pályaudvaron a polgármester, városi képviselőtestület, az egyetemi tanári kar és a polgárság részéről ünnepélyesen fogadtattak. Prága, október 17. (A Reform távirata.) Az uralkodóház november 6-án érkezik Pardubiczba. A kladrubi ménes jószágigazgatóság megbizatást nyert, hogy a császári pár számára szükséges lakosztályok kijavítását november 5-ig befejeztesse. Berlin, október 17. A Norddeutsche Zeitung a következőket írja: A császár javult egészségi állapota valószínűleg megengedi a jövő évben Olaszországba utazhatnia, mely utazás nem puszta figyelem dolga, hanem egyúttal közel barátságban élő fejedelmek találkozása, és a két birodalom érdekközösségének és rokonszenvének újabb kifejezése. Ugyan e lap föntartja magának, hogy az ítélet kimondása után, a Vossisebeurgnak közleményeit az Arnim-ügyben kiegészíthesse és részben helyreigazíthassa. Strassburg, október 17. A Strassb.utg. megerősíti a hírt, hogy a kormány a birodalmat illető törvényjavaslatokat készül véleményes megvitatás végett az alakítandó tartományi bizottság elé terjeszteni. KÖZGAZDASÁG. Bécs, október 17. Hitelrészvény 242.—. Gilicziai 240.—. Államvasut 309.—. Rente 70.—. — 1860-as 107.75. 1864-es 133—.Eízüst 104.—. London 109.90. Unio bank 127.25. Atal.épitő-bank 52.75. Angol-osztrák 162 25. Lonbard 141.75. Tranaway 146.—. Hitelsorsjegy 164.50. Napoleon d’or 8.84—. Arany 5.24—. FranWurt 91.70. Porosz pénzutalv. 1.63—. Török sorsjegy 56,25. Ang. épitő-bank 58 50 Magy. földteherm. kötv. 77.—. Salgó-Tarján 87.— Magyar hitel 232.—. Magyar záloglevél 86.15. Erdély —.—■ Magy. kel. vas. 56.50. Magyar sorsjegy 83.—. Magy. földhitel —.—. Magy. vasúti kölcsön 97.50. Anglo-magyar 32.25. Frankó-magyar bank. 83.—. Alföld 138.50. Magy. északkel. vasút 118.50 Kel.-vasuti elsőbbs. kötv. 69.—. Tiszai vasút 194.50 Municzipal-bank —.—. — [Budapesti viszonyok szeptember hóban.] A fővárosi statisztikai hivatal kimutatása szerint szeptember hóban Budapesten élve született 1293 gyermek, meghalt 1038 egyén, a születések többlete tehát 255; márczius hó óta most először történt, hogy a szülések száma fölülmúlta a halálozásokat; a törvénytelen gyermekek száma 31 ®/o volt, a kiszületések többlete 19. Esketés 167 történt, 90-nel több, mint augusztusban ; az esketett párok közt 35 vegyes vallású. A vasúti és hajózási forgalom szeptember öt hetében összesen 3 207,000 vámmázsát tett, tehát a tavalyi eredményhez képest e hóban ismét kilenczszázezer mázsával kisebbedett városunk forgalma. Ezen év kilencz havában összesen 28 millió 109,000 et, 1873 ban ugyanezen időben 30.520,000 vámmázsát tévén a forgalom, e szerint a folyó év kilencz hónapjában — 2.400,000 vámmázsával maradtunk el az 1873. év megfelelő korszaka mögött! — Gabona ez év kilencz hónapjában 6.232,000 vámmázsa hozatott be, 1873-ban 6.678,000, vagyis 446 ezer vámmázsával több, mint a folyó évben. Gabonakivitelünk is vagy 160 ezer vámmázsával csekélyebb, mint a múlt évben volt ez ideig. A folyó év kilencz havában tett a kivitel 1.100,000 vámmázsát. Liszt e hóban több mint 13 millió vámmázsa szállittatott el; a f. év kilencz havában 2 558,000 vámmázsa. — Köszénben ez év kilencz havában 3.774,000 vámmázsa hozatott be, s igy 480 ezer vámmázsával több, mint a múlt évben. A gabonatőzsdén szeptember hó öt hetében 660 ezer vámmázsa gabona adatott el, 1873 ban ugyanannyi. Az árak a hó folytán valamivel apadtak, jelentékenyebben a rozsnál. A gabonatőzsde forgalma ez évben 4.660,000, 1873- ban ugyanazon időben 4.053,000 vámm. A marhavásáron e hó öt hetében 39,000 drb állat adatott el, az év elejétől eddigelé 198 ezer, az 1873. év megfelelő korszakában 205 ezer db, a folyó évi forgalom e szerint 7 ezer darabbal csekélyebb mint a múlt évi. — Pénzintézetek. Az összes budapesti pénzintézeteknél e hóban 8.725,387 forint tétetett be, és 9.493,419 forint vézetett ki, e szerint az augusztus hó 31-én 65.915.000 forintot tevő betétállapot e hó végén 65.147,000-re apadt. Az intézetek váltótárczája csak mintegy 360 ezer forintnyi emelkedést mutat föl. Az osztrák nemzeti bank budapesti fiókjának váltótárczája pedig feltűnően csökkent, t. i. 29 millióról 20-ra. Az értékpapírokra adott előleg állapota a múlt hóhoz képest változatlan maradt. Az intézetek pénzkészlete vagy 500 ezer írttal csökkent, állapota 2.766.000 forintot tesz. A takarékpénztári betétek után fizetett kamat volt 5—6%. — Vegyesek: A pesti közúti vaspálya személyforgalma szeptember hóban 564,912. — A budai közúti vaspályáé 91,582. A gőzsikló forgalma 33,697 személy. — A svábhegyi fogaskerekű vaspályáé 31,167 személy. — A lánczhíd kocsi forgalma 90,751, személyforgalma 733 ezer 400, az összes bevétel 37,808 frt 93V1 kr. — Az alagút kocsiforgalma 31,198, személyforgalma 123 ezer 495, összes bevétel 4876 frt 14 kr. — A budapesti összes távirdai állomásoknál szeptember hóban 34,589 sürgöny adatott föl, és pedig: 578 állami, 1988 távirdaszolgálati, 32,025 magánsürgöny ; a föladási dij tesz összesen 22,285 frt 26 krt, s ebből a belföldi forgalomra esik 16,942 frt 10 kr. Érkezett összesen 36,719 sürgöny, éspedig: 845 állami, 1514 távirdaszolgálati, 34,360 magán. Helyben kézbesittetett 35,850, vasúttal továbbittatott 485, postával 4, kézbeaitetlen maradt 380. — A fővárosi adópénztárba szeptember hóban 411,673 frt lö/a kr. folyt be. Az adóbehajtási hivatal részéről 18,461 adóintés küldetett szét, és 1979 zálogolás eszközöltetett 177,400 forint 71 kr. erejéig. — [A határőrvidéki erdőüzlet felbontása] alkalmából a P. Corr. nyomán az esti lapok rövid történetét közük az ügy több mozzanatainak s ebből kiemeljük a következő adatokat: A konzorczium teljes két éven át nem tudta, mit kezdjen az erdőkkel, meglehet azért, mert a harminczhatfejü igazgató tanács nem tudott mit tenni. Midőn 1873-ban a második részletfizetés ideje állott be, a konzorcziumnak már nem volt pénze, kamatokat kellett fizetnie az esedékes részlet elhalasztásáért. Ha a konzorczium akkor elfogadja a kiegyezést, akkor sokkal olcsóban jut hozzá, 1—D g millió forint árán 1873 ban könnyen felhagyhatott volna az üzlettel. De akkor a konzorczium jogtanácsosai azt álllták, hogy 1873. október 8-ára egész egyszerűen fel lehet mondani a szerződést és még kárpótlást is lehet követelni, minthogy a nélkülözhetlen térkép addigra nem lesz kész. A konzorczium fölmondta a szerződést, de ennek semmi sikere sem volt és rengeteg költségbe került. 1874. október 1-én ismét vagy három milliónyi részlet volt esedékes. A konzorczium tudta, hogy ha ezen részletet lefizeti, a pénz nem jön be többé, mert azon körülmény, hogy egyszerre 2500 hold erdőség eladatott a svájczi konzorcziumnak, nagyon lenyomta a faárakat , de még nehéz is lett volna a pénzt beszerezni. A konzorczium szeptember havában kiegyezési alkudozásokat kezdett, de azok hirtelen félbeszakíttattak, mert Petrinjában kereset nyujtatott be a szerződés felmondására és a kárpótlásra vonatkozólag. Egy ez alkalomból előfordult epizód jellemző. A konzorcziumnak a szerződés értelmében járó illetékeket négy év alatt kellett megfizetnie. Mielőtt a kereset Petrinjában benyujtatott, Hodossy jogtanácsos táviratilag elrendelte, hogy a hátralevő 124,000 frtnyi illeték azonnal fizettessék ki. Az összeg meg is fizettetett és igy a kincstárnak megvan ez a haszna. Később a konzorczium azon belátásra jutott, hogy az egyezkedés jobb a pernél és ismét megindította az alkudozásokat. A parancsnokság meghosszabbította a határidőt október 13-ikáig. E napon a bankok képviselői, Pollák és dr. Neuda ügyvéd eljöttek Bécsből Zágrábba. A bankok meg akarták fizetni a követelt bánatpénzt 8 kárpótlást akartak biztosítani, ha Pollák aláírása szükségtelennek jelentetik ki Ezt azonban a főparancsnokság semmikép sem akarta elfogadni és a közvetlen alkudozások a parancsnokság és a bankok közt teljesen megszűntek. Dr. Neuda és a Pongrácz testvérek voltak a közvetítők. Első sorban Neuda úrnak kell köszönni, hogy az egyezkedés létrejött, az ő közbenjárása folytán a főparancsnokság az utolsó napokban engedett 296,000 frtot és Pollák kijelentette, hogy a veszteségben részt vesz 124,000 frttal. Az alkudozások alatt a főparancsnokság szakadatlanul közlekedett a magyar kormánnyal. A három bank a következő veszteségeket szenvedi: 2.871,598 frt mint elvesztett kauczió, 719,000 frt egyhavi váltókban mint kárpótlás Polláknak, 85,000 frt kikötött végkielégítés Divald igazgatónak, 100,000 frt Friday alvállalkozónak és vagy 600,000 frt költség. A határvidéki kincstárnak most hat millió frt és az erdők állanak rendelkezésére, alkalmasint azonnal megkezdi a határvidéki vasút kiépítését, miáltal a károlyváros-fiumei vasút igen sokat nyerne; mindazonáltal a kamatveszteség, a 80,000 frt, melybe a térképek kerültek, és egyéb kiadások, csökkentik a nyereményt, nem is tekintve azt, hogy az erdőket abszolúte nem lehet most értékesíteni. [A tarifareform ügye Lajtán túl] ép oly lassan, vagy még lassabban halad, mint nálunk, s ha a két minisztérium a legerélyesebben nem használja föl a törvényesen közökben levő hatalmat, a tarifák reformja örökké csak jámbor óhajtás marad. Az osztrák kereskedelmi miniszternek ez ügyben a vasútigazgatóságokhoz intézett leirata folytán az osztrák társulatok egy szakbizottságot választottak, mely tervet készítsen. A már kész dolgozat e napokban fog az igazgatók gyűlésében tárgyaltatni s bár a tervezet részleteiről kevés szivárgott nyilvánosságra, bécsi lapok már előre lemondanak a reményről, hogy maguk a vasútigazgatóságok lényeges reformokkal állanának elő. Ez okból sürgetik a kormányt, térjen el eddigi rendszerétől, mely abban állott, hogy mindig csak barátságosan intette a vasuttársulatokat észszerűbb tarifák életbeléptetésére; a kormánynak az engedélyokmányok alapján messze terjedő joga van befolyást gyakorolni a tarifák megállapítására s e jogot végre valahára vegye is igénybe a kormány, ha azt akarja, hogy a közlekedésügy terén haladás legyen felmutatható. — Mi a magyar kormánytól csak ugyanezt kívánhatjuk , ha a magyar és osztrák miniszterek egyetértőleg , egyenlő eréllyel karolják föl az ügyet, talán mégis csak fog az államhatalom mérkőzhetni a szövetkezeti vasútigazgatók makacsságával. — [Az Unió viszontbiztosító bank közelebb tartandó közgyűlése alkalmából azon „meglepő” hírt jelentik, hogy a vállalat zárszámadásai kedvezőbb eredményt tüntetnek föl, mint előre hitték amíg eddig azt gondolták, hogy a múlt üzletévre osztalék nem lesz adható, most már az hírlik, hogy a részvényesek mégis kapnak, habár csak szerény osztalékot. — [Nyitra-surányi vasút.] Régóta folynak már tárgyalások és tervezgetések, hogy az eléggé jelentékeny forgalmú Nyitra városa vasúttal kapcsoltassék egybe Surányon és Megyeren át az osztrák államvasút vonalával. Nyitra megye közelebbi közgyűlésén azon határozatot hozta, hogy a nyitra-surányi vasút kiépítésére a megyei közmunka egy részét átengedi az osztrák államvasúttársaságnak, mely legközelebb már folyamodni kíván e pálya engedélyéért. — [A magyar nyugoti vasút] elsőbbségi kötvényei ügyében bécsi lapok jelentik, hogy a hollandi kötvénybirtokosok számára a franko-bank utasítása folytán a kamatok aranyban fognak kifizettetni. — Természetes dolog, hogy a magyar kincstárra, mely a vasútnak osztrák értékben biztosította a kamatokat, ez intézkedésből semmi következtetés sem lesz vonható. — [A vaspályák üzletei deficzitje] már régen vitatott s máig is eldöntetlen kérdés, mely pedig az állami kamatbiztositékkal ellátott társulatokra nagy fontosságú. Tudvalevőleg nálunk és Lajtán túl is vannak uj vasutak, melyek nemcsak tiszta jövedelmet nem bírnak kimutatni, hanem annyit sem vesznek be, amennyi a folyó üzleti kiadásokra szükséges. Az a kérdés, hogy a kamatbiztositékot adott állam köteles-e ezen hiányt is megfizetni? Az osztrák kormány azt a felfogást követi, hogy az állam csak a biztosított jövedelmi összeget tartozik pótolni, nem pedig az üzletnek hiányát is. Lajtán túl csak a voralbergi pályánál fordult elő tényleg ez utóbbi eset és itt a pénzügyminiszter azt az engedményt tette, hogy az üzleti hiány fedezésére előleget adott a társulatnak 5 százalékos kamat fejében. Újabban az Albrecht-pálya is kénytelen volt a pénzügyminiszterhez folyamodni kölcsönért az üzleti hiány fedezhetése végett. A kérdés nincs még eldöntve, de úgy hírlik hogy az osztrák pénzügyminiszter el fog térni eddigi fölfogásától, sőt a voralbergi pályával szemben sem fogja folytatni a korábbi eljárást. — [A magyar kisiparosoknak] a hadfölszerelési tárgyak szállításában való részesülése iránt az illető bizottság értekezletet tartott, melyben elhatároztatott, hogy e hó 2- re az érdekelt iparosok nagyobb gyűlésre hivassanak egybe s ez intézkedjék a további lépésekről. Az illető mintáknak kölcsönkép való átengedése végett háromtagú küldöttség fog a kereskedelmi miniszterhez fordulni. A gyűlés a városháza nagy tanácstermében szándékoltatik megtartatni. “[Vámügy.] Az osztrák pénzügyminisztérium közlése szerint a Zabrzegen, Galeziában fönállott C8. kir. II. osztályú mellékvámhivatal I. évi szeptember végével megszünitettetett és ugyanott az OB Zvieczimi H. osztályú fővámhivatalhoz tartozó bemondó őr állíttatott föl, illetőleg ennek teendői az ottani pénzügyi szakaszra bízattak. —^ [POstaügy.] Az ideiglenesen megszüntetve volt erdő-szentgyörgyi postahivatal november 1 én újból életbe fog lépni. — [A magyar föld tehermentesitési kötvények] közelebbi nyilvános sorsolása hivatalos értesítés szerint e hó 27-től bezárólag 31-ig naponként reggel 8 órától kezdve fog a magyar földtehermentesitési pénzalap igazgatóságának helyiségeiben megtörténni. — [A szüret Szegszárd vidékén,] nagyon roszul ütött ki s az eredményről a Tóti. Köz-1. jelenti: Az 1874. év gyászbetükkel lesz Szegzérd bortermelő vidékének évkönyveibe bejegyezve. Az eredmény minden várakozáson alól ütött ki, s a legtermőképesebb szellő holdankint 10 akó csömögénél vagy — a mi a szellő aazottságánál fogva evvel egyenlő — 5 akó bornál többet nem ad. Egyetlen vigasztalásul, szolgálhat a termelőknek, hogy ha minden jel nem csak, a sokat emlegetett „eilfeiwein“ 63 év múlva egész maga valóságában megjelen előttük. A muftimérés ugyanis a czukoranyagnak hallatlan mennyiségben jelenlétét állapította meg, mert mig az 1868-ki must, melyből kitűnő bor lett, csak 17 foknyi czukortartalommal birt, az 1874-ik must 23—24 foknyival bővelkedik. Ami az árt illeti, az természetesen a bor kitűnőségénél és a csekély termésnél fogva, igen magas lesz, s nem vélünk csalódni, midőn állítjuk, hogy az elsőrendű bor ez idén Szegzárdon 25—30 írton alól nem lesz kapható. — [Szüreti hírek.] Mint az Alföld irja, Alsó-Érmelléken, mely Székelyhidtől Nagyváradig terjed — megkezdődött már a szüret. Mennyiségileg középszerű az eredmény, egy akó bornak ára 8—11 frt, a kereskedés azonban nem vett nagyobb lendületet, miután úgy az eladók, mint a vevők egyelőre tartózkodnak. Felső Érmelléken, Székelyhidtől Tasnádig, a szüret csak október 19 dikén, Sződdemeter és Felében pedig csak 22-én veszi kezdetét. A mennyiség lapályosabb helyeken középszerű, magasabb fekvésű szőllőkben igen kielégítő, sőt némely helyen oly dús,mint évek óta nem volt, s miután a bor az idén tuinőségileg kitűnőnek ígérkezik — remélhetőleg csakhamar élénk forgalom fog kifejlődni. — Vermecz vidékéről jelenti az ottani német lap : „Olyan szomorúság, mint nálunk az idei szüretnél mutatkozik, talán egész Magyarországban elő nem fordul. A Kerekföld valamennyi bortermő vidékéről beérkezett jelentésekben Vöslau, Hegyalja, Versecz és Fehértemplom vannak megemlítve, mint olyanok, melyek a fagy által legsúlyosabban Bujtattak Egy hold szöllő átlagosan véve 5 — 6 akó czefrét szolgáltat. Nem egy terjedelmes szőllőből két sőt egy kézikosárban vitték haza a szüretet. A szó valódi értelmében mondhatjuk , hogy a szőllő idei termése által mindenik szőllőtermelő Verseczen egy főnyereményt vesztett el. Természetes, hogy ezen kedvezőtlen tény következtében a kereskedő- és iparos osztály is szenved és kénytelen úgyszólván majd két évig jobb időkre várni. Az időjárás oly kellemes és kitűnő, hogy a bor minősége ezen század legjobbjának ígérkezik. A muatmérő a fehérbornál 10—12, a vörösnél pedig 16—18 fokot mutat. Budapesti gabnatőzsde, október 17. Az üzlet minden gabnanemben szünetelt, az árak névleg nem változtak. Tavaszra búza 4,92, zab 240, kukoricza 3 47—50. Budapesti értéktőzsde, október 17. a hangulat lanyha, a forgalom rendkívül korlátolt, alig néhány értékre terjedt. Sorsjegykölcsön 83.50 frton vétetett. Bankok közül municzipális bank 34 frton angol-magyar bank 31 50 frton, magyar hitelbank 231.50 frton, földhitelrészvénytársaság 74.76 frton, iparosbank 59 frton vétetett. Egyéb értékek közül Pupán Erzsébet gőzmalom vétetett 108—110 frton és Lujza 82—84 frton. Pénzek és váltók egészen változatlanok. Vízállás. Felelős szerkesztő: Hákosi Jenő. 0alatt 0fölött időjárás Október 17. Pesten .... . 3'5 száraz 17. Pozsonyban . . . 2' 9“ száraz ff 16. M.-Szigeten . . . . 2'2 száraz » 17. Szatmáron . . . . . 0' 5“ száraz n 17. Tokajban . . . . .V 0' száraz n 17. Szolnokon . ,2 0" száraz ff 17. Szegeden ...2 0 száraz n 16. Aradon ... 2 1O száraz n 17. Nagybecskereken 0' 6" száraz ff 17. Bezdán . . . 5' 1“ száraz ff 17. Verbászon . • . . 0' 4“ száraz V 17. Eszéken ... 2'7 száraz n 16. Mitroviezon . « . 1.3' 1“ száraz ff 17. Sziszeken • . . . 1' 0“ száraz n 17. Zimonyban . . » . . 4' 3“ száraz ITILT TÉR. Téli kabátok 18 fittól, őszi felöltök 12 frttól fölfelé, Valamint egyéb úri- és gyermekruhák, városi- és utazóbandák, a'»mbblenben cselédruhák a legdúsabb választókban , legolcsóbban kaphatók Rothberger Jakabnál, Pesten, váczi-utcza és régi posta-utcza szögletén, 1. emelet. Vidéki megrendelések pontosan:*^6 38B2