Reform, 1874. október (6. évfolyam, 269-299. szám)

1874-10-18 / 286. szám

veszélyeztetik­. Az elfajzásról merített erre példákat. Nincsen váltógazdaság erőink használatában, és e miatt az ősi erő hova­tovább elkorcsosul, a társada­lom nyíltságát ravaszság, szolgai hajlam, tudós szenvelgés és pöffeszkedő apathia váltja föl. E nyo­mós okoknál fogva kellene minden iskolá­ban a tudományt munkával egyesíteni, még pedig a plasztikus torna alapján, mely számba veszi az élettan törvényeit s az ember eszményiségét. E kettős irány egységét az állam megközelítheti ugyan, de megvalósítani az ország azon családai len­nének hivatva, kiknek egy munkabíró, vállalkozó, eszmét- és munkaadó sarjadékra van szükségük; kik elég vagyonnal bírnak arra, hogy e nevelési feladatot megoldják és így vagyonuk nagyobbodását előmozdít­­sék; de igen kevés arra, hogy tehetetlen sarjuk meg­éljen abból, ha nincs önállóságra, vállalkozásra ne­velve. Ezen családok a nagy magyar középosztály tagjai, kik folyton szegényednek s inproduktiv pályára futnak, hol szaporítják az ország terheit s a népre zsaroló nyomást gyakorolnak; holott hivatva lennének munkát, nevelést adni a népnek. Eme praktikus irá­nyú nevelést megadhatnák a magyar családi iskolák, melyeket 40— 40 család társulata alapitana és tartana fen, egy-egy központban gazdasággal egybekötve, sőt iparral s ennek azon nemeit választván ki, melyek a plasztikai tehetséget kiválóan fejlesztik, mint esz­­tergályozás, kovácsolás. Legyen az iskola az élet mű­helye ! — fejezé be értekező előadását. A jelen volt hallgatóság érdekkel figyelte meg Zöld F. ur szavait,­­ noha hölgyeket nem láttunk ott, reméljük, hogy a jövő előadás — melyet Z. ur ígért — több oldalú megvitatásra is fog alkalmat nyújtani. [A­b­ác­s-b­0­d­r­ogm­eg­y­e­i tanfelügyelő] Dimitrievics Milos a tankerületi iskolatanács öt évi működéséről egy jelentést nyújtott be a megyei köz­gyűlésnek s e jelentésből kives­szük a következőket: „A községi iskolák Monostorszegh és Baracska kivé­telével, a községek áldozatkészsége és az iskolaszékek buzgalmas működése­ folytán igen szépen és alaposan fejlődnek, nagy az előmenetel mindenütt, a tanerők és a helyiségek tetemes számban szaporíttattak, a tan­termek fölszereltettek és miután egyátalában a köz­ségi iskolákban a tanügy rendszeresen kezeltetik, úgy a községi iskolák állapota a jelenre nézve kedvező, mint a jövőre nézve reményteljes, mert a további fejlődést, a községek áldozatkészsége, az iskolaszékek hazafias gondoskodása és a tanítók buzgalmas műkö­dése biztosítja. Hasonlóan kell nyilatkoznom a r. k. hitfelekezeti iskolákról is, melyek a kalocsai érsek főpásztori gondoskodása és áldozatkészsége, továbbá rendszeresített igazgatás és kezelés, nemkülönben folytonos felügyelet folytán a legszebb előmenetelt tették. Nagyon fájlalom, hogy a görög-keleti hitfelel, iskolákról ily értelemben nem nyilatkozhatom; a kér­déses iskolákba csekély kivétellel előmenetel helyett hátramaradást tapasztaltam, bizonyosan azért, mert az egyházi téren fölmerült viszálykodások miatt, az igazgatásban és a felügyeletben mulasztások követtet­tek el. A protestáns iskolákban még most is a legna­gyobb ellentétek, azaz a legjobb iskolák mellett a legroszabbak is állanak fenn, valószínűleg azért, mert a hitfelekezeti közegeknek majdnem korlátlan befolyása az iskolai ügyekre egyhelyet fejlesztőleg, máshelytt zaibbasztólag hat a népnevelésre, s a rend­szeres igazgatást és kezelést nagyon megnehezíti, sőt némely községekben a tanügy fejlődését lehetetlenné teszi. A görög-katholikus hiti­ iskolák primitív álla­potban vannak. Az izraelita hitfel­­iskolákban szintén nagy ellentéteket tapasztaltam, de már itt az iskolá­nak jó vagy rész állapota igen egyszerű tényezőtől, azaz a községnek lélekszámától függ, és miután az izraeliták az iskolákra igen sokat áldoznak, úgy isko­láikat már oly községekben is, a­hol a lelkek száma egy-két százat tulalad, meglehetős állapotban ta­láltam. [Miképen buknak meg az állam­férfiak] E tárgyra vonatkozólag a Tagespresse berlini levelezője a következő épületes eseményeket írja : ,A három császár összetalálkozása volt Berlin­ben. Vilmos császár el volt ragadtatva a fény által, mely udvarát az orosz és osztrák-magyar uralkodók egyidejű megjelenése folytán elárasztotta. E pillanat­ban úgy érezte, hogy ő áll Európának élén, s szive örömében elhatározta, hogy Ausztria és Oroszország nagyköveteinek, gróf Károlyi Alajos és Dubril urak­nak a feketesas-rendet megküldi. Mint tudva van, a poroszoknál ez a legnagyobb kitüntetés. A két csá­szári vendég tiszteletére rendezett egyik estélyen Vilmos császár találkozik Bismarckkal és közli vele ebbeli szándékát. A kanczellárt nem igen ragadta el a császár szándéka, de komolyan nem akarván a do­logba avatkozni, csupán abbeli nézetének adott kife­jezést, hogy az ügy nem oly sietős, s hogy arról majd még lehet beszélni. A társalgás rövid volt s csak úgy futólagosan történt. Másnap reggel Vilmos császár Brandt altábornagyot, a rendjelhivatal vezetőjét ma­gához hivatván, tudtára adja, hogy az osztrák magyar és az orosz nagyköveteket a feketesas-rend lovagjaivá kinevezi, s azon óhajának adott egyúttal kifejezést, hogy a szükséges okmányok szabályszerűen kiá­itva, aláírás végett azonnal elébe terjesztessenek, mert ő az ebédnél már mindkét követet az érintett renddel földiszitre akarja látni. Brandt természetesen sietett a magas parancsnak megfelelni, s két órával később a császár által aláírt két okmány a rendjelekkel együtt Thiele államtitkárhoz küldetett azon utasítással, hogy azokat azonnal az illetőknek kezeihez juttassa, miután a császár azt akarja, hogy az ebédnél már mindkét követ viselhesse a rendjeleket. Thielenek természete­sen nem volt sürgősebb dolga, mint a dekrétumot és rendjelt az illetőknek megküldeni. Ezután a szokott órában Bismarck herczeghez ment, hogy őt a folyó ügyekről értesítse. Azonban esetleg épen ezen napon semmi fontosabb ügy nem merült föl, s Bismarck kérdésére, hogy mi újság, Thiele azt válaszolta, hogy semmi fontosabb ügy nem fordult elő, és hogy nincs semmi, miről jelentést kellene tennie. A két állam­férfin mintegy félóráig társalgott együtt, s Thiele már az ajtókilincsre is rátette kezét, hogy eltávozzék, midőn, hogy kötelességének a legkisebb részletekig megfeleljen, megjegyzi, hogy ő mindkét rendjelet azonnal elküldötte. . . . Miféle rendjeleket ? kérdi a kanc­ellár. No, a két nagykövethez. . . Miféle köve­tekhez ? kérdé Bismarck fölkelve székéről. . . Az osztrák- magyar és az orosz követeknek a fekete sas rendez. Erre oly jelenet fejlődött ki, milyen két állam­férfiú között aligha fordult elő valaha. Bismarck táj­­ékzott a fölötti dühében, hogy Thiele a császári kabi­netből jött utasításnak meg mert felelni a nélkül hogy azt előbb ő vele közölte volna. Thiele azzal menté magát, hogy ő nem gondolhatta, miszerint a kitüntetés a kanczellár tudta és beleegyezése nélkül történt; a parancs sürgős volt; őt a rendjeleknek azonnal leendő kézbesítésére utasították stb. Bismarck tombolt , mindinkább dühösebb lett, míg végre Thiele is elvesztette békességes tűrését. „Én nem tartozom önt megkérdezni, — így szólt ő — ha a császártól kapok parancsot, én a császár, és nem az ön szolgá­latában állok!“ Önt elbocsátom szolgálatomból, a keressen a császárnál szolgálatot — válaszolt Bismarck. Thiele erre beadta lemondását. És a császár? Ő neki ez esetről volt tudomása és mégis elfogadta Thiele lemondását.“ [Két kivégzés Párisban.] Moreau mé­regkeverő és Boudas rablógyilkos október 13-ki ki­végzéséről franczia lapokban a következőket olvassuk : Midőn Moreaut felkélték, hogy a kivégzésre vigyék, hidegvérűen mondá: „Tudom, hogy miről van szó,­­ azért fölöltözködöm.“ És csakugyan fel is öltözkö­dött, még­pedig a legnagyobb nyugalommal. Boudas már sokkal izgatotabb volt, ipidon ágyából felkelték. „Tehát csakugyan kivégeznek“ mondá, „az igazság­ügy ma nagy hibát követ el. Engem vihetnek a vesz­tőhelyre, de ártatlan vagyok, loptam ugyan, hanem nem gyilkoltam.” Moreau szilárd léptekkel ment fel a guilotinehoz, közönyösen megcsókolta a papot, s nemsokára a híres méregkeverő halva volt. Boudas szintén szilárd léptekkel közeledett a vesztőhelyhez, de ajkain metsző gúny­mosoly vonult végig. Midőn a pap felszólítá, hogy csókolja meg, ideges rángatódzá­sokba esett, s alig lehetett kivégezni. Boudas neje még férje elfogatásakor őrült lett, legidősebb leánya pedig a kivégzés napján veszte el rendes eszejárását. Fia pedig, ki katona volt a 85 ik gyalogezrednél, egy órával atyja kivégeztése után főbe lőtte magát. [Magyar tudományos akadémia] Az­­ EŐ (nyelv- és széptudományi) osztály f. hó 19-dikén d. u. 5 órakor ülést tart. — Tárgyai a következők:­­Szász Károly r. tag. „Goethe lyrai költeményei­ről*. II. Barna Ferdinand 1. t. „A mutató névmás fibás használata*. [A fővárosi közmunkák tanácsa] ok­tóber 15-én ülést tartott, mely Podmaniczky Frigyes )áző alelnök részéről azon jelentéssel nyittatik meg, hogy Fauser Antal úrral a Podmaniczky­ utcza meg­­rosszabbitására szükséges 266 négysz­­ölnyi telek te­rülete iránt az egyezkedés folyamatba tétetvén, neve­zett telektulajdonos a szóban álló telekterületnek 12 ezer frt vételárban átbocsátására hajlandónak nyilatko­zott. Miután ezen vétel által a Podmaniczky­ utcza meghosszabbítása s különösen pedig az uj vasúti híd­­hoz való hozzájuthatás fog biztosíttatni, a fővárosi közmunkák tanácsa ezen ajánlatnak elfogadása mel­lett, Fauser Antal úrral, a Podmaniczky­ utczában fekvő 266 négysz­­ölnyi telek területe iránt a szerző­dés megkötését elrendelte.­­ A fővárosi hatóság ki­jelentette, miszerint mérnöki hivatala számos teen­dőkkel lévén elhalmozva, nincs abban a helyzetben, hogy a Rákos-patak levezetése iránti előmunkálato­kat megtehesse.­­ A fővárosi közmunkák tanácsa ezen munkálatokat mindazonáltal, úgy a városliget, valamint az átalános csatornázás érdekében is an­­­nyira fontosnak és sürgősnek tartja, miszerint azok haladéktalanul megindítandók. Utasíttatott ennélfogva a műszaki osztály, miszerint e kérdést tanulmányoz­ván, minden a jelen kérdésre vonatkozó eddigi adato­­kat összegyűjtse, valamint jelentést tegyen az iránt, miként véli a szóban álló előmunkálatokat leggyor­sabban megkezdhetni. — Az északkeleti vasúttársa­ságnak megengedtetett, hogy azon ideig, míg az alagút közelében fekvő házát, az átalános vízvezeték elkészülte után a főváros kellő vízmennyiséggel ellát­hatja, ugyanezen házánál egy a Dunára szolgáló és saját költségén előállítandó külön vízvezetéket alkal­mazhasson. Miután azonban a rakpart falának áttöre­­tése iránt a m. kir. közmunka- és közlekedésügyi miniszter úr intézkedhetik, az ügy a végleges enge­dély megadása végett ide fog beterjesztetni.­­ Mi­után a sugárúti faburkolat egyrészt a nagymező- és rákosárok utcza között, másrészt pedig a hajósár-ut és arena-utcza között elkészült, az építési vállalat részéről azon kérelem intéztetett a tanácshoz, misze­rint intézkedjék, hogy a Rákosárok-utcza és a hajtsár-ut közötti rész is még ez év folyamában és akként kez­dessék el kiépíttetni, miszerint a munkálat a jövő évi május hó 1-ig befejeztessék. — Miután ezen munká­lat költsége a legközelebbi évre szolgáló költségve­téshez tartozik, a munkálatok azonnal való megindítá­sához az engedély csak oly föltétel alatt adatik meg, ha a munkálatokra szükséges költségek az épitő-vállalat részéről az 1875. évi júliusig kamat nélkül előlegez­­tetnek. Nemzeti színház. Vasárnap, október 18. „A ripacsos Pista dolmánya.” Népszínmű. Istvántéri szinház. Vasárnap, október 18. „Lumpaczius Vagabundus.“ Bohózat.­ [Pénz és becsület.] A nemzeti szinházban tegnap este adták uj szereposztással először P­o­n­­sard „Pénz és becsület“ czímű 5 felvonásos színmű­vét. Az igazgatóság nem tett roszul, midőn a játék­rendbe fölvette e tanulságos és érdekes darabot, s a közönség is észrevehető érdeklődő figyelemmel kísérte végig a darab menetét, sőt a hatásosabb mozzanatok­nál elég élénk tapsban kifejezést is adott tetszésének. Az egész darab a körül forog, hogy mai világban a pénz minden, s ha ez megvan, a többi mellékes, még a becsület is. E balnézet rész következményeit látjuk a darabban kifejlődni, a végre is a becsületet diadal­maskodni. A bonyodalom eléggé érdekes, de a meg­oldások sok helyen erőltetettek és így nem is elégítik ki a nézőt e tekintetben. A darab rövid meséje ez George, (Náday) egy gazdag fiatal ember, tele nemes lelkesüléssel minden szép iránt, néha néha festéssel is foglalkozik, s barátjai a terített asztalok mögül való­ságos művésznek kiáltják ki. George nagyon becsü­letesen gondolkozó, sőt egy szegény ember irányában e tekintetben túlságosan szigorú is, a­miért aztán Ro­­dolphe (Feleki) jó barátja inti, hogy ne ítéljen oly könnyen a szegény ember becsületének hiánya fölött, mert kérdés, hogy hasonló körülmények közt mit tenne ő maga. George erősen állítja, hogy mint sze­gény ember se térne le soha a becsület útjáról, s hogy előtte a pénz semmi Mindezt azonban a megpróbál­tatások idejében lehet meglátni, hogy mennyire igaz, mondja Rodolphe, s csakugyan úgy is történik. Ge­orge fürdőre megy, hol szerelmes lesz egy gazdag nyárspolgár (Szigeti Imre) egyik szép leányába (Hel­­vey Laura),­de a fürdőről hazatérvén, atyja halálát kell meghallania. Atyja gazdag ember volt, de min­denféle vállalatokba belekapván, megbukott, s az adósság felülmúlta az atya vagyonának értékét és igy a fiúra csak az anyai rész maradt, mely azonban még mindig elég tekintélyes jövedelmet nyújt. Mercier be­csületes ember, vagyonát „becsülettel kereste“, a pénzt nem, csak a becsületet veszi tekintetbe, hanem azért, midőn Laura leányának szerelmét megtudja, előbb kérdezősködik leendő veje vagyoni állapotáról. George anyai részét elég­­ tisztességesnek tartja, a igy leánya kezét oda­ígéri a fiatal embernek, kiben „csakis a becsületes embert“ szereti. Hanem George csak­ugyan becsületes, apjának minden adósságait elvál­lalja, és ezért a htelezők kielégítésére az anyai rész is odamegy. Ezt meghallván Mercier, megtagadja a fiatal embertől leánya kezét, a ráparancsol Laurára, hogy vesse ki fejéből szerelmét, mert egy bankárhoz kell férjhez mennie. Laura engedelmes leány, s noha Lujza (Szigligeti Jolán) testvére mást tanácsol, sírva bár, de lemond Georgeról. E­miatt „jelenet“ fejlődik ki a két szerelmes közt, s végre is George csalódva és kétségbeesve hagyja el a leányt. Hanem azért Ge­orge kielégi atyja hitelezőit, noha nem volna rá a tör­vény által kötelezhető, s­őt becsületes és nagylelkű embernek jelentik ki e tőkepénzesek. George nagyon megérzi a szegénység súlyát, festményeit senki sem veszi meg, barátai mind elhagyták kivévén Rodolpheot, és így kap meghívást egy táncrestélyre a bankár ne­jétől, volt imádottjától. A bálban azonban kopott ru­hája miatt régi barátai kikerülik, kinevetik, atyjának hitelezőitől pedig, kikkel nemeslelküleg járt el, egy papirmalom megvételéhez nem kap egy fillérnyi ös­­­szeget se kölcsönkép. George nagyon el van kese­redve a világ iránt, ekkor ajánlják, hogy vegyen el egy 50 éves agg leányt nőül, ki pár százezer frankot hoz hozományul, a George már hajlandó is, de Ro­­dolphe jó barátja megakadályozza e tettét, s össze­hozza Mercier Lujzával, a természetesebb és kedve­sebb leán­nyal, ki George-ot bámulja becsületes tet­téért. Tánczolnak is együtt, George szerelmes lesz volt ideáljának testvérébe, s e szerelem annyira lelke­síti, hogy kész rajzórákat is adni és igy keresni meg kenyerét, mitől pedig irtózott. De a szerencse is né­melykor jó helyen jár: George ügyvéde meg tudott menteni a fia vagyonából 20,000 frankot, megvették ezzel a papír­malmot, s George ismét gazdag lett. Ekkor megkérte Lujza kezét, kinek atyja szegény lett, mert veje a bankár mindenét elpazarolta, hanem azért George elvette a szegény leányt is, s Mercier pedig örült, hogy mégis a becsületes embert megse­gítette az isten, s ezzel véget ér a darab. Érdekfeszítő jelenetek mindegyik felvonásban fordulnak elő, a pár­beszédek élvezetesek, s így habár sok indokolatlan is fordul elő a darabban, egészben véve tetszett a közön­ségnek, mit különben az összevágóó játéknak is lehet tulajdonítani. Feieki a becsületes, jó barátot a kellő sikerrel adta, s Náday játékából sem hiányzott semmi, mi kiemelte George előnyös oldalait. Az a je­lenet, midőn ideáljának szerelmében csalatkozott, s e­miatt neki szemrehányásokat tesz, nagyon sikerült, s meleg előadásával híven tükrözte vissza George lán­goló szerelmét. H­e­l­v­e­y Laura és Szigligeti Jolán mindent megtettek, mi tőlük kitelhetett, hogy a darabon ne rontsanak. Dicséret illeti Szigeti Im­rét is, ki az apa számító, de mégis folytonosan a be­csületest hangoztató szerepét elismerésre méltó siker­rel adta. A mellékszereplők megfeleltek feladatuk­nak , de azt nem értjük, hogy „egy öreg ur” (ez a neve a színlapon) szerepét miért kellett Molnár­nak játszani. Az egész szerep talán 20—30 szóból áll; Molnárnak megvolt ugyan az elégtétele, hogy ezzel is nyílt jelenetben tapsra ragadta a közönséget. De e szokatlan eljárás a szerepkiosztásban átalánosan feltűnt, Szathmáryné javára. Budapest, október 17. Szath­máryné javára a Pester Lloyd szer­kesztőségéhez a bécsi Carl-szinház igazgatója, Jauner úr 25 irtot küldött. A köszönet mellett az adományért, irja a nevezett lap, egyszersmind szives örömünket fejezzük ki azért a valóban kollegiális érzelemért, mel­­­lyel a derék német művész az érdemes, de nehéz megpróbáltatásokon keresztülment ma­gyar színésznőre gondolt. Remélhetőleg a ne­mes példa megérdemelt követésre fog találni. — Ugyancsak a Pester Lloyd-hoz Brüll Miksa németalföldi konzul s pesti nagykeres­kedő 20 frtot küldött. Jauner példája sem ma­radt magára, mert Bécsből dr. Ull­m­a­n­n Sándor 10 frtot, Kremsier Gusztáv 5 frtot, végül egy névtelen 1 frtot küldött. Egy hazánkfia Bécsből hozzánk is 20 fo­rintot küldött. TÁVIR­ATOK, Berlin, október 16. A Kreuzzeitung jelenti: A tegnapi házmotozás az Arnim-féle házban főleg egy fészerben folytattatott, a­hol ládák voltak, melyek Páriából szállíttattak ide és Arnim gróf tulajdonát ké­pező tárgyakat tartalmaztak. 14 láda a törvényszék helyiségeibe hozatott, a fészer rendőrileg őriztetett. Páris, október 16. Buenos­ Ayresból 1. hó 12 ével jelentik, hogy Sarmiento az elnökséget átadta Avellandának, a forradalom meghiúsult, a hadsereg hű maradt. 50,000 nemzetőr üldözőbe vette a Mendoza felé futó Arrendondőt, Mitre pedig Montevideoba menekült. Bern, október 16. A nemzeti tanács az új ka­tonai szervezet tárgyalását folytatván, azt határozta, hogy a szövetségi hadsereg az eddigi kilencz hadosz­tály helyett nyolcz hadosztályra osztatik. Hakodadi, (Japán) szeptember 26. Haber német konzulátusi főnök gyilkosa ma kivégeztetett. ~ Éjjel érkeztek. — Zágráb, október 17. (A­­ Reform táv­irata.) Toldy és Fraknói a mai ország­gyűlésen jelen voltak. Az országgyűlés a jövő szombaton elnapoltatik. A csütörtöki ülésen tárgyalás alá kerülnek az egyesülési jogról szóló törvényjavaslat, az országos színház és a lepoglavai jogintézet ügye. Ugyan­e­gyűlésen fog a két képviselő a magyar országgyűlésre megválasztatni. Zágráb, október 17. (A Reform táv­irata.) Strossmayer és Gneist ma érkeztek ide az egyetem megnyitására és a pályaudva­ron a polgármester, városi képviselőtestület, az egyetemi tanári kar és a polgárság részéről ünnepélyesen fogadtattak. Prága, október 17. (A Reform táv­irat­a.) Az uralkodóház november 6-án ér­kezik Pardubiczba. A kladrubi ménes jószág­igazgatóság megbizatást nyert, hogy a császári pár számára szükséges lakosztályok kijavítá­sát november 5-ig befejeztesse. Berlin, október 17. A Norddeutsche Zeitung a következőket írja: A császár javult egészségi állapota valószínűleg megengedi a jövő évben Olaszországba utazhatnia, mely utazás nem puszta figyelem dolga, hanem egyúttal közel barátságban élő fejedelmek ta­­lálkozása, és a két birodalom érdekközösségé­nek és rokonszenvének újabb kifejezése.­­ Ugyan e lap föntartja magának, hogy az íté­let kimondása után, a Vossisebe­urgnak köz­leményeit az Arnim-ügyben kiegészíthesse és részben helyreigazíthassa. Strassburg, október 17. A Strassb.­utg. megerősíti a hírt, hogy a kormány a birodal­mat illető törvényjavaslatokat készül vélemé­­nyes megvitatás végett az alakítandó tartomá­nyi bizottság elé terjeszteni. KÖZGAZDASÁG. Bécs, október 17. Hitelrészvény 242.—. Gi­­licziai 240.—. Államvasut 309.—. Rente 70.—. — 1860-as 107.75. 1864-es 133—.­­Eízüst 104.—. Lon­don 109.90. Unio­ bank 127.25. Atal.­épitő-bank 52.75. Angol-osztrák 162 25. Lon­bard 141.75. Tranaway 146.—. Hitelsorsjegy 164.50. Napoleon d’or 8.84—. Arany 5.24—.­ FranWurt 91.70. Porosz pénzutalv. 1.63—. Török sorsjegy 56,25. Ang. épitő-bank 58 50 Magy. földteherm. kötv. 77.—. Salgó-Tarján 87.— Magyar hitel 232.—. Magyar záloglevél 86.15. Er­dély —.—■ Magy. kel. vas. 56.50. Magyar sorsjegy 83.—. Magy. földhitel —.—. Magy. vasúti kölcsön 97.50. Anglo-magyar 32.25. Frankó-magyar bank. 83.—. Alföld 138.50. Magy. északkel. vasút 118.50 Kel.-vasuti elsőbbs. kötv. 69.—. Tiszai vasút 194.50 Municzipal-bank —.—. — [Budapesti viszonyok szeptember hó­ban.] A fővárosi statisztikai hivatal kimutatása sze­rint szeptember hóban Budapesten élve született 1293 gyermek, meghalt 1038 egyén, a születések többlete tehát 255; márczius hó óta most először tör­tént, hogy a szülések száma fölülmúlta a halálozáso­kat; a törvénytelen gyermekek száma 31 ®/o volt, a kiszületések többlete 19. E­sk­et­é­s 167 történt, 90-nel több, mint augusztusban ; az esketett párok közt 35 vegyes vallású.­­ A vasúti és hajózási forgalom szep­tember öt hetében összesen 3 207,000 vámmázsát tett, tehát a tavalyi eredményhez képest e hóban is­mét kilenczszázezer mázsával kisebbedett városunk forgalma. Ezen év kilencz havában összesen 28 mil­lió 109,000 et, 1873 ban ugyanezen időben 30.520,000 vámmázsát tévén a forgalom, e szerint a folyó év ki­lencz hónapjában — 2.400,000 vámmázsával marad­tunk el az 1873. év megfelelő korszaka mögött! — Gabona ez év kilencz hónapjában 6.232,000 vám­­mázsa hozatott be, 1873-ban 6.678,000, vagyis 446 ezer vámmázsával több, mint a folyó évben. Gabona­kivitelünk is vagy 160 ezer vámmázsával csekélyebb, mint a múlt évben volt ez ideig. A folyó év kilencz havában tett a kivitel 1.100,000 vámmázsát. Liszt e hóban több mint 13 millió vámmázsa szállittatott el; a f. év kilencz havában 2 558,000 vámmázsa. — Kö­­szénben ez év kilencz havában 3.774,000 vámmá­zsa hozatott be, s igy 480 ezer vámmázsával több, mint a múlt évben.­­ A gabonatőzsdén szep­tember hó öt hetében 660 ezer vámmázsa gabona adatott el, 1873 ban ugyanannyi. Az árak a hó foly­tán valamivel apadtak, jelentékenyebben a rozsnál. A gabonatőzsde forgalma ez évben 4.660,000, 1873- ban ugyanazon időben 4.053,000 vámm. A marhavá­sáron e hó öt hetében 39,000 drb állat adatott el, az év elejétől eddigelé 198 ezer, az 1873. év megfelelő kor­szakában 205 ezer db, a folyó évi forgalom e szerint 7 ezer darabbal csekélyebb mint a múlt évi. — Pénz­intézetek. Az ö­sszes budapesti pénzintézeteknél e hóban 8.725,387 forint tétetett be, és 9.493,419 forint vézetett ki, e szerint az augusztus hó 31-én 65.915.000 forintot tevő betétállapot e hó végén 65.147,000-re apadt.­­ Az intézetek váltótárczája csak mintegy 360 ezer forintnyi emelkedést mutat föl. Az osztrák nemzeti bank budapesti fiókjának vál­tótárczája pedig feltűnően csökkent, t. i. 29 millióról 20-ra. Az értékpapírokra adott előleg állapota a múlt hóhoz képest változatlan maradt. Az intézetek pénz­készlete vagy 500 ezer írttal csökkent, állapota 2.766.000 forintot tesz.­­ A takarékpénztári betétek után fizetett kamat volt 5—6%. — Vegyesek: A pesti közúti vaspálya személyforgalma szeptember hóban 564,912. — A budai közúti vaspályáé 91,582. A gőzsikló forgalma 33,697 személy. — A sváb­hegyi fogaskerekű vaspályáé 31,167 személy. — A lánczhíd kocsi forgalma 90,751, személyforgalma 733 ezer 400, az összes bevétel 37,808 frt 93V1 kr. — Az alagút kocsiforgalma 31,198, személyforgalma 123 ezer 495, összes bevétel 4876 frt 14 kr. — A budapesti összes távirdai állomásoknál szeptember hóban 34,589 sürgöny adatott föl, és pedig: 578 állami, 1988 táv­­irdaszolgálati, 32,025 m­agánsürgöny ; a föladási dij tesz összesen 22,285 frt 26 krt, s ebből a belföldi forgalomra esik 16,942 frt 10 kr. Érkezett összesen 36,719 sürgöny, éspedig: 845 állami, 1514 távirda­­szolgálati, 34,360 magán. Helyben kézbesittetett 35,850, vasúttal továbbittatott 485, postával 4, kézbe­­aitetlen maradt 380. — A fővárosi adópénztárba szeptember hóban 411,673 frt lö­/a kr. folyt be. Az adóbehajtási hivatal részéről 18,461 adóintés külde­tett szét, és 1979 zálogolás eszközöltetett 177,400 forint 71 kr. erejéig. — [A határőrvidéki erdőüzlet fel­bontása] alkalmából a P. Corr. nyomán az esti lapok rövid történetét közük az ügy több mozza­natainak s ebből kiemeljük a következő adatokat: A konzorczium teljes két éven át nem tudta, mit kezd­jen az erdőkkel, meglehet azért, mert a harminczhat­­fejü igazgató tanács nem tudott mit tenni. Midőn 1873-ban a második részletfizetés ideje állott be, a konzorcziumnak már nem volt pénze, kamatokat kel­lett fizetnie az esedékes részlet elhalasztásáért. Ha a konzorczium akkor elfogadja a kiegyezést, akkor sok­kal olcsóban jut hozzá, 1—D­ g millió forint árán 1873 ban könnyen felhagyhatott volna az üzlettel. De akkor a konzorczium jogtanácsosai azt álllták, hogy 1873. október 8-ára egész egyszerűen fel lehet mon­dani a szerződést és még kárpótlást is lehet követelni, minthogy a nélkülözhetlen térkép addigra nem lesz kész. A konzorczium fölmondta a szerződést, de ennek semmi sikere sem volt és rengeteg költségbe­­ került. 1874. október 1-én ismét vagy három milliónyi részlet volt esedékes. A konzorczium tudta, hogy ha ezen részletet lefizeti, a pénz nem jön be többé, mert azon körülmény, hogy egyszerre 2500 hold erdőség elada­tott a svájczi konzorcziumnak, nagyon lenyomta a fa­árakat , de még nehéz is lett volna a pénzt besze­rezni. A konzorczium szeptember havában kiegyezési alkudozásokat kezdett, de azok hirtelen félbeszakít­­tattak, mert Petrinjában kereset nyujtatott be a szer­ződés felmondására és a kárpótlásra vonatkozólag. Egy ez alkalomból előfordult epizód jellemző. A kon­zorcziumnak a szerződés értelmében járó illetékeket négy év alatt kellett megfizetnie. Mielőtt a kereset Petrinjában benyujtatott, Hodossy jogtanácsos távirati­lag elrendelte, hogy a hátralevő 124,000 f­rtnyi illeték azonnal fizettessék ki. Az összeg meg is fizettetett és igy a kincstárnak megvan ez a haszna. Később a konzorczium azon belátásra jutott, hogy az egyezke­dés jobb a pernél és ismét megindította az alkudozá­sokat. A parancsnokság meghosszabbította a határidőt október 13-ikáig. E napon a bankok képviselői, Pol­­lák és dr. Neuda ügyvéd eljöttek Bécsből Zágrábba. A bankok meg akarták fizetni a követelt bánatpénzt 8 kárpótlást akartak biztosítani, ha Pollák aláírása szükségtelennek jelentetik ki Ezt azonban a főpa­rancsnokság semmikép sem akarta elfogadni és a köz­vetlen alkudozások a parancsnokság és a bankok közt teljesen megszűntek. Dr. Neuda és a Pongrácz testvé­rek voltak a közvetítők. Első sorban Neuda úrnak­­ kell köszönni, hogy az egyezkedés létrejött, az ő köz­benjárása folytán a főparancsnokság az utolsó napok­ban engedett 296,000 frtot és Pollák kijelentette, hogy a veszteségben részt vesz 124,000 frttal. Az alkudo­zások alatt a főparancsnokság szakadatlanul közleke­dett a magyar kormán­nyal. A három bank a követ­kező veszteségeket szenvedi: 2.871,598 frt mint el­vesztett kauczió, 719,000 frt egyhavi váltókban mint kárpótlás Polláknak, 85,000 frt kikötött végkielégítés Divald igazgatónak, 100,000 frt Friday alvállalkozó­nak és vagy 600,000 frt költség. A határvidéki kincs­tárnak most hat millió frt és az erdők állanak ren­delkezésére,­­ alkalmasint azonnal megkezdi a határ­vidéki vasút kiépítését, miáltal a károlyváros-fiumei vasút igen sokat nyerne; mindazonáltal a kamatvesz­teség, a 80,000 frt, melybe a térképek kerültek, és egyéb kiadások, csökkentik a nyereményt, nem is tekintve azt, hogy az erdőket abszolúte nem lehet most értékesíteni.­­ [A tarifareform ügye Lajtán túl] ép oly lassan, vagy még lassabban halad, mint nálunk, s ha a két minisztérium a legerélyesebben nem hasz­nálja föl a törvényesen közökben levő hatalmat, a ta­rifák reformja örökké csak jámbor óhajtás marad. Az osztrák kereskedelmi miniszternek ez ügyben a vasút­­igazgatóságokhoz intézett leirata folytán az osztrák társulatok egy szakbizottságot választottak, mely ter­vet készítsen. A már kész dolgozat e napokban fog az igazgatók gyűlésében tárgyaltatni s bár a tervezet részleteiről kevés szivárgott nyilvánosságra, bécsi la­pok már előre lemondanak a reményről, hogy maguk a vasútigazgatóságok lényeges­ reformokkal állaná­nak elő. Ez okból sürgetik a kormányt, térjen el ed­digi rendszerétől, mely abban állott, hogy mindig csak barátságosan intette a vasuttársulatokat észszerűbb tarifák életbeléptetésére; a kormánynak az engedély­­okmányok alapján messze terjedő joga van befolyást gyakorolni a tarifák megállapítására s e jogot végre valahára vegye is igénybe a kormány, ha azt akarja, hogy a közlekedésügy terén haladás legyen felmutat­ható. — Mi a magyar kormánytól csak ugyanezt kí­vánhatjuk , ha a magyar és osztrák miniszterek egyet­­értőleg , egyenlő erél­lyel karolják föl az ügyet, ta­lán mégis csak fog az államhatalom mérkőzhetni a szövetkezeti vasútigazgatók makacsságával. — [Az Unió viszontbiztosító bank közelebb tartandó közgyűlése alkalmából azon „meg­lepő” hírt jelentik, hogy a vállalat zárszámadásai ked­vezőbb eredményt tüntetnek föl, mint előre hitték a­míg eddig azt gondolták, hogy a múlt üzletévre oszta­lék nem lesz adható, most már az hírlik, hogy a rész­vényesek mégis kapnak, habár csak szerény osztalékot. — [Nyitra-surányi vasút.] Régóta foly­nak már tárgyalások és tervezgetések, hogy az eléggé jelentékeny forgalmú Nyitra városa vasúttal kapcsol­­tassék egybe Surányon és Megyeren át az osztrák ál­lamvasút vonalával. Nyitra megye közelebbi közgyűlé­sén azon határozatot hozta, hogy a nyitra-surányi vasút kiépítésére a megyei közmunka egy részét átengedi az osztrák államvasúttársaságnak, mely legközelebb már folyamodni kíván e pálya engedélyéért. — [A magyar nyugoti vasút] elsőbb­ségi kötvényei ügyében bécsi lapok jelentik, hogy a hollandi kötvénybirtokosok számára a franko-bank utasítása folytán a kamatok aranyban fognak kifizet­tetni. — Természetes dolog, hogy a magyar kincs­tárra, mely a vasútnak osztrák ér­tékben biztosította a kamatokat, ez intézkedésből semmi következtetés sem lesz vonható. — [A vaspályák üzletei deficzitje] már régen vitatott s máig is eldöntetlen kérdés, mely pedig az állami kamatbiztositékkal ellátott társula­tokra nagy fontosságú. Tudvalevőleg nálunk és Laj­tán túl is vannak uj vasutak, melyek nemcsak tiszta jövedelmet nem bírnak kimutatni, hanem annyit sem vesznek be, a­mennyi a folyó üzleti kiadásokra szük­séges. Az a kérdés, hogy a kamatbiztositékot adott állam köteles-e ezen hiányt is megfizetni? Az osztrák kormány azt a felfogást követi, hogy az állam csak a biztosított jövedelmi összeget tartozik pótolni, nem pedig az üzletnek hiányát is. Lajtán túl csak a vo­­ralbergi pályánál fordult elő tényleg ez utóbbi eset és itt a pénzügyminiszter azt az engedményt tette, hogy az üzleti­ hiány fedezésére előleget adott a tár­sulatnak 5 százalékos kamat fejében. Újabban az Albrecht-pálya is kénytelen volt a pénzügyminiszter­hez folyamodni kölcsönért az üzleti hiány fedezhetése végett. A kérdés nincs még eldöntve, de úgy hírlik hogy az osztrák pénzügyminiszter el fog térni eddigi fölfogásától, sőt a voralbergi pályával szemben sem fogja folytatni a korábbi eljárást. — [A magyar kisiparosoknak] a had­­fölszerelési tárgyak szállításában való részesülése iránt az illető bizottság értekezletet tartott, melyben elhatároztatott, hogy e hó 2- re az érdekelt iparosok nagyobb gyűlésre hivassanak egybe s ez intézkedjék a további lépésekről. Az illető mintáknak kölcsönkép való átengedése végett háromtagú küldöttség fog a kereskedelmi miniszterhez fordulni. A gyűlés a vá­rosháza nagy tanácstermében szándékoltatik meg­tartatni. “[Vám­ü­g­y.] Az osztrák pénzügyminiszté­rium közlése szerint a Zabrzegen, Gal­eziában fön­­állott C8. kir. II. osztályú mellékvámhivatal I. évi szeptember végével megszünitettetett és ugyanott az OB Zvieczimi H. osztályú fővámhivatalhoz tartozó be­mondó őr állíttatott föl, illetőleg ennek teendői az ottani pénzügyi szakaszra bízattak. —^ [P­O­s­t­a­ü­g­y.] Az ideiglenesen megszüntetve volt erdő-szent­györgyi postahivatal november 1 én újból életbe fog lépni. — [A magyar föld tehermentesitési kötvények] közelebbi nyilvános sorsolása hivata­los értesítés szerint e hó 27-től bezárólag 31-ig na­ponként reggel 8 órától kezdve fog a magyar földte­­hermentesitési pénzalap igazgatóságának helyiségei­ben megtörténni. — [A szüret Szegszárd vidékén,] nagyon roszul ütött ki s az eredményről a Tóti. Köz-1. jelenti: Az 1874. év gyászbetükkel lesz Szeg­­zérd bortermelő vidékének évkönyveibe bejegyezve. Az eredmény minden várakozáson alól ütött ki, s a legtermőképesebb szellő holdankint 10 akó csömögé­­nél vagy — a mi a szellő aazottságánál fogva evvel egyenlő — 5 akó bornál többet nem ad. Egyetlen vi­gasztalásul, szolgálhat a termelőknek, hogy ha minden jel nem csak, a sokat emlegetett „eilfeiwein“ 63 év múlva egész maga valóságában m­egjelen előttük. A muftimérés ugyanis a czukoranyagnak hallatlan men­­­nyiségben jelenlétét állapította meg, mert mig az 1868-ki must, melyből kitűnő bor lett, csak 17 foknyi czukortartalommal birt, az 1874-ik must 23—24 fok­nyival bővelkedik. A­mi az árt illeti, az természe­tesen a bor kitűnőségénél és a csekély termésnél fogva, igen magas lesz, s nem vélünk csalódni, midőn állítjuk, hogy az elsőrendű bor ez idén Szegzárdon 25—30 írton alól nem lesz kapható. — [Szüreti hírek.] Mint az Alföld irja, Alsó-Érmelléken, mely Székelyhidtől Nagyváradig terjed — megkezdődött már a szüret. Mennyiségileg középszerű az eredmény, egy akó bornak ára 8—11 frt, a kereskedés azonban nem vett nagyobb lendüle­tet, miután úgy az eladók, mint a vevők egyelőre tartózkodnak. Felső Érmelléken, Székelyhidtől Tasná­­dig, a szüret csak október 19 dikén, Sződdemeter és Felében pedig csak 22-én veszi kezdetét. A mennyi­ség lapályosabb helyeken középszerű, magasabb fek­vésű szőllőkben igen kielégítő, sőt némely helyen oly dús,­mint évek óta nem volt, s miután a bor az idén tuinőségileg kitűnőnek ígérkezik — remélhetőleg csakhamar élénk forgalom fog kifejlődni. — V­e­r­­m­e­c­z vidékéről jelenti az ottani német lap : „Olyan szomorúság, mint nálunk az idei szüretnél mutatko­zik, talán egész Magyarországban elő nem fordul. A Kerekföld valamennyi bortermő vidékéről beérkezett jelentésekben Vöslau, Hegyalja, Versecz és Fehér­templom vannak megemlítve, mint olyanok, melyek a fagy által legsúlyosabban Bujtattak Egy hold szöllő átlagosan véve 5 — 6 akó czefrét szolgáltat. Nem egy terjedelmes szőllőből két sőt egy kézikosárban vitték haza a szüretet. A szó valódi ért­­elmében mondhat­juk , hogy a szőllő idei termése által mindenik szőllő­­termelő Verseczen egy főnyereményt vesztett el. Ter­mészetes, hogy ezen kedvezőtlen tény következtében a kereskedő- és iparos osztály is szenved és kénytelen úgyszólván majd két évig jobb időkre várni. Az idő­járás oly kellemes és kitűnő, hogy a bor minősége ezen század legjobbjának ígérkezik. A muatmérő a fehérbornál 10—12, a vörösnél pedig 16—18 fokot mutat. Budapesti gabnatőzsde, október 17. Az üzlet minden gabnanemben szünetelt, az árak névleg nem változtak. Tavaszra búza 4,92, zab 2­40, kuko­­ricza 3 47—50. Budapesti értéktőzsde, október 17. a han­gulat lanyha, a forgalom rendkívül korlátolt, alig né­hány értékre terjedt. Sorsjegykölcsön 83.50 frton vé­tetett. Bankok közül municzipális bank 34 frton an­gol-magyar bank 31 50 frton, magyar hitelbank 231.50 frton, földhitelrészvénytársaság 74.76 frton, iparos­bank 59 frton vétetett. Egyéb értékek közül Pupán Erzsébet gőzmalom vétetett 108—110 frton és Lujza 82—84 frton. Pénzek és váltók egészen változatlanok. Vízállás. Felelős szerkesztő: Hákosi Jenő. 0alatt 0fölött időjárás Október 17. Pesten .... . 3'5 száraz 17. Pozsonyban . . . 2' 9“ száraz ff 16. M.-Szigeten . . . . 2'2 száraz » 17. Szatmáron . . . . . 0' 5“ száraz n 17. Tokajban . . . . .V 0' száraz n 17. Szolnokon . ,2 0" száraz ff 17. Szegeden ...2 0 száraz n 16. Aradon ... 2 1O­ száraz n 17. Nagybecskereken 0' 6" száraz ff 17. Bezdán­­ . . . 5' 1“ száraz ff 17. Verbászon . • . . 0' 4“ száraz V 17. Eszéken ... 2'7 száraz n 16. Mitroviezon . « . 1.3' 1“ száraz ff 17. Sziszeken • . . . 1' 0“ száraz n 17. Zimonyban . . » . . 4' 3“ száraz ITILT TÉR. Téli kabátok 18 fittól, őszi felöltök 12 frttól fölfelé, Valamint egyéb úri- és gyermekruhák, városi- és utazóbandák, a'»m­­bblenben cselédruhák a legdúsabb választókban , leg­­olcsób­ban kaphatók Roth­berger Jakab­nál, Pes­ten, váczi-utcza és régi posta-utcza szögletén, 1. emelet. Vidéki megrendelések pontosan:­­*^6 38B2

Next