Reform, 1989. január-április (2. évfolyam, 1-16. szám)

1989-01-27 / 3. szám

reform ­yt nem lehet korlátozni A munkanélküliség körülményei között szűnjön meg a közveszélyes munkakerülés intézménye! Elkészült a FIDESZ lakásprogramja A FIDESZ álláspontja szerint a jelenlegi gazdasági válság oka a torz gazdasági szerkezet megmerevedése és az ezt tartósító gazdasági és politikai intéz­ményrendszer. A szervezet olyan gaz­daságpolitikát támogat, amely a terme­lési szerkezetet a piaci viszonyok jobb kiépítésével kívánja átalakítani. Közben a szövetség az ifjúságot leginkább érin­tő gondokra is koncentrál: a lakás- és foglalkoztatáspolitikára. Hegedűs Ist­ván, a FIDESZ választmány, és Such György, az „Eper utca 56.” csoport tagja fejtette ki e gondolatokat bővebben. • Elkészült a FIDESZ lakáskoncepci­ója, amely eltér az Országos Tervhivatal és a KISZ által kidolgozott tervezettől...­­ Ez még csak vitaanyag, a nagy­gyűlésen még nem beszéltünk róla. Lé­nyege egy normatív adó-visszatéríté­­ses rendszer, amely nem zárná ki azt, hogy az állam ingyenesen is lakáshoz juttasson olyan rétegeket, amelyek rá­szorultak. Előnye: csökkenti a költség­­vetés újraelosztó szerepét, mert eleve be sem kellene fizetni a leírható össze­get. Fontos szempont, hogy csak egy lakás után járjon kedvezmény. A bérla­kás legyen bérlakás! Az IKV és a lakos­ság adott határidőn belül egyezzen meg abban, hogy eladja vagy megveszi a lakásokat. A tanácsnak legyen joga bár­milyen természetes vagy jogi személy­nek eladni a lakást, de ezt követően ne lehessen bérlakásokat eladni, átjátsza­ni, cserélni, azaz ne lehessen manipulá­ciókkal óriási összegekhez jutni. • És a foglalkoztatáspolitikai kon­cepció?­­ Elismerjük, hogy a piacgazdaság­hoz hozzátartozik a munkanélküliség. Ám a FIDESZ ezt csak akkor tartja elfo­gadhatónak, ha az valóban egy piac­­gazdaság és szerkezetátalakítás mel­lett fordul elő. Ha a gazdasági rendszer marad úgy, ahogy van, és ezt még mun­kanélküliség is tetézi, nonszensz. A munkanélküliség megjelenésével jo­gilag védhetetlen a közveszélyes mun­kakerülés intézménye. Ezt a gumijog­szabályt követeljük megszüntetni. • A szövetség gazdasági program­ja azért ennél szélesebb körű...­­ Úgy gondoljuk, hogy egy gazda­sági program kidolgozásába a kor­mánynak be kell vonnia az alternatív szervezeteket, és egy olyan részletes gazdaságpolitikai koncepciót kell ki­alakítani, amely nyilvánosan lefektetett menetrend szerint, belátható határidőn belül teljesíthető teendőket vázol fel. Nem tudunk mit kezdeni ugyanis olyan kijelentésekkel, hogy a forint egyszer majd konvertibilis lesz, vagy hogy a költségvetés majd leépíti az ártámoga­tásokat. Noha ezekkel a célokkal egyet­értünk, ám nem látjuk a folyamat végét és a konkrét teendőket sem. Az áreme­lésekkel kapcsolatban szintén nem ér­tünk egyet a kormánnyal. Nem lehet ugyanis csupán az inflációval a lakossá­gi vásárlóerőt csökkenteni, erre más monetáris eszközök is vannak. Ugyan­akkor elismerjük, hogy az árak költség­­vetési támogatását le kell építeni. Ám a költségvetési hiányt további takarékos­­sági intézkedésekkel is mérsékelni le­het, gondolunk itt a hadikiadások csök­kentésére vagy a honvédelmi idő radi­kális mérséklésére. De árat emelni úgy, hogy közben kísérlet sem történik vala­miféle szociális védőháló kiépítésére, il­letve bérreformra, tűrhetetlen. Nem tud­juk elfogadni, hogy a kormány meg sem kísérli a lakáshoz jutás, az egészség­­ügyi szolgáltatások és az oktatás költ­ségeit beépíteni a bérekbe. Önmagában a központi béremelést nem tartjuk meg­oldásnak, a sztrájkhangulat sem csu­pán gazdaságpolitikai gyökerű. Bizalmi válság van a bérből és a fizetésből élők körében az elmúlt 30-40 év politikájával szemben. Az egyre súlyosabb létfeltéte­lek pedig megkülönböztetetten sújtják a pályakezdőket, a fiatalokat. Pedig - amint a FIDESZ-programban olvasható - a „fiatalság hajlandó áldozatvállalás­ra, ha nemcsak lakója hazájának, ha­nem cselekvő polgára, tulajdonosa is.” Lajos Júlia ­lasztásokon nem politizálni, mert a gazdasági reformokat meg lehet csinálni, de ha politizálunk, akkor a nagy test­vér a fejünkre fog koppintani, most valahogy fordítva van: egyáltalán nem beszél a hatalom, az ország, a Minisztertanács stb. arról, hogy mi­lyen gazdasági reformokat hoztak és fognak hozni. Az egész hang­súly áttevődött a glasznosztyra, a politizálásra. S én tartok tőle, hogy Magyarországon a politizálás és a nyíltság most már inkább elfedése azoknak az igazi problémáknak, amelyekben tényleg lépni kéne. - Ott lesz a 90-es képviselői választásokon ? - Ezt nem én fogom eldönteni, hanem az SZDSZ tagsága. - El tudja képzelni, hogy a ma­gyar országgyűlés tagja legyen ? - Én elsősorban építész va­gyok. Nem szeretnék vezető szere­pet játszani. De ha a 90-es, remél­hetőleg előrehozott választásokon jelöltnek kell lenni, mert a tagság úgy kívánja, akkor annak is állok elébe. (Magyar Rádió, Első kézből) Egy újságírónőnek felmondtak A Magyar Demokrata Fórum helyzetérté­kelése • Egy interjú kimaradt a Nógrádból Noha az alternatív szervezetek idei programjáról szóló összeállítá­sunkból nem hiányozhatnának a Magyar Demokrata Fórum elképze­lései, szerkesztőségünk úgy dön­tött, hogy a már felvett interjú köz­lését elhalasztja. Reméljük, olvasó­ink egyetértenek majd velünk, ha elolvassák az alábbi cikkünket, amelyben az MDF balassagyarmati szervezetének képviselői mondják el véleményüket a helyi állapotok­ról. Mintegy harminc taggal alakult meg 1988 novemberében a Magyar Demokrata Fórum balassagyarmati szervezete. Az eseményről a megye napilapja, a Nógrád néhány soros hír­ben számolt be. S bár az újságírónő által fogalmazott eredeti kéziratban szerepelt néhány név és cím, ahol az érdeklődők tájékozódhattak volna a szervezetről, ez a bekezdés az újság­ból kimaradt. A városi nyelv „toszóház”-nak nevezi Városi viszonyok Pénzes Géza tanár, grafikus, az MDF helyi szervezetének ideiglenes veze­tőségi tagja. (Folytatás a 13. oldalon)

Next