Reform, 1989. szeptember-december (2. évfolyam, 34-51. szám)

1989-11-24 / 46. szám

44 Hát ismét egy manökenvizs­ga. Az Állami Artistaképző In­tézet 21. tanfolyamán 39 lány és fiú végzett. Szakács Ildikó igazgatónő tájékoztatása sze­rint 8 heti, 160 órás tanulmá­nyaik során színpadi mozgást, divattörténetet, dzsesszbalet­­tet, sminket és sok egyebet tanulhattak. A Magyar Hirde­tővel közösen szervezett tan­folyam végül egy közönség előtt tartott vizsgabemutató­val zárult. Ahogy ez már ré­góta lenni szokott, ilyenkor felvonul a divatszakma színe­­java, szervezők, ügynökök, di­vattervezők, fotósok, reklám­filmrendezők. S no persze könnyű kalandra vadászó fér­fiak. Már az is jelezte, hogy valami nincs egészen rend­ben, hogy nem volt igazán telt ház. Pedig a szerény ér­deklődésnek nem a lányok színvonala volt az oka. Tér­jünk is mindjárt rá a „felhoza­talra”. Örömmel üdvözöljük a vizs­gázók között Batta Krisztinát, Óhidy Erzsébetet, Wamala Máriát és Hűck Andreát, akik már az Év fotómodellje pályá­zaton is több-kevesebb siker­­rel szerepeltek. No persze itt is ők voltak a legszebbek, de azért akadt rajtuk kívül is né­hány figyelemre méltó egyéni­ség. Takács Ildikó gyors kap­csolatteremtése, Szántó Györ­gyi hosszú nyaka és kitűnő ritmusérzéke, Mészáros Eme­se igéző szemei voltak a leg­maradandóbbak. Juhász Zsu­zsa kissé Ingrid Bergmanra emlékeztetett, Libecky Évánál nehéz volt eldönteni, valódi-e szeme vagy kontaktlencsével kiemelte. Hogy egy fiút is em­lítsünk, Puskás" Zsolt gondo­san megtervezett és homloká­ba lógatott már-már lányos hajtincsei újkori zselatinrek­lámra emlékeztettek. S még lehetne sorolni tovább. Nem volt ez a csapat sem rosszabb, gyengébb, mint a korábbiak. Mégis igencsak le­értékelte a lanyha szakmai ér­deklődés. Alig-alig fotózták a lányokat, korábban a folyosó­kon hemzsegő siserahad rán­gatta félre a lányokat név­jegykártyákat osztogatva, te­lefonszámokat kunyerálva. Most az ismert sztárfotós fitymáló tekintettel oldalgott arrébb, és inkább a magával hozott kedvenceit szórakoz­tatta. Egy filmes szakember is gyorsan elkotródott, senki­től sem kért címet. Még a kisstílű szélhámosok is elma­radtak, ez pedig már igencsak szomorú, mert legalább ők tö­meghatást kelthettek volna. 1989. NOVEMBER 24.

Next