Reform, 1991. január-április (4. évfolyam, 1-17. szám)

1991-04-12 / 15. szám

8 1991 . ÁPRILIS 12. A gonosz Anopheles-szunyogok malária-hadművelete • Egyet­len táplálékuk az embervér • Vándor bányászok terjesztik • Még a városlakókat sem kíméli Megtörtént, amire senki nem számított: Amazónia pusztuló esőerdői bosszúhad­járatot indítottak az őket könyörtelenül irtó ember ellen. Ez a harc még nem a végső: a Föld tüdejének nevezett renge­tegek még nem fogyatkoztak meg any­­nyira, hogy megtagadják az oxigént a kétlábú ragadozóktól, de a malária­­hadművelet már javában zajlik. A favágók, telepesek és bányászok egyre szélesebb rendeket vágnak Ama­zónia erdőségeibe. Az irtásokon, a le­pusztított terepen megreked az esővíz, langyos pocsolyákba gyűlik, amelyek­ben előbb-utóbb hemzsegni kezdenek a maláriakeltő Anopheles-szúnyog lárvái. Ahogy pusztulnak a fák, a majmok, a Ez az izmos dzsungellakó még nem esett az Anopheles-szúnyogok áldozatául rágcsálók és más állatok az erdő belsejé­be húzódnak a moszkitóknak egyetlen táplálékot hagyva: az embervért. Ama­zónia több régiójában a malária járvány méreteit öltötte. De a természet válaszcsapása igaz­ságtalan. A malária nemcsak az arany­ásókat és az erdőt irtó és égető telepese­ket sújtja, hanem az őslakosokat is, akik - s ezt kutatások igazolják - szerves „alkotóelemei” a helyi ökológiai egyen­súlynak. A járványt gyorsan terjesztik a telephelyeiket sűrűn változtató bányá­szok. Az indiánok immunrendszere pe­dig képtelen megbirkózni az ország ­­vagy akár csak Amazónia - más régiói­ból érkező fertőzéssel. A maláriagyógy­szerek hiánya miatt az őslakosokat halá­los veszedelem fenyegeti. Dr. Dilermando Fazito de Re­­zende, Brazília járványügyi központjának igazgatója sze­rint tavaly csak ebben az országban egy­millió maláriamegbetegedés történt Becslések szerint az elmúlt évben több mint hatezren vesztették életüket maláriában. Az áldozatok közül a legtöb­ben első ízben kapták meg a betegséget, de immunrendszerük képtelen volt meg­birkózni vele. Amazónia utolsó jelentő­sebb, nem asszimilált népcsoportja a ya­­nomaniMmoY. 15 százaléka halt bele a malária új válfajaiba és más olyan, szá­mukra idegen és ismeretlen betegségek­be, mint a tuberkulózis, az influenza vagy a tripper. A nyolcvanas években új lendületet kapott a brazil kormány esőerdő-betelepí­tési programja Ennek (egyik) eredmé­nye : a dzsungeltelepülések a malária me­legágyaivá váltak. 1987-re Rondonia Bőm Futuro nevű bányájának minden ti­zedik munkása megkapta a betegséget A környéken sokan már a harmincadik maláriarohamukon is túlvannak. Ki tudja meddig húzzák még ? Afőellenszer, a klo­­rokin lassan már meg sem kottyan a ví­rusnak. A malária elleni küzdelemtől kimerült sok bányász visszamenekül a brazil nagyvárosokba A vírust természetesen viszik magukkal. Manausban, Amazónia második legnagyobb városában a közel­múltig a malária csaknem teljesen isme­retlen volt. Dr. Fazito de Rezende szerint csak 1990-ben 1500 fertőzöttet jelentet­tek. Ugyancsak az esőerdőkből való tö­meges meneküléssel magyarázható, hogy az elmúlt két évben a brazil metropo­lisokban is felütötte fejét a kór. A városon­kénti 50-100 megbetegedés már egyálta­lán nem ritka SaoPaulóban táv,aly 12, sterilizáiattan injekcióstűt használó narkós kapta meg a maláriát. A dzsungelbaj átcsapott városi járványba Minden eddiginél világosabbá vált, Hosszú ideig elég lesz az Amazonas mocsarában fogott teknőc a yanoma­­ni indián családjának hogy az őserdő bosszúja ellen nemzetközi összefogásra van szükség. Ehhez azon­ban mindenekelőtt egy Amazónia elpusz­títása elleni koalíciót kellene létrehozni. r.r. Szexszel az imám Angliában egy magas egyházi méltó­ságot viselő Iszlám papot 11 évi börtönre ítéltek 11 Iskolás lány és két idősebb nő elleni nemi erőszak miatt. A botrány Sellna vallomása nyomán pattant ki, aki mindent el­mondott az egyik tanárának. A Daily Mail szerint Selinát a szülei küldték Ghulam Rasool Chishtyhez, az egyik vezető iszlám paphoz, mert aggódtak, hogy az eu­rópai környezetben lányuk teljesen eltávolodik az iszlám hagyományok­tól. Dohányzása és az, hogy van egy angol barátja, teljesen megbotrán­koztatta a szülőket, és a köztük egyre mélyülő ellentétet az iszlám pap, Chishty segítségével akarták feloldani. A pap, amikor a lány meglátogat­ta őt, pszichikai erőszakot alkalma­zott: meggyőzte a lányt arról, hogy beteg, és csak úgy gyógyulhat meg, ha lefekszik vele. Sellna vívódott magában: tudta, hogy amit tesz, helytelen, de abban Is biztosnak érezte magát, hogy egy papban fel-A »ad Amazónia «issavaa!

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék