Reform, 1992. szeptember-december (5. évfolyam, 36-53. szám)

1992-09-03 / 36. szám

2 Young S'Rubicam Hungary 0 a W * 4 Tudja, mibe kerül Önnek a mosógép fúrószálára rákodon vízkő? A használ­hatatlanná vált mosógép megjavítása nagyon költséges! Előzze meg a kemény víz okozta meghibásodást Calgonnal, mely minden mosási hőmérsékleten kifejti hatását, és használatakor még mosóport is megtakarít Önnek. Forgalmazza a Benckiser Kft. Fekete humor A Szentkorona legutóbbi számában lel­tük: „Közlemény. A Jurta Színház, a Magyarok Nemzeti Szövetsége, a Ma­gyar Nemzeti Párt és a Mártírok Igaz­ságtevő Bizottsága értesülvén arról, hogy a Jurtában meghalt Csapó Gyulá­nak nincs hozzátartozója, úgy döntött, hogy vállalja a temetés költségeit. Megadván a holtaknak kijáró végtiszte­letet.'' Igen, ez természetes. Ki lehetne sa­­játabb „saját halott” ? Egyébként pedig: intézzünk mindent egy helyen! 1992. SZEPTEMBER 3. MDF-es. anutti Egy ország nem nyúlfarm • Csurka István sikeres figyelemfelkeltése Mindenekelőtt azon csodálkozhatunk, hogy MDF-vezetésben, kormányzati körökben akadt, aki csodálkozott Csurka István Magyar Fórumban köz­readott „néhány gondolatán”. A jó negyvenoldalnyi tanulmány kinyomta­tását ugyanis hetek óta hirdetik, tartal­mát aligha csak a gépírónő vagy a nyomdai szedő ismerte. (Talán csak a korrektor nem.) Amin még inkább cso­dálkozhatunk, hogy az első reflexiók mintha azt sugallnák: főként miniszte­relnökünk egészségi állapotáról, újabb tapintatlanságról lenne szó (ugyebár emlékszünk még a hasonló, nem MDF-alelnök keltette botrány­ra?), no meg arról, hogy Csurka Ist­ván tűrhetetlennek tartja az SZDSZ- szel kötött paktumot. E beállításba elnéző nagyvonalúság­gal Antall József is belement televíziós interjújában, pártja alelnökének megnyil­vánulását tréfával honorálva: „Csurka István jószívű ember, megsajnálta a többi politikai pártot, s lovagias gesztussal be akarta mutatni, hogy az MDF-en belül is lehetnek feszültségek.” Előző nap maga a szerző úgy nyilatkozott: írását „figye­­lemfelkeltőnek” szánta Meg kell állapíta­nunk, sikerrel járt. A fórumos lélekharang ugyanis nem más, hanem az MDF és a kormány felett kong. Ilyen megfogalma­zásokat olvashatunk: „Új MDF-re van szükség... Ez az ősz az utolsó lehetőség. Minőségi . Novemberre talán elkészül Luca széke, s talán nem kell majd a KERMI-be küldeni - jut eszünkbe arról, hogy hírek szerint a rég vajúdó fogyasztóvédelmi törvénytervezet váza összeállt. Értesüléseink szerint ke­mény keretszabályokat tartalmaz, s egy­ben a „minőségvédelem” címszavával bizo­nyos mértékig a hazai ipart is szolgálni kí­vánná a gyenge importcikkekkel szemben. Meglátjuk, hogyan sikerül ez az ötvö­zet, mennyire „védi” gyakran maga ellen az olcsót kereső szegényembert, mint Szoborroham Szerintem a szobrok „tartalma” kő, bronz, fa vagy ilyesmi; ezen felül vagy rosszak, vagy - szerencsés esetben - jók. De mindegy, kicsi országban tűnt rendszerek eminens tagjai inkább maradandók, mint a köztéri alkotások. Pedig milyen egyszerű! Hisz címkézésről van szó! Ez a „tanácsköztársasá­gi” szoborkompozíció például számon tartott nemzetközi hírű műérték. Joggal. A címkéje most bibis. Címkézzük át! Történelmien: „Salgótarján magyar marad!” Esetleg: „Pun­t la Tisza!?” Vagy népszerűen: „Hajrá, Fradi!” Aktualizálva: „Ott egy liberál-bolsevik!” Netán: „Nyugati, kilós, mosott szuronyok jöttek!” Cinikusan: „Helyben járás! Egy-kettő!”

Next