Reform, 1995. január-július (8. évfolyam, 1-19. szám)

1995-01-13 / 2. szám

tunk semmit a kukába. Évekkel ezelőtt, Szegeden vé­res papírpelenkákat találtak egy hulladéktárolóban. Összecsődült a nép, „te Jóis­ten, itt valaki titokban újszü­löttet ölt”. Aztán kiderült, nem öltek itt meg senkit, sőt, kimondottan örültek a baba világrajöttének. Csak éppen nem a kórházban született. A „legidősebb” otthon született azóta már elmúlt hatéves, és követte több mint kétszáz társa. Az orvostársadalom szin­te egy személyben támadt az otthonszülés hazai rene­szánszának kezdeményező­jére, dr. Geréb Ágnesre, és a szülés otthoni levezetését vállaló Alternatal Alapít­vány munkatársaira. Mo­dern „Jeanne d’Arc-ok”, fej­jel rohannak a falnak — hangzott az ítélet —, hiszen Magyarország fényévnyire van a Nyugattól, ahol az ott­hon szülés már jól bevált gyakorlat. Nem beszélve ar­ról, hogy csak megfelelő hát­térrel, felszereltséggel és szakképzett szülőcsapattal lehet felelősséggel nekikez­deni a szülés levezetésének. Pár önjelölt harcos nem vál­lalhatja át a feladatot a biz­tonságos kórházaktól - így az ellenzők. Geréb doktornő tökélete­sen egyetért mindazokkal, akik kijelentik, a szülést csak megfelelő szaksegít­séggel lehet levezetni. Az Alternatal Alapítvány leg­főbb törekvése pontosan az, hogy ezt a hátteret megte­remtse, hiszen az alapít­vány a háborítatlan, termé­szetes szülés elterjesztését és népszerűsítését szorgal­mazza. A borotválás, beön­tés, burokrepesztés, ágyhoz kötés, gyógyszeres beavat­kozás mind-mind gátja az ösztönös, belső törvények szerinti szülésnek. Az Alter­natal nem terheseket, ha­nem várandósokat vár, nem beavatkoznak a szü­lésbe, csak hagyják megtör­ténni a dolgokat. „A szülés elhall­gattatja énünket - arra az időre úgy érezzük, hogy egy magasabbrendű élet magába ol­vaszt bennünket és keresztüllüktet rajtunk.” - Ezt a hullámot legin­kább a hippidivathoz tud­nám hasonlítani - mondja a szülész-nőgyógyász szak­­kollégium egyik szakorvosa. -Nem hinném, hogy egy la­kótelepi lakás ideális terep lenne a szüléshez. „A WHO és nemzetközi szaktekintélyek kutatásai és tapasztalatai bebizonyítot­ták, az a tény, hogy bizonyos körülmények között a nők nagy része szülése alatt mér­hetetlen szenvedést él át és gyakran hangosan kiabál, a körülmények megváltozta­tásával kiküszöbölhető.” Mint köztudott, az Alter­natal Alapítvány idén már nem kapta meg a parlament által tavaly megszavazott 32,6 millió forintot. Álmuk, a születésház egy gyönyörű budai villában mégis nyitva áll az érdeklődők előtt, egyetlen szépséghibával: szülni itt nem lehet. A szü­lész-nőgyógyász szakmai kollégium nem javasolta a megszavazott pénz folyósí­tását, az viszont nincs el­lenére, hogy az Alternatal önerőből működtesse a - már szülésre is alkalmas­­ születésházat, csak az felel­jen meg a magyarországi szülőotthonok felszereltsé­gének. - Hiszen akkor minden már csak pénzkérdés. Miből van bevételük?—kérdem. -Egyelőre nincs kialakult tarifa, mindenki annyit ad, amennyit jónak lát. Egyedül a szülést előkészítő tanfolya­mokért kérünk pénzt — mondja Geréb doktornő. - Hányan gondolták meg magukat azok közül, akik „belevágtak’? -Senki. - Szülés közben bármi közbejöhet... -Ha végre úgy működik a születésház, ahogy eltervez­tük, akkor rendszeres lesz az összeköttetésünk a háttér­kórházakkal. Mitnyik Levente ötven centi, négy és fél kiló. Alig két napja született. - Egy rádióműsorban hallottunk az otthon szülés­ről, akkor két hónapos vá­randós voltam - mondja a mama, Kegyes Csilla. Ad­dig én is „hagyományos” nő­gyógyászhoz jártam. Az­után a hetedik hónapban el­döntöttem, otthon fogok szülni. Nagyon sokan elle­nezték az elhatározásomat, talán egy kicsit megnyugod­tak, amikor megtudták, nem ketten leszünk a pá­rommal. Bevallom, kicsit féltem, hogy valami kompli­káció jön közbe, rettenetesen csalódott lettem volna, ha mégis kórházba kell men­nem. Mindvégig figyeltük a baba szívhangját, nem koc­káztattunk, tudtuk, hogy minden rendben lesz. És Ágnes jelenléte a szülés alatt végleg megnyugtatott. Azt csináltam, amihez kedvem volt, sétáltam, vajúdtam a kádban is. Minden körülöt­tem forgott. Kép és szöveg: Szakáll Terézia „A szülés az élet csúcsélménye lehet, egy mindenki által átélhető, transz­cendens esemény, amely a párokat mé­lyebben, talán örökre összeköti.” (Az Alternatal filozófiájából)

Next