Reform, 1995. augusztus-december (8. évfolyam, 20-40. szám)
1995-10-27 / 32. szám
reform história RÉGI MAGYAR CSALÁDOK Than Mórnak, a Nyáry és Pekry elfogatása című, 1853-ban festett látványos kompozíciója a bedeghi és berencsi Nyáry család számára nem csupán a magyar romantikus történeti festészet első jelentős műve, hanem ennél valamivel több. A Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményének becses darabján látható jelenet főszereplője ugyanis e családból származott. Nyáry Lerint, Hont vármegye főispánja 1552-ben várkapitányként védte Szolnok várát Kara Ahmed másodvezér és Hadim Ali budai pasa seregeivel szemben, s a vár eleste után a törökök fogságába került. A kép e történelmi epizódnak s egyben a Nyáryak vitéz ősének állított méltó emléket, három évszázaddal a történtek után. A família első ismert őséről, Jánosról egy 1329-es oklevélben esik szó, az Országos Levéltárban őrzött családi iratok legkorábbi darabja azonban 1292-ből való. Az eleinte Somogyban, majd Tolnában is birtokos család jeles tagja volt Gál, Mátyás király zászlótartója, Somogy vármegye főispánja. Unokája, Ferenc 1521 -ben Nándorfehérvárnál, 1526-ban Mohácsnál, majd 1532-ben Bécs alatt harcolt a törökök ellen. Vitézségét 1535- ben I. Ferdinánd a kiváltságnak számító vörös pecsétviasz használatára is jogosító bárói ranggal jutalmazta. Még ugyanebben az évben Hont vármegye főispánjává nevezték ki. Később is részt vett különféle törökellenes hadi vállalkozásokban, így például 1541-ben Pestnél, illetve három évvel később Szálkánál, ahol győztes csatákat vívott. Egy katonai táborozásból hazatérve halt meg 1546-ban. Korlátkői, berencsi és más birtokait rokonaira hagyta. A hatalmas örökség jelentős része unokatestvérére, a Than Már festményén megörökített Lőrincre szállt, akit a törökök Konstantinápolyban tartottak fogva. Onnan egy magyar származású, török szolgálatban álló muzulmán, regéci Horváth István szöktette meg. A szöktető (akit egyébként gyerekkorában hurcoltak el a törökök) Lőrinccel együtt menekült haza, s a hálás főúrtól két falut kapott ajándékba. A Nyáryak nevezetes tagjai közé tartozott Lőrinc fia, Pál, Eger és Nagyvárad kapitánya, Kraszna, Bihar és Közép-Szolnok vármegyék főispánja, aki Bocskai fejedelem oldalára állt, s a felkelés során egyik hadvezére lett. A fejedelem megbízásából ő is aláírója volt az 1606-os zsitvatoroki török-magyar békeszerződésnek. Pál egyik fia, István, előbb Bethlen Gábor fejedelem, majd III. Ferdinánd szolgálatába szegődött, s a király híveként magas tisztségekhez, rangokhoz jutott. Szabolcsi főispán fő ajtónállómester, gróf, majd kassai generális (azaz felső-magyarországi főkapitány) lett. Húga, Krisztina első férjének, a dúsgazdag Thurzó Imrének korai halála után, 1624-ben, húszévesen férjhez ment a galánthai Esterházy család egyik legnevezetesebb tagjához, Miklóshoz, aki többek között beregi és zólyomi főispán, főudvarmester, Érsekújvár és a bányavárosi végek kapitánya, országbíró nádor, Fraknóvár örökös grófja és az aranygyapjas rendjel tulajdonosa volt. E házasságból származtak a főrangú Esterházyak, s azoknak ma is élő utódai. Ugyancsak a jeles Nyáryak között kell említenünk az 1655- ben grófi rangot szerző Lajost, a Nyitra megyei Berencs (ma Branc) várának urát, aki 1649- ben nádorjelölt volt, az 1621-ben született Zsigmondot, Diósgyőr várkapitányát, Miklóst, I. Rákóczi György fejedelem apródját, (III.) Zsigmondot, akinek édesanyja, Thököly Zsófia, Felső-Magyarország és Erdély fejedelmének, Thököly Imrének unokatestvére volt, és aki 1723-ban III. Károly királytól grófi rangot kapott, továbbá Rudolfot, a kanonokot (1828-1900), egyházi írót, pápai kamarást, a Vaskorona-rend lovagját, végül Ernőt, a karmelita szerzetest és hittérítőt, Bagdad érsekét. Az egykor Pozsony, Nyitra, Turóc, Liptó és Trencsény vármegyékben birtokos Nyáryak kiterjedt rokonságában számtalan régi magyar családot fedezhetünk el. Íme néhány közülük, a teljesség igénye nélkül: Ponarácz, Korlátkői, Széchy, Dóczy, Várday, telekesi (?) Török, Szászy, Teregdy, Bánffy, Haller, Sztáray, Révay, Almásy, Veszély, Szirmay, Beöthy, Tardy, Mailáth, Serényi, Malonyay, Amadé, Cserey, Dívald, Szent-Ivány, Szontagh, Herczegh, Imreh, Buttler, Orczy, Haranghy, Szlávy, galánthai Fekete, Ujfalussy, Szentmiklóssy. * A Pesten élő Nyáry János a család népes, grófi ágából származik, s édesanyja (Tőkés Mária) révén másodfokú unokatestvére Tőkés Lászlónak, az erdélyi reformátusok bátor “ ............... Szülei a volt arisztokratákat is sújtó egykori kitelepítéseket (más Nyujakkal ellentétben) megúszták, ám nehéz körülmények között éltek, hiszen a három gyereket nevelő édesapa soha nem tudott állami vállalatnál elhelyezkedni, s 1956-ban bekövetkezett haláláig a ferencesek alkalmazottja volt. De Nyáry János pályája se volt éppen zökkenőmentes. Erről így beszélt: - Sok minden voltam, így például betegápoló, kifutófiú, raktáros, tengerész műszerész, házmester kazánfűtő, majd egy ötvösműhelyben dolgoztam, és részt vettem a Szent István-bazilika kupolájának a restaurálásában, időközben beleszerettem a fotózásba, és külsősként dolgoztam különféle lapoknak. Fotókiállításaim voltak itthon és külföldön. Amikor végre megengedték a kisvállalkozói tevékenységet, az elsők között lettem szitanyomó kisvállalkozó. - Beszéljünk a Történelmi Családok Egyesületéről, amelynek ön az elnöke, s a létrehozása is az ön nevéhez fűződik. - Feleségemmel tagjai vagyunk a Bajor Nemesi Klubnak. Néhány évig Németországban éltünk, s ezalatt a régi barátok szétszéledtek. Amikor hazatértünk, arra gondoltam, hogy ennek a klubnak a mintájára csinálni kellene valamit, hiszen a régi magyar nemesi családok leszármazottai s különösen a fiatalok már alig, vagy semmit sem tudnak egymásról Kilincseltem támogatókat kerestem de többnyire megmoso-Btak. Egyszer azután Faddy vár atyának is említettem a tervemet, aki nyomban felajánlotta a budai ferences plébánia alagsori helyiségét a klub számára. Vele és Apor Ferenccel hármasban 1994. március 15-én aláírtuk az alapító okiratot, s örömmel mondhatom, hogy komoly segítséget kaptunk a szervezéshez Gudenus Jánostól, Polgár Bélától és a Nagel családtól is. Estjeinken előadóként szerepelt többek között Wichmann Tamás világbajnok, Ugron Béla, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, Granasztói György és Vatay Szabolcs történész és mások. Ma már a Magyarok Világszövetsége Semmelweis utcai székházában tartjuk az összejöveteleinket. BÁNÓ ATTILA Kazánt fűtött a gróf úr Nyáry János: Kilincseltem, támogatókat kerestem 15