Reform, 1995. augusztus-december (8. évfolyam, 20-40. szám)

1995-10-27 / 32. szám

reform história RÉGI MAGYAR CSALÁDOK Than Mórnak, a Nyáry és Pekry elfogatása című, 1853-ban festett látványos kompozíciója a bedeghi és berencsi Nyáry család számára nem csupán a magyar romantikus történeti festészet első­ jelentős műve, hanem ennél valamivel több. A Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményének becses darabján látható jelenet főszereplője ugyanis e családból származott. Nyáry Lerint, Hont várme­gye főispánja 1552-ben várkapitányként védte Szolnok várát Kara Ahmed másodvezér és Hadim Ali budai pasa seregeivel szemben, s a vár eleste után a törökök fogságába került. A kép e történelmi epizódnak s egyben a Nyáryak vitéz ősének állított méltó emléket, három évszázaddal a történtek után. A família első ismert őséről, Jánosról egy 1329-es ok­levélben esik szó, az Or­szágos Levéltárban őrzött családi iratok legkorábbi darabja azon­ban 1292-ből való. Az eleinte So­mogyban, majd Tolnában is birto­kos család jeles tagja volt Gál, Mátyás király zászlótartója, So­mogy vármegye főispánja. Uno­kája, Ferenc 1521 -ben Nándorfe­hérvárnál, 1526-ban Mohácsnál, majd 1532-ben Bécs alatt harcolt a törökök ellen. Vitézségét 1535- ben I. Ferdinánd a kiváltságnak számító vörös pecsétviasz hasz­nálatára is jogosító bárói ranggal jutalmazta. Még ugyanebben az évben Hont vármegye főispánjá­vá nevezték ki. Később is részt vett különféle törökellenes hadi vállalkozásokban, így például 1541-ben Pestnél, illetve három évvel később Szálkánál, ahol győztes csatákat vívott. Egy kato­nai táborozásból hazatérve halt meg 1546-ban. Korlátkői, beren­­csi és más birtokait rokonaira hagyta. A hatalmas örökség je­lentős része unokatestvérére, a Than Már festményén megörökí­tett Lőrincre szállt, akit a törökök Konstantinápolyban tartottak fogva. Onnan egy magyar szár­mazású, török szolgálatban álló muzulmán, regéci Horváth István szöktette meg. A szöktető (akit egyébként gyerekkorában hurcoltak el a törökök) Lőrinc­­cel együtt menekült haza, s a há­lás főúrtól két falut kapott ajándékba. A Nyáryak nevezetes tagjai közé tartozott Lőrinc fia, Pál, Eger és Nagyvárad kapitánya, Kraszna, Bihar és Közép-Szolnok vármegyék főispánja, aki Bocskai fejedelem oldalára állt, s a felke­lés során egyik hadvezére lett. A fejedelem megbízásából ő is alá­írója volt az 1606-os zsitvatoroki török-magyar békeszerződés­nek. Pál egyik fia, István, előbb Bethlen Gábor fejedelem, majd III. Ferdinánd szolgálatába szegődött, s a király híveként magas tisztségekhez, rangokhoz jutott. Szabolcsi főispán fő ajtón­­állómester, gróf, majd kassai ge­nerális (azaz felső-magyarorszá­gi főkapitány) lett. Húga, Kriszti­na első férjének, a dúsgazdag Thurzó Imrének korai h­alála után, 1624-ben, húszévesen férj­hez ment a galánthai Esterházy család egyik legnevezetesebb tagjához, Miklóshoz, aki többek között beregi és zólyomi főispán, főudvarmester, Érsekújvár és a bányavárosi végek kapitánya, or­szágbíró nádor, Fraknóvár örö­kös grófja és az aranygyapjas rendjel tulajdonosa volt. E házas­ságból származtak a főrangú Es­terházyak, s azoknak ma is élő utódai. Ugyancsak a jeles Nyáryak között kell említenünk az 1655- ben grófi rangot szerző Lajost, a Nyitra megyei Berencs (ma Branc) várának urát, aki 1649- ben nádorjelölt volt, az 1621-ben született Zsigmondot, Diósgyőr várkapitányát, Miklóst, I. Rákóczi György fejedelem apródját, (III.) Zsigmondot, akinek édesanyja, Thököly Zsófia, Felső-Magyaror­­szág és Erdély fejedelmének, Thököly Imrének unokatestvére volt, és aki 1723-ban III. Károly királytól grófi rangot kapott, to­vábbá Rudolfot, a kanonokot (1828-1900), egyházi írót, pá­pai kamarást, a Vaskorona-rend lovagját, végül Ernőt, a karmelita szerzetest és hittérítőt, Bagdad érsekét. Az egykor Pozsony, Nyitra, Turóc, Liptó és Trencsény várme­gyékben birtokos Nyáryak kiter­jedt rokonságában számtalan ré­­gi magyar családot fedezhetünk el. Íme néhány közülük, a teljes­ség igénye nélkül: Ponarácz, Kor­látkői, Széchy, Dóczy, Várday, te­­lekesi (?) Török, Szászy, Teregdy, Bánffy, Haller, Sztáray, Révay, Almásy, Veszély, Szirmay, Beöthy, Tardy, Mailáth, Serényi, Malonyay, Amadé, Cserey, Dí­vald, Szent-Ivány, Szontagh, Herczegh, Imreh, Buttler, Orczy, Haranghy, Szlávy, galánthai Fe­kete, Ujfalussy, Szentmiklóssy. * A Pesten élő Nyáry János a család népes, grófi ágából származik, s édesanyja (Tőkés Mária) révén másodfokú unokatestvére Tőkés Lászlónak, az erdélyi reformátu­sok bátor “ ............... Szülei a volt arisztokratákat is sújtó egy­kori kitelepítéseket (más Nyu­jakkal ellentétben) megúszták, ám nehéz körülmények között él­tek, hiszen a három gyereket ne­velő édesapa soha nem tudott ál­lami vállalatnál elhelyezkedni, s 1956-ban bekövetkezett haláláig a ferencesek alkalmazottja volt. De Nyáry János pályája se volt éppen zökkenőmentes. Erről így beszélt: - Sok minden voltam, így pél­dául betegápoló, kifutófiú, raktá­ros, tengerész műszerész, ház­mester kazánfűtő, majd egy öt­vösműhelyben dolgoztam, és részt vettem a Szent István-bazi­lika kupolájának a restaurálásá­ban, időközben beleszerettem a fotózásba, és külsősként dolgoz­tam különféle lapoknak. Fotóki­állításaim voltak itthon és külföl­dön. Amikor végre megengedték a kisvállalkozói tevékenységet, az elsők között lettem szitanyo­mó kisvállalkozó. - Beszéljünk a Történelmi Családok Egyesületéről, amely­nek ön az elnöke, s a létrehozása is az ön nevéhez fűződik. - Feleségemmel tagjai va­gyunk a Bajor Nemesi Klubnak. Néhány évig Németországban él­tünk, s ezalatt a régi barátok szét­széledtek. Amikor hazatértünk, arra gondoltam, hogy ennek a klubnak a mintájára csinálni kelle­ne valamit, hiszen a régi magyar nemesi családok leszármazottai s különösen a fiatalok már alig, vagy semmit sem tudnak egymás­ról Kilincseltem támogatókat ke­restem de többnyire megmoso-B­tak. Egyszer azután Faddy vár atyának is említettem a tervemet, aki nyomban felajánlot­ta a budai ferences plébánia alag­sori helyiségét a klub számára. Vele és Apor Ferenccel hármasban 1994. március 15-én aláírtuk az alapító okiratot, s örömmel mond­hatom, hogy komoly segítséget kaptunk a szervezéshez Gudenus Jánostól, Polgár Bélától és a Nagel családtól is. Estjeinken előadóként szerepelt többek között Wichmann Tamás világbajnok, Ugron Béla, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, Granasztói György és Vatay Szabolcs történész és má­sok. Ma már a Magyarok Világszö­vetsége Semmelweis utcai székhá­zában tartjuk az összejövetele­inket. BÁNÓ ATTILA Kazánt fűtött a gróf úr Nyáry János: Kilincseltem, támogatókat kerestem 15

Next