Reform, 1996. január-április (9. évfolyam, 1-17. szám)

1996-02-13 / 6. szám

BELFÖLD Orbán Viktor: A parlamenti választá­sok előtt szembefordultunk a közhangu­lattal. Az ország az MDF-kormány leváltá­sát követelte, és rehabilitálta a szocialis­tákat. A mi retorikánk viszont azt hang­súlyozta, hogy nincs nagyobb veszély a korábbi rend visszaállításánál, mert a ré­gi fiúk nem tudnak válaszolni az új kér­désekre. Amikor aztán hét és fél száza­lékos eredményünkből kiderült, hogy a közvélemény szele nem abba az irányba fúj, amerre mi szeretnénk, levontuk a ta­nulságokat. Az SZDSZ-szel ellentétben mi behúztuk, nem pedig forgattuk a vi­torláinkat. Azt mondtuk: lássuk meg, ki­nek volt igaza. Nekünk, vagy a választó­­polgárok nagyobbik felének. Most az erőgyűjtés időszakát éljük. REFORM: Csakhogy a választók sosem állnak egy gyengének látszó párt mögé. Orbán Viktor: Politizálásunk továbbra sem nélkülözi a határozottságot, csak ép­pen még nem kampányolunk. De ennek is eljön az ideje. Egyelőre konstruktív el­lenzéki pártként viselkedünk, s vála­szokat adunk az ország előtt álló kérdé­sekre. Hogy ezek a válaszok nem hangza­tosak, nem ígérnek azonnali kánaánt? Ez igaz, de 1990 óta a kérdések is megvál­toztak. Ma már nem lehet azzal előállni, hogy távozzanak az oroszok, hogy lép­jünk ki a Varsói Szerződésből vagy hogy hagyják el a pártok a munkahelyeket. Ma már nem a jelszavak időszakát éljük, s aki azt kezdi kiabálni, hogy le az inflá­cióval, azt legjobb esetben megmoso­lyogják. REFORM: A minap úgy nyilatkozott, hogy a gazdasági erő egyértelműen a koalíció kezében összpontosult. Ek­ként a hatalom - úgymond - politika­­mentesen képes megrajzolni a válasz­tásokat alapvetően befolyásoló sajtó arculatát is. Ilyen körülmények között milyen esélyt ad a kormányváltásra? Orbán Viktor: A média 1990-ben is szemben állt az olyan ellenzéki pár­tokkal, mint ami­lyen például a Fi­desz volt, az MSZP mégis vesztett. A sajtónak fontos sze­repe van a választá­sok körül, de nem pótolhatatlan és nem ellensúlyozha­­tatlan. Egyetértek Debreczeni József azon kijelentésével, amelyet Lovas Ist­ván más hangszerelésben megisméte­lt, miszerint Magyarországon nincs saj­tószabadság. Az olvasókhoz nem jut­nak el egyenlő mértékkel a különböző politikai értékeket hordozó gondola­tok. Csak a baloldali ihletésű, balliberá­lis, szociálliberális, szocialista eszmék előtt szabad az út, és a média kilencven százaléka kifejezetten az ellen dolgo­zik, hogy a tradicionálisabb, jobbkö­zép, kereszténydemokrata, polgári gondolatok teret nyerjenek. REFORM: Ha ez valóban így van, lát-e esélyt a helyzet megváltoztatására? Orbán Viktor: Rövid távon nem. Az el­lenzéki pártok gyenge pozíciókkal ren­delkeznek a sajtón belül, új orgánumok megindítására pedig nincs pénzük. Mindemellett az országnak van egy ki­alakult médiatársadalma, amelynek te­kintélyes része részt vett a mostani kor­mányzó pártok összekötésében, tehát érdeke is a koalíció hatalmának meg­hosszabbítása. Hosszú távon viszont az 1994-es választások óta egyre szaporodó polgári körök, klubok, egyletek reményt adhatnak a baloldali médiafölény ellen­­súlyozására. Ezek az összetartó emberi közösségek ugyanis legalább annyira se­gítenek tájékozódni, eligazodni a világ és a politika ügyeiben, mint a sajtó. REFORM: Azt állítja, hogy az ellenzéki pártoknak nem sok befolyásuk van a médiára, ugyanakkor lábra kelt az a hír, hogy ön szerepet vállalt a Magyar Nemzet privatizációjában. Melyik állítás a hamis? Orbán Viktor: Ter­mészetesen az utóbbi. Sem a Fidesznek, sem nekem semmiféle be­folyásunk nem volt a Magyar Nemzet sorsát illetően. De ha már erről kérdezett, hadd mondjam el, hogy ag­gódva figyeljük azt, ami a lap háza táján történik. Az új tulajdonos ugyanis mást mond és egészen mást tesz. Azt állítja, hogy a Magyar Nemzet szellemi karakte­rét, irányvonalát főszerkesztőstül, mun­katársaitól meg kívánja őrizni, ugyanak­kor betagolja egy nagy gazdasági egység­be, amelynek az élén tulajdonosi jogok­kal olyan újságírókat és más, a médiában érintett embereket ruház fel, akik az em­lített gondolatokkal és személyekkel szemben állnak. Épp ezért úgy gondo­lom, hogy az ellenzéknek lépéseket kell tennie a lap irányvonalának a megőrzé­se érdekében. REFORM: Milyen lépésekre gondol? Orbán Viktor: Ez ügyben egységes ál­láspontra kell jutnia a Fidesznek, a KDNP-nek és az MDF-nek. A cél világos: a Magyar Nemzetet meg kell őrizni a nem­zeti polgárság orgánumának. Azért hangsúlyozom az összefogás szük­ségességét, mert külön-külön ma még bizonyosan gyengék vagyunk a szán­dékok eltérítéséhez. Ami pedig a médiá­ban történt korábbi tisztogatásokat ille­ti, úgy vélem, itt az ideje az új kultuszmi­niszter színvallásának. El kell ugyanis döntenie, hogy folytatja-e elődjének a magyar kultúrát gyengítő politikáját, vagy hajlandó azon változtatni. Ha az J­elszava válaszo­ l mérsékelt politi­kusok örök dilem­mája, hogy a megfontoltság gyakorta azonosítható az erőtlenséggel. ■ „Levontuk a tanulságokat" ■ Együtt - jó eséllyel Ed reform FÜGGETLEN POLITIKAI HETILAP

Next