Református Szemle, 1938(31. évfolyam, 26-27. szám)
1938-09-10 / 26. szám
1936 szeptember 10. REFORMÁTUS SZEMLE Püspöki látogatás a nagysajói egyházmegyében. Június utolsó napjaiban, amikor a nyári Nap a legégetőbben ontotta sugarait, a Mezősség legnehezebben megközelíthető, ,jórészben a szórvány-gyülekezeteiben ment végbe az idei püspöki látogatások egyik legjelentősebb része. A Főtiszteletű Püspök Úr dr. Tavaszy Sándor egyházkerületi főjegyző-püspökhelyettes és Kádár Géza generális direktor kíséretében június 24—30. napjaiban 11 gyülekezetet látogatott meg. Ezzel a látogatással befejeződött a nagy sajói egyházmegyének a múlt évben megkezdett generális vizitációja. A vizitáció tagjai június 24.-én a korai órákban indultak Kolozsvárról. Szagyogó napfényben vágtatott gépkocsink Tordán, Aranyosgyéresen, Ludason át, míg el nem értük Mezőszengyel határát, ahol az első üdvözlő küldöttséggel találkoztunk. Csáki János szengyeli lelkész az egyházközség, Miron Octavian marosludasi főszolgabiró, Farkas Zsigmond főszolgabiró-helyettes kíséretében a vármegye, Moldovan Alexandru a községi elöljáróság nevében üdvözölték a Püspök urat. A Püspök úr a román nyelvű üdvözlésekre román nyelven válaszolt. A főszolgabíró úr és helyettese elkísérték a közeli községekben és részt vettek ünnepségeinken. Már útban voltunk, amikor megérkezett és utolért az egyházmegye vezetősége, amelynek tagjai voltak Gyenge György esperes, Fejérváry Károly főgondnok, Borbély Kálmán gondnok és Szőcs Sándor számvevő, aki a beteg főjegyzőt helyettesítette. Az egyházmegyei küldöttség tagjai hét napon át hűségesen velünk voltak és a tőlük megszokott szeretettel és figyelmességgel vettek részt minden munkánkban. Mezőszengyelt ez alkalommal nem látogattuk meg, mert a Püspök Úr ez év húsvétjában szentelte fel az egyházközség új templomát, így első álomásunk Mezőbodon volt. A lelkészi lak udvarán várt a népes gyülekezet, amelynek nevében Szőcs Sándor lelkipásztor, egyházmegyei számvevő üdvözölte a Püspök urat. Üdvözlő beszédében megemlékezett arról, hogy a több évszázados templomot ezelőtt épen ötven évvel újította meg a gyülekezet, majd harangokat szereztek, de sem a templom, sem a harangok soha felszentelve nem voltak. A templom javítása idejében megfordult a faluban Szász Domokos püspök, a munkálatokat is betekintette, de azóta püspök nem járt ebben a gyülekezetben. Annál nagyobb a gyülekezet öröme, amelynek kifejezésére a szorgos és sürgős munkaidőben az egész falu, románok és magyarok félbehagyták a mezei munkát s boldogan ünnepelnek ezen a napon. Miután a népes és nagy gyülekezet nem fért volna be a templomba, ezért előre úgy készültek, hogy a lelkészi lak tágas udvarán zöldágakkal és virágokkal díszített szószéket készítettek, körülötte ülőhelyekről gondoskodtak s így a szabad ég alatt tartottunk délelőtt 10 órakor istentiszteletet. Az Igét dr. Tavaszy Sándor hirdette a 73. zsoltár 23—26. versei alapján. Majd a Püspök úr imádkozott és áldotta meg a templomot és a harangokat. Mialatt zengett ajkán az imádság és az áldás, fehér gálám-