Reformátusok Lapja, 1981 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1981-01-04 / 1. szám
Minden változik. Kerkáskápolnára nézve éppen, hogy áll az élet eme vastörvénye. 1732-ig az őrség addig egyik legjelentősebb községe templommal, iskolával, lelkésszel és tanítóval rendelkezik. „Optimae spei juvenis” (igen jó reményű ifjú) — írja jelentésében az öreg Hodossy Sámuel püspök az ifjú rektorról. Hiába égette, pusztította a falut a megelőző évszázadban a török. Poraiból feltámadt. 1732-ben az ellenreformáció tüzes-véres hadjárata söpört végig e tájon. Porrá égette Isten házát. Prédikátorát, tanítóját elűzte. Amikor a Türelmi Rendelet után újjáéledtek a református egyházak, Kerkáskápolna helyett a közeli Senyeházán — ma Bajánsenye — épült hajlék az Igének. Ennek filiája, majd szerves része lett az egykori anyaegyház. Minden változik. A ma 95 lelket számláló egyházrész hatalmas munkával, áldozattal, Isten segedelmével méltó hajlékot készített az Igének. Régi, százéves falusi lakóházat újított fel. Valamikor ennek egyik földes szobájában — s ezelőtt húsz évvel petróleumvilág mellett — szólt a dicséret: „ím bejöttünk nagy örömmel”. („Tiszteletes úr, csak olyat énekeljünk, amit kívülről tudunk, mert nem látjuk a betűt ...”) Az elmúlt építési idényben az egész épületet szigetelték, kívül-belül vakolták, a nyílászáró szerkezetek nagy részét kicserélték, új aljzat készült, járdát öntöttek. Még az udvaron roskadozó vénséges kút is megújult a gyülekezet egyik ezermester tagjának jóvoltából. A környező eklézsiákból érkezett népes vendégsereggel együtt vette újra használatba a gyülekezet Isten házát. Az oszlopos bejáratnál —■ „kódisállás”-nak hívja az őrségi tájnyelv — nemzetiszínű szalag. A gyülekezet legidősebb és legfiatalabb tagja átvágva a szalagot, vezeti be az ünneplőket. A bejáratnál fehér márványtábla aranybetűi hirdetik: SYLVESTER JÁNOS és az ÚJ TESTAMENTUM 1541. emlékére, 1980. Az ünnepi istentiszteleten Kovács Lajos nagyrákosi, Lentulai Attila őriszentpéteri, dr. Darab Ferencné kercaszomori, Papp Vilmosné és Papp Vilmos helyi lelkészek szolgálnak. Az épület első traktusában van az imaház. Másik felében kiállítóhelyiség található. Az állandó kiállítás Sylvester Jánost és életművét idézi. A kiállított anyag a sárvári múzeum szíves közreműködésével készült. Sylvester János a magyar történelem, S benne az egyháztörténelem keveset emlegetett alakjai közé tartozik. Ő a Mohács után élni akaró Magyarország jelképe. Nevével legelőször a csatavesztést követő hatodik héten találkozunk a krakkói egyetem anyakönyvében. Ez az ő sajátos válasza a kor kihívására: tanulni! Nem érkezett egyedül. Számos — utóbb híressé vált — társa kísérte, követte. Ő lett a krakkói magyar bursa szeniora, ma így mondanánk: a diákönkormányzat elnöke. Nagy reményekkel és célokkal érkezett a királyok és kiskirályok által rombadöntött országból a tudomány Visztula parti békés városába. Ő maga is európai látókörre tett szert, s a kor ismereteit a legmagasabb fokon sajátította el. Elméleti tanulmányok mellett a korszakalkotó könyvnyomtatás műhelytitkait is elsajátította Vietor nyomdájában. Maga is, önállóan, két nyelvészeti ill. pedagógiai művet rendez sajtó alá magyar nyelvű megjegyzésekkel. Ezek egyikében található a legelső nyomtatott magyar mondat (1527-ben): „Idős az hazának szerelme”. Ez volt Sylvester életének titka! Krakkóból elzarándokol Wittenbergbe, a reformáció fellegvárába. Melanchthon legkedvesebb tanítványai közé tartozik. Itt érik „homo trilinguis”-szé. Ez az európai tudósvilág megtisztelő címe azok számára, akik a kor legfontosabbnak ítélt tudományágait: a latin, görög, héber nyelvészetet, irodalmat a legmagasabb fokon művelik. Luthertől a bibliafordítás programját vette át. Hazatérve Nádasdy Tamás, a humanista ország nagy és katona sárvári udvarába kerül. Nagylelkű mecénása segítségével felállítja az ország első valóban népiskolának nevezhető intézményét. Az ő óhajtására létesíti Nádasdy az ország első, népnyelvi célokat szolgáló nyomdaműhelyét. A cél: az Új Testamentum kiadása. Öt éven át tartott a hatalmas — és a dolog úttörő jellegénél fogva sok izgalommal, kísérletezéssel járó — munka. Fordítás közben megszületett az első magyar nyelvtan, a Grammatica hungaro-latina, így Sylvester foglalta írásba elsőnek a magyar nyelv rendszerét. Izgalmas volt az Új Testamentum kiadásának egész folyamata. Sylvester — minnt európai méretű tudós — és Nádasdy, az ország legkiválóbb politikusa jól látták az ország jövőjét. A török hódítók kénye-kedvére kiszolgáltatottan tekint jövője elé a magyar. Segítségre nem számíthat. Isten éltető, lelkesítő igéjére van szükség. A török birodalom területén halálbüntetés terhe mellett tilos volt nyomda felállítása. Sylvester és Nádasdy levelezéséből érezhető az, hogy versenyben vannak az idővel, ők győztek. 1540 végén elkészült az Új Testamentum, s 1541. január elején már ékes kötésekben kezdték terjeszteni. Néhány hónap múltán a török kezére került Buda vára, s ezzel hosszú időre megpecsételődött az ország sorsa. De a nyomtatott Igék terjedhettek. 1574- ben — akkor már Bécsben — másodszor is kinyomtatták az „Új Testamentumot magyar nyelven, amelyet a Görög és Diák nyelvből újonnan fordítunk az Magyar népnek Keresztyén hittben való éppülésére.” Az Új Testamentum híressé vált mértékes előszava egyben az első nyomtatott mértékes magyar vers. Benne a reformáció programját idézi tételről-tételre. Ez eldönti — azt az egyébként elméleti vitát —, hogy hova tartozik Sylvester János. Az evangéliumi keresztyénség magyarországi útkészítője volt ő. Miért éppen hazánk egyik legkisebb községében, a Vas megyei Őrségben levő Kerkáskápolnán neveztünk el Sylvester Jánosról református gyülekezeti házat, s létesítettünk emlékkiállítást? A maroknyi őrségi reformátusság a dunántúli reformációnak az a kis szigete, amely a reformáció századától fogva folyamatosan létezik. S mert a kelet-magyarországi Szinérváralja szülötte Vas megyében alkotta élete főművét, s mivel itt a nyugati határvidéken porladozik ismeretlen helyen, illő, hogy itt ápoljuk emlékét. A kiállítás hívogatja az Őrségbe kirándulókat. Tanulja itt meg mindenki Sylvester üzenetét: „Ides az hazának szerelme”. (Bajánsenye) Papp Vilmos Éil&szintMimum.mk * „Sylvester János”-ház Kerkáskápolnán . 75 éves a hódmezővásárhely-tabáni templom Azon a héten, amelyen Hódmezővásárhely városa és gimnáziuma Bethlen Gáborra, a gimnázium névadó fejedelmére emlékezett, a város egyik gyülekezete, a tabáni, templomának 75. évfordulóját ünnepelte hálaadással. Hódmezővásárhely negyvenezer reformátusának 1897-ben csak két temploma volt, az Ótemplom és az Újtemplom. Azért ilyen kevés, mert a város határában, a Körös—Maros—Tisza szögletében, az egykori „százharminc tó szigetén” megsemmisült mind a tizenhét virágzó község, ugyanannyi kőtemplommal, s önálló egyházzal. A környező településekkel együtt a város is annyira elpusztult, hogy a feljegyzések szerint „kő kövön nem maradt”. A maradék nép elbújdosott a Hód tavak nádasaiba. A tizenhét templom közül egynek a romja maradt meg, a csomorkányié, tanúsítva a régi építészek tudását és megerősítve azt az ismeretünket, hogy az alföldi középkori templomok éppen olyan jeles építmények voltak, mint a hegyi vidékiek s mint az a néhány alföldi, amelyeknek máig örvendhetünk: az ócsai, a nyírbátori, a szeged-alsóvárosi s átalakítva a nagykőrösi. A Hódmezővásárhelybe visszaszivárgott lakosság 1714-től építette meg az Ótemplomot, 1791- től pedig, immár a Türelmi Rendelet után, az Újtemplomot. A templomépítésben akkor több mint száz év szünet következett, csak 1898-ban szentelik fel az Újvárosi templomot. A következőre már nem kellett ennyit várni, még épült az előző, s már elkezdik tervezni a negyediket, a most ünnepelt Tabáni templomot. 1905- ben szentelték fel, most 75 éve. Öt év múlva követi az ötödik, a Susáni. E két utóbbi tervezője Borsos József városi főmérnök, mindkettő újgót stílusú. Ez volt a századfordulót jellemző építészeti ízlés, ilyennek készült Budapesten a Szilágyi Dezső téri, Szegeden a Kálvin téri, Debrecenben a Kossuth utcai, valamint a szolnoki és a pécsi. A szegedit Schulek Frigyes tervezte, aki a Halászbástyát építette és a Mátyás-templomot újjáalkotta, a többit a tanítványai tervezték az ő nyomdokán. Vásárhely hatodik temploma Kutason épült 1925-1926-ban. A hat templom közül a tabáni híre messzire szállt: a tervet 1907-ben elkérte Pozsony református lelkésze, akit azért rendeltek az egykori királyi városba, hogy ott megalakítsa a református egyházat. Amikor a templom építésére került sor, összegyűjtötte az országban készülő jeles templomok terveit, s azok figyelembevételével alkották meg a magukét, szinte történelmi stílusban, még ősibb stílusban, mint a vásárhelyiek: a román kor stílusát álmodták újjá Pozsony legszebb terén emelt templomukhoz. Lelkészük akkor Balogh Elemér volt, a későbbi püspök, aki annyira szerette a történelmet s benne a gályarabokat, hogy megszerezte kapuvári börtönüknek ajtaját, s beépítette az új templomba, éppen a lelkészek bejáratául, örök emlékeztetőképpen a hűségre és helytállásra. A 75. évfordulón, a tabáni egyház hálaadó istentiszteletén Arató Ferenc püspökhelyettes hirdette az Igét. A neves alkalomra a város híres Majolikagyárának egyik művészeti vezetője. Fekete János éremre mintázta a templomot, azzal az Igével, amelyet Ézsaiás próféta hirdetett: „Dicsőségem házát megdicsőítem” (80 rész 7. vers); peremén belül gyöngysor díszíti a szép érmet. A hátlapján jeles, modern művészettel megformált zászlós bárány áll, ezzel a körirattal: „75 éves a tabáni templom, Hódmezővásárhely, 1980.” A szép érmet bronzból és kerámiából is elkészítették; maradandó emléke lesz a hálaadó napnak. Dr. Bottyán János November 23-án sokan jöttek hálát adni a kis bakonyalji faluba, a gyülekezet új harangjáért és a templom berendezési tárgyainak teljes megújításáért. Kovách Attila püspök a 95. zsoltár 1-8. versei alapján mondott igehirdetésének első részében arról szólt, hogy a 95. zsoltár és a harang szava között sok a hasonlóság és a rokonság. A zsoltár mindenekelőtt arról tesz bizonyságot, hogy kivel találkozunk az istentiszteleten, ki hívogat bennünket, milyen a mi Istenünk. Az első, amit elmond Istenről, az az, hogy kegyelmes, szerető, irgalmas Isten, szabadításunk és üdvösségünk kősziklája. Azután arról tesz bizonyságot ez a zsoltár, hogy Isten az ő gyülekezetének pásztora, mi pedig népe vagyunk. Isten pásztori szeretete abban nyilvánul meg, hogy ő vezeti és őrzi nyáját. Az igehirdetést követően a püspök felszentelő imádságának szavait az új harang szépen csengő hangja kísérte. Nagy Lajos helybeli lelkipásztor beszámolt az új harang beszerzésének körülményeiről és a templom belső felújítási munkálatairól. Történeti visszaemlékezésében elmondta, hogy 1540 óta élnek reformátusok a községben. 1721-ben már a teljes lakosság a református vallást követte. A kis fatornyos templomot 1753-ban a pápai gyülekezet nagyobbíttatta meg. Az ellenreformációs üldöztetések idején a pápaiak is ide jártak istentiszteletre. 1860-ban tűzvész pusztította el a templomot s a két harang is a lángok martaléka lett. A testvérgyülekezetek — ezek között is első helyen a szentgáli, a tapolcafői és a felsőgörzsönyi — áldozatos támogatásával azonban újra felépült az Isten háza. Néhány esztendővel ezelőtt a presbitérium határozatot hozott: a tűzvész utáni helyreállítás 120 éves jubileumára, 1980—1981-re a toronycsillagtól a fundamentumig felújíttatja a templomot. A külső renoválás hamarosan elkészült. Ezután a Garamvezekényről áttelepült s jelenleg Tevel szórványaiban élő reformátusok nagylelkűen felajánlották újjáöntés céljából egykoriharangjuk ércanyagát. A presbitérium elhatározta, hogy megnagyobbíttatott formában önteti újjá az ajándék harangot, hogy mint egykor újra három harang szóljon a teveli toronyban. A templom földszinti teljes padanyagának kicserélése és a harang újjáöntetésének összköltsége — az önkéntes munkák értékével együtt — mintegy 100 000 forintra tehető. Megindító az az áldozatos szeretet, amellyel elsősorban az új harang, de a padok elkészíttetésének ügyéhez is viszonyult a gyülekezet. Lampert Gábor gondnok példája —, aki élenjárt az adakozásban is, de a kétkezi munkában is — sokakat magával ragadott. Az ünnepi istentiszteleten jelen volt Szakái Ernő, az adászteveli gyülekezet 37 éven át volt lelkipásztora, hitvestársával és fiával, Szakái Elemér szombathelyi lelkésszel együtt. Meghatott szavakkal köszöntötte volt kedves gyülekezetét. Mély hálaadással mondta el, hogy 55 évvel ezelőtt kezdte meg Adásztevelen a szolgálatát, s 83. életévében nem szerezhettek volna neki nagyobb örömet e mai nap élményénél. Hargita Pál pápai lelkész szintén mint volt teveli lelkész mondott köszöntő szavakat. A testvér evangélikus egyház képviseletében Görög Zoltán homokbödögei lelkipásztor, a szomszéd gyülekezetek lelkészei nevében Nagy Ernő tapolcafői lelkipásztor mondott köszöntő szavakat. Az adászteveli gyülekezeti énekkar és a presbitérium köszöntését Lampert Gábor gondnok és Vizy Károly tolmácsolta. Közreműködött az ünnepélyen a 26 tagú gyülekezeti férfikar, Nagy Zsuzsa vezetésével. Két szavalat is elhangzott, Olbei Andrea és Pátkai Tünde tolmácsolásában. Az ünnepi istentisztelet Kovách Attila püspök záróbeszédével ért véget. (Veszprém) Ifj. Nagy Lajos : Harangszentelés Adásztevelen . -Simó Presbiteri konferencia Zalaegerszegen November 30-án — advent első vasárnapján — a hidegre fordult idő ellenére is megtelt a zalaegerszegi gyülekezet temploma, ahol a vas—zalai egyházmegye tartotta presbiteri konferenciáját. Fekete Sándor esperes bibliaolvasása és imádsága után, Kovách Attila püspök Titus 2:11-14 alapján hirdette az Igét. Hangsúlyozta: a Biblia úgy hirdeti Isten már megjelent kegyelmét, hogy a mában, most, válik számunkra életet eligazító erővé. Isten kegyelme jó cselekedetekre tanít és jó cselekedetekre törekvő néppé kell lennie az egyháznak. Végül a püspök megemlékezett arról, hogy a szép zalaegerszegi templom alapkövét ezelőtt 40 évvel — 1940. szeptember 22-én — helyezték el, és Isten áldását kérte az ország legnagyobb szórványgyülekezetének szolgálatára. Az istentisztelet után Dékány Endre zalaegerszegi lelkész köszöntötte Kovách Attila püspököt és feleségét, majd dr. Szász Gábor egyházmegyei gondnok nyitotta meg a presbiteri konferenciát, amelyen két előadás hangzott el. Fekete Sándor esperes a pápai zsinat 1630-ban hozott határozatával kapcsolatban a dunántúli egyházkerületben a presbitériumok megszervezéséről és munkájáról szólott, Molnár Sándor nagykanizsai gondnok, egyházmegyei világi főjegyző előadásának pedig ez volt a címe: Mit kaptam a „Presbiteri Kézikönyv”től? Bizonyságot tett arról, hogy a gyülekezetnek olyan közösséggé kell lennie, amelyből lelki-testi áldások áradnak szét, és mindljen ezekben a presbitereknek kell jó példával elöl járniuk. A mai világban egyre kevesebb ereje, hatása és hitele van a „prédikációnak”, de annál több az igazán Krisztust követő életünknek.