Reformátusok Lapja, 1983 (27. évfolyam, 1-53. szám)
1983-01-02 / 1. szám
Bp. Kerm. Bp. 72. xX/2. USOLMPIA XXVII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ORSZÁGOS REFORMÁTUS HETILAP 1983. JANUÁR 2. Ára: 4,20 Ft. Boldog újévet! EGYHÁZUNK VEZETŐSÉGE, lapunk szerkesztősége minden olvasónknak, hittestvérünknek és honfitársunknak áldott, békességes új esztendőt kíván. Szenes Molnár Albert szép zsoltáros imádságával kérjük a mi menynyei Atyánkat: „Minden dolgunkat bírjad, forgassad, kezeink munkáit igazgassad!” (90. zsoltár). A református keresztyén ember abban a tudatban kell áldást kérjen felebarátja, családja, népe életére, hogy ő maga is a kért áldás eszközévé kell váljék Isten kezében. Amikor boldog új évet kívánunk felebarátunknak, tudnunk kell, hogy valóságosan hozzájárulhatunk kívánságunk beteljesüléséhez. Ezek szerint mi tőlünk is függ, hogy boldog vagy boldogtalan lesz az új esztendő? A válasz egyértelműen és határozottan: igen! Úgy vélem, hogy ezt az állítást nem kell különösképpen bizonygatni, amennyiben közvetlen környezetünkről van szó. Könnyű belátni, hogy a házastársak, szülők és gyermekek súlyosan és kölcsönösen formálhatják egymás életét, tehetik boldoggá vagy megkeseríthetik azt. Áll ez az egy munkahelyen dolgozó munkatársakra is. De az egymásért való felelősség messze túlnő szűk környezetünk körén. A hivő ember mimódon kell elfogadja és gyakorolja ezt a felelősséget a maga teljes mélységében? Ezt a kérdést szeretném megvilágítani az alábbi sorokkal. JÉZUS KRISZTUS — A VILÁG ÉLETE! Ez a bibliás tétel lesz annak a nagygyűlésnek a fő témája, amelyre az Egyházak Világtanácsa 1983 augusztusára Vancouverbe (Kanadába) egybehívta több mint 300 tagegyházát és a világtanácson kívüli keresztyén egyházak képviselőit. Bizonyára szép vallástétel alkalma lesz ez az egybesereglés, amely bizonyságot kell tegyen a megváltás titkáról. Jézus Krisztus önmagát halálra adó áldozatából van a világnak és az egész teremtésnek élete. Amennyire felszabadító, boldogságos örömhír ez a kijelentés mindazoknak, akiket Isten kiválasztott, hogy titkát, tervét közölje velük, annyira súlyos elkötelezettséget ró ez az elválasztottakra, az egyháztagokra. Az a hivatásuk, hogy hirdessék a megváltás evangéliumát a világnak. A megváltás evangéliumát a tanítványok azonban csak úgy közölhetik a világgal, ha közösségük van Krisztussal. Isten Igéje szerint mindazoknak, akik írta: Dr. Bartha Tibor nek* közösségük van Krisztussal, részesedniük kell a Megváltó halálában. Pál apostol bizonyságtétele szerint meg kell haljanak Krisztussal. "(Róma 6:3,6) Akik Krisztussal együtt meghalnak a bűnnek, Vele együtt feltámadnak, azaz részesednek feltámadásának javaiban. (Róma 6:4,8) Így válnak Krisztus követői a világ világosságává, a Föld javaivá. (Máté 5:13—14) Nemcsak beszélnek Isten országáról, hanem Isten országa erőit sugározzák ki a világra. (I. Kor. 4:20) Éppen azért, mert Krisztus testének (az egyháznak) tagjai az Úr nevében az élet szolgálatában állanak. Kálvin János szerint az Úrral való meghalás (az Úr halálába való belekeresztelkedés) önmegtagadást jelent. Nem öncélú önsanyargatásról van szó, hanem a szeretet parancsolatának betöltése érdekében való önmegtagadásról, a test odaszánásáról. (Róma 12:1) A mondottakat összefoglalva: a világért való felelősségünk forrása a Jézus Krisztussal való közösségünk, mint ahogy az orral való közösségünk teszi lehetővé felelősségünk gyakorlását. Az a felismerés, hogy Jézus Krisztus a világ élete, Krisztus követőit az élet szolgálatába állítja. Ezért tudniuk kell az Úr követőinek, hogy a felebarát, sőt az egész világ életére kihat a szolgálatuk. A VILÁG ÉLETE VESZÉLYBEN VAN. Kain gyilkossága óta mindig voltak háborúk a Földön és mindig volt éhező ember is. Mégis korunkban, az atomkorban, soha nem látott méreteket öltött a háborús pusztulás veszélye és az emberiség többségének az elszegényedése. A fegyver és az éhség fenyegetése szorosan összefügg egymással. A világgazdasági válságról tudós közgazdászok nagy tudományú értekezéseket tartanak, amelyeket mi, egyszerű halandók nem is igen értünk. Csak látjuk és halljuk: világviszonylatban tombol az infláció és — kevés kivétellel — a Földnek szinte valamennyi állama súlyosan eladósodott. Az igazi okot mégis könynyű felismerni és megérteni a legegyszerűbb embernek is: az emberiség több mint egy emberöltő óta szellemi és anyagi erejének nagy részét olyan „javak” termelésére pocsékolja, amelyek nem az emberi élet szükségleteinek kielégítését szolgálják! Ezek a „javak” a fegyverek! Ezt a megállapítást egy amerikai szakíró fogalmazta meg (A. Geyer). Mi azt fűzhetjük hozzá, hogy kétségtelenül az Egyesült Államok kormányzatát terheli a felelősség ezért a tragikus helyzetért. Senki nem tagadhatja ugyanis, hogy a fegyverkezési verseny útján az első, a kezdeményező lépéseket mindig az Egyesült Államok tette meg mind a mai napig. ADJATOK NEKIK TI ENNI! Krisztus tanítványai elképedve hallották annak idején e parancsot, amikor Urunk, megszánva az elgyötört sokaságot, utasította őket: elégítsék ki a szükséget szenvedő tömeget. (Máté 14:16) Kiderült, hogy a parancsot végre lehetett hajtani, mert az Úr állt tanítványai mögött és maga az Úr cselekedett követői által. A keresztyének törpe kisebbségben vannak ma is a világon. Aligha teszik ki az emberiség egynegyedét. Mégis, ha Krisztust követnék, ha Neki engedelmeskednének, döntően hozzájárulhatnának az élet szolgálatához, az emberiség jövőjének jóra fordulásához. Ha...! Fia Krisztust követnék mindazok, akik magukat keresztyéneknek nevezik...! Ha a keresztyének az önmegtagadás árán való önzetlenség, a másokért élni akaró felelősség lelkiségét árasztanák maguk körül, — valóságos segítséget nyújtanának az emberiségnek. Hisszük és reméljük, hogy a keresztyénség vancouveri világgyűlése nemcsak bizonyságot tesz az evangéliumról. Jézus Krisztus a világ élete, hanem megtérésre hívja fel az egyházak népét. Eljött a keresztyének Krisztushoz való megtérésének ideje. Éppen azért, mert ismerik a megváltás titkát, tudják, hogy Krisztus meggyőzte a halált, teljes reménységgel álljanak az élet szolgálatába és bátorítsák, reménységgel töltsék el a halál erői ellen küzdő embert. KRISZTUST KÖVETVE tudunk mi is, az evangélium szerint reformált magyarországi egyház tagjai, az evangélium szolgái lenni. Úgy is, hogy hirdetjük: Jézus Krisztus a világ élete. De úgy is: az Urat követve hozzájárulunk ahhoz, hogy életünk és szolgálatunk által családunk tagjaira, a munkahelyen velünk együtt dolgozó munkatársainkra, népünkre és az embervilágra boldog, békességes, áldott új esztendő következzék. Éppen azért, mert próbáló időket él a világ, mert népünk is súlyos feladatokat kell megoldjon, tartsuk az Úr iránti kötelességünknek, hogy ki-ki közülünk kettőzött lelkiismeretességgel állja meg a helyét a maga posztján és munkahelyén (......mint akik az Úrnak szolgálnak és nem embereknek.” Ef. 6:7). Minden erőnkkel becsüljük meg azt aszövetséget, amely egybeiyezi népünket a haza boldogulásának munkálásában. Ezen a szövetségen belül van helye vitatkozásnak, jó tanácsok előadásának, bírálatok elmondásának és elfogadásának. De a haza java, szeretteink és az emberiség érdekében most még szorosabban meg kell fogjuk egymás kezét, mert tőlünk is függ, hogy beteljesedik-e jókívánságunk, legyen az új esztendő áldást, békességet hozó idő mindnyájunk számára! Diakóniai szeminárium Genfben Az Egyházak Világtanácsának Igazságosság és Szolgálat elnevezésű osztálya diakóniai szemináriumot hívott össze 1982. november 22—26. között Genfbe. 28 országból — a világ minden tájáról — 35 résztvevő volt jelen. A szemináriumon áttekintették, hogy mit jelent az egyház számára a diakónia annak a theológiai távlatnak a fényében, ami az Egyházak Világtanácsa 1933-as évi, Vancouverben tartandó nagygyűlésének a témája: Jézus Krisztus — a világ élete. Jézus Krisztus a világ élete ezért az egyház, a Krisztus-test is az élet mellett kell legyen, a halál sokféle erős, megjelenő valósága között. A szeretetszolgálat mindig az élet pártján van. A tagegyházak képviselői beszámoltak diakóniai problémáikról, theológiai értelmezésükről, új és új kezdeményezéseikről, örömeikről, gondjaikról. A Magyarországi ReformátusEgyház szeretetszolgálatáról — mind az intézményes, mind a gyülekezeti vetületéről — egyházunk kiküldött képviselője, Juhász Zsófia, a Zsinati Iroda szeretetszolgálati osztályának helyettes vezetője adott tájékoztatást. Újévi körlevél KERESZTYÉN GYÜLEKEZET! TESTVÉREINK AZ ÚR JÉZUS KRISZTUSBAN! Az új esztendő küszöbén Pál apostol szavaival köszöntünk Mindnyájatokat és kérjük Isten gazdag áldását életetekre, munkátokra, bizonyságtételetekre: „Békesség a testvéreknek és szeretet hittel együtt az Atya Istentől és az Úr Jézus Krisztustól! A kegyelem legyen mindazokkal, akik el nem múló szeretettel szeretik a mi Urunkat, Jézus Krisztust” (Ef. 6:23—24). Veletek együtt magasztaljuk Istent, aki az elmúlt évben is munkálta növekedésieket a kegyelemben Igéje és Szentlelke által, megáldotta részvételeteket a gyülekezet istentiszteletében és emberszolgálatában, a közös hálaadásban és a jó cselekvésében, szeretett népünk és hazánk javának naponkénti munkálásában. Hűséges Urunk, akit azért küldött mennyei Atyánk a világba, hogy megtartassák a világ általa (Jn. 3:17), a ti hűségtek által is szüntelenül munkálkodik, hogy az ő emberszeretetének áldott eszközei legyetek a szavak és tettek bizonyságtételével. Mint testvéreitek és elöljáróitok az Úrban, veletek együtt könyörgünk azért, hogy lehessen ez az új esztendő is az Ő jókedvének esztendeje, kegyelmes akaratának nyilvánvaló bizonysága (Lk. 4:19). Kérjük együtt a Szentlélek kiáradását, hogy mind jobban felöltözve a Krisztust, lehessünk áldott eszközei és tanúi az ő diadalának a bűn, szenvedés, gyűlölet és halál erői felett. Az ő szeretetében és szolgálatában részesedve, az Ige és a sakramentumok áldásából merítve új meg új erőt, törekedjünk együtt a békességre és egymás építésére családunk, gyülekezetünk, egész egyházunk és a világkeresztyénség körében, hogy áldást véve áldásul lehessünk szeretett népünk és az egész embervilág javára. Ezért esedezve veletek együtt kívánunk Mindnyájatoknak áldott új évet. • « DR. TÓTH KÁROLY s. k. a Dunamelléki Egyházkerület püspöke KOVÁCSI ATTILA s. k. a Dunántúli Egyházkerület püspöke DR. BARTNA TIBOR s. k. a Tiszántúli Egyházkerület püspöke KÜRTI LÁSZLÓ s. k. a Tiszáninneni Egyházkerület püspöke Dr. Újszászy Kálmán kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Újszászy Kálmánnak, a tiszáninneni egyházkerület főgondnokának, az egyházkerület tudományos gyűjteményes igazgatójának a magyar állam és a református egyház közötti jó viszony munkálása, a nemzeti, kulturális értékek ápolása terén kifejtett több évtizedes kiemelkedő tevékenysége elismeréseként, 80. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke adta át december 11-én. Jelen volt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, dr. Bartha Tibor püspök, a Zsinat lelkészi elnöke és dr. Kürti László püspök. Miklós Imre államtitkár ebédet adott dr. Újszászy Kálmán tiszteletére. NE LÉGY MEGALKUVÓ! Miért mondod a fehérre, fekete, a bűnre, hogy tisztaság és szent? Miért mondod: menyország a pokol? Nincs hát igazmondás sehol?! Miért játszod ki Isten Törvényét rútul szolgálva ki sokak sötét énjét?! Mondd, mi lett a hiteddel s egykor egyenes gerinceddel?! Szörnyű az ördögi kavarás, hogy nem és nem akadhat másvalami: szebb, jobb és isteni... Valaki a szívet megejti! Hisz Urunkban egyszerű az élet: tiszta, átlátszó, egyenes, fehér. Nincs ellentmondás, taktika... a lélek útja mindennel felér. Szűnj meg hát látszat-igazsággal feketét fehérnek-mondással! Ne, ne keresd emberek kegyét halmozva undok bűneid hegyét. Krisztus a megalkuvót is szereti. Országát neki is készíti... de csak ha feketére nem mond többet fehért s a bűnbánat gyökeréig leért. Hatvani Lajos