Reformátusok Lapja, 1984 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1984-02-05 / 5. szám
XXVIII. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM ORSZÁGOS REFORMÁTUS HETILAP 1984. FEBRUÁR 5. „A jövendő a béke emberéé” A Nemzetközi Keresztyén—Zsidó Tanács vezetőinek látogatása Párbeszéd a két felekezet között Ha nagyon tömören akarnánk kifejezni, vajon mi a legalapvetőbb közös öröksége a zsidó és a keresztyén hívő népnek, azt mondhatnánk, hogy az Isten ígéretében szereplő eljövendő világ, és a jelen életünk otthonául adott teremtett világ iránti felelősség. Talán éppen ez a felismert egymásrautaltság teremtette már meg korábban is azt a kölcsönös lelki igényt, hogy egyházunk vezetői, dr. Bartha Tibor püspök kezdeményezésére, 1976-ban párbeszédet indítsanak el a hazai izraelita hitfelekezet vezetőivel, képviselőivel. Úgy gondoljuk, hogy a különböző felekezetek közötti elmélyült dialógus, az egymás jobb megismerésére való kölcsönös törekvés — éppen a fenti gondolat jegyében — ma különösen is kiemelkedő jelentőségű, hiszen a manapság egyre inkább létfontosságú, az egész emberiség érdekeit szolgáló kölcsönös bizalom, megértés légkörét teremti meg embercsoportok — történetesen a vallásos emberek — között, arra összeköt, s nem arra, ami különbség közöttünk van. Ezért van nagy jelentősége a hazai zsidó—keresztyénben harmadik találkozónak, amire január 23-án került sor. És talán az sem véletlen, hogy e párbeszédsorozatra felfigyelve, a Nemzetközi Keresztyén—Zsidó Tanács is érdeklődést mutatott, s örömmel fogadva egyházunk meghívását, dr. Victor Goldbloom elnök és dr. Jacobus Schoneveld főtitkár által képviseltette magát a tanácskozásokon. Noha a hazai zsidó—keresztyén párbeszéd alapjaiban református— izraelita párbeszéd, a közelmúltban megalakult Egyházközi Békebizottság — amelyik,mint ismeretes, felekezetközi összetételű — megragadta a lehetőséget, hogy ökumenikus körben is kiszélesítse az egymás jobb megismerését célzó munkát, a kölcsönös törekvések összehangolását, meggazdagítva a Nemzetközi Keresztyény Zsidó Tanács tapasztalataival. Az Egyházközi Békebizottság ülésén, amelyen dr. Bartha Tibor püspök elnökölt,részt vett a két külföldi vendég, továbbá Héber Imre, a Magyarországi Izraeliták Országos Képviseletének elnöke, dr. Seifert Gézáné, a MIOK főtitkára, dr. Salgó László főrabbi, a rabbitanács elnökhelyettese, dr. Scheiber Sándor professzor, az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója, dr. Schweitzer József professzor, dr. Domán István és dr. Schöner Alfréd főrabbik. Elnöki megnyitójában a püspök összefoglalta a keresztyén—zsidó párbeszéd történeti hátterét, a teológiai alapokat, hangsúlyozva a közös bizonyságtétel sürgető szükségességét a szorongatott helyzetben élő emberiség előtt: „Isten népének bizonyságot kell tenni a reábízott üzenetről, amely megítéli azokat, akik aggodalomban tartják és fegyverkezésre serkentik a világot, akik éhezésre és nyomorúságra ítélik embertársaikat, most kell meghirdetnie a reménység örömhírét: a jövendő a béke emberéé”. A Nemzetközi Keresztyény Zsidó Tanács munkájáról adott részletes tájékoztatást a tekintélyes szervezet két vezető személyisége. A Tanács 17 ország tagszervezeteiből tevődik össze: Nyugat-Európa országaiban 12, Észak-Amerikában 2, Dél-Amerikában 2, a Közel-Keleten 1 keresztyén—zsidó tanács tagszervezete van. Az évenként megtartott közgyűléseken, szemináriumokon, konferenciákon beható eszmecserét folytatnak a kölcsönös előítéletek megszüntetése, a nézetek tisztázása, az ifjúság hiteles tájékoztatása, nevelése, teológiai kérdések megvitatása céljából, a vélemények kölcsönös tiszteletben tartása jegyében. A hazai eredményekről dr. Salgó László főrabbi adott kiegészítést felszólalásában, majd az Evangélikus Egyház részéről dr. Nagy Gyula püspök, a Szabadegyházak Tanácsa részéről Szakács József elnök fejtette ki gondolatait a hazai egyházak, felekezetek együttműködéséről. Zárószavában a tartalmas tanácskozást Héber Imre, a MIOE elnöke „Istennek nyilvánvalóan tetsző alkalomnak'’’ és „folytatást igénylő kezdetnek” nevezte. A tulajdonképpeni, immár hagyományos református—zsidó párbeszéd alkalmára ugyanaznap délutánján került sor, amelyen a vendéglátó izraelita hitfelekezet vezetőin, főrabbijain kívül a két külföldi vendég, továbbá egyházunk képviseletében dr. Bartha Tibor püspök, Kovách Attila püspök, dr. Aranyos Zoltán zsinati tanácsos, dr. Tóth Kálmán budapesti teológiai profeszszor, dr. Pásztor János debreceni teológiai professzor, Tamás Bertalan külügyi osztályvezető, a budapesti Skót Misszió lelkésze, Komlós Attila tájékoztatási osztályvezető, a Reformátusok Lapja felelős szerkesztő helyettese és dr. Tenke Sándor zsinati osztályvezető vett részt. „Szívből jövő szavak, amelyek utat találnak más szívekhez” — jellemezte találóan dr. Salgó László főrabbi a tanácskozást, amelyet Héber Imre, a MIOK elnöke nyitott meg, rámutatva e párbeszéd kiemelkedő hazai és nemzetközi jelentőségére. Tamás Bertalan a párbeszéd céljairól, a Skót Misszió mai feladatairól szólt előadásában, dr. Schweitzer József professzor pedig a párbeszéd zsidó-teológiai hátterét vázolta fel rendkívül érdekes előadásában, a többi között ezeket hangsúlyozva: „Isten hatalma és Isten keze által minden ember Isten gyermeke, akit így kell tisztelnünk és szeretnünk. Ha megbántottuk, megaláztuk: az istén orcája hordozójával tettük azt... A dialógusban a zsidóságnak a keresztyénséget, a keresztyénségnek a zsidóságot kell jobban és mélyebben megértenie .. A Nemzetközi Keresztyén Zsidó Tanács vezetői elmondották, hogy igen nagy hatást tett rájuk mindaz, amit Magyarországon tapasztaltak: a társadalom és a felekezetek összefogása, együttműködése az ország jólétéért, valamint az a példaszerű, őszinte és nyitott párbeszéd, amely a református egyház és az izraelita hitfelekezet között kialakult. Kifejezték kérésüket: a magyarországi keresztyénség és zsidóság vegyen részt képviselőin keresztül a Nemzetközi Keresztyén—Zsidó Tanács munkájában. (Folytatás a 3. oldalon) Dr. Victor Goldbloom: „...szűnjék meg a közöny az emberi szívekben” Dr. Jacobus Schoneveld holland református teológus: „...nagy hatást tett ránk, magyarországi látogatásunk” Közös imádsággal kezdődött a református-izraelita párbeszéd. Zsoltárt olvas dr Bartha Tibor püspök (főtök: koós. Szeretetszolgálati vasárnap Újabb 17 diakónus kezdte meg tanulmányait tettek „beszédével”. És vajon lehet-e a ma embere előtt ékesebben szóló hitvallás, mint a cselekedetekkel bizonyított? Ők azok, akik Krisztus szeretetével hajolnak le a legelesettebbekhez: beteg gyermekekhez, idős emberekhez, önfeláldozást, elkötelezettséget és igenigen erős hitet feltételez és követel ez a szolgálat. A közelmúltban nyitotta meg legújabb évfolyamát egyházunk diakónusképző intézete. Tizenhét fiatal kezdi meg ez esztendőben tanulmányait: egyházismereti, alapfokú teológiai, komoly gyakorlati és egészségügyi tanrenddel. A berekfürdői — immár hagyományossá vált — évnyitó alkalmán nemcsak rájuk terelődött a figyelem, hanem arra a tíz végzett hallgatóra is, akik több évi intenzív képzés után, diplomával a kezükben, kipróbált hittel szívükben, ma már tizenhat szeretetszolgálati intézményünkben végzik nélkülözhetetlen munkájukat. Ha az ő szolgálatukra gondolunk, érthetjük meg igazán, miért is választotta igehirdetésének alapjául dr. Bartha Tibor püspök Jézus jól ismert szavait: „Ti vagytok a földnek savai...” (Máté 5:13). A gondoskodás és a szeretet szavai szólaltak meg dr. Pásztor János professzor, diakónusképző intézeti igazgatónak az úrvacsoraosztás előtti gondolataiban, Bazsó Béla osztályvezető köszöntésében és két végzett diakónushallgató köszönetében, imádságában. Intézeteinkben látogatást téve e szerény, szorgalmas és elkötelezett fiatalokat látva, úgy tekintsünk rájuk, mint hitünk naponkénti bizonyságtevőire. s Az egyházi szolgálat talán egyik legnehezebb, ám ugyanakkor talán a „legbeszédesebb” részét vállalják magukra azok a fiatal testvéreink, akik a diakóniai munka végzésének szentelik életüket. Azt írtuk, hogy a legbeszédesebb bizonyságtétel az övéké. Mégpedig azért, mert nem szavakkal történik, hanem a Közös közlemény A Magyarországi Református Egyház meghívására január 21—24. között látogatást tett hazánkban a Nemzetközi Keresztyén—Zsidó Tanács két vezetője: dr. Victor Goldbloom elnök és dr. Jacobus Schoneveld főtitkár. A vendégek megismerkedtek a magyarországi hitfelekezetek életével, az állam és a felekezetek közötti jó kapcsolattal. A hazai protestáns egyházak, a magyar ortodoxia, az unitárius egyház és az izraelita hitfelekezet által létrehozott egyházközi békebizottság rendkívüli ülésén dr. Bartha Tibor református püspök elnökletével, a Magyarországi Református Egyház zsinati székházában, eszmecserét folytattak a Nemzetközi Keresztyény Zsidó Tanács és a hazai felekezetek együttműködésének lehetőségeiről. Ezt követően részt vettek az izraelita hitfelekezet és a Magyarországi Református Egyház között 1976-ban elkezdődött párbeszéd legújabb eseményén a Magyar Izraeliták Országos Képviselete székházában, a két felekezet vezető személyiségeinek tanácskozásán, melyet Héber Imre, a MIOK elnöke nyitott meg. A vendégek megjelentek a Budapest-Kálvin téri református gyülekezet vasárnapi istentiszteletén és az izraelita hitfelekezet Kozma utcai temetőjében levő mártírok emlékfalánál tartott■ gyászistentiszteleten. Látogatást tettek az Országos Rabbiképző Intézetben, megtekintették annak híres könyvárát és beszélgetést folytattak dr. Scheiber Sándor professzorral, az intézet igazgatójával. A Nemzetközi Keresztyény Zsidó Tanács vezetőit hivatalában fogadta Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. A találkozón eszmecserét folytattak a felekezeteknek az emberiség békéje és biztonsága megőrzése érdekében kifejtett hazai és nemzetközi tevékenységének jelentőségéről. A vendégekre mély benyomást gyakorolt a felekezetek közötti testvéri kapcsolat és az az elmélyült párbeszéd, amely a református egyház és az izraelita felekezet között kialakult. A két felekezet közötti párbeszéd során a résztvevők kiemelték az egymáshoz való közeledésnek, az együvétartozás felismerésének fontosságát. A közös teológiai meggyőződés alapján mutattak rá a közös örökség ápolásának szükségességére. Egyetértettek abban, hogy mind az izraelita, mind pedig a református hívők a Szentírásban kijelentett ígéretek beteljesülésének reménységében élnek. Azt is aláhúzták, hogy erről a közös reménységről együttesen kell bizonyságot tenniük a világ előtt. Különösen időszerű küldetésük ez ma, amikor olyan viharfelhők tornyosulnak az emberiség fölött, amelyek az egész teremtett világ jövőjét veszélyeztetik. Kifejezésre juttatták meggyőződésüket, hogy e dialógus egyik legfontosabb feladata az egymás jobb megismerésének szolgálata, a kölcsönös előítéletek kiküszöbölésének előmozdítása, a testvériség érzésének elmélyítése és ezáltal példamutatás a kölcsönös együttműködésre, különös tekintettel a felnövő nemzedékre, amelyik megmenekült a világégés okozta szörnyű lelki és fizikai megpróbáltatásoktól. Mindkét felekezet képviselői kifejezték szándékukat, hogy részt kívánnak venni a Nemzetközi Keresztyény Zsidó Tanács munkájában és támogatják annak törekvéseit a 37. zsoltárban kijelentett ígéret szellemében: „A jövő a béke emberéé ”. AZ NDK FŐVÁROSÁBAN, Berlinben, az újonnan helyreállított, francia református dómban működő Hugenotta Múzeum az újjáépítés miatti két évi szünet után ismét megnyílt. A megnyitó ünnepségen részt vett a berlin-brandenburgi egyház püspöke, zsinati elnöke, az egyházügyi államtitkár és a berlini magisztrátus képviselője. Az állandó kiállítás a hazájukból elüldözött francia reformátusok (hugenották) németországi egyházi és társadalmi tevékenységét jeleníti meg.