Reformátusok Lapja, 1990 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1990-01-21 / 3. szám
1990. január 21. Egyházkerületi tanácsülés Veszprémben A dunántúli egyházkerület tanácsa 1989. december 14-én tartotta ülését Kovách Attila püspök és Somogyi József főgondnok elnökletével. Megnyitójában a főgondnok emlékeztetett bibliai alapozású gondolkodásunk és cselekvésünk elengedhetetlenségére és elsődlegességére, mivel a Biblia örökérvényű üzenetére mindig lehet építeni, az a legnehezebb időkben is tud a mának szólni. A főgondnok kérte a tanács tagjait, hogy küldetésüket átérezve, jó döntéseikkel gazdagítsák a kerület életét, mert a gyümölcstelen életre ítélet vár. Eddigi, következetes álláspontját így fogalmazta meg: „Ahol úgy érezzük, hogy kifosztott, elárult, megcsonkított a hatalom, vagy az egyes ember, ott szerezzük vissza jogainkat. Az igazság nevében tegyük ezt, nem kegyet kérve. A tisztes igazság bevallja hibáit és ettől nem lesz kevesebb Előterjesztésében Kovách Attila püspök tájékoztatott a közelmúlt Zsinat döntéseiről: rehabilitációs nyilatkozat, egyházi törvény, az elmúlt 40 év egyházi életének szakmai feldolgozása, Tőkés László melletti szolidaritás, egyházi emberek politikai tevékenysége stb. Örömmel számolt be a püspök a balatonfüredi konferenciatelep elkészült új épületéről (konyha és ebédlő), ami 4,5 millió Ft-ba került. Hálával vette tudomásul a kerületi tanács, hogy az építés esztendejében is zavartalan volt a konferenciák tartása, 14 héten át folytak hetes alkalmak. Az ifjúsági munka intenzívebbé vált. Két vezetőképző konferenciát tartottunk és nagy részvétellel rendezte meg a kerület első ifjúsági találkozóját. Üdvözölte a püspök a megalakult lelkészegyesületünket. Tájékoztatta a tanács tagjait az iskolával és az egyháztagsággal kapcsolatos beadványokról. A tanács támogatta a Zsinat Tőkés László lelkésztestvérünk megsegítésére tett intézkedéseit és fáradozásait. Hitet tett a tanács arról, hogy az elmúl évtizedekre nézve bűnbánó önvizsgálatra van szükség. Ugyanakkor szigorúan tartózkodni kell általánosító ítéletektől és nem szabad hűséges gyülekezetek és egyházi szolgák hitelét rontani. Az iskolaüggyel a püspök előterjesztésében foglalkozott a kerületi tanács. Örömmel vette tudomásul, hogy a legutóbbi közgyűlés óta reményteljes előrehaladás történt az Egyezményben rögzített református iskolák egyházi működésének újraindítása ügyében. (Baár-Madas és a Pataki Kollégium 1990. évi indítása, az iskolák kerületi tulajdonjoga, azok elvi létezése és jogfolytonossága, kedvező, anyagiakra is vonatkozó állami nyilatkozatok stb.) A kerületi tanács minden tőle telhetőt meg kíván tenni azért, hogy a Pápai Kollégium, elsőként annak gimnáziuma, a kerület iskolájaként, amilyen hamar a feltételek megengedik, újrakezdhesse működését. Ennek érdekében a tanács megbízta elnökségét — a Zsinat ide vonatkozó határozatait is szem előtt tartva —, hogy tárgyalásokat folytasson, előkészítő intézkedéseket tegyen és nyilatkozatokat adjon ki iskolaügyben. Létrehozta a tanács az iskolaügyi bizottságot, amelynek tagjai az egyházmegyék képviselői, a Mándi Márton Alapítvány, az öregdiákok, a Lelkészegyesület képviselői, a kerületi jogtanácsos, állandó és felkért egyházi és világi szakértők. A bizottság elnöke: Tislér Géza. Ez a bizottság a kerületi elnökség munkáját hivatott támogatni és az iskolaügyben eddig érkezett beadványokkal is foglalkozik. Létrehívta a tanács az Egyházkerületi Iskolai Alapot. Köszönetet mondott aMándi Márton István Alapítvány vezetőinek, kuratóriumának és tagjainak az iskola ügyében végzett minden fáradozásukért. Tájékoztatót hallgatott meg a kerületi tanács a tótvázsonyi parókián létesítendő missziói, ifjúsági és diakóniai konferenciatelep létesítésének előkészítő munkáiról; jogi, gazdasági teendőkre adott megbízást és személyi kérdésben döntött. T. G. Egyházmegyei közgyűlés A BIHARI egyházmegye 1989. december 13-án Berettyóújfaluban tartotta közgyűlését. Dr. Csatári Bálint egyházmegyei gondnok megnyitó szavait követően Csikós János esperes terjesztette elő jelentését. Egyházunk megújulásának folyamatával kapcsolatban arra mutatott rá, hogy az csak az Ige fegyelme alatt, a Krisztus indulatával történhet, az Isten előtti őszinte alázat és bűnbánat útján, az ő kegyelméből. A közgyűlés egyhangú határozatban fejezte ki bizalmát dr. Kocsis Elemér, az egyházkerület püspöke iránt, éskinyilvánította, hogy felelősségteljes szolgálatában imádságos szeretettel áll mellette. A püspök áldást kívánó táviratban köszöntötte a tanácskozást. Az esperesi és a missziói jelentést követően széles körű és mélyreható megbeszélés alakult ki az ifjúság keresztyén nevelésével kapcsolatban. Ennek eredményeként a közgyűlés külön határozatot hozott, amelyben leszögezi, hogy a keresztséget, mint soknamentumot és a" kiszolgáltatásakor elhangzó szülői-keresztszülői ígéretet szent felelősséggel kell kezelni, s ebből következően minden megkeresztelt gyermeket vallásoktatásra elkötelezettnek tekint. E határozatot nem csak a gyülekezetek közösségének és felelős vezetőinek hozza tudomására, hanem az egyházmegye területén lévő iskolák igazgatóinak is, egyúttal köszönetét is kifejezve közülük azoknak, akik a vallásoktatás ügyét eddig is megértéssel és támogató szellemben mozdították elő. A közgyűlés színe előtt ünnepélyesen tették le a hivatali esküt az újonnan megválasztott tanácsbírák: Fórizs László magyarhomorogi és K. Szabó Gyuláné bihartordai lelkipásztorok. Köszöntötte a közgyűlés az új szolgatársakat: Nagy Zsoltné Kiss Katalin berettyóújfalui és Fegyver Tünde böjti segédlelkészt, valamint Nagy Zsolt exmittált teológust. Szabó Csaba Csokonai-díj a főorvosnak Nemrég ünnepséggel emlékezett meg Debrecen a költő, Csokonai Vitéz Mihály születésének 216. évfordulójáról. Ezen az ünnepségen vette át dr. Ferenczy Miklós, a Komárom—Esztergom megyei Almásneszmély községben élő körzeti főorvos. Csokonai-kutató a Debrecen városa által alapított Csokonai-díjat. Az almásneszmélyi Csokonai- Lilla-kultusz életrekeltőjét, Ferenczy doktort sokfelé ismerik az országban. Ebben az évben jelent meg az „Emlékek a szabadságharcról” című könyve, amely irodalmi —helytörténeti munkái közül a tizedik. Neki köszönhető, hogy Csokonai Lillájáról számos fontos részletet tudott meg az irodalomtörténet. Munkásságát nagyfokú tenniakarás, a lelkesedés és a szolgálat jellemzi. Vámosi László 6 1 *V • . -H. - , I EZEN AZ OSZEUNDUSON ALLOHAZ ES AZ ' EGYKORI ISID1A 50 ÉVE ÉPÜLT ES OTTHONT ADOTT A ' : BAKONY-BALATON VIDÉKI , '7\A , ‘ J REFORMÁTUS NÉPFŐISKOLÁNAK 15 1 1940-1545 BODA JÓZSEF LELKIPÁSZTOR • -.V .-H*. 'C. ’ ' ES dDJ.CSERESNYES JÓZSEF FOGONDNOK €V-^ SZOLGALAT IDEJÉN. SOLI DEO GLÓRIÁI - aM 1959. % ■V-t. %FORMtÍM()KLARIA Hitet és szeretetet építő találkozók A mindjobban kibontakozó népfőiskolai mozgalomnak ma még szerény része az a néhány egyházi népfőiskola, amely már hallat magáról. A Népfőiskolai Társaság keretében mintegy 100 működő népfőiskola van már az ország különböző pontjain. A katolikusoknak külön II. Rákóczi Ferenc Népfőiskolai Szövetségük is van. A mi köreinkben az 1940-es évek népfőiskolásai igyekeznek találkozóikat úgy megtartani, hogy támogassák az új intézményeket is. Egyidejűleg alkalmat találnak a továbbtanulásra. Az utóbbi hetekben, ezen az őszön két ilyen találkozó volt, éspedig Veszprémben és Kecskeméten. VESZPRÉMBEN október 29-én Kovách Attila püspök a Jelenések 1 16. versei alapján tartott igehirdetésében is utalt arra, hogy ennek a találkozónak egyik fontos eseménye az 50 évvel ezelőtt alakult népfőiskolára és annak szervezőire való emlékezés egy emléktábla leleplezésével. Istentisztelet után a gyülekezeti terem falán elhelyezett emléktábla előtt előbb Szabó József medinai gondnok, volt népfőiskolás emlékezett arra, hogy mit jelentett a népfőiskola és benne Boda József szolgálata. Kovács Bálint a Magyar Népfőiskolai Társaság nevében kifejezte örömét a felett, hogy Sztehlo Gábor nagytarcsai emléktáblájának leleplezése után most sor kerül Boda József emlékének ilyen megbecsülésére is. Vajna Lajos lelkpásztor ismertette az emléktábla elhelyezésére megíndított gyülekezeti és népfőiskolai mozgalmat. Hivatkozott az eredményekre és a népi írók méltató írásain Végül Komjáthy Aladár budapesti lelkipásztor, vot népfőiskolái nevelő imádsággal fejezte be a népes gyülekezet előtt lezajló alkalmat és leleplezte az emléktáblát. A gyülekezeti teremben szeretetvendégség keretében hangzottak el a beszámolók, itt mondta el Bődi János a család köszönetét az egész népért. Itt volt szó arról, hogy január első hetében a Népművelési Központ rendezésében a népfőiskola 50 éves alapítási évfordulója alkalmából emlékülés lesz, és ezzel egyidejűleg megnyitják a Protestáns Népfőiskolák nevű kiállítást is. Ebben a kiállításban fő helyet kap a veszprémi népfőiskola megmaradt sok értékes dokumentuma . KECSKEMÉTEN november 5-én volt az évi szokásos találkozó. Az istentiszteleten Kovács Bálint n. lelkipásztor hirdette az Igét. Ezt követően Szabó Gábor esperes, a Népfőiskolai Baráti Kör elnöke nyitotta meg a találkozót azzal, hogy a legközelebbi teréveket is bejelentette. Ez év őszén újra megnyílik a helvéciai tanyai és szentkirályi népfőiskola. 1990. tavaszán és nyarán Nagyharsányban és Fonyódon lesznektalálkozók. A találkozó továbbtanulási vonalát most Denke Gergely lelkipásztor, volt kecskeméti diák előadása szolgálta a kárpátaljai, a felvidéki, a jugoszláviai és az erdélyi irodalomról. Előadásában bőven idézett a szomszéd népek olyan költeményeiből és prózai írásaiba, amelyek ma is időszerűek minden magyar számára. 1. délutáni alkalommal Barkó Antal sellyei lelkipásztor, volt népfőiskolai vezető irányította azokat a beszámólókat, amelyek nemcsak a személyes életre, de gyülekezeti életre is vonatkoztak. Mind Veszprémben mind itt a volt népfőiskolások élő és építő tagja gyülekezeteiknek, s ezzel igazolták és igazolják, hog az ilyen munka egyéni és közösségi életet építő vol és az ma is. k. b. (Folytatás az 1. oldalról.) tavaly decemberi ülésének határozata, amely végre egyértelműen kimondja: minden történelmi iskolánkat jogfolytonosan egyházunk iskolájának tekintjük (eredeti épületeivel), és nem ismerjük el a korabeli igazságtalan államosítási intézkedéseket. Ehhez csak annyi kívánkozik ide, hogy Zsinatunknak ezt a döntést nem most, hanem már az iskolaügy felvetődésének kezdetekor így kellett volna kimondania, mintegy másfél esztendővel ezelőtt, az erről szóló általános politikai döntés megszületése hajnalán, amit az akkori miniszterelnök több ízben, több helyen hangoztatott. Az eddig történtek alapján úgy tűnik: az egyházaknak, egyházunknak hozzászokva a szabadság friss levegőjéhez, a napfényhez, határozottabb lépésekkel kel továbbhaladnia küldetésének betöltése felé. Ehhez , hitbeli építkezéshez, magyar népünk erkölcsi felmerkedését, megerősödését szolgáló munkájához az egyébként is jogos feltételeinket meg kell teremtenünk. igazunk tudatában a hiányzó feltételeket — legyene azok tárgyiak vagy anyagiak — a mindenkori hatalmat képviselő országgyűléstől és kormánytól nem csak élni, hanem adott esetben követelni is kell. Mindehhez pedig — akár az egyház vezetősége érzi ennek szükségességét, vagy esetleg közvéleményünk látja úgy hogy a vezetésnek bátorításra megerősítésre van szüksége, egyházunk közvéleményének ezt a hangját határozottabban kell tudni megszólaltatni. Komlós Attila Vízválasztó előtt *141 Ifjúsági és hitoktató lelkész Kecskeméten A kecskeméti gyülekezet példamutató gyorsasággal reagált a hitoktatás és az ifjúsági munka előtt megnyíló lehetőségekre. Ablonczy Margit személyében ifjúsági lelkészt hívott rendkívül fontos szolgálatra. Beiktatása december 10-én volt, önálló ifjúsági lelkész szolgálatára azért is égetően szükség van Kecskeméten, mert mint megtudtuk, huszonhárom iskolából jelentkeztek hitoktatásra tanulók. 1988-ban nyolcvan gyermek járt hittanra, míg 1989- ben már több, mint háromszáz. Az ifjakkalhárom csoportban foglalkoznak, s a két konfirmandus csoportnak pedig több, mint hetven-hetven tagja van. A beiktatási istentiszteleten Szabó Gábor esperes hirdette az Igét az V. Mózes 31:12—13. versei alapján. Nagy hangsúllyal szólt arról, hogy míg a múltban egyházunk nem teljesíthette ki a gyermekek, ifjak közötti szolgálatát, addig ma Isten tág kapukat nyitott az ifjúság közötti küldetésünk betöltésére. Teszi ezt az egyház azonhitbeli meggyőződésből, hogy a gyermek, az ifjú is Isten tulajdona. A jelenlevő lelkipásztorok egy-egy igével kértek áldást Ablonczy Margit életére és szolgálatára, majd a kecskeméti Végh Mihály énekkar szép szolgálata gazdagította az ünnepi istentiszteletet. Az új ifjúsági lelkész Ap. csel. 20:24 alapján tett bizonyságot elhivatottságáról. Élvezetes, közvetlen stílusban vallott arról, hogy számára mindennél fontosabb Istentől rendelt feladatának elvégzése, s a kijelölt pályát örömmel szeretné végigfutni. „Sokat szeretnék mosolyogni köztetek” — mondotta megnyerő őszinteséggel. A gyülekezeti közgyűlést Székely Tibor egyházmegyei gondnok nyitotta meg, rámutatva a negyvenévi szünet után újrainduló ifjúsági lelkészi munka kiemelkedő fontosságára. Ezt követően kisgyermekek egy-egy igével köszöntötték Ablonczy Margitot, az ifjúság nevében Csősz Győző tolmácsolta a jókívánságokat. A Kecskeméti Ifjúsági Egyesület képviseletében Varga Edit kérte Isten áldását. A kecskeméti lelkpásztorok közössége nevében Varga László lelkipásztor köszöntötte az ifjúsági és hitoktató lelkészt. Hangsúlyozta: utoljára 1949-ben volt a kecskeméti gyülekezetnek Mező Gábor személyében ilyen feladattal megbízottlelkipásztora. Az egyházmegye lelkész-közösségének nevében Nagy István szólt. Szép és megható pillanata volt az együttlétnek, amikor a köztiszteletben álló Ablonczy-család feje, Ablonczy Dániel nyugalmazott lelkipásztor köszöntötte leányát. A testvérek nevében Ablonczy Zsolt gyömrői lelkipásztor kérte Isten áldását húga életére. Az állami-társadalmi szervek nevében Széki Bálintné tanácselnök helyettes tolmácsolta nemcsak a város vezetőinek, hanem Kecskemét egész pedagógus társadalmának jókívánságait, s örömét fejezte ki a pedagógusok nevében is, hogy a gyülekezet nagy részt vállal az ifjúság nevelésében. A budapesti teológiai akadémia nevében Szűcs Ferenc professzor köszöntötte az új lelkipásztort, példaértékűnek nevezve a kecskeméti kezdeményezést. Az elbocsátó — gerjeni — gyülekezet nevében Hatvani István lelkipásztor mondott köszöntő szavakat. A budapest-Kispest-Rózsa téri gyülekezet részéről Füle Lajos gondnok és a gyülekezet ifjúsága kérte Isten áldását Ablonczy Margitra. Egyházunk hajdani ifjúsági munkájának nagy tanúja, Kovács Bálint nyugalmazott, egykori kecskeméti lelkipásztor megszívlelendő szavakkal szólt arról, hogy e szolgálatnak egyházunk történetében vértanúi is vannak, s ez nem akármilyen felelősséget ró az ifjúsági munka mai folytatóira. A gyülekezet köszöntését dr. Mészáros Ottó göncnek adta át. Az ünnepi istentiszteletet, a közgyűlést gazdagította a gyermekek, fiatalok közreműködése énekszóval, hangszeres játékkal. K. L.