Reformátusok Lapja, 1990 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1990-08-26 / 34. szám
1990. augusztus 26. ff KRMÍMQKAPJA Orgonahangverseny és egyháztörténeti kiállítás Őcsényben Az egy hétig tartó Dunamenti Folklórfesztivál és XIII. Sárközi lakodalom rendezvényei Őcsényben ünnepi istentisztelettel kezdődtek és orgonakoncerttel zárultak a református templomban. Szemerey László helybeli lelkipásztor köszöntötte Máté János orgonaművészt, a Budapesti Református Teológiai Akadémia ének-zene professzorát, az est szólistáját és a hallgatóságot. Bevezetésképpen felolvasta a 150. zsoltárt. A bibliai költészetnek e remeke arra indítja olvasóit „Dicsérjétek az Urat”. És miként lehetne szebben, hatásosabban eleget tenni az inspirációnak, mint zengő orgonahanggal. Máté János Pachelbelnek a 42. zsoltár dallamára komponált variációival indította műsorát. A költői képekben gazdag zsoltár így kezdődik: „Mint a szép, híres patakra a szarvas kívánkozik, lelkem úgy óhajt Uramra és hozzá fohászkodik”. Az Isten utáni vágyakozás kifejezően kapott zenei megfogalmazást az orgonán. Ezután Bruhns: e-moll prelúdium és fúga c. darabját hallgathattuk, majd két Bach-kompozíció következett. Az F-dúr prelúdium és fúga sokak által ismert kellemes dallamai megragadták a közönséget. Szépen felépített volt a c-moll prelúdium és fúga is. Philipp Emmanuel Bach, J. S. Bach fia kiváló komponistaként vonult be a zenetörténetbe. Tőle a B-dúr szonátát választotta Máté János. Hálás dolog * Albinoni: Adagioját interpretálni. A mű kissé szomorkás, érzelemgazdag hangvétele ezúttal is elgondolkodásra késztetett. Ezután C. Frank négy kis darabja csendült fel, a Francia karácsonyi ének, a Párbeszéd, a Svájci karácsonyi ének és a Finálé. Befejezésül Liszt: Korálját hallhattuk, melyet a szerző a rigadóm avatására komponált. A korai szövege az egyik gyakran énekelt református ének, a „Jöjj mondjunk hálaszót...” kezdetű. Az őcsényi orgonahangversenyen Máté János játéka gazdag zenei és lelki élménnyel ajándékozta meg a hallgatóságot és üde színfoltként jelent meg a falu kulturális életében . A sárközi etnikum e jellegzetes községében a parókia két helyiségét rendezték be azokkal a relikviákkal, melyek a gyülekezet dokumentálhatóan 370 éves múltjába engednek bepillantást. Mint Szemerey László lelkipásztor elmondta, a közszemlére bocsátott igen értékes anyag nem több helyről összegyűjtött, hanem az egyházközség tulajdonát képezi. Az egyik szobát a református kulturális emlékek, a másikat a kimondottan egyháztörténeti klenédiumok töltik meg. A belső helyiség ódon levegőt árasztó bútorai arról vallanak, milyen is volt több mint száz évvel ezelőtt egy lelkészi hivatal enteriőrje. A bemutató asztalokon kelyhek. A legrégebbi 1734-ből. Kenyérosztó tányérok az 1700-as évekből. Cin boroskannák, közülük is a legpatinásabb az 1600-as időkből. A kelyhek, tányérok mellett egy fekete tokban hordozható beteg-úrvacsoráztató készlet kelti fel az érdeklődők figyelmét. Kiállították a mindenkori lelkész szolgálati Bibliáját is. Ez a Károli Biblia harmadik kiadása 1770-ből. Megsárgult énekeskönyvek, zsoltárok az elmúlt századokból emlékeztetnek az akkoriak hitéletére. Az első anyakönyv 1741- ből származik, de itt található öcsény falu pecsétlenyomata az 1600-as évek végéről. Színesíti a kiállítást a megőrzött dalárdazászló, rajta a koronás címerrel, az erdélyi kuruc fejedelmek és az 1848- as forradalom és szabadságharc nagy egyéniségeinek képmásaival. Külön értéke a tárlatnak a volt őcsényi református hadifoglyok Szibériában készített ajándéka az egyházközség részére. A világháborúk a faluban sem kímélték a harangokat. Ágyút öntöttek belőlük, de a fényképeik megmaradtak mementóul. Hogy kik voltak őcsényben a rekészek az elmúlt közel négy évszázadban, megtudhatjuk, ha végig olvassuk a falra függesztett névsorokat. De nem kevésbé elgondolkodtatóak a volt református iskola, az ifjúsági szervezetek, a különböző kulturális megmozdulások dokumentumai is, így a tanítói kézikönyv 1800-ból. Ezek az emlékek csak villanások — jelezte Szemerey László, de mégis fényt, útmutatást adnak számunkra. Mindannyiunk közös szellemi, lelki kincsei. Érdemes megtekinteni. Lemle Zoltán 7 Az 1990. évi I. tc. és a végrehajtási útmutatás alapján a jelölési és választási eljárás lebonyolítására vonatkozóan az alábbi menetrend látszik célszerűnek: 1. Az Egyházkerületi Közgyűlések összehívása az elsődleges feladat. Ennek végső határideje szeptember 15-e, azonban célszerű lenne, hogyha már szeptember első napjaiban erre sor kerülne, hogy ehhez képest az egyházmegyei jelölőtestületi közgyűléseket is már szeptember 30-a előtt meg lehessen tartani, mert csak így biztosítható a további feladatok időbeni végrehajtása. 2. Az egyházkerületi közgyűlések feladatai a választások vonatkozásában a következők: a) az egyházkerületi választási bizottságok megválasztása. — A bizottság tagjainak száma a törvény szerint 4—8. Így az egyházkerületi közgyűlésnek kell e kereten belül állást foglalni a bizottság tagjai számát és személyi összetételét illetően. A választási bizottság tagjait az egyházkerületi közgyűlés tagjai sorából titkos szavazással kell megválasztani. — A jelöltek személyére a közgyűlés tagjai köréből bárki tehet javaslatot. — Nem kifogásolható az sem, hogyha a közgyűlés választ a tagjai köréből jelölőbizottságot és ez a bizottság tesz javaslatot a jelöltek személyére. Erre a célra jelölő és választási lapot kell szerkeszteni. — Egyszerű szótöbbség szükséges a választás érvényességéhez a jelenlevők számához képest. A választás eredményét a közgyűlésen ki kell hirdetni. b) megállapítja az egyházmegyénként választandó zsinati rendes és póttagok számát. A törvényben megállapított rendes tagokkal azonos számú póttagot célszerű meghatározni. A választásra, illetve a megválasztandó számára az Elnökség tehet javaslatot és ez is az a) pontban foglaltak szerint titkos szavazással történhet. c) meghatározza egyházmegyénként az egyházmegyék által választandó egyházkerületi tanácsbírák és egyházkerületi képviselők számát a b) pontban írtak szerint! d) a megválasztott egyházkerületi választási bizottság az a—b—c. pontokban foglalt választás eredményét 3 napon belül közli az egyházmegyei Elnökségekkel, akik ezt majd a megválasztásra kerülő egyházmegyei választási bizottságok és jelölőbizottságok rendelkezésére kell, hogy bocsássák. 1. Az egyházmegyei közgyűlést az egyházkerületi közgyűlést követően 15 napon belül össze kell hívni. Ennek végső határideje is a törvény szerint szeptember 30., azonban célszerű lenne ennél már előbbi időpontban megtartani. Az egyházmegyei Elnökségek hivatalból tudomást szereznek az egyházkerületi közgyűlések kitűzéséről, így nem kell megvárni az egyházkerületi közgyűlések megtartását, hanem ezt követő időpontra össze lehet hívni az egyházmegyei közgyűléseket. 2. Az egyházmegyei közgyűlések feladatai a választások vonatkozásában a következők: a) az egyházmegyei választási bizottság megválasztása. Erre is irányadó az I. fejezet 2 a) pontjában írtak. b) a közgyűlést a hivatalban levő egyházmegyei elnökség nyitja meg és bejelenti, hogy a közgyűlés a választójogi törvény értelmében jelölő testületi funkciót tölt be. Felkéri a közgyűlés tagjait, hogy tegyenek javaslatot a jelölőtestület 1 lelkészből és 1 gondnokból álló elnökségére. A javaslatok elhangzása után kiosztja a szavazólapokat, amelynek felhasználásával titkos szavazással megválasztja a közgyűlés mint jelölőtestület Elnökségét. Egyszerű többsége szükséges a jelenlevőknek a szavazás érvényességéhez. c) a megválasztott elnökség javaslatot tesz a szavazatszámláló bizottság 3 tagjára — akiket a közgyűlés nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel választ meg. 3. A jelölőközgyűlés elnöksége bejelenti, hogy törvény szerint a közgyűlés feladata a jelölés zsinati, egyházkerületi és egyházmegyei tisztségekre, a) először ismerteti, hogy az egyházmegye zsinati képviselőinek és pótképviselőinek számát az egyházkerületi közgyűlés ... főben állapítja meg. Felkéri a közgyűlés tagjait, hogy tegyenek javaslatot úgy a lelkészi, mint a világi képviselők személyére. A hozzászólások után kiosztja az elnökség a jelölőlapokat, amelyeket a közgyűlés tagjai titkos szavazással az urnában helyeznek el. A jelölésnél célszerű több személyt is megjelölni, miután jelöltté az válik, aki a jelenlevők szavazatainak 30%-át megkapja (természetesen egy személy csak egy jelöltre adhatja szavazatát). Miután valamennyi közgyűlési tag bedobta a lapot az urnába, azt az elnökség jelenlétében a szavazatszedő bizottság felbontja és elvonul a szavazatok összeszámlálása végett. b) ezalatt a közgyűlés tovább folytatja munkáját és bejelenti, hogy: az egyházkerületi közgyűlés az egyházmegye egyházkerületi képviselőinek számát ... főben határozta meg. Az egyházkerületi tanácsbírák testületében az egyházmegyéből ... fő lelkész és ... fő világi tagot kell választani. Bejelenti, hogy az egyházmegyei közgyűlés mint jelölőtestület jelöli a püspököt, egyházkerületi főgondnokot, a lelkészi és világi főjegyzőt. Felkéri a közgyűlés tagjait, hogy ezen egyházkerületi tisztségekre történő jelölés tekintetében is fejtsék ki véleményüket és tegyenek javaslatot. A hozzászólások után kiosztja a jelölőlapokat és eligazítást ad azok kitöltésére vonatkozóan. Felhívja a figyelmet arra, hogy egy tisztségre csak egy jelöltet lehet állítani, nincs azonban akadálya annak, hogy ugyanazt a személyt több tisztségre is jelöljék. Miután valamennyi közgyűlési tag bedobta a lapot az urnába, az elnökség jelenlétében a szavazatszedő bizottság felbontja és elvonul a szavazatok összeszámlálása végett. c) amíg a szavazatszedő bizottság munkáját folytatja, a közgyűlés folytatja munkáját és az elnökség ismerteti az egyházmegye tisztségviselőinek jelölésére vonatkozó szabályokat. Jelölni kell az esperest, az egyházmegyei gondnokot, lelkészi és világi főjegyzőket, ... fő lelkészi, és ... fő világi tanácsbírót. Felkéri a közgyűlés tagjait, hogy tegyék meg javaslataikat. Ezután kiosztja a jelölőlapokat, amelyet titkosan töltenek ki és helyeznek el az urnában a közgyűlés tagjai. Az urnát az elnökség jelenlétében a szavazatszedő-bizottság bontja fel és összesíti az eredményt. 4. A szavazatszedő-bizottság valamennyi tisztségre történt jelölés eredményét jegyzőkönyvben rögzíti, és jelenti az Elnökségnek. Ezzel kapcsolatban az elnökség feladatai a következők: a) megállapítja, hogy kik kapták meg a jelenlévők szavazatainak 30%-át, akiket ennek alapján jelölteknek lehet tekinteni, b) .ha senki nem kapta volna meg a 30%-ot, akkor a jelölőközgyűlést újból megnyitja és azokra a tisztségekre, amelyekre vonatkozóan a 30%-ot senki nem érte el, újbóli jelölést indítványoz, éspedig azok közötti választással, akik az előző menetben a legtöbb szavazatot kapták, éspedig a legtöbb 3 személy vonatkozásában, c) ha csak egy személy kapta meg a 30%-ot, akkor ezt bejelenti a közgyűlésen és nyílt szavazást kér abban a kérdésben, hogy további jelöltek állítása céljából folytassák e jelölési és szavazási eljárást, vagy a közgyűlés mondja ki azt, hogy csak egy jelöltek kíván állítani a szóban forgó tisztségre, e szavazás eredményéhez képest folytatja tovább az eljárást, d) azokat a jelölteket, akik megkapták a 30%-ot és jelen vannak, felkéri, hogy nyilatkozzanak a jelölés elfogadására vonatkozóan, azokat pedig akik nincsenek jelen, haladéktalanul tértivevényes levélben kiértesíti a jelölésről azzal, hogy amennyiben 3 napon belül nem nyilatkoznak, ezt úgy tekintjük a törvény szerint, hogy a jelölést elfogadták. III. Amennyiben a jelöltek a jelölőközgyűlésen valamennyien jelen voltak és nyilatkoztak a jelölés elfogadásáról, akkor a közgyűlés befejezésekor nyomban, amennyiben nem voltak jelen és írásbeli kiértesítésük vált szükségessé, akkor a kézbesítéstől számított 3 nap elteltével állapítja meg az elnökség a jelölés eredményét és erről jegyzőkönyvet készít, amelyet a szavazatszerző bizottság egy tagjával együtt írnak alá. E jegyzőkönyv egy példányát az egyházkerületi, egy példányát pedig az egyházmegyei választási bizottsághoz terjeszti fel. IV. Az egyházkerületi választási bizottság teendői a jelölőtestületi jegyzőkönyvben foglaltakkal kapcsolatban: 15 napon belül összesíti az egyházmegyék jelölési eredményeit és tisztségenként különkülön megállapítja, hogy ki menynyi szavazatot kapott. A 3 legtöbb szavazatot kapott jelöltet ajánlja megválasztásra az egyházkerület összes gyülekezeteihez kiküldendő szavazólapokkal. A presbitériumok e szavazólapok felhasználásával titkos szavazással választják meg a 3 jelölt közül azt, akire a presbitérium szavazatainak többsége esik. A beküldés határidejét a választási bizottság határozza meg, így kerülnek megválasztásra a püspökök, egyházkerületi főgondnokok, lelkészi és világi főjegyzők és az egyházkerületi tanácsbírák. Az egyházmegyei választási bizottság teendői a jelölőtestületi jegyzőkönyvben foglaltakkal kapcsolatban: 15 napon belül kitölti a jelöltek listáját, amely a presbitériumok titkos szavazásához egyben szavazólapként szolgál, és ezt megküldi az egyházmegye öszszes presbitériumához. Meghatározza a szavazás határidejét és az erről szóló jelentés beküldését, így kerülnek megválasztásra az esperes, egyházmegyei gondnok, egyházmegyei lelkészi és világi főjegyzők, egyházmegyei tanácsbírák, az egyházmegye zsinati képviselői és egyházkerületi képviselői. VI. A presbitériumok a választást titkos szavazással, a megküldött szavazólapok felhasználásával bonyolítják le, és a választás eredményéről kiállított szavazólapot a lelkészelnök és gondnok aláírásával és az egyházközség pecsétjével ellátva kettős zárt borítékban november 15-ig küldik be az egyházmegyei és egyházkerületi választási bizottságokhoz. VII. Az egyházmegyei választási bizottság összesíti az egyházközségektől beérkezett szavazólapok eredményét az egyes egyházközségek szavazati számértékének megfelelően, tisztségenként külön-külön. Az egyházkerületi tisztségekre vonatkozóan, az egyházkerületi küldöttek és a zsinati rendes és póttagok választására vonatkozó végeredményt november 30-ig felterjeszti az egyházkerületi választási bizottsághoz. Az egyházmegyei tisztségekre vonatkozó végeredményről pedig november 30-ig jelentést készít az egyházmegyei közgyűléshez, amelyet december 15-ig összehív a még hivatalban lévő elnökség. Ezen a közgyűlésen a jelentést ismerteti a bizottság, a közgyűlés ezt megvizsgálja, a választást amennyiben rendben lévőnek találja, megerősíti és új tisztségviselőit beiktatja. VIII. Az egyházkerületi választási bizottság december 15-ig összesíti az egyházközségektől beérkezett szavazólapokat, és ennek alapján megállapítja a választás eredményét a püspök, főgondnok, a lelkészi és világi főjegyző és az egyházkerületi tanácsbírák személyére vonatkozóan. Megállapítja az egyházmegyei választási bizottságoktól beérkezett jelentések alapján az egyházkerületi küldöttek, az egyházkerülethez tartozó zsinati rendes és póttagok névsorát. Az így összesített választási eredményről jelentést készít, amelyet az 1991. január 31-ig összehívásra kerülő egyházkerületi közgyűlésen terjeszt elő. A közgyűlés a jelentést megvizsgálja, megerősíti és a megválasztott új tisztségviselőket beiktatja. Az egyházerkületi közgyűlések megtartásától számított 8 napon belül, de legkésőbb 1991. február 8-ig a beiktatott új egyházkerületi Elnökségek bejelentik a Zsinati Elnökségnél a kerületi választások végeredményét. Közlik a kerületben megválasztott zsinati rendes és póttagok nevét és lakcímét. A tanintézetek tanári karai zsinati képviselőiket december 31- ig kötelesek megválasztani és bejelenteni az illetékes egyházkerület Elnökségénél. A zsinati tagok bejelentésével egyidejűleg a tanintézetek képviselőit is az egyházkerületi Elnökségek jelentik be a Zsinat Elnökségénél. Mindezek alapján hívja össze az új Zsinat alakuló ülését a hivatalban lévő zsinati Elnökség legkésőbb 1991. február 28-ig. X. Amennyiben a jelölési és választási eljárás során a gyülekezetek, egyházmegyék és az eljárásban résztvevők részéről bármi probléma merül fel, forduljanak az egyházkerületi választási bizottságokhoz. (A Zsinati Tanács legutóbbi ülésén dr. Törös László zsinati jogtanácsos terjesztette elő a választásokkal kapcsolatos eljárási útmutatást. Ennek során a jogtanácsos ismertette az általa készített, fenti „forgatókönyvet”, amely hasznos tudnivalókkal szolgál a választások lebonyolítására vonatkozóan.) „Forgatókönyv” Hogyan hajtsuk végre a választásokat? I. II. V. IX.