Reformátusok Lapja, 1990 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1990-08-26 / 34. szám

1990. augusztus 26. ff K­RMÍMQKAPJA Orgonahang­verseny és egyháztörténeti kiállítás Őcsényben Az egy hétig tartó Dunamenti Folklórfesztivál és XIII. Sárközi lakodalom rendezvényei Őcsényben ünnepi istentisztelettel kezdődtek és orgonakoncerttel zárultak a re­formátus templomban. Szemerey László helybeli lelki­­pásztor köszöntötte Máté János orgonaművészt, a Budapesti Re­formátus Teológiai Akadémia ének-zene professzorát, az est szólistáját és a hallgatóságot. Be­vezetésképpen felolvasta a 150. zsoltárt. A bibliai költészetnek e remeke arra indítja olvasóit „Di­csérjétek az Urat”. És miként lehetne szebben, hatásosabban ele­get tenni az inspirációnak, mint zengő orgonahanggal. Máté János Pachelbelnek a 42. zsoltár dallamára komponált variá­cióival indította műsorát. A köl­tői képekben gazdag zsoltár így kezdődik: „Mint a szép, híres pa­takra a szarvas kívánkozik, lel­kem úgy óhajt Uramra és hozzá fohászkodik”. Az Isten utáni vá­gyakozás kifejezően kapott zenei megfogalmazást az orgonán. Ez­után Bruhns: e-moll prelúdium és fúga c. darabját hallgathattuk, majd két Bach-kompozíció követ­kezett. Az F-dúr prelúdium és fúga sokak által ismert kellemes dallamai megragadták a közönsé­get. Szépen felépített volt a c-moll prelúdium és fúga is. Philipp Emmanuel Bach, J. S. Bach fia kiváló komponistaként vonult be a zenetörténetbe. Tőle a B-dúr szonátát választotta Máté János. Hálás dolog * Albinoni: Adagioját interpretálni. A mű kissé szo­morkás, érzelemgazdag hangvétele ezúttal is elgondolkodásra készte­tett. Ezután C. Frank négy kis da­rabja csendült fel, a Francia ka­rácsonyi ének, a Párbeszéd, a Svájci karácsonyi ének és a Fi­nálé. Befejezésül Liszt: Korálját hall­hattuk, melyet a szerző a riga­­dóm avatására komponált. A ko­rai szövege az egyik gyakran éne­kelt református ének, a „Jöjj mondjunk hálaszót...” kezdetű. Az őcsényi orgonahangverse­nyen Máté János játéka gazdag zenei és lelki élménnyel ajándé­kozta meg a hallgatóságot és üde színfoltként jelent meg a falu kul­turális életében . A sárközi etnikum e jellegzetes községében a parókia két helyisé­gét rendezték be azokkal a relik­viákkal, melyek a gyülekezet dokumentálhatóan 370 éves múlt­jába engednek bepillantást. Mint Szemerey László lelkipásztor el­mondta, a közszemlére bocsátott igen értékes anyag nem több hely­ről­­ összegyűjtött, hanem az egy­házközség tulajdonát képezi. Az egyik szobát a református kultu­rális emlékek, a másikat a kimon­dottan egyháztörténeti klenédiu­­mok töltik meg. A belső helyiség ódon levegőt árasztó bútorai arról vallanak, milyen is volt több mint száz évvel ezelőtt egy lelkészi hi­vatal enteriőrje. A bemutató asz­talokon kelyhek. A legrégebbi 1734-ből. Kenyérosztó tányérok az 1700-as évekből. Cin boroskannák, közülük is a legpatinásabb az 1600-as időkből. A kelyhek, tányé­rok mellett egy fekete tokban hor­dozható beteg-úrvacsoráztató kész­let kelti fel az érdeklődők figyel­mét. Kiállították a mindenkori lelkész szolgálati Bibliáját is. Ez a Károli Biblia harmadik kiadása 1770-ből. Megsárgult énekesköny­vek, zsoltárok az elmúlt századok­ból emlékeztetnek az akkoriak hit­életére. Az első anyakönyv 1741- ből származik, de itt található öcsény falu pecsétlenyomata az 1600-as évek végéről. Színesíti a kiállítást a megőrzött dalárdazász­ló, rajta a koronás címerrel, az er­délyi kuruc fejedelmek és az 1848- as forradalom és szabadságharc nagy egyéniségeinek képmásaival. Külön értéke a tárlatnak a volt őcsényi református hadifoglyok Szibériában készített ajándéka az egyházközség részére. A világhá­borúk a faluban sem kímélték a harangokat. Ágyút öntöttek be­lőlük, de a fényképeik megmarad­tak mementóul. Hogy kik voltak őcsényben a rekészek az elmúlt közel négy év­században, megtudhatjuk, ha vé­gig olvassuk a falra függesztett névsorokat. De nem kevésbé el­gondolkodtatóak a volt református iskola, az ifjúsági szervezetek, a különböző kulturális megmozdulá­sok dokumentumai is, így a taní­tói kézikönyv 1800-ból. Ezek az emlékek csak villaná­sok — jelezte Szemerey László, de mégis fényt, útmutatást adnak szá­munkra. Mindannyiunk közös szel­lemi, lelki kincsei. Érdemes meg­tekinteni. Lemle Zoltán 7 Az 1990. évi I. tc. és a végre­hajtási útmutatás alapján a jelölé­si és választási eljárás lebonyolí­tására vonatkozóan az alábbi me­netrend látszik célszerűnek: 1. Az Egyházkerületi Közgyűlé­sek összehívása az elsődleges fel­adat. Ennek végső határideje szep­tember 15-e, azonban célszerű len­ne, hogyha már szeptember első napjaiban erre sor kerülne, hogy ehhez képest az egyházmegyei je­lölőtestületi közgyűléseket is már szeptember 30-a előtt meg lehessen tartani, mert csak így biztosítható a további feladatok időbeni végre­hajtása. 2. Az egyházkerületi közgyűlé­sek feladatai a választások vonat­kozásában a következők: a) az egyházkerületi választási bizottságok megválasztása. — A bi­zottság tagjainak száma a törvény szerint 4—8. Így az egyházkerületi közgyűlésnek kell e kereten belül állást foglalni a bizottság tagjai számát és személyi összetételét il­letően. A választási bizottság tag­jait az egyházkerületi közgyűlés tagjai sorából titkos szavazással kell megválasztani. — A jelöltek személyére a közgyűlés tagjai kö­réből bárki tehet javaslatot. — Nem kifogásolható az sem, hogyha a közgyűlés választ a tagjai köré­ből jelölőbizottságot és ez a bi­zottság tesz javaslatot a jelöltek személyére. Erre a célra jelölő és választási lapot kell szerkeszteni. — Egyszerű szótöbbség szükséges a választás érvényességéhez a je­lenlevők számához képest. A vá­lasztás eredményét a közgyűlésen ki kell hirdetni. b) megállapítja az egyházme­gyénként választandó zsinati ren­des és póttagok szám­át. A tör­vényben megállapított rendes ta­gokkal azonos számú póttagot cél­szerű meghatározni. A választásra, illetve a megválasztandó számára az Elnökség tehet javaslatot és ez is az a) pontban foglaltak szerint titkos szavazással történhet. c) meghatározza egyházmegyén­ként az egyházmegyék által vá­lasztandó egyházkerületi tanácsbí­­rák és egyházkerületi képviselők számát a b) pontban írtak szerint! d) a megválasztott egyházkerületi választási bizottság az a—b—c. pontokban foglalt választás ered­ményét 3 napon belül közli az egyházmegyei Elnökségekkel, akik ezt majd a megválasztásra kerülő egyházmegyei választási bizottsá­gok és jelölőbizottságok rendelke­zésére kell, hogy bocsássák. 1. Az egyházmegyei közgyűlést az egyházkerületi közgyűlést köve­tően 15 napon belül össze kell hív­ni. Ennek végső határideje is a törvény szerint szeptember 30., azonban célszerű lenne ennél már előbbi időpontban megtartani. Az egyházmegyei Elnökségek hivatal­ból tudomást szereznek az egyház­kerületi közgyűlések kitűzéséről­­, így nem kell megvárni az egyház­kerületi közgyűlések megtartását, hanem ezt követő időpontra össze lehet hívni az egyházmegyei köz­gyűléseket. 2. Az egyházmegyei közgyűlések feladatai a választások vonatkozá­sában a következők: a) az egyházmegyei választási bi­zottság megválasztása. Erre is irányadó az I. fejezet 2 a) pont­jában írtak. b) a közgyűlést a hivatalban le­vő egyházmegyei elnökség nyitja meg és bejelenti, hogy a közgyű­lés a választójogi törvény értelmé­ben jelölő testületi funkciót tölt be. Felkéri a közgyűlés tagjait, hogy tegyenek javaslatot a jelölő­testület 1 lelkészből és 1 gondnok­ból álló elnökségére. A javaslatok elhangzása után kiosztja a szavazó­lapokat, amelynek felhasználásával titkos szavazással megválasztja a közgyűlés mint jelölőtestület El­nökségét. Egyszerű többsége szük­séges a jelenlevőknek a szavazás érvényességéhez. c) a megválasztott elnökség ja­vaslatot tesz a szavazatszámláló bi­zottság 3 tagjára — akiket a köz­gyűlés nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel választ meg. 3. A jelölőközgyűlés elnöksége bejelenti, hogy törvény szerint a közgyűlés feladata a jelölés zsina­ti, egyházkerületi és egyházmegyei tisztségekre, a) először ismerteti, hogy az egy­házmegye zsinati képviselőinek és pótképviselőinek számát az egy­házkerületi közgyűlés ... főben állapítja meg. Felkéri a közgyűlés tagjait, hogy tegyenek javaslatot úgy a lelkészi, mint a világi kép­viselők személyére. A hozzászólá­sok után kiosztja az elnökség a je­lölőlapokat, amelyeket a közgyűlés tagjai titkos szavazással az urná­ban helyeznek el. A jelölésnél cél­szerű több személyt is megjelölni, miután jelöltté az válik, aki a je­lenlevők szavazatainak 30%-át megkapja (természetesen egy sze­mély csak egy jelöltre adhatja sza­vazatát). Miután valamennyi köz­gyűlési tag bedobta a lapot az ur­nába, azt az elnökség jelenlétében a szavazatszedő­ bizottság felbontja és elvonul a szavazatok összeszám­­lálása végett. b) ezalatt a közgyűlés tovább folytatja munkáját és bejelenti, hogy: az egyházkerületi közgyűlés az egyházmegye egyházkerületi képviselőinek számát ... főben ha­tározta meg. Az egyházkerületi ta­­nácsbírák testületében az egyház­megyéből ... fő lelkész­ és ... fő világi tagot kell választani. Beje­lenti, hogy az egyházmegyei köz­gyűlés mint jelölőtestület jelöli a püspököt, egyházkerületi főgondno­kot, a lelkészi és világi főjegyzőt. Felkéri a közgyűlés tagjait, hogy ezen egyházkerületi tisztségekre történő jelölés tekintetében is fejt­sék ki véleményüket és tegyenek javaslatot. A hozzászólások után kiosztja a jelölőlapokat és eligazí­tást ad azok kitöltésére vonatko­zóan. Felhívja a figyelmet arra, hogy egy tisztségre csak egy jelöl­tet lehet állítani, nincs azonban akadálya annak, hogy ugyanazt a személyt több tisztségre is jelöljék. Miután valamennyi közgyűlési tag bedobta a lapot az urnába, az el­nökség jelenlétében a szavazatsze­dő­ bizottság felbontja és elvonul a szavazatok összeszámlálása végett. c) amíg a szavazatszedő­ bizottság munkáját folytatja, a közgyűlés folytatja munkáját és az elnökség ismerteti az egyházmegye tisztség­­viselőinek jelölésére vonatkozó sza­bályokat. Jelölni kell az esperest, az egyházmegyei gondnokot, lelké­­szi és világi főjegyzőket, ... fő lelkészi, és ... fő világi tanácsbí­rót. Felkéri a közgyűlés tagjait, hogy tegyék meg javaslataikat. Ez­után kiosztja a jelölőlapokat, ame­lyet titkosan töltenek ki és helyez­nek el az urnában a közgyűlés tagjai. Az urnát az elnökség jelen­létében a szavazatszedő-bizottság bontja fel és összesíti az ered­ményt. 4. A szavazatszedő-bizottság va­lamennyi tisztségre történt jelölés eredményét jegyzőkönyvben rögzíti, és jelenti az Elnökségnek. Ezzel kapcsolatban az elnökség feladatai a következők: a) megállapítja, hogy kik kapták meg a jelenlévők szavazatainak 30%-át, akiket ennek alapján je­lölteknek lehet tekinteni, b) .ha senki nem kapta volna meg a 30%-ot, akkor a jelölőköz­gyűlést újból megnyitja és azokra a tisztségekre, amelyekre vonat­kozóan a 30%-ot senki nem érte el, újbóli jelölést indítványoz, és­pedig azok közötti választással, akik az előző menetben a legtöbb szavazatot kapták, éspedig a leg­több 3 személy vonatkozásában, c) ha csak egy személy kapta meg a 30%-ot, akkor ezt bejelenti a közgyűlésen és nyílt szavazást kér abban a kérdésben, hogy to­vábbi jelöltek állítása céljából folytassák e jelölési és szavazási eljárást, vagy a közgyűlés mondja ki azt, hogy csak egy jelöltek kí­ván állítani a szóban forgó tiszt­ségre, e szavazás eredményéhez képest folytatja tovább az eljárást, d) azokat a jelölteket, akik meg­kapták a 30%-ot és jelen vannak, felkéri, hogy nyilatkozzanak a je­lölés elfogadására vonatkozóan, azokat pedig akik nincsenek je­len, haladéktalanul tértivevényes levélben kiértesíti a jelölésről az­zal, hogy amennyiben 3 napon be­lül nem nyilatkoznak, ezt úgy te­kintjük a törvény szerint, hogy a jelölést elfogadták. III. Amennyiben a jelöltek a jelölő­közgyűlésen valamennyien jelen voltak és nyilatkoztak a jelölés elfogadásáról, akkor a közgyűlés befejezésekor nyomban, amennyi­ben nem voltak jelen és írásbeli kiértesítésük vált szükségessé, ak­kor a kézbesítéstől számított 3 nap elteltével állapítja meg az elnök­ség a jelölés eredményét és erről jegyzőkönyvet készít, amelyet a szavazatszerző­ bizottság egy tagjá­val együtt írnak alá. E jegyző­könyv egy példányát az egyházke­rületi, egy példányát pedig az egy­házmegyei választási bizottsághoz terjeszti fel. IV. Az egyházkerületi választási bi­zottság teendői a jelölőtestületi jegyzőkönyvben foglaltakkal kap­csolatban: 15 napon belül összesíti az egyházmegyék jelölési ered­ményeit és tisztségenként külön­­külön megállapítja, hogy ki meny­nyi szavazatot kapott. A 3 legtöbb szavazatot kapott jelöltet ajánlja megválasztásra az egyházkerület összes gyülekezeteihez kiküldendő szavazólapokkal. A presbitériumok e szavazólapok felhasználásával titkos szavazással választják meg a 3 jelölt közül azt, akire a pres­bitérium szavazatainak többsége esik. A beküldés határidejét a vá­lasztási bizottság határozza meg, így kerülnek megválasztásra­­ a püspökök, egyházkerületi főgond­nokok, lelkészi és világi főjegyzők és az egyházkerületi tanácsbírák. Az egyházmegyei választási bi­zottság teendői a jelölőtestületi jegyzőkönyvben foglaltakkal kap­csolatban: 15 napon belül kitölti a jelöltek listáját, amely a pres­bitériumok titkos szavazásához egyben szavazólapként szolgál, és ezt megküldi az egyházmegye ösz­­szes presbitériumához. Meghatá­rozza a szavazás határidejét és az erről szóló jelentés beküldését, így kerülnek megválasztásra az espe­res, egyházmegyei gondnok, egy­házmegyei lelkészi és világi fő­jegyzők, egyházmegyei tanácsbí­rák, az egyházmegye zsinati kép­viselői és egyházkerületi képvi­selői. VI. A presbitériumok a választást titkos szavazással, a megküldött szavazólapok felhasználásával bo­nyolítják le, és a választás ered­ményéről kiállított szavazólapot a lelkészelnök és gondnok aláírásával és az egyházközség pecsétjével ellátva kettős zárt borítékban no­vember 15-ig küldik be az egy­házmegyei és egyházkerületi vá­lasztási bizottságokhoz. VII. Az egyházmegyei választási bi­zottság összesíti az egyházközsé­gektől beérkezett szavazólapok eredményét az egyes egyházközsé­gek szavazati számértékének meg­felelően, tisztségenként külön-kü­­lön. Az egyházkerületi tisztségekre vonatkozóan, az egyházkerületi küldöttek és a zsinati rendes és póttagok választására vonatkozó végeredményt november 30-ig fel­terjeszti az egyházkerületi válasz­tási bizottsághoz. Az egyházmegyei tisztségekre vonatkozó végered­ményről pedig november 30-ig je­lentést készít az egyházmegyei közgyűléshez, amelyet december 15-ig összehív a még hivatalban lévő elnökség. Ezen a közgyűlésen a jelentést ismerteti a bizottság, a közgyűlés ezt megvizsgálja, a vá­lasztást amennyiben rendben lé­vőnek találja, megerősíti és új tisztségviselőit beiktatja. VIII. Az egyházkerületi választási bi­zottság december 15-ig összesíti az egyházközségektől beérkezett sza­vazólapokat, és ennek alapján megállapítja a választás eredmé­nyét a püspök, főgondnok, a lel­készi és világi főjegyző és az egy­házkerületi tanácsbírák személyére vonatkozóan. Megállapítja az egy­házmegyei választási bizottságoktól beérkezett jelentések alapján az egyházkerületi küldöttek, az egy­házkerülethez tartozó zsinati ren­des és póttagok névsorát. Az így összesített választási eredményről jelentést készít, amelyet az 1991. január 31-ig összehívásra kerülő egyházkerületi közgyűlésen terjeszt elő. A közgyűlés a jelentést meg­vizsgálja, megerősíti és a megvá­lasztott új tisztségviselőket beik­tatja. Az egyházerkületi közgyűlések megtartásától számított 8 napon belül, de legkésőbb 1991. február 8-ig a beiktatott új egyházke­rületi Elnökségek bejelentik a Zsi­nati Elnökségnél a kerületi vá­lasztások végeredményét. Közlik a kerületben megválasztott zsinati rendes és póttagok nevét és lakcí­mét. A tanintézetek tanári karai zsinati képviselőiket december 31- ig kötelesek megválasztani és beje­lenteni az illetékes egyházkerület El­nökségénél. A zsinati tagok beje­lentésével egyidejűleg a tanintéze­tek képviselőit is az egyházkerületi Elnökségek jelentik be a Zsinat Elnökségénél. Mindezek alapján hívja össze az új Zsinat alakuló ülését a hivatalban lévő zsinati El­nökség legkésőbb 1991. február 28-ig. X. Amennyiben a jelölési és válasz­tási eljárás során a gyülekezetek, egyházmegyék és az eljárásban résztvevők részéről bármi problé­ma merül fel,­­ forduljanak az egyházkerületi választási bizottsá­gokhoz. (A Zsinati Tanács legutóbbi ülé­sén dr. Törös László zsinati jog­tanácsos terjesztette elő a válasz­tásokkal kapcsolatos eljárási út­mutatást. Ennek során a jogtaná­csos ismertette az általa készített, fenti „forgatókönyvet”, amely hasznos tudnivalókkal szolgál a választások lebonyolítására vonat­kozóan.) „Forgatókönyv” Hogyan hajtsuk végre a választásokat? I. II. V. IX.

Next