Reformátusok Lapja, 1993 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1993-10-24 / 43. szám

A Károli Gáspár Református Egyetem megnyitó ünnepsége a Ráday Kol­légiumban Az egyetem alapítólevele A nemzet javára és üdvére tekintve Ahol a jövő református tanítóit, tanárait, jogászait, lelkészeit képzik A Magyarországi Református Egyház Zsinata 1993. február 24-i ülésén a bibliai Ige szellemében: „Elvész az én népem, mivel­hogy tudomány nélkül való” (Hóseás 4:6), egész nemzetünk javát és üdvét tekintve döntött a Károli Gáspár Református Egyetem meg­alapításáról. Ezt a szent elhatározást a Magyar Köztársaság Kormá­nya támogatta, és folyó év szeptember 21-én az Országgyűlés jóvá­hagyta. Az így államilag is elismert Károli Gáspár Református Egyetem a nagy múltú s fényes emlékezetű református kollégiumok — Sáros­patak, Pápa, Debrecen, Nagyenyed, Kolozsvár és a többiek — ha­gyományait folytatva, a lelkészképzés mellett az iskolai oktatás ér­dekében egyetemi szintű tanár- és tudósképzést is indít, mindenek­előtt az egyház kebelébe visszatért református középiskolák lelki, szellemi szükségleteinek legteljesebb figyelembevételével. Ennek megfelelően az 1855-ben alapított, és 1990-ben az Országgyűlés által egyetemi rangú intézményként megerősített Budapesti Református Teológiai Akadémia az újonnan alakult Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karaként működik tovább, a középiskolai tanárképzés céljára pedig Bölcsészettudományi Kar létesült az Egyetem Budapest VIII., Reviczky u. 4/C épületében, s ehhez csat­lakozik Tanítóképző Főiskolai Karként a Nagykőrösi és Dunamellé­­ki Református Hitoktató és Tanítóképző Főiskola. A jövőben pedig az egyetem Kecskeméten újból megnyitja az állami és jogtudományi kart. E karok célja a keresztyénség egyetemes erkölcsi és szellemi ér­tékeit, a bibliai ige szellemében öntudatosan vállaló ifjúság nevelé­se, korszerűen művelt, jó szakemberek képzése a határon inneni és túli magyarság számára. A Károli Gáspár Református Egyetem az ősi, hazai református kollégiumok hagyományait folytatva, szoros szellemi kapcsolatok kiépítésére törekszik (ideértve az ösztöndíjrendszert, s a diákcseré­ket is) az európai és más kontinenseken működő neves felsőoktatási intézményekkel. Az egyetem legfőbb felügyeleti szerve a Magyarországi Refor­mátus Egyház Zsinata, amely fenntartói jogait és kötelességeit a Du­­namelléki Református Egyházkerület útján gyakorolja. A Károli Gáspár Református Egyetem megalapításával, a Böl­csészettudományi és Jogtudományi Kar létesítésével, a Magyaror­szági Református Egyház több évszázados református egyháztörté­neti és pedagógiai hagyományait eleveníti fel. Soli Deo Gloria! Budapest, 1993. október hó Dr. Hegedűs Lóránt a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, a Zsinat lelkészi elnöke; Dr. Bodnár Ákos a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka, a Zsinat világi elnöke; Dr. Czine Mihály a Dunamelléki Református Egyházkerület főgondnoka Megnyitották a Károli Gáspár Református Egyetemet Itt a könyv, a toll a legjobb fegyver Az egyház szellemi összefogásának jelképe „Te tudtad egykor jól, Kopácsi­­István, / bölcs prédikátor és konok reformer / az első skála ajtaját ki­nyitván, / hogy itt a könyv, a toll a legjobb fegyver, / s bár fegyver ál­tal az erős eleshet, / Csak testet öl a kard. Nagyobb a szó / hatalma nála. Ám elvész a nemzet, nép, mely tudomány nélkül való!” — ír­ja egyik versében Király Zoltán. Méltán igazak a fent idézett, hó­­seási próféciára utaló szavak napja­inkban is, amikor a Károli Gáspár Református Egyetem — mely októ­ber 11 -én tartotta évnyitó közgyűlé­sét a Ráday Kollégiumban —, lét­rejöttéről számolhatunk be olvasó­inknak. Az évnyitó ünnepségen dr. Hege­dűs Lóránt dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke mondott ün­nepi beszédet. (Ezt lapunk 4. olda­lán közöljük.) Az egyetem megbízott rektora, dr. Benda Kálmán, székfoglaló be­szédében múltból vett történelmi példák alapján utalt arra, miért van szükség napjainkban — annyi más felsőoktatási intézmény mellett — református egyetemre. Részletesen elemezte az elmúlt évszázadok saj­nos, sikertelen református egyetem­­alapítási kísérleteit. A rektor külö­nösen is hangsúlyozta annak a tör­ténelmi pillanatnak jelentőségét, hogy első ízben jöhetett létre refor­mátus egyetem egyházunkban. Ami 400 évig nem sikerült, az mára való­sággá vált. Részt vettek az ünnepségen — többek között — Kálmán Attila, a Művelődési és Közoktatási Minisz­térium államtitkára, Lukács Miklós, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Schamschula György és Für Lajos miniszterek, a buda­pesti egyetemek, a testvéregyházak képviselői, valamint a hollandiai református egyházak — melyek anyagilag is nagymértékben hozzá­járultak az egyetem létrejöttéhez — küldöttei.­­ Köszöntő szavaiban Kálmán At­tila államtitkár hangsúlyozta: „A tehetség ajándék, nem érdem — de kötelez. A tanárt arra, hogy fölis­merje a diákban a tehetséget, s se­gítse annak kiteljesedését. A diákot pedig arra, hogy jól sáfárkodjon Is­tentől kapott talentumaival.” Jan van der Graaf, a Hollandiai Református Egyházak Szövetségé­nek elnöke elmondta, hogy Hollan­diában örömmel kísérték figyelem­mel az egyetem megalakulását, je­­lenbeni s jövőbeni munkáját is, s azt folyamatosan akarják segíteni. Majd átadta a szövetség pénzbeli adományát: 100 000 holland gul­­dent. Felemelő pillanatai voltak az ün­nepségnek, amikor Bánffy György színművész elszavalta Reményik Sándor: Templom és iskola, vala­mint Szilágyi Ferenc: Károli Gáspár egyetemére című versét. Nem véletlenül kapta az intéz­mény Károli nevét, hiszen Károli Gáspár nagy műve, az első teljes magyar bibliafordítás alapja lett az egyetemes magyar művelődésnek, őrizte a XVI. században a három részre szakadt ország népének szel­lemi egységét. Az egyetem is, a pro­testáns hagyományok ápolásán kí­vül — az egyetemes magyar műve­lődést (határon innen és túl) kíván­ja szolgálni — tudtuk meg Szilágyi Ferenctől, a bölcsészettudományi kar megbízott dékánjától. A bölcsészettudományi karon történelem, magyar nyelv és iroda­lom, valamint angol nyelv és iroda­lom szakok működnek. A felvételt nyert hallgatók tandíjat fizetnek, mely két szemeszterre negyvenöt­­ezer forint. Anyagilag nagy szere­pet vállalt magára az egyház. Segí­tik az intézményt — mint jeleztük — a hollandiai református egyhá­zak is. Az egyetem megkapja az ál­lamtól a diákonkénti normatív tá­mogatást, amint arról tájékoztatást adott Benda Kálmán megbízott rektor. Károli Gáspár bibliafordítása jelképe a magyarság összefogásá­nak is. Legyen ez az egyetem — ne­véhez méltóan — a mában a széttö­redezett magyar református egyház szellemi összefogásának jelképévé is. Egyben bizonyságát adva annak, hogy nemzetünk — egyházunk — megmaradásának a jelenben is „a könyv, a toll a legjobb fegyvere”. A kormány nevében Lukács Mik­lós politikai államtitkár köszöntötte az induló egyetemet. „Ennek az in­tézménynek feladata kell hogy le­gyen — mondotta — a tudomány művelése, a hit, a magyarságtudat erősítése, a protestáns értékek őrzé­se. Hiszen erről az egyetemről fog kikerülni a jövő értelmiségének az a magja, mely — reménység szerint — képes lesz ennek az országnak megjobbítására, egy szebb jövő épí­tésére.” Schamschula György mi­niszter köszöntő szavaiban egyebek között azt hangsúlyozta, hogy egy nemzetet népének szellemi kvalitá­sa tehet naggyá. A tiszántúli egy­házkerület áldáskívánását Papp Csaba főjegyző tolmácsolta, idézve az Ige szavait: „Az én tudományom nem az enyém, hanem azé, aki kül­dött engem.” A hollandiai reformá­tus egyház, valamint a Holland- Magyar Oktatási Központ (ÉTI) képviseletében többen mondtak kö­szöntő szavakat és értékes ajándé­kokat adtak át az egyetem diákjai számára. Dr. Benda Kálmán történész, aka­démikus, az egyetem megbízott rektora megnyitó beszédet mond Dr. Hegedűs Lóránt dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke ünnepi beszédet mond az egyetemi megnyi­tón. Az elnöki emelvényen (balról jobbra): dr. Szilágyi Ferenc, az egyetem bölcsész fakultásának megbízott dé­kánja; dr. Kálmán Attila, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkára; dr. Barátossy Jenő, a dunamelléki egyházkerület elnökségi tanácsadója; dr. Hegedűs Lóránt püspök; dr. Benda Kálmán akadémikus, az egyetem megbízott rektora; dr. Für Lajos honvédelmi miniszter; Lukács Miklós, a Miniszterelnöki Hivatal ál­lamtitkára; dr. Ladányi Sándor teológiai professzor, az egyetem teológiai fakultásának dékánja Ára: 19 Ft XXXVII. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA 1993. OKTÓBER 24.

Next