Reformátusok Lapja, 1993 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1993-10-24 / 43. szám
A Károli Gáspár Református Egyetem megnyitó ünnepsége a Ráday Kollégiumban Az egyetem alapítólevele A nemzet javára és üdvére tekintve Ahol a jövő református tanítóit, tanárait, jogászait, lelkészeit képzik A Magyarországi Református Egyház Zsinata 1993. február 24-i ülésén a bibliai Ige szellemében: „Elvész az én népem, mivelhogy tudomány nélkül való” (Hóseás 4:6), egész nemzetünk javát és üdvét tekintve döntött a Károli Gáspár Református Egyetem megalapításáról. Ezt a szent elhatározást a Magyar Köztársaság Kormánya támogatta, és folyó év szeptember 21-én az Országgyűlés jóváhagyta. Az így államilag is elismert Károli Gáspár Református Egyetem a nagy múltú s fényes emlékezetű református kollégiumok — Sárospatak, Pápa, Debrecen, Nagyenyed, Kolozsvár és a többiek — hagyományait folytatva, a lelkészképzés mellett az iskolai oktatás érdekében egyetemi szintű tanár- és tudósképzést is indít, mindenekelőtt az egyház kebelébe visszatért református középiskolák lelki, szellemi szükségleteinek legteljesebb figyelembevételével. Ennek megfelelően az 1855-ben alapított, és 1990-ben az Országgyűlés által egyetemi rangú intézményként megerősített Budapesti Református Teológiai Akadémia az újonnan alakult Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karaként működik tovább, a középiskolai tanárképzés céljára pedig Bölcsészettudományi Kar létesült az Egyetem Budapest VIII., Reviczky u. 4/C épületében, s ehhez csatlakozik Tanítóképző Főiskolai Karként a Nagykőrösi és Dunamelléki Református Hitoktató és Tanítóképző Főiskola. A jövőben pedig az egyetem Kecskeméten újból megnyitja az állami és jogtudományi kart. E karok célja a keresztyénség egyetemes erkölcsi és szellemi értékeit, a bibliai ige szellemében öntudatosan vállaló ifjúság nevelése, korszerűen művelt, jó szakemberek képzése a határon inneni és túli magyarság számára. A Károli Gáspár Református Egyetem az ősi, hazai református kollégiumok hagyományait folytatva, szoros szellemi kapcsolatok kiépítésére törekszik (ideértve az ösztöndíjrendszert, s a diákcseréket is) az európai és más kontinenseken működő neves felsőoktatási intézményekkel. Az egyetem legfőbb felügyeleti szerve a Magyarországi Református Egyház Zsinata, amely fenntartói jogait és kötelességeit a Dunamelléki Református Egyházkerület útján gyakorolja. A Károli Gáspár Református Egyetem megalapításával, a Bölcsészettudományi és Jogtudományi Kar létesítésével, a Magyarországi Református Egyház több évszázados református egyháztörténeti és pedagógiai hagyományait eleveníti fel. Soli Deo Gloria! Budapest, 1993. október hó Dr. Hegedűs Lóránt a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, a Zsinat lelkészi elnöke; Dr. Bodnár Ákos a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka, a Zsinat világi elnöke; Dr. Czine Mihály a Dunamelléki Református Egyházkerület főgondnoka Megnyitották a Károli Gáspár Református Egyetemet Itt a könyv, a toll a legjobb fegyver Az egyház szellemi összefogásának jelképe „Te tudtad egykor jól, KopácsiIstván, / bölcs prédikátor és konok reformer / az első skála ajtaját kinyitván, / hogy itt a könyv, a toll a legjobb fegyver, / s bár fegyver által az erős eleshet, / Csak testet öl a kard. Nagyobb a szó / hatalma nála. Ám elvész a nemzet, nép, mely tudomány nélkül való!” — írja egyik versében Király Zoltán. Méltán igazak a fent idézett, hóseási próféciára utaló szavak napjainkban is, amikor a Károli Gáspár Református Egyetem — mely október 11 -én tartotta évnyitó közgyűlését a Ráday Kollégiumban —, létrejöttéről számolhatunk be olvasóinknak. Az évnyitó ünnepségen dr. Hegedűs Lóránt dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke mondott ünnepi beszédet. (Ezt lapunk 4. oldalán közöljük.) Az egyetem megbízott rektora, dr. Benda Kálmán, székfoglaló beszédében múltból vett történelmi példák alapján utalt arra, miért van szükség napjainkban — annyi más felsőoktatási intézmény mellett — református egyetemre. Részletesen elemezte az elmúlt évszázadok sajnos, sikertelen református egyetemalapítási kísérleteit. A rektor különösen is hangsúlyozta annak a történelmi pillanatnak jelentőségét, hogy első ízben jöhetett létre református egyetem egyházunkban. Ami 400 évig nem sikerült, az mára valósággá vált. Részt vettek az ünnepségen — többek között — Kálmán Attila, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium államtitkára, Lukács Miklós, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Schamschula György és Für Lajos miniszterek, a budapesti egyetemek, a testvéregyházak képviselői, valamint a hollandiai református egyházak — melyek anyagilag is nagymértékben hozzájárultak az egyetem létrejöttéhez — küldöttei. Köszöntő szavaiban Kálmán Attila államtitkár hangsúlyozta: „A tehetség ajándék, nem érdem — de kötelez. A tanárt arra, hogy fölismerje a diákban a tehetséget, s segítse annak kiteljesedését. A diákot pedig arra, hogy jól sáfárkodjon Istentől kapott talentumaival.” Jan van der Graaf, a Hollandiai Református Egyházak Szövetségének elnöke elmondta, hogy Hollandiában örömmel kísérték figyelemmel az egyetem megalakulását, jelenbeni s jövőbeni munkáját is, s azt folyamatosan akarják segíteni. Majd átadta a szövetség pénzbeli adományát: 100 000 holland guldent. Felemelő pillanatai voltak az ünnepségnek, amikor Bánffy György színművész elszavalta Reményik Sándor: Templom és iskola, valamint Szilágyi Ferenc: Károli Gáspár egyetemére című versét. Nem véletlenül kapta az intézmény Károli nevét, hiszen Károli Gáspár nagy műve, az első teljes magyar bibliafordítás alapja lett az egyetemes magyar művelődésnek, őrizte a XVI. században a három részre szakadt ország népének szellemi egységét. Az egyetem is, a protestáns hagyományok ápolásán kívül — az egyetemes magyar művelődést (határon innen és túl) kívánja szolgálni — tudtuk meg Szilágyi Ferenctől, a bölcsészettudományi kar megbízott dékánjától. A bölcsészettudományi karon történelem, magyar nyelv és irodalom, valamint angol nyelv és irodalom szakok működnek. A felvételt nyert hallgatók tandíjat fizetnek, mely két szemeszterre negyvenötezer forint. Anyagilag nagy szerepet vállalt magára az egyház. Segítik az intézményt — mint jeleztük — a hollandiai református egyházak is. Az egyetem megkapja az államtól a diákonkénti normatív támogatást, amint arról tájékoztatást adott Benda Kálmán megbízott rektor. Károli Gáspár bibliafordítása jelképe a magyarság összefogásának is. Legyen ez az egyetem — nevéhez méltóan — a mában a széttöredezett magyar református egyház szellemi összefogásának jelképévé is. Egyben bizonyságát adva annak, hogy nemzetünk — egyházunk — megmaradásának a jelenben is „a könyv, a toll a legjobb fegyvere”. A kormány nevében Lukács Miklós politikai államtitkár köszöntötte az induló egyetemet. „Ennek az intézménynek feladata kell hogy legyen — mondotta — a tudomány művelése, a hit, a magyarságtudat erősítése, a protestáns értékek őrzése. Hiszen erről az egyetemről fog kikerülni a jövő értelmiségének az a magja, mely — reménység szerint — képes lesz ennek az országnak megjobbítására, egy szebb jövő építésére.” Schamschula György miniszter köszöntő szavaiban egyebek között azt hangsúlyozta, hogy egy nemzetet népének szellemi kvalitása tehet naggyá. A tiszántúli egyházkerület áldáskívánását Papp Csaba főjegyző tolmácsolta, idézve az Ige szavait: „Az én tudományom nem az enyém, hanem azé, aki küldött engem.” A hollandiai református egyház, valamint a Holland- Magyar Oktatási Központ (ÉTI) képviseletében többen mondtak köszöntő szavakat és értékes ajándékokat adtak át az egyetem diákjai számára. Dr. Benda Kálmán történész, akadémikus, az egyetem megbízott rektora megnyitó beszédet mond Dr. Hegedűs Lóránt dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke ünnepi beszédet mond az egyetemi megnyitón. Az elnöki emelvényen (balról jobbra): dr. Szilágyi Ferenc, az egyetem bölcsész fakultásának megbízott dékánja; dr. Kálmán Attila, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkára; dr. Barátossy Jenő, a dunamelléki egyházkerület elnökségi tanácsadója; dr. Hegedűs Lóránt püspök; dr. Benda Kálmán akadémikus, az egyetem megbízott rektora; dr. Für Lajos honvédelmi miniszter; Lukács Miklós, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára; dr. Ladányi Sándor teológiai professzor, az egyetem teológiai fakultásának dékánja Ára: 19 Ft XXXVII. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA 1993. OKTÓBER 24.