Reformátusok Lapja, 2001 (45. évfolyam, 1-52. szám)
2001-04-29 / 17. szám
RMÁTI ISDIK NAPJA HIT ÉS KULTÚRA 2001. április 29. Egyházművészetünk virágai A Debreceni Kollégium kiállítása A reformáció és a művészetek kapcsolatának megítélése a legutóbbi nemzedékekig olyan ellentmondásos volt, hogy még a harmincas években is jelent meg „Van-e református egyházművészet?” című írás a hazai sajtóban. Erre a kérdésre a szakmai közönség az 1934-es Országos Református Kiállításon igen elismerő választ adott, ez a mostani kiállítás pedig alkalom lehet rá, hogy a legszélesebb közönség a saját szemével győződjön meg arról, gyülekezeteink felbecsülhetetlen értékeket őriznek. így vezette be mondandóját Gáborjáni Szabó Botond gyűjteményi igazgató abból az alkalomból, hogy megnyílt a Debreceni Református Kollégium Múzeumának új egyházművészeti kiállítása. A megnyitót szokatlanul nagy érdeklődés kísérte - megtelt a Kollégium Oratóriuma -, ami egyrészt az egyedi tárgyak jellegzetes szépségének szólt, ugyanakkor a sokszínűségüket felmutató és méltó keretet adó kiállítás létrejöttének. A megújult múzeum ünnepélyes megnyitóján a Kántus énekét követően dr. Bölcskei Gusztáv püspök arra utalt, hogy az a harmónia, amellyel ez a kiállítás körülveszi látogatóit, üdítő ellentmondásban van napjaink szomorú jelenségeivel. Amint köszöntésében megfogalmazta: „Ezen a kiállításon ... le is lehet ülni, így szemlélhetjük, miként sugároznak felénk a megharcolt hitnek, a megőrzött tisztességnek, szépségnek emlékei.” Balog Zoltán miniszterelnöki főtanácsadó a szent és a profán sajátos református értelmezésére, a református dogmatika egyházművészeti összefüggéseire, örökségünk gazdagságára és rejtett értékeire hívta fel a figyelmet. G. Szabó Botond, a kiállítás rendezője a sajtótájékoztatójában arról beszélt, hogy a korábbi kiállítás harminc éven keresztül látogatók tízezreit fogadta, de évek hosszú sora alatt az ötvös tárgyak, textíliák restaurálására, felújítására megérett az idő. Az épületben a salétromos falfelület veszélyeztette a kiállított tárgyakat, ezért a kiállítást bezárták, a termeket felújították, a falakat korszerű, úgynevezett „lélegző” vakolattal látták el. Teljes felújítás történt, az elektromos rendszert, a padlóburkolatot is rendbe kellett hozatni. Ez azt eredményezte, hogy a kiállítás kialakítását újra, teljes egészében át lehetett gondolni és egy egységes, színvonalas külső kialakításéra nyílt lehetőség, így meg tudták oldani a termek fényvédelmét, a vitrinek rendbetételét és olyan speciális világítás készült el, mely múzeumi igényeket is kielégít és általa a kiállított tárgyak jellegzetességeit is szépen ki lehet emelni. A restaurálási munkálatok egy éve kezdődtek, melyre az egyházi műemlékek felújítására felhasználható kulturális alapból 7,6 millió forintot kapott a múzeum. Kiemelte, hogy a látvány tervezésében Hapák József fotóművész és Rácz Zoltán építész volt segítségére. Véleménye szerint „a kihívást” egy műemléki templom felújításához lehet hasonlítani, összhangba kellett hozni a helyiséget, a tárlókat, a burkolatot és az egyéni figyelmet igénylő, egyenként restauráltatott tárgyakat. A történeti alapozás érdekében a belépőt néhány egyháztörténeti utalás készíti föl, míg a tárgyak a kronológia rendje mellett a látvány logikája, előállításuk helye és az anyagfajták, stílusok rendje szerint csoportosulnak. Az új tárgyak között szerepel egy Kispaládról származó szószékkorona és egy igen ritka darab, egy „talpas templom” pompásan festett szószéke, továbbá négy festmény, melyek között olyan remekművek láthatóak, mint a Nemzeti Galéria állandó kiállításából több évre letétbe helyezett két Csók István mű, a keresztelő" és az „Úrvacsora", amelyek a két sakramentum kiszolgáltatását ábrázolják. A különleges értékek közé tartozik Méliusz sírköve, Kölcsey halotti leple és a hajdúböszörményi festett gyermekkoporsók, amelyek a „virágos reneszánsz” kései hatását mutatják. Mindazt a szépséget, gondosságot - ami tükröződik a tárgyakból, azok együttes harmóniájából - nem lehet részletesen felsorolni. Ezt érdemes megnézni, végiggondolni és engedni, hogy a tárgyak némán hassanak. Ezt megteheti mindenki, aki felkeresi a Debreceni Református Kollégium kiállítását keddtől szombatig 9-17 óra, vasárnap pedig 9 és 13 óra között. Telepóczki Márta A megnyitó vendégserege Bölcskei Gusztáv püspök a szószékkorona alatt Művész-lelkész távozott közülünk Ebben az évben, január 19-én a Debreceni Irodalmi Múzeumban volt Komáromi Csipkés György Bibliája hasonmás kiadásának bemutatója, ahol soron kívül szót kért egy nyugdíjas lelkipásztor. Lelkesen beszélt a magyar nyelvű Biblia történetéről, és méltatta az említett Magyar Biblia egyházi, nyelvészeti és irodalmi jelentőségét. Szavainak azzal adott nyomatékot, hogy a hóna alatt odahozott régi Bibliát felmutatta és elmondta, hogy a Mester utcai Cserkész Múzeumban - ahová már több becses emléket ajándékozott - szeretné elhelyezni a Szentírást. Lelkes és ihlető szavait hallgatva senki nem gondolt arra, hogy néhány hét múlva eltávozik innen az Ura által elkészített mennyei otthonba. Reá emlékezünk most kegyelettel. Nagy József nyugalmazott levéltári főmunkatárs, művész-lelkész Körösladányban született 1913. február 20-án. Békésen érettségizett 1931-ben, a teológiát Debrecenben 1931 és 1935 között, majd az 1935-36-os tanévben a Halle-Wittenbergi egyetemen végezte. Debrecenben tette lelkészképesítő vizsgáit; az elsőt 1935-ben, a másodikat 1937-ben, ott szentelték lelkésszé 1941. november 26-án. Segédlelkész Békésen 1936. július 15-től, Hajdúhadházon 1936. augusztus 15-től, Kálvineumi felügyelő tanár Hajdúböszörményben 1938. október 1-jétől, Debrecenben 1939. október 1-jétől, segédlelkész Hajdúhadházon. 1939. október 31-től a következő évtől vallástanári teendőket lát el, és részt vett a nemzetmentő szabadművelődési munkában. Törökszentmiklóson 1950. április 1-jétől, a debreceni Nagykönyvtárban 1961. augusztus 1-jétől, megbízott lelkész Bánkon 1971. március 15-től, rendes lelkész Kerekes-telepen 1970. szeptember 19-től nyugalomba vonulásig, 1987. március 1-jéig. Igehirdetői, pedagógiai szolgálatai mellett néprajzkutatást folytatott. Az e tárgykörben elért eredményeiről többször publikált is. Lelkészi szolgálatai mellett évtizedeken át - a Kollégiumi Levéltár munkatársa volt. Szerény, ugyanakkor lelkiismeretes munkája a levéltár anyagának rendezésébe beépült. Művészi-kisplasztikai tevékenysége jelentős, ezeket a munkáit több kiállításon mutatta be. Csokonai Vitéz Mihályról, Kiss Ferencről, Simándi Pálról, Varga Zsigmondról és más egyházi és irodalmi hírességekről készített plakettet, önálló kiállítása is több volt. Nyugdíjasként Debrecenben élt és alkotott ez év februárjában bekövetkezett haláláig. Halála előtti tevékenységéből kiemelhetjük, hogy a Népi Írók Baráti Társasága Czine Mihály Kelet-magyarországi Műhelye létrehozásában közreműkött, lelkipásztori, művészi, néprajzi munkássága ezzel az irodalmi tevékenységével kiteljesedett. Dr. Ötvös László szen végighurcolja."Knohmyus Ilii 1936 ................ * Április 25. Amibe ma jutottunk az amerikai fogyasztó szellemiség által, annak filmipari első veszélyeire hívta fel a figyelmet Szabó Imre esperes, egy Kálvin téren rendezett összejövetelen: „Az amerikai társadalom legjobbjai aggódva és remegve nézik azt a munkát, amit a film az Egyesült Államokban és azon kívül végez. Az óriási filmérdekeltségek nem engedik a fimszínháznak sem azt meg, hogy morális szempontokat vigyen bele a képek kiválogatásába, mert egyszerre köttetnek le vele 30-40-50 filmet, amit válogatás nélkül köteles elfogadni. A film Amerikát külpolitikailag is legrosszabbul képviseli. Az amerikai életnek a sötétségét, nyomorúságait, hitványságait öt világraBornemisza Péter imádságának egy részletét is idézi az újság: „Nristen, mi mennyei szerelmes szent Atyánk! Megszabadítottál minket, mindnyájunkat, kik Tebenned bízunk, a Te Igéd és a keresztség által a bűnnek iszonyúságos poklosságától a Te szent Fiadért, a Krisztus Jézusért. Mostan is a Te kegyelmes segítségedet minden szükségünkben naponkint jelented hozzánk, kérünk azért Tégedet, gerjeszd fel a Te Szentlelked által a mi szívünket, hogy mi a Te ilyen nagy jótételidről el ne feledkezzünk, hanem igaz félelemben és a Te irgalmasságodban való hívadalomban éljünk. Te néked mindenkoron vigaszságos szívből hálákat adjunk és Tégedet magasztaljunk, szolgáljunk. Amen.” (a. 1.) A kecskeméti orgona A református templom, amelynek nemes hangszere az orgona, 1680-83 között épült, a török hódoltság idején. Hatalmas oszlopaival osztott terű épület. 1770-ben a templomot megmagasították és ekkor alakult ki a nyugati karzaton az orgona helye. A korábbi (vagy első) orgonát az 1880-as évek végén a brassói egyházközségnek ajándékozták, és új építését határozták el. A pécsi Angster orgonagyárban az opus 144. szám alatt egy 19 sípsoros két manuálpedálos orgonát építettek. Az 1911-es kecskeméti földrengésben megsérült a templom és az orgona is. 1912-ben ismét a pécsi Angster cégtől rendelték meg az új orgonát, mely a korábbinak a bővítését és a mechanikus traktúra (működtető szerkezet) pneumatikus átépítését jelentette. Ezt az új, 22 változatú hangszert (opus 815) 1912-ben adta át a gyár. Ez a hangszer megőrizte az első orgona bő méretezésű sípjait, mely a szép Angster-hangzást adta. Az akkor műszaki csodának hitt táskaládás pneumatikáról hamar kiderült, hogy a nagy szélnyomás ellenére a megszólalás késik, legfeljebb 2-3 évtizedet bír ki a bőrözése. Ám orgonánk csak 2000 első napjaiban került lebontásra, sokszorosan túlélve önmagát. Az új hangszer mechanikus, 3 manuálos, pedálos, 36 sípsoros orgona. A régiből restauráltattunk 19 sípsort és további 16-ot a korábbiakkal megegyező modorban készíttettünk. Ebben már 5 nyelvjáték is van (ezek nem ajaksípok, hanem nyelvsípok), mely az orgona sajátos hangzásvilágát adja. A kevert (aliquot) játékok, mixtúrák a szép, fényes barokkos hangzást biztosítják. Az orgonát Sepsy Károly orgonaművész-lelkész (Debrecen-Nagytemplom) tervezte és Dávid István orgonaművésszel (Nagykőrös) a folyamatos szakmai felügyeletet is ellátták. A kivitelező vállalat a pécsi Orgonaépítő Manufaktúra volt. Két kiváló vezetője: Budavári Attila és Végh Antal. A cég nagyszerű munkát végzett. Az új sípokat saját üzemükben állították elő. Két újdonságot valósítottak meg az építés során: a levegőellátás teljes zajtalanságát, amit a műszaki átadáskor a szakértők hazánkban egyedülállónak mondottak. A felső vagy redőnymű zárható-nyitható szekrényben van. Ennek célja, hogy a zárással-nyitással, amit az orgonista szabályoz, a hangerő szabályozásával érjen el különös hanghatást. Ezt olyan újszerűen oldották meg, egy új találmányt felhasználva, ami a negyedik a világon (Németország, Brüsszel, Tokió és Kecskemét). Az orgonistát 256 memóriás Setzer kombináció segíti. Pár adat: az orgona átépítése 15000 munkaórát vett igénybe. A felhasznált anyagok: ón, ólom, lucfenyő, tölgyfa, ébenfa és csont, szilvafa és porcelán és több éve szárított csomómentes lucfenyő. Az orgona szekrénye is megújult. Flóderozását (faerezet utánzó festés) és aranyozását Tornyi László kecskeméti mester végezte. A korábbi orgona műemléki megjelenése megkövetelte, hogy a szekrény mérete ne változzon. A 22 helyre a 36 változatot úgy lehetett beépíteni, hogy a karzat mellvédjében lévő maszk helyére egy 8 sípsort magába foglaló, úgynevezett pozitív orgona került. A levegőt az 1910- ben készült Meidinger gyártmányú futtatómotor termeli, amely a mai napig kifogástalanul működik. A templom folyamatosan fűtött, így a napi istentiszteletek mellett hangversenyek tartására is kiválóan alkalmassá vált e hangszerrel templomunk. Orgonánk felszentelésére a korábbi orgonánk 111., és a Református Kollégium újraindításának 11. évfordulóján, 2001. március 25-én került sor. Az orgona szakmai napja - amikor a szakma, az építők és építtetők és minden érdeklődő megtekintheti, a tervezőtől és az építőktől közvetlenül nyerhet kérdéseire felvilágosítást 2001. május 5-én, szombaton 10 órától. Legyen Istené a dicsőség! Minden lélek dicsérje az Urat! Szabó Gábor