Reformátusok Lapja, 2004 (48. évfolyam, 1-52. szám)

2004-05-23 / 21. szám

2004. Május 23.R­eformátus szemmel. május 28-29-30. (Pünkösd) Programok NAPKÖZBEN RÁDAY UTCAI SOKADALOM. Helyszín: Budapest, Ráday utca Budapesten napközben a Ráday utca Református Teológia előtti szakaszán pi­ros-zöld sátrakban népművészek, kiadók, újságok, iskolák, művészek, reformá­tus intézmények mutatkoznak be, valamint kézművesek kínálják portékájukat. Egy színpadot is felállítunk a Ráday utca és Köztelek utca sarkán, amelyen délelőtt 11-től délután 6-ig óránként református kórusok, zenekarok, énekesek adnak 20-30 perces műsort. (A színpadon a programok mindig egész órakor kezdődnek). Napközben minden program ingyenes.­­ május 28. PÉNTEK május 29. SZOMBAT május 30. VASÁRNAP 11:00 Máté Sándor (tárogató) Kecskeméti Református gyermekprogram és Hargita Péter (orgona) Kórus (énektanítás) 12:00 Misztrál Cantoraes Ecclesiae Csipkefa Népdalkor (megzenésített versek) (rézfúvós együttes) 13:00 Talitha Kumi (református Újpest Belső­város Nagy János Quartette akusztikus zene) református kórusa + Palya Bea (kortárs református népénekek) 14:00 Unger Balázs és barátai Kollár Attila Szentendrei (cimbalom) (Solaris fuvolista) Református Kórus 15:00 a Zeneakadémia Rézfúvós Szászcsávási Kar Makám + Lovász Irén Quintette (világzene) 16:00 Miskolczy Mariska Máté János Écsi Gyöngyi (népénekes) Református Énekkar (népénekes) 17:00 Senatores Pannoniae Kobzos Kiss Tamás Djabe (rézfúvós együttes) (Balassi műsor) (világzene) A Bibilia Múzeum (ahol a fesztivál ideje alatt az állandó kiállítás mellett egy aktuális időszaki kiállítás is lesz) 10-18 óráig tart nyitva mind a három napon. A Ráday Könyvtár pénteken és szombaton, meghirdet napi 3 nyilvános műemlékkönyvtári bemutatót (11, 14 és 16 órakor), kb. 20 perces idegenveze­téssel, amelyre maximum 15 főt tudnak beengedni. (Ez a program is ingyenes, de előzetes jelentkezés szükséges a Stereo Kft-nél!) A fesztivál ideje alatt képzőművészeti kiállítások a Ráday utcai galériákban. Jó szívvel buzdítunk mindenkit arra, hogy mindenképpen jöjjön el a Ráday utcai forgatagba, hiszen a programok nyújtotta szórakozáson kívül az is célunk, hogy meg­teremtsük a találkozás lehetőségét a református és más közösségek számára. május 28-29-30. (Pünkösd) Esti programok ünnepi koncertek Helyszín: Zeneakadémia, Kőbányai Református Templom Május 28. Péntek, 19.30 Kőbányai Református Templom (Ihász u. - Gergely u. sarok) Cantemus Gyermekkar, karnagy: Szabó Dénes (Kossuth-díjas). Senatores Pannoniae rézfúvós együttes. Gryllus Dániel és Halmos Béla: „Pál apostol” című műsor Május 29. Szombat, 19.30 Zeneakadémia Kisterme Muzsikás és Sebestyén Márta „Református dallamok a népzenében” című műsora. Szászcsávási kar Május 30. Vasárnap, 19.30 Zeneakadémia Nagyterme „Református Énekek III.” (lemezfelvétellel egybekötött koncert). Debreceni Kántus, Psalterium Hungaricum Kórus, Hálaadás Kórus, Palló Imre Énekkar, Kelenföldi Református Ifjúsági Kórus, Julianna Református Általános Iskola Gyermekkórusa, Fiatal Reformátusok Szövetségének Kórusa (Felvidék). Or­gonán közreműködik: Alföldy-Boruss Csilla Médiatámogatók: Civil Rádió, Heti Válasz, Hír TV, Magyar Rádió Rt, Reformátusok Lapja Védnökök: Bölcskei Gusztáv püspök, Szabó István püspök, Gegesy Ferenc polgármester Az esti koncertekre jegyek kaphatók: Stereo Kft. - 1114 Budapest, Bartók Béla út 59.­­ telifax: 466-9674, 385-6343. (StereoPeriferic@mail.datanet.hu) -www.PerifericRecords.com Először hazánkban Börtönpasztorációs másoddiploma A Sárospataki Református Teológiai Akadémia, együttműködési szerző­dést kötve a Büntetés végrehajtás Orszá­gos Parancsnokságával és a Rendőrtiszti Főiskola BV-Tanszékével, két évvel ezelőtt szakirányú másoddiplomás kép­zést indított börtönpasztorációs szakon. A képzésben lelkészek és teológiai hall­gatók egyaránt részt vehettek. A lelkészek között fő- és félállású börtönlelkészek voltak. A szaktárgyak között szerepeltek a bv-tanszék hivatalos tárgyai (biztonsági ismeretek, bv-jog, nevelés, börtönpszi­chológia), továbbá mentálhigiéniai, szoci­ális igazgatási és ellátási ismeretek, bör­tönpasztorációs és homiletikai kérdések, a börtönlelkészség nemzetközi egyházi gya­korlatára, valamint történetére vonatkozó ismeretek, szakmai gyakorlatok, illetve azok szakszerű értékelése, fegyház- és bör­tönlátogatások, gyakorlati börtönismere­tek. A szakismereteket egyetemi és főisko­lai tanárok, teológiai professzorok, illetve egy-egy szakterület szakmailag magasan kvalifikált előadói adták át a hallgatóknak, akik között nem csak hazánkból, hanem Felvidékről és Erdélyből is voltak érdek­lődők - tájékoztatott Győri István dékán, tanszékvezető tanár, a képzés kezdemé­nyezője és gazdája. Nemrégiben került sor a négyszemesz­teres képzés lezárásaként a szakdolgoza­tok megvédésére és a záróvizsgára. Cso­mós József tiszáninneni püspök, a vizsga­­bizottság elnöke történelmi pillanatnak nevezte ezt az alkalmat, mert első ízben került sor ilyen posztgraduális szakvizs­gára. A vizsgáztatók között a büntetésvég­rehajtást Estók József dandártábornok, a sátoraljaújhelyi intézet igazgatója képvi­selte, aki a képzésben előadó, szakrefe­rens is volt. A tíz lelkész sikeres vizsgája után börtönpasztorációs szakdiplomát kap. A végzettek között egy kitűnő minő­sítést a Dunaújváros-Pálhalmai Országos BV Intézet börtönlelkésze, Békefy Lajos ért el. Szakdolgozatának témája: „A prob­­lémakezelő-személyiségfejlesztő börtön­­pasztoráció néhány elvi és gyakorlati kér­dése". Az ünnepélyes diplomaátadásra előreláthatólag július 2-án kerül sor a Sá­rospataki Református Teológiai Akadémia dísztermében. ---------------------------------------------------- -N -N Keresztyénség és európaiság Európai egyházak állásfoglalása az EU csatlakozás alkalmával -------------------------Folytatás az 1. oldalról A keresztyénség történelme és Európa fejlődése szorosan összetartozik s a ke­resztyénség jelentősen hozzájárult a je­lenlegi Európa formálódásához. Az Európai Unió a második világhá­ború által okozott sebektől vérző Euró­pában született. Különleges értékek alap­jaira épült és fejlődött. Ezek között az ér­tékek között a legfontosabbak a békete­remtés, a források elosztása, a szolidaritás és a szabadság volt. A gazdasági együtt­működésre úgy tekintettek, mint ami esz­­köze­ kulcsa az ezen értékek iránti elköte­lezettség betöltésének. Ennek szellemé­ben és összefüggésében kell látnunk a je­lenlegi bővítést is. Az új tagállamok né­melyike számára ez egy olyan szimboli­kus pillanat, amely a rájuk erőltetett po­litikai megosztottság végét jelzi. Az új helyzet új partneri kapcsolatot is teremt, amelynek keretében a tagállamok és né­peik nagymértékben tanulhatnak egy­mástól és gazdagíthatják egymást, így az Unió bővítését számos európai országban öröm és reménység kíséri. Ugyanakkor a bővítés szociális konzek­venciái miatti aggodalom is jelen van. A versenyorientált piac és az igazságos szo­ciális rend együttesének megteremtése örök kihívás marad számunkra. Annak érdeké­ben, hogy ezt az egyensúlyt elérjük, az Eu­rópai Egyházak Konferenciája az Egyház és Társadalom Bizottságán keresztül an­nak szükségességére hívja fel a figyelmet, hogy tovább mélyüljön az elkötelezettség azok iránt az értékek iránt, amelyekre az Unió eredetileg is épül, tehát az emberi méltóság, igazságosság, szolidaritás, egyenlőség és az emberi jogok tiszteletben tartása iránt. Az Európai Egyházak Konfe­renciájának központi bizottsága 2003 de­cemberében nyílt levéllel fordult a tagegy­házakhoz, amelyben annak a reményének adott hangot, hogy az európai integráció olyan folyamat lesz, amely az egyéneknek és közösségeknek az életminőségét javítja. Bár a kibővített Európai Unió megte­remtése jelentős esemény a modern Euró­pa történelmében, mégis úgy tekintendő, mint egy további folyamat része. Az Eu­rópai Unió figyelmének és felelősségének túl kell lépnie a maga politikai keretein azért, hogy jó kapcsolatokat építsen olyan országokkal, amelyek jelenlegi határain kívül esnek. A végső cél továbbra sem le­het más, mint minden ember életének ja­vítása kontinensünkön és azon túl. Európa egyházai újra elkötelezik ma­gukat Európa jövőbeni jóirányú fejlődé­sének munkálására. ----------------- Fordította: Bóna Zoltán Ifjaink­­ az egyház kebelében —------------------------------------------------------- Folytatás az 1. oldalról Elsősorban azokat a zsoltárokat, amelyeket a gyülekezet is ismer és énekel. Ugyanez vonatkozik a dicséretanyagra is. A fent említett anyag mellett elemi dolog, hogy a konfirmandusok az úri imát (miatyánk), az apostoli hitvallást („hiszekegy”) a tízparancsolatot tudják szó szerint (utóbbit rövidítve is lehet), ezenkívül a Heidelbergi Káté első kérdését és feleletét. Termé­szetesen ez a minimum. Jó, ha a lelkipásztor vezérfonálként is használ konfirmandus kátét, s annak tartalmát is átbeszélik a konfirmandusokkal. A konfirmációs „vizsga” alkalmával két gyakorlat honoso­dott meg. Az egyik szerint a kérdésekre adott feleletet az ifjak szó szerint megtanulják. (Bizony előfordul az is, hogy a kérdé­seket az ifjak előre tudják.) Az ilyen vizsga lenyűgöző, illetve felemelő a hallgatóság számára.­­ Nehezebb az a másik megoldás, amikor a „vizsgá­zók” saját szavaikkal fogalmazzák meg a választ. Mégis az a jó, ha a tanultakból van áttekintésük, s amit elmondanak, azt sajá­­tuknak tekintik. Jó dolog, ha az elmondottak után nemcsak bib­liai történetet tudnak elmondani, hanem bibliai szöveget szó sz­erint is tudnak idézni. Természetesen a „vizsga” nyilvános, amelyen részt vesznek a hozzátartozók, a gyülekezet tagjai, de mindenek előtt a Presbi­térium tagjai, akik a gondnok vezetésével nyilatkoznak, hogy elfogadják-e az ifjak „bizonyságtételét”. A konfirmáción való részvétel nemcsak tudás felmutatása, hanem bizonyságtétel is arról a Jézus Krisztusról, Aki a mi üdvösségünk. Ezért a felké­szítésnek Krisztus-centrikusnak kell lenni. A vizsga után kerül sor az ünnepélyes fogadalomtételre, amely mindig vasárnap, ünnepi istentisztelet keretében közös - illetve a konfirmandusok első - úrvacsora vételével történik. Az ünnepélyes fogadalomtétel után a presbiterek is kezet fog­­nak a gyülekezet új felnőtt tagjaival, ezzel kifejezésre juttatják, hogy „befogadják” őket a gyülekezet felnőtt tagjai sorába. Általában délutáni szeretetvendégséggel ér véget a konfir­mációs együttlét. Abban a reménységben, hogy ezután jelen lesznek a gyülekezet felnőtt alkalmain, vagy ifjúsági óráin. Ezért jó az, ha már a felkészítés ideje alatt is jelen vannak az is­tentiszteleti alkalmakon. Végül hadd szóljunk azokról a hozzátartozókról, akik hála­adással gondolnak arra, hogy gyermekük, vagy unokájuk kon­firmációjukkal beépül a gyülekezet felnőtt tagjai sorába. Isten áldja meg azokat a szülőket, keresztszülőket, vagy nagyszülőket, akik gyermeküket vagy unokájukat imádságban hordozták kicsi koruktól kezdve. J J­ézus tanítványai egy szívvel, lélekkel kitartóan vettek részt az imádkozásban az asszonyokkal, Jézus anyjá­val, Máriával és testvéreivel együtt (ApCsel 1,14). A­­ Mesterük példáját és útmu­tatását követik tanítványai. Minden jó kezdet előzménye az imád­ság. Jézus maga is imádságban készült fel messiási munkájának teljesítésére. Mikor elért annak csúcspontjához, a szenvedés és kereszthalál elviseléséhez, akkor is imádkozott, és imádságra buzdí­totta tanítványait (Mt 26,36 kk). De ezt tették az Ószövetség nagyjai is. Salamon király uralkodása előtt imádságban ké­szül népe kormányzására, vezetésére (1 Kir 3,7kk). Az imádság lebomlás há­laadással az Úr, a mindenható Isten előtt. Megvallása annak, hogy az emberi erőfeszítés kevés ahhoz, hogy az ember a neki ajándékozott lehetőséggel jól éljen. Kéri, igényli az ő segítségét, az Úr erejét, akinek a hatalma végtelen, lehetőségei ott kezdődnek, ahol az emberé végére ér­nek, hatalmát szeretete határozza meg. Ő hatalmaz fel minden embert arra, hogy hozzá forduljon, segítségül hívja őt Jézus nevében. Az imádság kapcsolatfelvétel, és kapcsolattartás azzal az Úrral, aki az ember életének ajándékozója, megváltó­ja, és megszentelője, vezetője. Közös imádság a tartalma a Jézus mennybemenetele utáni, a Szentlélek kitöl­tetése előtti időnek. Jézus tanítványai tud­nak csendben várni, Jézus ígéretének a be­teljesedésére. Nem indulnak addig küldeté­sük teljesítésére, amíg el nem nyerik ahhoz a felülről való mennyei erőt: a Szentlélek ajándékát. Isten követének, tanítványának lenni ebben a világban, nem lehet, nem megy abból az erőből, abból az energiából, amely csupán csak emberi. Még a Jézus is­merete, a mellette eltöltött évek alatt szer­zett tapasztalat mellett is szükség van a Szentlélek ajándékára. Jézus követének lenni ugyanis nemcsak ismétlését jelenti annak, amit Jézus kijelentett, hanem idő­szerű, korszerű alkalmazását az adott hely­zetre, és a tőle való erővel az emberek ja­vát szolgáló munka végzését. Jézus kijelentése egyszer, s mindenkor­ra szól. A tanítványoknak a tőle nyert is­merethez nem kell semmit hozzátenni, azt azonban hirdetni kell azzal az erővel, amely előtt meghátrál a legyőzött, de még nem megsemmisített ellenség. A tőle nyert erő által gyógyulnak a betegek, megszabadulnak a megszállottak, a különböző szenvedélyek rabjai, megnyíl­nak a bezárt emberi szívek, odafordulnak az Istentől elidegenedett, tőle távolra sod­ródott emberek. Bűnbocsánatot nyernek azok, akik megbánják bűneiket, és erőt az új életben való járáshoz, a szeretet kettős parancsának érvényesítéséhez. Az imádkozó tanítványok nem önma­gukban mélyednek el, hanem az Úr előtt nyílnak meg. Ha az ember önmagában mé­lyed el, önmaga marad, ha az Úr előtt elmé­lyedve vallja meg bűneit, tárja fel gondo­latait, kéri erejét, akkor Isten erejének ré­szesévé válik, választ kap kérdéseire, útmu­tatást, világosságot nyer. Az imaközösség nem luxus, nem feleslegesen eltöltött idő, hanem a sikeres, az eredményes munka fel­tétele. A rendeltetésünk, a küldetésünk telje­sítéséhez szükséges Szentlélek elnyerése. Az egyik reggeli áhítaton a Kollégi­umban többek között, amikor a szol­gálattevő az imádság jelentőségéről hir­dette az Igét, édesanyja elgondolkoztató kérdését idézte, amely így hangzott: „Fi­am! Szoktál te mostanában eleget imád­kozni?” Van-e időnk sokféle sietős mun­kánk között az Istennel való párbeszédre? Kálvin János, aki az egyház megreformá­lásáért fáradhatatlanul küzdött, és Isten teremtői jó rendjét érvényesítette, Genf­­ben munkálkodott a városnak, az ország­nak a jólétén szakadatlanul, buzgón könyörgő, imádkozó követe volt az Úrnak. A reformátusok félórájában hallhattunk munkásságáról nagyon jó előadás soroza­tot Németh Pál előadásában. Imádságra buzdító Urunk, az aposto­lok, reformátoraink nyomdokait követve készüljünk kitartó imádsággal Pünkösd a Szentlélek kitöltetésének megünneplésére, az egyház születésnapjára. Kérjük Istent, hogy ajándékozza ma is Szemlélkét, hogy újuljon egyházunk itthon Európában és Európán kívül. Végezze újjáteremtő mun­káját. Erősítse hitünket, és gyarapítsa gyü­lekezeteinket hitre jutott, egymásért és mindenkiért fáradozó, egymás terhét fel­vállaló keresztyén emberekkel. (Folytatjuk) ----------------------- Lenkeyné Semsey Klára Pünkösd Városa Kitartó imádság - szívvel-lélekkel i­llws­iyi if líra it, 117- 11DI1 K­IM a Fizessen elő a REFORMÁTUSOK LAPJÁRA!

Next