Reformátusok Lapja, 2005 (49. évfolyam, 1-52. szám)

2005-10-02 / 40. szám

A Károli kantáta bemutatója elé ősbemutatóra kerül majd sor. Az új mű szerzőjét és karmesterét, Draskóczy Lászlót kérdeztük a Károli kantáta meg­születésének körülményeiről... ♦ Hit és Érték, 4. oldal A Nyírbátori Református Egy­házközség ünnepi istentiszteletet tartott szeptember 18-án Ecsedi Bátho­­ri István országbíró születésének 450., halálának 400. évfordulójára emlékez­ve. Igét hirdetett Bölcskei Gusztáv püs­pök. Csíkos Sándor előadóművész tol­mácsolásában hangzott el Kiss Tamás „Ének Báthori István országbíróról” c. verse. Ecsedi Báthori István koráról és tevékenységéről Szabó Géza főiskolai tanár és Dienes Dénes egyetemi tanár emlékeztek meg. Az ünnepség végén került sor Ecsedi Báthori István országbíró síremléké­nek megkoszorúzására. Az Evangélium Színház, valamint Udvaros Béla művészeti vezető, ren­dező, az Ökumenikus Színház Ala­pítvány kuratóriumának elnöke Ma­gyar Örökség Díjat kapott szeptem­ber 24-én, a Magyar Tudományos Akadémián. Charles Phillips, az ENSZ egyik képviselője javasolta, hogy Tízparan­csolat Bizottság védelmezze és emlé­keztesse a különböző társadalmakat a zsidó-keresztyén erkölcsre, mint a kö­zösségek hagyományos alapjára. A képviselő felajánlotta segítségét annak érdekében, hogy az USA-ban 2006. február 5-án országszerte megtartsák a Tízparancsolat Napjának ünnepét. Phillips ismert közíró, hívő ember, tag­ja volt a Bush elnök által létrehozott, A család helyreállítása bizottságnak is. Ha a tízparancsolatot nem vesszük ko­molyan, az annak is jele, hogy társa­dalmunk nem üdvözli örömmel Isten jelenlétét közöttünk. Isten ígéreteinek valósága Isten ígéretei valóságos ígéretek. Nem arra valók, hogy kényel­mesen elolvassuk őket és ezzel beérjük, hanem vegyük élet­igazságnak. Hittel fogadjuk el, mint személyünkre szóló ígéretet. Ezzel bizonyítjuk, hogy hisszük: Isten igaz! így meglátjuk Isten ígérete igazságát... ♦ Szolgálat, 6. oldal A hit cselekedetek nélkül halott Gyülekezeti segítség a székelyföldieknek Mindannyiunkat sokkoltak azok a képek, amelyeket a híradá­sokban láthattunk az augusztus 23-i székelyföldi árvíz pusztítá­sáról. A hirtelen megáradt pata­kok, köztük a Nyikó, iszonyatos erővel söpörtek végig három­széki székely falvakon, emberi életeket is követelve, iszonya­tos károkat okozva. E­z a katasztrófa minden jóérzésű ma­gyar embert arra késztetett, hogy le­hetőségeihez mérten segítsen a székely­­földi magyar testvéreinek a helyreállítás­ban és az élet újrakezdésében. A fehérgyarmati és a csengeti gyüleke­zet presbitériuma úgy döntött, hogy a szé­kelyföldi árvízkárosultak megsegítésére összegyűjtött adományt a gyülekezetek küldöttei személyesen adják át a rászoru­lóknak. A polgármesteri hivatal dolgozói­nak adományát a polgármester-presbiter Bokor László, a csenged és a pasaréti re­formátus gyülekezetek adományát a Jo­­hannita Lovagrend tagja, Arday András főorvos, egyházkerületi világi főjegyző, a fehérgyarmati gyülekezet adományát Sza­lai László lelkipásztor adta át, mintegy 800.000 Ft-ot. Folytatás az 5. oldalon - A történelem megdöbbentő emlékei Negyedik alkalommal tartotta közösen, a Tiszántúli Egyházke­rület és a Kárpátaljai Reformá­tus Egyház Nőszövetsége kon­ferenciáját... ♦ Határon Innen és Túl, 8. oldal Október 6-a különös története­ ­ a nap két okból „emlékeze­tes” számomra. A gyászos napok történetét időrendi sor­rendben ismertetem. Szent­­jóbi Szabó László költő, drá­maíró, fordító, tanító és ta­nár, magántitkár 1767. június 22-én szüle­tett Ottományon (ma Otomani Romániá­ban). Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában kezdte el, majd beiratko­zott a debreceni kollégiumba. Tanulmá­nyai befejezése után Nagyváradon, majd Nagybányán a gimnáziumban a minorita katolikus rend visszatéréséig tanított. Ez­után Pesten jogot tanult. Utóbbi tanulmá­nyainak befejezése után évek óta húzódó vizsgálatra kapott megbízást Bécsben. A peres ügy lezárása és visszatérte után so­kat utazott Bihar megye városai és Pest- Buda között. Budán megismerkedett Batsányi János­sal, aki a legjobb barátjává vált, majd gr. Ráday Gedeonnal és több jakobinus költő­vel, akikkel együtt szeretett volna dolgoz­ni, de Kazinczy Ferenc mindent elkövetett, hogy ne jöjjenek létre a barátságok. Kazin­­czyval sem Batsányi, sem Baróti Szabó, sem Szentjóbi Szabó, sem sokan mások nem tudtak azonosan gondolkodni. Kazin­czy mindenben vezéregyéniség akart len­ni. Szentjóbi Szabó László hamarabb in­dította el a nyelvújító mozgalmat és mind a mai napig élnek szólás­mondások, ame­lyek tőle származnak. 1794-ben és az azt követő évben meg­ismerkedett Hajnóczy Józseffel, Kova­­chich Mártonnal, Lazkovics Jánossal, Szentmarjay Ferenccel és többekkel, akik ♦ Írta: Szentjóby Szabó Andor már ismerték Martinovics Ignác Józsefet (álnevén: Démocrite la Montagna) és a szászvári apát által vezetett mozgalmat. (Kulin professzor szerint, ez volt az első magyar köztársasági mozgalom, amelyre épült az 1848-as forradalom is). Az apát két társaságot alapított, amelyek egymás­ról nem tudtak, és két kátét dolgozott ki, amelyeket lemásolásokra és továbbterjesz­tésekre a társaság tagjainak átadott. Marti­novicsot Bécsben letartóztatták, és beárul­ta a két társaságot, így hamarosan elfogták Pesten és Budán a társaságok tagjait. Szentjóbi Szabó Lászlót 1794. decem­ber 11-én Pesten tartóztatták le. Közel öt­ven rabtársával együtt Budán, az Úri utca 53-ban, a franciskánusok klastromában ki­épített börtönbe zárták. A kihallgatásokat az ebédlőben tartották. (Ma itt a Magyar Történelemtudományi Intézet működik.) Többhetes kihallgatások után 1795. május 8-án hirdettek ítéletet. A letartózta­tottakból 14 személyt, köztük Szentjóbi Szabó Lászlót is halálra ítélték, és átszál­lították őket a gárdatiszti házba (mai he­lyén a Hadtörténeti Intézet és Múzeum ta­lálható). Az elítéltekből ötöt 1795. május 20-án vezettek a vesztőhelyre, a Generális kaszálóra (mai neve Vérmező), Sigray Ja­kabot, Szentmarjay Ferencet, Laczkovics Jánost, Hajnóczy Józsefet és végül Marti­novics Ignác Józsefet, akiknek végig kel­lett nézni az előzőek lefejezését. 1795. június 3-án Sándor Lipót nádor még halálra ítélte Szolárcsik Sándort és Őz Pált. Az ítéletet még aznap az előző helyen végre is hajtották. Még hét halálra ítélt várt a sorsára. Szentjóbi Szabó Lász­ló az ítélet megváltoztatásáért kegyelmi kérvényt írt II. Lipót uralkodóhoz, aki 1795. június 1-én kihirdetett döntés értel­mében a halálos ítéletet bizonytalan ideig tartó börtönbüntetésre változtatta. A letöl­tés helyéül Kufstein várbörtönét jelölte ki, ahová 1795. augusztus 7-én zárt lovas ko­csin Erdélyi Lászlóval útnak indították. Betegségtől gyötörten 1795. szeptember 3-án érkezett meg Kufsteinbe, ahol 210 évvel ezelőtt, 1795. október 6-án a 7. szá­mú cellában meghalt. A rabok temetőjé­ben temették el jeltelen sírba. A másik gyászos esemény­­ az aradi vértanúk kivégzése - szintén kapcsolódik a Habsburg abszolutizmus bosszújához. A ki­indulási pont ismét Bécs, ahol 1848. októ­ber 6-án felkelés tört ki. Miksa, Baillet de Latour gróf (1737-1806) fia, Tivadar gróf (1780-1848) kitűnt a Napóleon ellen vívott szabadságharcban, majd V. Ferdinánd csá­szár és király hadügyminiszterré nevezte ki. Fél évvel később, a dühöngő tömeg be­rontott a hadügyminisztériumba, Latour grófot elfogták és egy lámpavasra fel­akasztották. A császári udvar tagjai Ol­­mützbe (Morvaország) menekültek. A fel­kelés egy éves évfordulójának napján - Haynau báró­­ vezérletével vérengzést hajtottak végre az 1848/49-es szabadság­­harc vezetői között. Folytatás a 3. oldalon A Magyar Gyermekorvosok Társasága ezévi nagygyűlését - a Semmelweis Egyetem és a Magyaror­szági Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza közös szervezésében - rendezték meg szeptember 29-e és ok­tóber 1-e között a Balatonszárszói SDG Konferenciaközpontban. Hans Christian Knuth evangéli­kus püspök szerint nem eléggé erős és aktív az egyházak kulturális elkötele­zettsége Németországban. A Német Szövetségi Parlament Kulturális Bi­zottságának jelentése szerint az egyhá­zak ugyan arányaiban nagyobb pénz­ügyi ráfordítást adnak, mint a szövetsé­gi tartományok, illetve a kisebb közös­ségek, de még ezt is kevésnek tartja. Az állami pénzek az úgynevezett ma­gas kultúra támogatására mennek el nagyobb részt, az egyházak ezzel szemben az átlagos, illetve népszerű kultúrát támogatják. Példaként említet­te a püspök az egyházi zenét, amely nagyon sok zeneszerető embert vonz. Minden korcsoport számára tudnak az egyházak változatos programot biz­tosítani, hiszen számos együttessel ren­delkeznek. Az istentisztelet kulturális esemény is, hiszen énekek, korálok hangzanak el. Ide sorolható a prédiká­ció is, mivel a benne felhasznált nyelvi képek és gondolatok az emberi élet fáj­dalmainak és örömeinek értelmezésé­hez segítik hozzá a templomba járókat. Kijelentette: a hirdetési-reklám társasá­gokat kivéve nincs még egy olyan te­vékenység a társadalomban, mely nyelvileg annyira ösztönző és gazdag lenne, mint az evangéliumi igehirdetés. Forrás: KSz, BL Hogy helyreálljon az ősi rend... Az idei tanévkezdés egyik nagy és örvendetes eseménye volt Er­délyben, hogy újra magyar középiskola lett Marosvásárhelyt a Bolyai Farkasról elnevezett gimnázium - a hajdani híres-neves Református Kollégium utóda. Másfél évtizedig tartó nehéz küzdelemben sikerült elérni, hogy a negyvennégy évnyi vegyes tannyelvű­ség után szep­tember 12-től kezdve csak magyar osztályok működnek ismét a kö­zel félévezredes múltra visszatekintő tanintézet falai között. V­oltak ennek a nehéz küzdelemnek a közelmúltban felemelő és drámai pillanatai is; elegendő talán, ha csak 1990 februárjára, a történelmi gyertyás-köny­­ves felvonulásra gondolunk, mikor az egykori székely főváros utcáin több mint százezer ember tüntetett édes anyanyel­vünkért, elorzott iskoláinkért, s az is köz­ismert, hogy ama véres március napjai­ban a két Bolyaiért - a vásárhelyi kollé­giumért és a kolozsvári egyetemért - vo­nultunk utcára... Folytatás az 5. oldalon Mészöly Réka felvétele Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházke­rület püspöke beszél a tanévnyitó ünnepségen

Next