Reformátusok Lapja, 2005 (49. évfolyam, 1-52. szám)
2005-02-20 / 8. szám
mmmi ima 2005. február 20. Missziói tanfolyam cigányoknak Sárospatakon A Sárospataki Református Teológiai Akadémia Missziói Intézete tanfolyamot indított olyan cigányok részére, akik már kapcsolatban állnak református egyházunkkal vagy nyitottak az evangéliumra és szeretnének református egyházunk életébe bekapcsolódni. A tanfolyammal szeretnénk őket arra felkészíteni, hogy a maguk közösségében másoknak is továbbadják az itt tanultakat és ezzel is elősegítsék a gyülekezethez való kapcsolódást. A tanfolyam első alkalmát január 15-én tartottuk Sárospatakon, amelyen közel százan vettek részt, nagyobbrészt cigányok, de több lelkipásztor is elkísérte a gyülekezetéből érkezőket. A kezdő áhítatot Börzsönyi József professzor tartotta, Péter levele alapján szólt a hit és az ismeret kapcsolatáról. A bemutatkozás után Szabó Dániel, a missziói intézet munkatársa ismertette a tanfolyam céljait és a további terveket. A meghívott előadók és vendégek Búzás Irén zsinati cigánymissziói előadó, Dani Eszter lelkipásztor, a Protestáns Tanulmányi Missziói Intézet tanára, Derdák Tibor minisztériumi szaktanácsadó, Victor István nyugalmazott vallástanár voltak. Az előadások témái között szerepelt a cigányság története, kultúrája, társadalompolitikai kérdések, bibliaismeret. Közös énektanulás, zenélés, filmnézés tette változatossá és emlékezetessé a napot, amely közös ebéddel zárult. Terveink szerint a tanfolyam résztvevői havonta egyszer fognak találkozni. A foglalkozások mindig fél 11-kor kezdődnek és délután fél 4-ig tartanak. A legközelebbi alkalom február 26-án szombaton lesz. Szeretettel várjuk elsősorban cigány testvéreinket, de mindenkit, aki érdeklődik a közöttük végzendő misszió iránt. Az étkezés miatt kérjük, hogy az érdeklődők február 20-ig jelentkezzenek. (Cím: Ref. Teol. Akadémia, 3950 Sárospatak, Rákóczi út 1. özépiskolás koromban a református diákmozgalom, az SDG lelki hatása, „ébresztő szele” korán megérintett. A budapesti virágvasárnapi, a balatonszárszói nyári konferenciák aktív résztvevője voltam a „szél fúvós" sodró lendületében. A fiatalos, világmegváltást józan, valóságokat látó szemléletében falusi környezetemből, a szülői házból is hozott pozitív indíttatásokkal. Az ázsiai szökőár katasztrófájának képeit és más, szél okozta „ítéletidő” pusztításának a képeit döbbentem néztem a napokban. S közben fülemben Balla Péter Fúj a szél, zúg a szél... című énekének dallamai mintegy ellenképpé formálódtak bennem. „Honnan jő, merre tér, azt meg nem értheted” lelki valósága ötvöződött a konkrét valósággal szívemben. Ez a szelíd, lágy dallam, csendes, szívet átható szövegével zengett-zúgott bennem. Újra és újra olvastam az Urunk ajkán hangzó Igét: „A szél fú, ahová akar...” Honnan jön a szél? Mi a szél? Isten a szelek és felhők pályáját bölcsen megszabta. (Jób 28,25). „Mikor a szélnek súlyt szerzett”. Mértékét és törvényét megszabta. Ennek a felismerése a hit és reménység forrása. Tevékenységének a szelek hordozói (Zsolt 104,4), ítéletét sokszor szelek szárnyán küldi (Érs 41,16; Zsolt 1,4). Örülünk az enyhe szellő, a hűsítő, frissítő légáramlat jöttén. Gyermekkoromban a verejtékező aratókkal együtt jólesett a tűző nap perzselő melegében érezni a tarlón. Szél nélkül nincs eső sem, csak a folyók, tavak, tengerek mentén. A szél fújja a felhőket a szárazföld belseje felé, ahol kiürítik terhüket a szomjas földre (Zsolt 104,10-14). Felszárítja a belvizeket,, továbbítja a virágport virágról virágra. Kolumbus a tengerparton járva a partra sodródó ismeretlen növény láttán megerősödött abban, hogy „van tovább", s elindult Nyugatra. A szél villamos áramot termel, tehát pozitív tényező. A légköri időjárási jelenségek mögött az ember a természettel és annak törvényeivel való szembesülés alapján ezek mögött a Teremtőt látja. A természeti törvények mögött Isten van. (1Móz 11 kk.). De Isten gondviselő szeretete mögött, vagy inkább mellett büntető ítélete is ott van. Nem véletlen, hogy A szél fú, ahová akar... „Ítéletidőről” beszélünk egy-egy alkalommal. Az ökológiai tényezők emberi beavatkozásának súlyos következményeiről is sokat beszélnek ma. Az ember természetbe való avatatlan, káros beavatkozása gyakran járul hozzá egy-egy katasztrófához. Titok marad, hogyan és miért okoz károkat a szél? 150-160 kilométeres óránkénti sebességgel a tengeren az orkánszerű szélvihar hullámokat korbácsol fel, a tengeren, és a tenger közelében lévőket veszedelemmel fenyegeti. Nyomában pusztulás, fájdalom, árvaság stb. járhat. A Tátrában tomboló vihar lesöpörte a hegyoldalt növényeivel, fáival, vadjaival, emberi életekkel. Honnan jön a szél és mi a szél? Konferenciai tábortüzeknél néztük a tűz lobogását, a szikrák levegőbe szállását. De jött a vihar előjelével egy gyenge „légáramlat”, figyelmeztetésül. Eloltottuk a tábortüzet. Sokszor a természetben erre nincs, vagy csak kevés lehetőség van. A tény, hogy van „légáramlás”, a meleg levegő felszáll, lehűl s egy része visszatér s új körforgás indul nemcsak a tábortűznél, hanem nagyobb méretű légköri jelenségben is. A könnyű fuvallat jó, de az erős légköri áramlás pusztító erejű lehet. Ezért van bizonyos magasságokban nagy, 50 fokos hideg is. A felszálló meleg levegő lehűl, összehúzódik, nehezebb lesz és elkezd felfelé mozogni. Az időjárás kutatók felfedezték, hogy északi irányban kezd leszállni. A Préd 1,6-ban olvassuk: „A szél fúj délre, majd északnak fordul, körbe fordul a szél járása és visszatér oda, ahonnan elindult.” Salamon, a „meteorológus" 3000 évvel ezelőtt a szél titkát így írta le:„Siet délre... siet... átmegy... körbe siet... visszatér" Az eredeti szövegben a négyszeri ismétlődés ugyanazzal az igével, a könyv általános tartalma mellett itt egy igen fontos meteorológiai tényt rögzít, mely a fenti tudományos elméletet igazolja, vagy talán fordítva, az Igét igazolja a tudományos elmélet. A későbbiekben a könyv általános szellemével ellentétben állapítja meg: „Aki a szelet nézi, nem vet az...” Mintegy felül és túlemelkedik a fizikai tényen a reményteljes vetéssel (Préd 11,4) az aratás reménységével. Ezért csodálatos és lényeges, hogy mind az Ó-, mind az Újszövetségben a szél és a lélek ugyanazzal a szóval van kifejezve. A Szentlélek nem kívülről mozgat. Nem hangos dörgedelmes igehirdető szó, vagy erőltető, rábeszélő testvéri bizonyságtétel, hanem titokzatos belső erő által munkálkodik. Spurgeon, a keresztyénség egyik nagy igehirdetője az újjászületésről beszél: „Az újjászületés természetfeletti, de csendes folyamat. Erődítések lerombolását jelenti, de egyetlen kalapácsütés sem hallatszik (Kir 6,7). Az újjászületés a napfelkeltéhez hasonlít. Harsonaszó nélkül jön létre, de szárnyai alatt csodák rejtőznek. „Valami más, valami új, valami mozgás indul a csendes fuvallattal. Filepnek mondja a Lélek: „Járulj oda és csatlakozz a szekérhez” (Ap Csel 8,29). Pál missziói útján kap vezetést a Lélek által. .....mivelhogy eltiltatánk a Lélektől, hogy az Igét Ázsiában hirdessék. Misia felé menvén igyekeznek Bithiniába jutni, de nem ereszté őket a Lélek." (Ap Csel 16,6-7) Eltilt, nem ereszt a Lélek, mert egy más irányba kell menni, amit Isten éjjel látásban közöl Pállal. A Rómába menő hajóúton szól Isten: „Ne félj Pál... Isten ajándékba adta neked mindazokat, akik te veled hajóznak.”(Ap Csel 27,24). A Lélek sodrásában lévő hívő ember nem karácsonyfa, ráaggatott múlandó díszekkel, hanem a víz mellé ültetett élő fa, mely idejekorán megadja gyümölcsét (Zsolt 1,3). Tomboló, viharok, hullámokat felkavaró orkán, rajtunk kívül és belül, félelmeket gerjesztető, keserűséget okozó fizikai katasztrófák és talán még súlyosabb belső katasztrófák sodrásában egy másik szélnek, a Léleknek (ruach, pneuma) engedelmeskedve jöjjetek ahhoz, aki által Isten akarja - a vigasztalásra váró ember számára - a megnyugvást, a békességet adni, Jézus Krisztushoz. (Ján 7,37-39). Szabadítás, élet csak nála van. —------------------------------------------------------— Szécsi András A szél fú, ahová akar, és annak zúgását hallod, de nem tudod, honnan lő és hová megy. így van mindenki, aki Lélektől született! (Ján 3,8) / Új honfoglalás A Józsué 1, 1-11 rész Izrael népe honfoglalásáról beszél. Nekünk is volt egy honfoglalásunk 1100 esztendővel ezelőtt, de aztán annyi minden történt. Annyian el akarták venni azt, amit elfoglaltunk, jött a török és tatár, az osztrák és az orosz és ki tudja még, milyen hadseregek és maradt egy kicsi, csonka ország. De most nem is erről a honfoglalásról van szó, hanem van egy harmadik honfoglalás is... Isten ígért nekünk egy szép országot, egy szép lelki országot. Ennek a kicsi, csonka országnak is ígért egy szép Magyarországot. És nekünk ígért egy szép Erdélyt és ígért egy szép Felvidéket és Délvidéket és Vajdaságot és Kárpátalját, egybem politikailag szép országot, egy lelkileg szép országot, az Isten országát. És erre az országra is rátört az élet. És ezt az országot is annyiszor elrabolta tőlünk. Sokunktól elrabolta, lehet, a békés családi estéket. Van, akitől elraboltaa gyermekét, van, akitől elrabolta a társát, van, akitől elrabolta az unokáit, van, akitől elrabolta a hitét, van, akitől elrabolta a lelke üdvösségét. Van, akitől elrabolta a világ a mosolyt, a kedvességet, az örök vidámságot, a lelki erőt, amivel akkor is tudunk mosolyogni, amikor mások kétségbe esnének, amikor mások káromkodnak, akkor imádkozni tudunk. Összetört ez az ország. Isten akart egy szép embervilágot, és Isten akart egy szép magyar nemzetet. És összetört is a magyar nemzet, és tele van istengyalázással és tele van egymás ellen való támadással és tele van keserűséggel és tele van zúgolódással és tele van csalódással, elveszett bennünk egy ország, amit Isten ígért nekünk és amit Isten adott nekünk. Amit nem lehetne elválasztani határokkal, ami nem geográfiai fogalom, hanem amiben egyek kellene legyünk mi mind a 43 országban, ahova szétszórattunk. Az Isten közelében. És ezt az országot is el kell foglalni. Ezért van szükség egy belső honfoglalásra. Ugyanúgy, ahogy a régiek elindultak elfoglalni azt a külső hazát. Tudjuk, hogy milyen fegyverrel indultak, tudjuk, hogy a nyiluk 200 méterrel távolabb hordott, mint az európaiaké, de nem tudom, hogy most milyen fegyverünk van a másik honfoglalásra: visszafoglalni gyermeket, unokát, szomszédot, munkatársat, visszafoglalni egy elveszett, Isten szerinti Magyarországot, visszafoglalni egy igazi református egyházat. Ami valamikor élt. A tiszántúli templomok azért olyan nagyok, hatalmasak, mert azok valamikor mind tele voltak. Vissza kellene foglalni ezt az életet. A régi honfoglalás a Józsué feladata volt, mert Mózes meghalt és Józsué volt az örököse a feladatnak. Én nem tudom, hogy ti tudjátok-e, hogy az örökösei vagytok egy szent feladatnak? Tudjátok-e, hogy valamikor, amikor a szabadságharc után a császári rendelet, a pátens el akarta venni a református egyház szabadságát, akkor a debreceni kistemplomban tiltakoztak az őseitek? Hogy valamikor, amikor nem volt szabad vallani nyíltan a mi hitünket, akkor ha kellett, meghalni indultak el a gályarabok? Tudjátok-e, hogy egy szent nagy örökség birtokosai vagytok? Hogy megbízottak vagytok öregen is, fiatalon is, asszonyképpen, férfiképpen, betegképpen? Ránk ruházza az Úristen ezt a szent belső nagy honfoglalást. Megmenteni Isten szerint egy nemzetet. Azt mondta Mózes után Józsuának Isten: most azért kelj fel, menj át ezen a Jordánon. S a Jordánon innen volt a pusztaság. És a Jordánon túl volt az ígéret földje. Hol van most ez a Jordán? Valahol ott, a lelkünk közepén. Két partja van, az egyik partján van a káromkodás, az istengyalázó magyar beszéd, amiről sajnos híresek vagyunk. A másik oldalán van az imádkozás, egy hitvalló nemzet sok vértanúja. Az egyik oldalon itt van egy szégyenletes népszavazás, amellyel egy lakossággá vált, félrevezetett nép kitagadta azokat, akiket elszakított tőle Trianon. A másik oldalon ott van egy határok felett összeölelkező, magára talált nemzet. Az egyik oldalon van az alkoholizmus, amiben vezetünk Európában, a másik oldalon van egy józan ifjúság és jövőt építő ébredés. Az egyik oldalon van az örökös széthúzásunk, az egymás ellen való támadásunk, amivel többet ártottunk magunknak, mint minden idegen átok. A másik oldalon ott van egy szép összefogás, az egymás átölelése és egy gyönyörű békesség. Az egyik oldalon itt van hatmillió kicsi gyermek, akiket a második világháború után az anyák megöltek születésük előtt, hatmillió kicsi gyermek, kicsi halott gyermek. S a másik oldalon ott vannak a mosolygó gyermekek, s az éneklő unokák és egy megfiatalodott, boldog, Isten szerinti magyar nemzet... (Folytatjuk) ---------------------------------------- Csiha Kálmán Hit és Közélet Kovács Tibor Apánk Bajszodra honnan repült a mindennapok tréfás kedve? Gyermekkorunknak biztos medre. Hófútta, gránát temette... Álmunkban fagyos kezed , felmelegszik éjjelente. Csillagpont Csillagpont Rendelt időkhöz kötött nem körzővel mérhető körök sem vonalzóval húzható vonal pontok két haza mondanivalóival A középpont csillag Bethlehem fölött kerülőivel is szép volt már közeledik egymáshoz a kezdőpont és a végpont Alfa és Omega között.