Reformátusok Lapja, 2006 (50. évfolyam, 2-53. szám)

2006-01-22 / 4. szám

8 Határon Innen és Túl Költészettel a Bibliáról - a gyermekekhez A XX. századi magyar nyelvű gyermekirodalom határainkon belül és túl, Felvidéken, Erdélyben, Kárpátalján, Délvidéken különösen gazdag és értékes. Minősítő jelzőink gyermeklíránk tematikai/poéti­­kai gazdagságát is jelzik, ugyanakkor feltárják hiányosságait is. Az egyébként sokszínű és gazdag irodalmunkból - a közismert társa­­dalmi/politikai okok következményeként - hiányzik vagy alig létezik a hitélettel, a vallási léttel összefüggő, keresztyén erkölcsű, s azt hi­telesen, művészi értékkel megjelenítő és kifejező gyermeklíra és epika. Ezért is örvendetes az, ha egy olyan kötetről szólhatunk, amely a Bibliához kapcsolódik. B­ettes István (1954), a kitűnő fel­vidéki költő ahhoz a nemzedék­hez tartozik, amely a verset - egye­bek mellett - elsősorban akusztikai és vizuális szempontokból újítja meg. Jellemző költészetében a játék­vers, a nyelvi alapon működő ritmus és versépítkezés. Régi, önmaga vál­lalta adósságát törlesztette, amikor kiadta a Szép tündöklő csillag (1999- 2000) címmel három kötetben Az Új Testamentum legújabb, gyermekek részére készült verses feldolgozását. Megkapó a szerzői/alkotói vallo­más a kötetek keletkezéséről, gene­ziséről. Az emlék a kisiskoláskori bibliaórákhoz, a rimaszécsi reformá­tus parókiához, a konfirmációra ké­szülő Bettes Istvánhoz és Bodon Ala­dár tisztelendő úrhoz kapcsolódik. A Szép tündöklő csillag három kötete összesen huszonnyolc verset tartalmaz. A szerző Károli Gáspár fordítását tekintette alapnak, ezt kört Felhasználta Vas István Jézus történe­tek prózai kiadását is. Kettes versrom­ban is követi a legjobb magyar poétikai hagyományokat. Kötött formában, felező tizenkette­sekben írja versszövegeit, abban a for­mában, amelyet Csokonai Vitéz Mihály, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Illyés Gyula is követett. Közismert, hogy az evangéliumok tar­talma: Jézus élete, szenvedéseinek törté­nete (passiója) és feltámadása. Műfajai közül legjelentősebb a példá­zat (ilyen a Tékozló fiú története). Mindhárom kötet versei, a kiválasztott bibliai helyek (Szép tündöklő csillag, Én szerelmes Fiam, Jákob kútjánál, Kánai menyegző, Az elveszett juh példázata, Hegyi beszéd, Bethesda tavánál, Mária és Márta, Mózes és Illés fényesen jelen­nek. Jöjjetek tehát mind! és mások) kivá­lóan alkalmasak a kisiskolások hitéleté­nek erősítésre, hittanoktatásra, az istenhit megélésére. A kötetek véglegesítésének részese volt az akkor Hanván élő Erdélyi Géza református püspök, aki bátorította a költőt a versírásra, s a szövegekhez val­lástörténeti megjegyzéseket, pontosítá­sokat fűzött. A megjelent köteteket aján­lással látta el, mely szerint „minden ke­resztyén felekezet jól használhatja”. A könyvek versszövegeit Kulcsár Ferenc, a költőtárs szerkesztette, Szabó Ottó képzőművész pedig a költemények il­lusztrálását végezte el. S a közös fárado­zás gyümölcse, az eredmény három kü­lönösen szép könyv, amely a dunaszerda­­helyi Lilium Aurum könyvkiadó gondo­zásában jelent meg. Méltó a könyv arra, hogy az iskolás­korúak melett, tanítóknak, tanároknak, könyvtárosoknak, szülőknek ajánljuk, mindenkinek, aki értékeli, elfogadja a hitélet gondolatait. Komáromy Sándor Családi Istentisztelet Nagyfán A már öt éve működő börtönlelkészi szolgálatot Koroknai András végzi a Nagyfai Büntetés-végrehajtási Intézetben. A rendszeres heti alkalmak: szombat és vasárnap délutáni istentiszteletek és a péntek délutáni énekóra mellett 2005 ka­rácsonyán már negyedik alkalommal ke­rült sor a fogvatartottak és hozzátartozó­ik közös ünnepi istentiszteletére. Ezen igei alkalmon érkezhettek több mint húsz fogvatartotthoz szeretteik, lét­számkorlát nélkül. Az istentiszteleten a lelkipásztor Mt 2,1-12 alapján hirdette az Igét, hallhattuk, hogy a bölcsek nem cso­dát látni mentek Betlehembe mint Sába királynője, hanem lebozorulva imádni Is­ten egyszülött Fiát. Kísérthet bennünket a céltalanság, a hi­ábavalóság utáni vágy, de lehetőségünk van - ahogy a bölcseknek is lehetőségük volt ajándékot vinni a hódolat jeleként - odaadni életünket, időnket, képességein­ket, erőnket, sőt még kételkedéseinket, hi­tetlenségünket Megváltónknak. Ezek a családi istentiszteletek adnak alkalmat arra, hogy sajátos körülmények között, speciális gyülekezeti közösség­ben hirdettessék az örömüzenet. Szeptember óta készülő diplomadol­gozatom - az együtt végzett szolgálatok következményeként (hospitációk alkal­mával) fogalmazódott meg bennem - hogy a Büntetés-végrehajtásban dolgo­zók lelki igényei felé is nyitottá kell for­málódnunk, ezáltal is megvalósítva az át­fogó börtönpasztorációt. Isten áldását kérem ezúton is minden belmissziós munkatárs szolgálatára a Zsoltáros szavaival: „Legyen velünk iste­nünknek, az Úrnak jóindulata! Kezeink munkáját tedd maradandóvá, kezeink munkáját tedd maradandóvá!" (Zsolt 90,17). . Szűcs M. Klára Fizessen elő a REFORMÁTUSOK LAPJÁRA... szüleinek, nagyszüleinek, konfirmált gyermekének, keresztgyermekének, unokájának, hazai és külföldi rokonának, ismerősének! Előfizetni és adományt befizetni az alábbi bankszámlaszámon lehet: OTP 11706 016-20478269. Címünk: 1462 Budapest, Pf. 775. 2006. január 22.­­SHIRMWHISOK­IMA Kirándulás Kassára S­okszor gondolkodunk és beszélge­tünk arról, hogyan lehetne egy-egy ünnepet igazán megünnepelni? Gyakran kevésnek tűnik ünnepi beszédet meghall­gatni. A Hajdúvidéki Református Egyház­megye lelkészi kara már az előző évben döntött arról, hogy a reformáció ünnepére készülve családtagokkal együtt a magyar reformáció fontos állomásait keresi fel. Így került sor 2004-ben arra, hogy Sáros­patakra, a „Bodrogparti Athénba” látogat­tunk, ahol a Református Kollégium Könyvtárát, Múzeumát tekintettük meg, majd Gönczre utaztunk, ahol Károli Gás­pár szobrát koszorúztuk meg. Az idén úgy döntöttünk, hogy Kassára kirándulunk. Utunk egy didergető, ámde napfényes október végi reggelen kezdő­dött, Hajdúszoboszlóról indulva, Hajdúbö­szörményen, Polgáron, Miskolcon át utaz­tunk célunk felé. Egy rövid pihenőt beik­tatva érkeztünk a határra, Tornanádaskára, onnan a gyönyörű magyar Felvidék domb­jai között érkeztünk Jászóra. Itt megtekin­tettük a cseppkőbarlangot, ennek különle­gességei nemcsak a gyönyörű cseppkövek voltak, hanem a barlangban menedéket lelő, falon függő denevérek serege is. A barlangtúra után folytattuk utunkat Kassára, ahol már vendéglátóink vártak bennünket. Ebéd után megtekintettük a Kassai dómot, kísérőnk Balassa Zoltán helytörténész, a város avatott ismerője ka­lauzolt bennünket. Gyönyörködtünk a dómban, amelynek altemplomában találha­tó II. Rákóczi Ferenc szarkofágja, mely pi­­ros-fehér-zöld színű szalagokkal átkötött koszorúkkal volt elhalmozva. A Kárpát­medencei magyar haza minden szegletéből jönnek ide magyarok, hogy a nagy fejede­lem földi maradványai mellett leróják ke­gyeletüket. Vezetőnk elmondta, hogyan ke­rültek haza a száműzetésben meghalt feje­delem földi maradványai. Majd együtt el­énekeltük a Himnuszt. Felemelő érzés volt hallani, amint a sírnál éneklők hangja szét­áradt és betöltötte az egész templomot. A dóm megtekintése után a város főterén még néhány jellegzetes kassai épületben gyönyörködtünk. A rövid városnézés után a Kassai Re­formátus Gyülekezet központjába érkez­tünk, ahol Oremus Zoltán lelkipásztor és kedves felesége, a gyülekezet néhány tagjával fogadtak bennünket meleg sze­retettel és teával, ami a hűvösödő őszben igen jól esett. Lelkipásztor testvérünk elmondta a gyülekezet történetét, mely a hitben való helytállás nagyszerű példája. A gyülekezet életét nemcsak a régi nehézségek, de még ma is a megmaradásért való küzdelem jel­lemzi. A találkozás méltó befejezésére a re­formátus templomban került sor, ahol a he­lyi lelkipásztor igeolvasását követően Sza­badi Árpád esperes imádságával, kölcsö­nös áldáskívánással búcsúztunk, abban a reménységben, hogy legközelebb itt, Deb­recen környékén találkozunk. Már ránk sötétedett, amikor a határ­hoz értünk Hidasnémetinél, Tállyán va­csoráztunk, és indultunk haza. Ez a nap nemcsak a határontúli testvé­rekkel való ismerkedést, találkozást szol­gálta, hanem az egyházmegye lelkészcsa­ládjainak is sokat adott. Egy ilyen kirán­dulás nemcsak hitünket, hanem szolgáló közösségünket is erősíti, és ez jó a lelké­szeknek, családtagoknak egyaránt. Jó hangulatú, humorral és komolysággal is fűszerezett, sokáig emlékezetes, szolgála­tunkra kiható nap volt ez. Pella Pál A Baranya megyei Nagypallt már az 1220 körül írt oklevél említi. Református templomát 1793-ban építették, majd 1823-ban átalakították. A rendszerváltozást omlado­zófalakkal és tetőszerkezet­tel érte meg. A teljes felújí­tása 1996-ban történt meg, svájci és francia testvéregy­házak segítségével. Ekkor derült ki, hogy a templom Árpád kori alapokra épült. Lapunk szerkesztősége arra kéri gyülekezeteink lelkipásztorait, hogy küldjenek új színes fel­vételeket templomukról. Szeretnénk ezen az ol­dalon rendszeresen kö­zölni ezeket a képeket. Minden templomról olyat, ahogyan a mai va­lóságában áll a Lélek hajlékaként.

Next