Reformátusok Lapja, 2007 (51. évfolyam, 1-52. szám)

2007-12-23 / 51-52. szám

_____ dk_________ 16___________ W*II* IFJÚSÁGI OLDAL 2007.^^23-30. %F­IRMÁTU­M LAPU „Elvesztette magát az ember, Mert lencsén nézi az eget, Megátkozza világra jöttét — Beteg a világ, nagy beteg... Ady Endre 1899-ben írt „Kará­csony” című háromstrófás ver­séből való az idézet, melynek I#1 visszatérő refrénje: „Beteg a világ, i­­­j, v./ nagy beteg... ” Ha a költő ma vetné ________ papírra kikívánkozó „ünnepi” gon­ MORFONDÍR­dolatait, aligha szólnának a sorok most is másról, mint arról, hogy „nincs itt hála, nincs itt béke...”, „Kihűlt a szív, elszállt a lélek, a vágy, a láng csupán a testé”, „Ember ember ellen csatázik, mi egyesítsen, nincsen eszme...” Egy azóta már örök nyugalomra tért építész­­mérnök barátunk sok évtizeddel ezelőtt kiszámí­totta, hogy ha fővárosunk minden lakosa annyi lakóterületet használna, mint amennyi akkori normák szerint egy állampolgárnak dukált, ak­kor a rendelkezésre álló teljes lakó­férőhely ép­pen elegendő volna mindenkinek, így van ez a világgal is. Ha a hozzáférhető javakat és forráso­kat valamifajta igazságos rendező elv szerint osz­tanánk meg egymás között, akkor mindenkinek jutna, s bár tovább talán már nem telne fényűző kényelemre és pazarlásra, mégsem szűkölködne senki sem. így lehetne arra is számítani, hogy az elfogyasztott javak újratermeléséből ki-ki adott­ságai, felkészültsége és fizikai-lelki-szellemi erőn­léte szerint kiveszi a részét, ezért ez a normális ál­lapot fenntartható lenne, sőt némi többletpro­dukció esetén fejlődhetne is. Az Isten által szentségben, igazságban és tö­kéletességben teremtett paradicsomi ember er­re képes volt, de engedve a kísértésnek, Urától eltávolodott. Megnyerte a jó és gonosz tudását, de elveszítette a mindentudást. Az arasznyi lét béklyójába verve már képtelen távlatokban, korszakokban gondolkodni, csak magára, jobb esetben szűkebb csoportjára gondol. „Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van... mondja az írás. De folytatja: „...az Úr azt nézi, ami a szív­ben van. ” S annak a szívnek a mélyén ott fész­kel, vagy talán csak félve bújik meg a kifejezhe­­tetlen óhajtás, vágyakozás az elveszett Paradi­csom, a tökéletesség, teljesség iránt. A költő szerint a beteg világ beteg lakója „lencsén nézi az eget..Valljuk meg, eközben lát is gyönyö­rű csillagokat, sőt ez a tapasztalata elvont gon­dolkodásra is készteti, mellyel a létezés titkai­nak egy töredékébe, sokszor eufóriás örömmel, be is pillanthat. De ha a fényév milliárdok szár­nyát elhagyva nem képes addig az égig eljutni, mely óriás csillagászati távcsövekkel vagy ép­pen rádiótávcsövekkel már nem vizsgálható, viszont a Mennyei Király lakik benne, akkor bizony továbbra is az Édenen kívül marad, megsemmisülve, összenyomorodva, az egye­düllét nyomasztó súlya alatt. Mily magától ér­tetődő a gondolkodó ember számára, hogy egy e pillanatban fotonná egyesült elektron és po­zitron, anélkül hogy a további sorsát meghatá­rozó fizikai törvények archiválási helyét s on­nan kiinduló hatásmechanizmusát bárki is meg tudná mutatni vagy szemléltetni, mégis enge­delmeskedik az Alkotó teremtéskori szándéká­nak. A tudatlan, mégis engedelmes anyagi ré­szecske mellett tépelődő beteg ember pedig be­éri a jó és gonosz rész szerinti tudásával, ahe­lyett, hogy újra a mindentudás ajándékának el­nyerését szabná céljául. Érzi persze, hogy ezzel valami nincs rendben, s szívesen emlegeti a ho­lisztikus szemléletet, a holisztikus gyógymódo­kat stb. Szép magyar szavunk, az egész­ség mind tagolt, mind alapjelentésében ugyanezt fejezi ki. Márpedig ez a beteg­ség­nek éppen ellentettje! Te Beteg Földi Ember! Emeld fel a fejed a porból­,Tárd ki karod s szíved az Ég fe­lé, és fogadd el a teljességet, a tökéletességet, az egészséget. A Mennyei Úr méltó követével, Egyszülött Fiával, magával Krisztussal kínálja, hozza feléd. Nem kell „új Messiás”, ahogy a költő fennkölt vágyakozásában tévesen látta; az a régi, az az egyetlen, az a feltámadott, az a ma is élő Betlehemi minden fogyatkozásun­kért, bajunkért és bűnünkért tökéletesen ele­get tett! Csak fogadd el Tőle! Egyedül csak Tőle fogadd el! Mert „Beteg, Nagy Beteg Világ”, csak Krisz­tussal, egyedül Krisztussal, azzal a betlehemi gyermekként közénk jött Jézus Krisztussal le­hetsz újra egészséges és boldog!­­* Nagy Sándor dunamelléki főgondnok­ot Lehet-e Krisztus nélkül ép társadalmat, ETTM, nemzetet, világot építeni? A harangok Őrbottyánból jönnek Gombos Miklós régi harangöntő csa­lád tagja. Nagyapja és édesapja is e ritka és különleges szakma legkivá­lóbb magyarországi képviselőjeként ismert. Orbottyáni műhelyének udva­rát rengeteg harang ékesíti, mind­egyik saját történettel rendelkezik. Az egyetlen magyarországi harangöntő a világ több tájára készített már haran­gokat, így például emlékharang került üzeméből a Manus-szigetekre is, Mol­nár Mária diakonissza emlékére. A harangok kezdetben Ázsiában terjedtek el, történetük a Krisztus előtti harmadik évez­redig vezethető vissza. Kínában például üveg­ből, porcelánból és bronzból készítettek haran­got, sőt ezt a három anyagot képesek voltak úgy összehangolni, hogy harangjátékként működjön. Később Európában már a görögök és a rómaiak is használtak harangokat. A Bibliában pedig Mó­zesnél, a mai ószövetségi igeszakaszban (lásd a 2. oldalon) arról olvashatunk, hogy a papok felöl­­­­tőjét aranycsengettyűk díszítették. A puskapor Európába kerülése után a keresz­tyén ember már ágyút is öntött. Körülbelül egy évszázadig egymás mellett folyt a harang- és az ágyúöntés, majd a két tevékenység különvált. Ahogyan nőttek a templomok, a harangok az állványokból felkerültek a tornyokba. Egyre több harangra volt kereslet, sőt arra is igény mu­tatkozott, hogy a harangok harmonikusan szólja­nak együtt. Ez utóbbiról a nagy zeneszerzők gon­doskodtak. A háborúknak köszönhetően sokszor előfordult, hogy a harangokból ágyút öntöttek, majd a győzelem után az ellenség ágyúiból ké­szültek az új harangok. Nagy győzelem volt Hu­nyadi János diadala 1456-ban Nándorfehérvár­nál a törökök felett, azóta is ennek emlékére szól a déli harangszó. Az 1800-as évek közepén kialakult forradalmi hullám során körülbelül 200 ezer harangot sem­misítettek meg. Az ipari forradalomnak és az acél­gyártásnak köszönhetően azonban megváltozott a háborúk anyagszükséglete, hiszen acélból gyártot­ták a fegyvereket.,Azt gondolhatnánk, hogy ettől kezdve a harangbronz, mint stratégiai háborús anyag kivonult az előtérből. Valójában azonban pszichológiai hadviselésként az első és a második világháború alatt is elvitték a harangokat. Akkori­­­­ban az emberek elnémult tornyok alatt laktak, ami rossz közérzetet okozhatott számukra. Re­méljük, hogy a jövőben a harangnak megma­rad a mindenkori célja, hogy hívogassa az élőket, sirassa a holtakat és - mint a néphie­delem tartja - megtörje a villámokat” — feje­zi be a harang történetének elmesélését Gombos Miklós, majd újabb hosszú históriába kezd: ,A családom története olyan, mint a harangoké, a messzi múltban kezdődik.” Szlezák László, Gombos Miklós nagyapja Szi­léziából jött. A család valószínűleg már ott is ha­rangöntéssel foglalkozott. Magyarországon 1910-ben kezdték el a munkát. 100 főt foglal­koztató budapesti üzemben készültek a haran­gok egészen 1952-ig, amikor a kommunisták bezáratták a gyárat. Mint mondták, nincs szük­ség harangokra. Gombos Lajos azonban 1958- ban Őrbottyánban újrakezd­te a harangöntést Ducsák István segítségével. Ő a korábbi gyár sofőrje volt, és nem a hulladéktelepre vitte a kommunistáknak nem kellő eszközöket, hanem Őrbottyánba. „Ducsák István tehát eszközök­kel, édesapám, Gombos Lajos pedig a szakérte­lemmel rendelkezett. Édesapám most 79 éves, már nem dolgozik. Jelenleg heten dolgozunk a műhelyben. A harmincas években nagyapám a harangjaival részt vett a párizsi világkiállításon, és a nehezen elnyerhető magyarországi kitünte­tést, az »Aranykoszorús mester« címet is megkapta. Az én harangjaim is jelen voltak egy világkiállításon: Sevillában a Makovecz­­pavilonban” - mutatja be a család tevékeny­ségét Gombos Miklós. A harang készítése három részből áll. Először elkészül a legbelső rész, az úgynevezett mag. Ar­ra ráépül az álharang, ami agyagból készül, és minden olyan információt tartalmaz, amely az elkészült harangon szerepelni fog. A felirat attól függ, hogy hová és milyen alkalomból kerül a ha­rang. Az álharangot egy különleges sárral, több­ször ecsetelve vonják be, ami kötőanyagból és mázképző anyagokból áll: tojás, cukor, samott­­liszt, mosott agyag és emberi haj keveréke. Elké­szül a külső köpeny, hogy megvédje a mintát. Ezt végül abroncsolással megerősítik, majd elkészül a beöntőrendszer és kiégetik az agyagot 5-600 fo­kon. Ezután kezdődik az öntés előkészítése: beás­sák a harangok mintáját a földbe, hogy meggátol­ják a felhajtóerőt. A beásás után a kemencétől csatornát építenek az öntendő harangok irányá­ba, amin keresztül a folyékony, 22 százalék óntar­talmú vörösréz folyik a mintákba. Az öntés után 2-3 napig beásva marad a földben. A lassú hűlés alatt feszültségmentesül az öntvény, így hosszabb életű lesz. Végül kiássák a harangot, lebontják az agyagrészeket, megpucolják, megcsiszolják, pró­baállványra teszik és meghallgatják a hangját. Ha valaki harangot rendel Gombos Miklóstól, akkor ő elmegy a templomba, meghallgatja, hogy milyen hangú harangra van szükség. Mindenféle szempontból harmonikus helyzetet kell teremte­ni. Ha elkészült, akkor felszerelik. „Minden to­rony más, de hál’ Istennek még egyetlen harang sem maradt fenn, mindegyik a helyére került. A legnagyobb harang, amelyet rendeltek tőlünk, 18 mázsás volt, de bármekkorát tudunk készíteni és javítani. Például a közelmúltban cseréltük az esz­tergomi bazilika 58 mázsás harangjának lengő­szerkezetét, de vannak olyan református templo­mok, ahol hasonló nagyságú harangok várnak a felújításra” — fogalmaz az orbottyáni harangöntő. A harang az élőket hívogatja istentiszteletre, je­lez vidám vagy szomorú eseményeket, de veszély­re - tűz, ár, ellenség - is figyelmeztethet. A ha­rangok azonban ennél sokkal többet üzennek: nagy ünnepekkor a templomtornyokban min­den harang megszólal, hogy hirdessék Isten di­csőségét, a békét és a szeretetet. ■ T. Németh László KÉSZ­TETŐ Csillagtúra jövő júniusban 2008. június 14-én ren­dezik meg Budapesten a HÍREK Csillagtúra című prog­ramsorozat. Ha érdekel, miről is szól ez a kezdeményezés, látogass el ide: www. ifjusag.reformatus.hu. . m Új Pontos honlap az Európai Unió támogatásával Az Európai Parlament támogatásával új honlapot fejlesztett a nagyvázsonyi szék­helyű, országos keresztyén falusi ösz­töndíjat is üzemeltető Pontes Alapít­vány. A közösséget a Károl­i Gáspár Re­formátus Egyetem Főiskolai Karán, Nagykőrösön végzett diákok alapítot­ták. A honlapon ingyenes jogi tanács­adás, pályázati lehetőségek, iratminták, hírek és információk állnak rendelke­zésre. A honlap címe: www.pontesala­­pitvany.hu. Adventi játszóház Csillaghegyen A Budapest-Csillaghegyi Református Egyházközségben játszóházzal kezdődött az idei advent is. December első két szombatján a már ha­gyományosnak mondható adventi alkalomra jöttek össze Csillaghe­gyen a gyerekek és szüleik. A kezdő éneklést és áhítatot követően megkezdődött a barkácsolás az előkészítésben közreműködő szülők segítségével. Első alkalommal karácsonyi díszek, másodszorra külön­leges képeslapok készültek a szorgos kezek között. Az elmélyült alko­tást követően jólestek a gyümölcsök és a szülők által hozott harapni­­valók. A frissen felújított gyülekezeti termet örömmel vették haszná­latba a gyülekezet hittanosai. A két szombaton összesen több mint öt­ven gyermek ügyeskedett az asztaloknál. Gyülekezeti adományokból, és Óbuda-Békásmegyer önkormányzatának támogatásával sikerült a programot megvalósítani. ■ Battyányi Géza Európa legnagyobb kará­csonyfáját idén Bukarest- TUDOD-E-­ben állították fel - nem valódi fenyőt, hanem egy fémből ké­szült óriásszerkezetet. A 76 méter magas, 290 tonnás alkalmi dísz fel­szerelésén 300-an dolgoztak az Unirii téren. A Millennium Bank ajándékát 25 teherautóval szállítot­ták a helyszínre, és december 1-jétől január 6-ig számtalan rendezvényt­­szerveznek körülötte. ifjusagi.oldal@reformatus.hu http://reflapifjusagioldal.reformatus.hu T)k Maau rfown. Mounts (fapH* if

Next