Reformátusok Lapja, 2009 (53. évfolyam, 1-52. szám)

2009-07-19 / 29. szám

1_ Cselekvő hit 2009. JÚLIUS 19. Mozaik Dajkadiplomások Dajkaként kereshetnek munkát maguknak a Református Missziói Központ képzését elvégzett nők. A hazájukból politikai és vallási okokból kitaszított, menekült nők a napokban vehették át a „dajka­diplomájukat” a Református Missziói Központ budapesti épü­letében. A 15 résztvevő képzése másfél évig tartott. Az OKJ-s bi­zonyítványt nyújtó programot az Európai Unió Szociális Alapja is támogatta. A nők egyházi, önkor­mányzati, valamint alapítványi óvodákban szerezhették meg a szükséges szakmai gyakorlatot. Kanizsai Nagy Dóra, a Reformá­tus Missziói Központ munkatársa elmondta, a végzettek közül töb­ben már állásajánlatot is kaptak. A szervező hangsúlyozta: a dajka­képzés azért fontos, mert a felnőtt társadalom nagy részére jellemző az előítélet és az idegengyűlölet, ezzel ellentétben a gyermekek vi­lága még képes a szívből jövő be­fogadásra. www.reformatus.hu Istentisztelet a diósgyőri kohászatért Istentiszteletet tartottak a diós­győri kohászatért július 12-én Miskolcon. Körülbelül hetvenen vettek részt a diósgyőri református templomban tartott istentisztele­ten, ahol a gyülekezet tagjai az egykor sokezer embernek megél­hetést adó diósgyőri gyáróriásra emlékeztek. A kohászatban nemrég felszámolási eljárás és csoportos lét­számleépítés kezdődött. A leépíté­sek több mint 800 embert érin­tenek. A gyár több tízezer em­bernek jelentette a megélhetést generációkon át, amiért hálát kell adni - hangzott el az istentiszte­leten. A Diósgyőri Acélművek 2004 Kft. felszámolásával gyakor­latilag megszűnik a három évszá­zados múltra visszatekintő ko­hászat Diósgyőrben. FORRÁS: WWW.EURADIO.HU Megjelent az Igazság és Élet 2009/3. száma Az aktuális lapszám július-augusz­­tus-szeptember hónapokra (a Szentháromság után 4. vasárnaptól al6. vasárnapig terjedő negyedév­re) tartalmaz igetanulmányokat, prédikációvázlatokat vasárnapi ige­hirdetésekhez, továbbá segítséget nyújt kauzális szolgálatok és ifjúsá­gi nyári tábor tartásához. A kitekin­tés rovatban a gyász és a temetkezé­si kultúra változásainak összefüggé­seiről, továbbá aktuális könyvismer­tetésekről olvashatunk. Megrendel­hető a Továbbképző Intézet címén (4026 Debrecen, Kálvin tér 16.), a tovabbk@drk.hu e-mail címen vagy faxon: +36-52/516-826. Részletes információk a WWW.lel­­kesztovabbkepzo.hu honlapon ol­vasható. REFFAP Vértesaljai hittanosok Husz János nyomában Június 30. és július 2. között cseh­országi jutalomutazáson vehettek részt az egyházmegyében meg­rendezett II. Husz János Bibliai Történetmondó Versenyen he­lyezést elért általános iskolai ta­nulók. A vetélkedő még a tanév első felében, 2008. november 8- án volt Sukorón. Az alsósok és felsősök külön versenyeztek, s mindkét kategóriában az 1-3. helyezett kapott értékes tárgyju­talmat, A Jedig pedig az ingyenes utazás volt Prágába. WWW.RADAY28.HU Gyászistentisztelet Ferihegyen­ ­* Folytatás az 1. oldalról A pasaréti református Palló Imre Énekkar szolgálata után Fischl Vilmos evan­gélikus lelkész ar­ 14,1-3 alapján elmondta: ez az igeszakasz megerősít min­ket abban, hogy akik előresiettek ebből a földi életből, azok már az Isten ke­zében vannak. Keresztyén emberként számunkra van egy biztos pont, a Jézus Krisztuson keresztül vezető út Istenhez. „Sosem könnyű a gyász, sosem köny­­nyű eltávozott testvéreinktől búcsút venni, mégis mindannyiunk életében ez az idő vagy hamarabb vagy később eljön, de ez az idő, amit itt a földön eltöl­tünk, kevesebb, mert az igazi hosszú élet az Isten országában kezdődik” - fo­galmazott a repülőtéri lelkész. Czap Zsolt Jézus keresztre feszítésének története (Lk 23,44-46) alapján úgy fogalmazott, hogy a halál számunkra elszakadást jelent - ha valaki hozzánk tar­tozott, nehéz átélni, hogy a földön már nem találkozhatunk. De hisszük, hogy a halál nem végállomás. Az utolsó vacsorán Jézus Krisztus vigasztaló szavakat mondott. „Mi abban bízunk, hogy a földi életünk nem értelmetlenül ér véget, hanem az Isten végtelen jóságából és szeretetéből vár ránk az örök élet, ahol nem lesz fájdalom és szenvedés” - mondta a római katolikus lelkész, majd hoz­zátette, hogy Istenbe vetett hittel lehet az ilyen tragédiákon túllenni, hálaadás­sal lehet megköszönni mindazt, amit itt a földön kaptunk. Krasznai Andrea a Jnl4,27 alapján szólt arról, hogy amikor Jézus Krisztus búcsúzik tanítványaitól, akkor kereszthalálára próbálja felkészíteni őket. Az Úr végrendelkezik, de nem úgy, ahogy mi szoktuk tenni. Mennyei valósá­gokról és mennyei kincsekről rendelkezik. „Békességet hagyok nektek” - mondja Jézus, hiszen békesség nélkül nincsen minőségi élet. Békesség hiá­nyában az ember túlélni igyekszik, nem pedig megéli napokat. A modern ember a lét nagy kérdései felől ugyanolyan bizonytalanságban szenved ma, mint kétezer évvel korábban a tanítványok. Ki vár rám a földi élet után ? Lesz-e valaki, aki fogad, amikor átlépem e világ határait ? Lesz-e va­laki, aki megfogja a kezem és magához hív? A gyászban ezen kérdések felől szeretnénk teljes bizonyosságot. „A veszteség tapasztalatával megcsendesedik a szív, és addig fontosnak ítélt dolgok másodlagossá, sokadlagossá válnak” - fogalmazott igehirdetésében a ferihegyi vezető lelkész, majd hozzátette, hogy Jézus Krisztus személyében a felülről kapott békesség az a drága kincs, mely segíti az embert a gyász fájdal­mának elhordozásában, hogy megélje életének hátralévő idejét. Amikor bé­kességre vágyva elcsendesedünk, akkor érezzük, hogy valahonnan erőt ka­punk, hogy tovább tudjuk folytatni életutunkat és képesek legyünk túllátni a materiális lét határain. Isten miért engedi, hogy meglátogasson minket a gyász, a baj, a baleset? „Erre a kérdésre itt a földön nem tudjuk a választ, de az bizonyos, hogy az Úr soha nem ígért könnyű életet az övéinek” - válaszolta a feltett kérdésre Krasznai Andrea. Az ökumenikus istentiszteletet az imádságok után mécsesek meggyújtása, a Palló Imre Énekkar szolgálata és az áldás zárta. Mint ismeretes, az Air France 447-es járata június 1-jén fedélzetén 228 em­berrel, köztük négy magyar állampolgárral az Atlanti-óceánba zuhant. Hét gyermek és egy csecsemő tartózkodott a gépen. A hét gyermekből kettő ma­gyar kisfiú volt. Az Air Yemenia utasszállítója június 30-án, 153 emberrel a fedélzetén a Comore-szigeteknél zuhant az Indiai-óceánba, a szerencsétlen­séget egy 14 éves kislány élte túl. T. NÉMETH LÁSZLÓ Az ökumenikus gyászistentiszteleten részt vettek a magyar áldozatok hozzátartozói is „Nagyon sajnáljuk azt, ami tör­tént. Szeretnénk kifejezni mély és őszinte együttérzésünket, támo­gatásunkat a hozzátartozóknak” - nyilatkozta lapunknak Vincent Vogt, az Air France és a KLM kö­zép-európai régiójának igazgatója. Ez a baleset „fekete nap a légi köz­lekedés elmúlt hetven évének tör­ténetében”. Jelen pillanatban a lé­gitársasági alkalmazottak mindent megtesznek, hogy támogassák a hoz­zátartozókat. Az Air France budapesti igazgatója elmondta, hogy a mai napig is teljes rejtély, hogy miért következett be a katasztrófa. „A több he­te tartó kutatásokat az Atlani-óceánban sajnos le kell állítani, mivel a fe­kete doboz kibocsátotta jel nem érzékelhető. A közlekedésbiztonsági ta­nács, mely egy teljesen semleges szervezet, azonban tovább folytatja a vizs­gálatokat. Az Air France természetesen száz százalékos támogatását adja ehhez a munkához. Nagyon reméljük, hogy a baleset okaira a lehető leg­rövidebb időn belül fény derül” - fogalmazott Vincent Vogt. (TN­L) tfORMMISOR­UM Tudomány - hit Bogárdi Szabó István püspök és a nyugdíjas, de még ma is aktív hol­land egyházi világi vezető, Jan van der Graaf kezdeményezésére Ta­karó András esperes és Thuróczy István szervezésével június 5-től 10-ig a Mátraházi Lelkészüdülő csodálatos környezetében vehet­tünk részt egy holland-magyar lel­késztalálkozón a Dunamelléki Egy­házkerület vendégeiként. A Protes­­tantse Kerk in Nederlandból (PKN - Holland Protestáns Egyház), azon belül is a Gereformerde Bondból tizenhárom lelkipásztor és két világi tisztségviselő, a Duna­melléki Egyházkerület öt egyház­­megyéjéből pedig tizenöt lelki­­pásztor érkezett. Öt témában összesen tíz előadás hangzott el holland és magyar nyel­ven. Az első téma a Kálvin Évekhez is kapcsolódóan Kálvin jelentőségé­ről a gyülekezetépítésben címmel került felvetésre Fodor Ferenc és Wim Th. L. Moehn kutatásai alap­ján. Ugyancsak szombaton tartott előadást a szekularizáció témaköré­ben Harmathy András és Ad Pros­­man. Hétfőn délelőtt hangzottak el Jan der Graaf és Bogárdi Szabó Ist­ván beszélgetést indító előadásai a Heidelbergi Káté kapcsán. Hétfő délután Joop L. W. Koppenhof és Ma­tyó Lajos tapasztalatai alapján a lel­kigondozás mai kérdéseiről beszél­gettünk. Kedden délelőtt Arie de Reuver a PKN spiritualitásáról és Kun Mária a vallásosság magyaror­szági alakulásáról tartott gondolat­­ébresztő beszámolót. A szombat estét és vasárnap déle­lőttöt a holland vendégek azokban az egyházközségekben töltötték, ahol a magyar lelkipásztorok szol­gálnak. Vasárnap délelőtt gyülekeze­tekben prédikáltak, holland, angol és német nyelven, illetve a nem lel­kész résztvevők köszöntéseket mondtak. Vasárnap este Mátraházá­ra visszatérve egy többórás kötetlen beszélgetésben mondta el mindenki az élményeit, tapasztalatait a hétvé­géről, mind a két oldalról. Kedden délután egy Recsket és Egert érintő kirándulás alatt pillant­hattak bele holland testvéreink a szégyenteljes és dicsőséges magyar történelembe. Nekünk, magyar lelkipásztorok­nak ez a konferencia sok szempont­ból különleges élmény volt. Először is: ugyanolyan hitünk van. Ez a leg­fontosabb. Az anyanyelvünk külön­bözik, de a­­Szentlélek segítségével ugyanúgy a Jézus Krisztus által egy Atyánkat szólítjuk meg. Ráadásul hasonló problémáink is vannak, ahogyan ez az előadásokból és az utánuk következő beszélgetésekből kiderült. Szekularizáció, a Heidel­bergi Káté használata, aktualitása körüli kérdések, hogyan részesítsük gyermekeinket katekézisben, milyen válaszaink vannak a házasság előtti együttélésre és a házasságokban fel­merülő nehézségekre. Megtapasztal­hattuk, hogy Hollandiában is ne­hézzé vált a hit és hívőség kérdése. És végül: a konferencia ideje alatt na­gyon kedves, nyitott kapcsolatokat kaptunk. Megtapasztalhattuk, hogy a magyarok és a hollandok máshogy keresik a választ a kérdésekre. Megis­merhettük a vitának egy más formá­ját. De azt is, hogy a mai időkben is nyugodtan építhetjük arra az egyhá­zat, amit a hitvallásaink zsoltáraink adnak, és ezeket bátran használhat­juk. Különös nyomatékkal építhe­tünk arra, amit a Szentírás a mai időkben is válaszként ad. Az egyik este az udvaron, amikor a teremtés és evolúció kérdésének kapcsán a tudomány és hit kérdésé­ről beszélgettünk, a következő gon­dolatok jutottak eszembe: a tudo­mány alapján biztosan állíthatom, egy napnak 24 órája van. Ez különö­sen ezekben a napokban nagyon ke­vés volt. Amit ebben a pár napban a hit jelentésével kapcsolatban megta­pasztalhattunk: igazi közösség a nyelvi különbözőség ellenére, szemé­lyes kapcsolatok; igazi, őszinte kitá­rulkozás egymás előtt, a szívek mé­lyéig. Ugyanaz a pünkösdi Lélek köt össze bennünket a Jézus Krisztusban való hit által a közös jövőben, addig, amíg az ő jövője egészen eljön. HARKAI FERENC Ajánló Nehéz bibliai helyek Isten Igéjével naponta, folyamatosan kell foglal­koznunk. Ahhoz azonban, hogy jól is értsük, amit olvasunk a Szentírásban, számos ismerettel kell ren­delkeznünk a Biblia egyes könyveinek keletkezési körülményeiről, szerzőiről, a korabeli társadalmi és történelmi eseményekről, de mindenekelőtt a Lé­lek vezetése alatt kell élnünk! A Biblia Isten Igéje, mely által az Isten kapcsolatba lép, kommunikál az emberrel. A gyakori félreértésektől és hibás értelme­zésektől nagymértékben mentesek lehetünk, ha kö­vetjük az értelmezés biblikus, reformátor őseink ál­tal is vallott alapelveit. Ennek lényegét hitvallási ira­tunk, a II. Helvét Hitvallás 2. fejezete fogalmazza meg. Papp Vilmos könyve segítséget nyújthat abban, hogy ismeretben és tudás­ban gyarapodva közelebb kerüljön az olvasó a Szentíráshoz. A szerző ebben a könyvben nem kíván elvont teológiai gondolatokat közölni; inkább gyakor­latias módon, érdekfeszítő stílussal tár az olvasók elé olyan ismereteket, ame­lyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy helyesen értsük azt, amit olvasunk a Szentírásban. Régészeti, nyelvészeti, földrajzi, ókortudományi, gazdasági, po­litikai, vallástudományi ismeretek és összefüggések tárulnak fel egy-egy ige­magyarázat során, ily módon is bepillantást engedve az igehirdetői „műhely­munkába”. A sokrétű ismeret, a széleskörű összefüggések árnyalt meglátása hitmélyítő erejű. A könyv egyfajta igetanulmányozási „munkafüzetként” is használható, minden fejezet (igemagyarázat) végén lehetőség van jegyzetek készítésére, gondolatok feljegyzésére. Papp Vilmos - aki 52 éven át volt aktív lelkész - könyvében 52 „nehéz igét” tár az olvasó elé, minthogy egy átlagos év is 52 vasárnapból áll. A ma­gyarázatok között ó- és újszövetségi igeszakaszok egyaránt találhatók. Elol­vasva a Nehéz bibliai helyeket, nemcsak újabb ismeretekhez jutunk, vagy már meglévő ismereteket frissíthetünk fel, hanem közelebb kerülhetünk Istenhez, jobban megérthetjük az ő akaratát és velünk közölt kegyelmét. (Nehéz bibliai helyek, kiadó Papp Vilmos, 1105 Bp., Ihász u. 15., tel.: +36­12623211) KUN ANDRÁS NÁNDOR

Next