Reformátusok Lapja, 2012 (56. évfolyam, 1-53. szám)
2012-09-30 / 40. szám
8 Múlt és jövő 2012. SZEPTEMBER 30. A csurgói gimnázium második alapítójáról Nagyszabású ünnepséggel emlékezett meg a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium, a város önkormányzata és a népes Matolcsy család az egykori igazgatótanácsi elnök, Matolcsy Sándor (1887- 1962) születésének százhuszonötödik, halálának ötvenedik évfordulójáról. Matolcsy Sándor nehéz időkben, a gazdasági világválságtól egészen az államosításig, huszonhárom éven át tartó áldásos elnöki tevékenysége országos hírűvé tette a csurgói iskolát. Még a református egyház és az állam közötti államosítást előkészítő tárgyalásokon, 1948 tavaszán is a reményski „ahogy lehet” szellemében tartotta ébren a reményt, hogy a négy nagy egyházkerületi intézmény mellett a csurgói kollégium is megmaradhat egyházi intézménynek. A május végi jegyzőkönyvek is őrzik e mondatokat: „A csurgói kollégium marad”, „A csurgói kollégiumra vonatkozóan megállapodtunk.” Ami ezután történt, közismert. 1948-ban államosították az iskolát. Addig Matolcsy Sándor kormányfőtanácsos, kaposvári ügyvéd, a Dunántúli Bank igazgatója egész életével a csurgói református iskola felvirágoztatásán fáradozott. Somogyi Panteont létesített Csokonai „első oskolájának” parkjában. A csodálatos természeti környezetben kétemeletesre nőtt a főépület, új internátus épült. Emlékművet kaptak az első világháborús hősök és a régiek: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Pálóczi Horváth Ádám. Jelet kapott Kozma Andor, Tisza István. Idekerült Nagyváthy János sírja, a barokk Festetics-kapu. A díszteremben felavatták Merész Gyula festőművész hatalmas, egész falat betöltő iskolaalapítási képét. Az elnök saját pénzén festtette és ajándékozta az intézetnek a műalkotást, amelyet felállítása előtt Budapesten, a Műcsarnokban is kiállítottak. Új cserkészházat is építettek akkor. A tervet a század egyik legnagyobb magyar építésze, Medgyaszay István műegyetemi tanár készítette a somogyi talpas házak stílusában. A csurgói gimnáziumot 1941-től kollégiummá fejlesztette. A gimnázium mezőgazdasági középiskolával, téli gazdasági iskolával bővült, új tagintézménye lett a Baksay Sándor Népfőiskola. Fél évszázad múltán, 2001-ben kezdték újból felidézni a második csurgói iskolaalapító érdemeit. Amerikában élő fia, Matolcsy Gedeon orvosprofesszor támogatásával a gimnázium előparkjában szép emlékművet adhattunk át, és megszületett a Matolcsy Könyvtárpártoló Alapítvány. Az adományozó édesapja kaposvári munkahelyére és gyülekezetére is gondolt: emléktáblával jelölte meg egykori lakóházát, és alapítványt tett a kaposvári Lorántffy Zsuzsanna Református Általános Iskola számára is.A család tagjai nem egyformán írják a nevüket - a szerk.) A népes Matolcsy család is egymásra talált. Az évente megrendezett Matolcsy Találkozók közül a jubileumi tizediket Csurgón rendezték meg július 14-én. Könyv is jelent meg Matolcsy Sándor csurgói tevékenységéről. 1948-ban az állam a tárgyi és személyi feltételek tekintetében modern, gazdagon felszerelt iskolát, felkészült tanárokat örökölt. A Matolcsy-örökség így - hosszú évtizedekig ki nem mondhatóan - tovább élt. Gazdag szertáraival, parkjával, gondozott sétányaival, emlékműveivel az Illyés Gyula által is megcsodált „feledhetetlen csurgói szellemben” vonzerővé vált. Az 1993-ban újraindult Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium az újbóli birtokbavétel után is erre építhetett. Könyvtára megkapta az Örökségünk - Somogyország kincse kitüntető címet. A 2004-ben megjelent Városépítés Magyarországon című könyv színes fotót is közöl az épületről, amelyet a hozzáfűzött leírás szerint „Közép-Európa legszebb iskolaparkja vesz körül”. HORVÁTH JÓZSEF Száz éve született Kiss Tamás Kiss Tamás (1912-2003) költő, irodalomtörténész, vallás- és magyartanár Kisújszálláson született, ott kezdte tanulmányait, majd Debrecenben teológiát végzett és bölcsészetből doktorált, vidéki falvakban és városokban tevékenykedett évtizedeken át, a szülőföld és a tájháza úgy jelenik meg az írói munkásságában, hogy a jó szemű kritikusok Petőfi Sándor munkásságával rokonítják, nagyon helyesen. Debreceni munkásságából (Debrecen díszpolgára) kiemelhetjük az Ady Társasághoz és az ősi Református Kollégiumhoz kapcsolódását, az Alföld című folyóirat szerkesztését, a Dóczy Gimnáziumban végzett munkáját vagy a Kossuth Gimnáziumban telt időszak nagy küldetését, amikor a leendő fiatal magyartanárok gyakorlatát vezette évtizedeken át. Mindezekkel olyan kör bontakozik ki a magyar irodalom tanítása és szervezése által, ami a Tiszántúlra és az egész ország területére kisugárzik. Megkülönböztető jegye, hogy a népi elkötelezetteket - a keresztyén alkotókat is - számon tartja, erősíti. Igaza volt Simándy Pálnak, aki az 1943-as szárszói népi írótalálkozó anyagát öszszegyűjtötte, szerkesztette (a kötetet Püski Sándor adta ki), amikor szinte rábízta ennek a népi hagyománynak az ápolását. Simándy Pál Kiss Tamáshoz írt levele ezt szépen mutatja fel (Kiss Tamás levelesládája, 2002). Az ennek az alapja, hogy Kiss Tamás a nagy Csokonai műve után könyvet írt Móricz Zsigmondról - korábban róla írta a doktori értekezését is -, Ady Endréről és Szabó Dezsőről kötetnyi anyagot publikált az esszéköteteiben, Németh Lászlóval, Illyés Gyulával, Szabó Pállal mély szellemi kapcsolata volt. Egyenként írt a népi írók derékhadáról, a fiatal nemzedék tagjai pedig - Czine Mihály, Buda Ferenc - tanítványokból barátokká lettek. Czine Mihály egyik levelében arról írt, hogy boldog lehet Kiss Tamás, akiről fél évszázad múlva is úgy beszélnek a parasztfiúból lett mesterek és írók, mintha tegnap váltak volna el egymástól. Kiss Tamás költeményei, esszéi és levelezése arról tanúskodik, hogy vonzódott a népiekhez, közöttük érezte igazán jól magát. Mai barátai, tisztelői hozzátehetjük, hogy egész élete ebben telt el. Illő, hogy a száz évvel ezelőtt született József Attila-díjas költő emlékét egy szerény emlékművel őrizzük, és számon tartsuk a Kollégiumi Társaságunkban végzett több évtizedes elnöki munkáját. ÖTVÖS LÁSZLÓ Az apostolok cselekedetei • Nyolcadik rész Az etióp kincstárnok megtérése 26. Az Úr angyala pedig így szólt Fülöphöz: Kelj fel, és menj Dél felé a Jeruzsálemből Gázába vezető útra, amely néptelen. 27. Ő felkelt, és elindult. És íme, egy etióp férfi, a kandakénak, az etiópok királynőjének udvari főembere, aki egész kincstára fölé volt rendelve, és Jeruzsálemben járt az Istent imádni, 28. visszatérőben hintóján ülve Ézsaiás prófétát olvasta. 29. Ezt mondta a Lélek Fülöpnek: Menj oda, és csatlakozz ahhoz a hintóhoz! 30. Amikor Fülöp odafutott, hallotta, hogy Ézsaiás prófétát olvassa, és megkérdezte tőle: Érted is, amit olvasol? 31. Erre az így válaszolt: Hogyan érthetném, ha valaki meg nem magyarázza? És megkérte Fülöpöt, hogy szálljon fel, és üljön mellé. 32. Az írásnak az a szakasza, amelyet olvasott, ez volt: „Amint a juhot levágni viszik, és amint a bárány néma a nyírója előtt, úgy nem nyitja meg a száját. 33. Megaláztatásában elvétetett róla az ítélet, nemzetségét ki sorolhatná fel? Mert élete felvitetik a földről.” 34. A főember megkérdezte Fülöptől: Kérlek, kiről mondja ezt a próféta? Önmagáról vagy valaki másról? 35. Fülöp beszélni kezdett, és az írásnak ebből a helyéből kiindulva hirdette neki Jézust. 36. Amint tovább haladtak az úton, valami vízhez értek, és így szólt a főember: íme, itt a víz! Mi akadálya annak, hogy megkeresztelkedjem? 37. Ezt mondta neki Fülöp: Ha teljes szívedből hiszel, akkor lehet. Ő pedig így válaszolt: Hiszem, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia. 38. Megparancsolta, hogy álljon meg a hintó, és leszálltak a vízbe mind a ketten, Fülöp és a főember, és megkeresztelte őt. 39. Amikor kijöttek a vízből, az Úr Lelke elragadta Fülöpöt, és nem látta őt többé a főember, de örvendezve haladt tovább az útján. 40. Fülöp pedig Arótoszba került, és végigjárva valamennyi várost, hirdette az evangéliumot, míg Cézáreába nem ért. Mint mindig, most is arra bátorítjuk a Reformátusok Lapja olvasóit, hogy az új fordítású Biblia legújabb revíziójának szövegével kapcsolatos javaslataikkal, észrevételeikkel vagy kérdéseikkel keressék fel a Magyar Bibliatársulat munkatársait (info@bibliatarsulat.hu). A BIBLIAREVÍZIÓ MŰHELYÉBŐL Énekeljetek új éneket!_________ Föltámadt Krisztus e napon Ezt a régi, szép, húsvéti éneket, amely nemrégiben a Krisztus az énekem című új dunamelléki énekgyűjteményünkben jelent meg (719. sz. alatt), már a 16-17. századi protestáns és katolikus énekeskönyvek is közlik (latin kezdősora: „Surrexit Christus hodie’s. Jambikus mértékű, hármas ütemű dallamát az 1651-es latin-magyar kiadású Cantus Catholiciből ismerjük, ahol az a húsvéti énekek élén állt. A későbbi katolikus énekeskönyvek de újabban a baptista gyülekezeti énekeskönyv is e szerint közli. A jelenlegi római katolikus énektár, az Éneklő Egyház azonban ennek a jambikus dallamnak egy másik (népi) változatát is ajánlja, amely bizonyos mértékig kötetlen (pariando) előadásra buzdít, de amelyikben mégis itt-ott érződik a jambusi eredet. Ezt a népi variánst vettük át gyűjteményünk részére. Az ének ujjongva hirdeti Krisztus föltámadását, refrénjében pedig azt is nyomatékosítja, hogy voltaképpen kicsoda a megváltás értelmi szerzője: „Halleluja, hála legyen az Istennek!” Gyűjteményünk csupán négy versszakot közöl (bár az ének sajátos, tulajdonképpen kétértelmű szerkezete - belső ismétlése - miatt ezt nyolcnak is vehetjük) az eredeti tizenegygyel (huszonkettővel) szemben. A Cantus Catholici szövegét már a 19. század közepén picit módosította a Zsasskovszky-énekeskönyv, majd a 20. század első harmadában Sík Sándor (kegyesrendi szerzetes, neves egyházi költő) alaposabban igazított rajta. Azóta ez a szövegváltozat öröklődik a katolikus, baptista és a református kiadványokban egyaránt (nálunk először 1985-ben a Dicsérjétek az Urat! című ifjúsági énekeskönyvben jelent meg). Vajon (de ez csak saját véleményünk) minden esetben szükséges a szöveg modernizálása? Ezt a kételyünket támaszthatja alá az a tény, hogy az ország egyes területein némely versszakot a nép még mindig az eredeti, 17. századi szöveggel énekli. Például az első versszakban „Hogy az ember iigadozzon”, a harmadik versszakban pedig ekképpen: „E húsvéti víg örömben... Dicsérjük Istent lelkünkben..” (a Kis Magyar Uzuális anonim szerkesztőjének - feltehetően Dobszay Lászlónak - közlése). Vajon lényegesen jobb lett az átírás ? Tovább is kérdezhetünk: a második versszak (igazított) szövege miért érthetőbb a 17. századinál, amely így hangzik: „Szörnyű halált ki szenvedett... Váltván bűnös embereket"? Ezeknek a dolgoknak eldöntését nyugodtan rábízhatjuk tudós himnológusainkra, a mi dolgunk (a gyülekezetek dolga), hogy tanuljuk meg és buzgón énekeljük ezt a szép húsvéti éneket. DRASKÓCZY LÁSZLÓ 2. Értünk halált kiszenvedett, Halleluja... S megváltott bűnös lelkeket. Halleluja... 3. Húsvéti, boldog lélekkel, Halleluja... Dicsérjük Istent énekkel. Halleluja... 4. Dicsőség Szentháromságnak, Halleluja... Adjunk ma hálát Urunknak! Halleluja... I m 1. Föl - tá - madt Krisztus Ha - la lé e na - pon! Hal T .' F.:I - le - lu - ja, gyen ...i...... EEEfe ......*• -J............ Hogy min - den em $ I...........~T~....T~'~ - bér ---------1--vi - gad-jon....................Hal ---1-------- le - lu -ja, f * * ** ** ::: ::::::• 0 • 01 Hála legyen Az Is- ten - neki Képek a múltból • Ebben a rovatunkban minden héten Csengő-Tschörner András pócsmegyeri presbiter múlt századi képeslapgyűjteményéből mutatunk be egy-egy, egyházunk múltját felidéző különlegességet. Jászkarajenő a valamikori Pest-Pilis-Solt- Kiskun vármegye Kecskeméti Egyházmegyéjének anyaegyháza. 1881-ben alakult meg. Gáli Sándor gondnok egy épületet vett meg imaház és iskola céljára. Száznyolcvan ülőhelyes templomuk 1899-ben épült Ungváry Antal építészmester tervei szerint, 25 méter magas toronnyal. Három harangja és hatregiszteres orgonája (1914-ben Országit Sándor készítette) van. Két harangot hadicélokra elvittek az első világháború idején, ezeket 1925-ben pótolták. A képeslapot 1927-ben adták ki. D ics rEFORMJSOK LAPJA