Reformátusok Lapja, 2014 (58. évfolyam, 1-52. szám)

2014-01-05 / 1. szám

A REFORMÁTUSOK LAPJA 2014. január 5. EGYHÁZI ÉLET 20. századi Taigetosz Tiszántúl. Konferenciával indult az a programsorozat, amelynek keretében a Debrecen-Nagy­­templomi Református Egyház­­község Immánuel Otthona és Iskolája más szervezetekkel összefogva megemlékezik a holokauszt során elhunyt fo­gyatékos emberekről. A konferencia előtti sajtótájékozta­tón A­dry Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa kiemelte: az Immánuel Otthon nagyszerű bizonyítéka annak, hogy lehet tanítani azokat a szellemi fogyatékos gyermekeket is, akiket a tizenöt évvel ezelőtti jogsza­bályok képezhetetlennek neveztek. Elmondta: Magyarország, sőt egész Európa büszke lehet arra, hogy az in­tézmény az ötödik legjobb pályázó­ként nyert támogatást európai szer­vezetekkel összefogva a 20. századi Taigetosz - megemlékezés a fogya­tékos emberek holokausztjáról elne­vezésű program megszervezésére. A 2014-ben megvalósuló prog­ramsorozatban emlékhelyet hoznak létre a holokausztban elhunyt fo­gyatékos emberek emlékére Debre­cenben. A programban ezenkívül vándorkiállítást indít útjára a népir­tás elfeledett áldozatairól a Kézen­fogva Alapítvány, valamint a pro­jektpartnerek nemzetközi konferen­ciákat és workshopokat rendeznek, illetve középiskolásoknak és értelmi fogyatékos tanulóknak szóló tan­anyagot dolgoznak ki. Győri Zsófia, az Immánuel Otthon vezetője ki­emelte: a program célja a visszaem­lékezésen túl a fogyatékos személyek társadalmi integrációját segíteni a többségi társadalom érzékenyítésé­­vel, illetve a fogyatékkal élők értéke­inek felmutatásával. A konferenciát Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerü­let püspöke nyitotta meg, aki beszé­dében szólt a fogyatékos emberek holokausztjának előzményeiről, és elmondta azt is, hogy a Hitler-féle eutanáziaprogram az egyházi gyógy­­intézményeket sem kerülte el, ezért erről a témáról nem beszélhet kí­vülállóként az egyház. Hangsú­lyozta: ha az egyház kincseinek tar­tott fogyatékos emberekről beszé­lünk vagy a holokausztra emléke­zünk, akkor azt a legnagyobb jó­zansággal kell tennünk, hiszen így segíthetünk a legtöbbet fogyaték­kal élő társainknak. BÚZÁS BORBÁLA EGYÜTT AZ EMLÉKEZETÉRT A 20. századi Taigetosz - megem­lékezés a fogyatékos emberek ho­lokausztjáról című projektben részt­vevő partnerek: Immánuel Otthon, Kézenfogva Alapítvány, Oktatási Jogok Biztosának Hivatala, Schule Rogatsboden, Weiterbildungskolleg Mönchengladbach, Fogyatékos Sze­mélyek Esélyegyenlőségéért Köz­hasznú Nonprofit Kft. A program az EU Európa a Polgárokért program támogatásával valósul meg. Presbiterek a vidékfejlesztésért Budapest. Együttműködési megállapodást írt alá 2013 ad­ventjében a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Magyar Re­formátus Presbiteri Szövetség a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöki hivata­lában december 16-án. Az ok­mányt Szabó István dunamel­léki püspök jelenlétében Faze­kas Sándor vidékfejlesztési mi­niszter, illetve a szövetség ré­széről Szabó Dániel elnök és Szilágyi Sándor főtitkár látta el kézjegyével. Közösségformáló, gazdaságszervező erő az egyházban­ ­ Eddig az volt a gyakorlat, hogy az egyház köt megállapodást az ál­lammal, különböző szervekkel. A református egyházban igen megbe­csült a Presbiteri Szövetség, ezért is jelent nagy örömet ez a megállapo­dás - hangsúlyozta Szabó István püspök az aláírást követő sajtótá­jékoztatón. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter többször utalt a helyi, vi­déki közösségek, református gyüle­kezetek és bennük a presbiterek közösség­­formáló erejére. - Azt a közösségformáló erőt, amit a Magyarországi Református Egyház már fél évezrede betölt a nemzet életében, ez a szerződés is tovább tud­­ja erősíteni - fogalmazott. A meg­állapodásról elmondta: az együtt­működő felek elképzeléseit rögzíti és mindenki számára fontos feladato­kat határoz meg. Ilyen a vidékfej­lesztésben a környezetbarát terme­lés, ami igényli a helyben maradást, a megélhetés megteremtését vidé­ken, az ottani fejlesztéseket, munka­helyek teremtését. Ennek eredmé­nyeként mind több magyar élelmi­szer kerülhet asztalunkra. Az, hogy a megállapodást az egyházi vezető jelenlétében írták alá, külön súlyt ad annak a munkának, ami a presbite­rek szolgálatában megvalósul - hangsúlyozta a miniszter. Fazekas Sándor elismerően szólt az ökogyü­lekezeti mozgalomról, ami segít abban, hogy egyre többen figyelje­nek környezetükre, és törekedjenek az egészséges, jó minőségű termékek előállítására. Ez a törekvés garancia arra, hogy a következő nemzedékek számára is hasonló feltételek vagy még jobb körülmények álljanak idővel rendelkezésre. A helyi érté­kek megőrzése, a ma­gyar értéktárba gyűj­tése, a hungarikumok fenntartása, így az ős­honos növények, állat­fajták, gyümölcsösök telepítése a helyi közös­ségekben szerepet vál­laló emberekhez, a presbiterekhez is kötődnek. Az alá­írt együttműködési megállapodás mindezt keretbe foglalja. A helyi termelés erősítése A Magyar Rádió református mű­sorának felelős szerkesztője, Fekete Ágnes a munka becsületének a visz­­szaállítására utalt, s arra, vajon mennyire mozdítja majd elő ezt a fontos kérdést a megállapodás.­­ Az elmúlt években a késztermékek vá­sárlása irányába tolódott el a vásár­lók érdeklődése. A gazdaságszer­vező erő a presbiterek, az egyház­­községek, illetve az egyházi intéz­mények részéről is megnyilvánul, hiszen egyre nagyobb mértékben felvevői a helyi közösségek termé­keinek, ez­által önmaguk is segítik az adott közösségek erősödését. A helyi egyéni termelés, zöldség- és gyümölcstermesztés támogatása ki­emelten fontos feladata a vidékfej­lesztésnek. Erre a célra irányulnak a különféle pályázatok, illetve a jogi környezet módosítsa. Ezért is na­gyon fontos, hogy az egyes terme­lésben előállított helyi termékek közeli és távolabbi piacokra is el­jussanak. Az egyházi közösség gazdasági példa lehet - Vannak olyan települések, ahol a református egyház, illetve a presbi­terek jelentik a legnagyobb foglal­koztatót, s ezért gazdaságszervező erőt képviselnek a helyi közössé­gekben - mutatott rá Fazekas Sán­dor. Vannak programok, amelyek­kel akár a helyi egyházi közösség is hozzájárulhat a hagyományos ter­melés fenntartásához. Például gyü­mölcsösök, gyógynövények, ültet­vények létesítésével, illetve új ter­mékek piaci bevezetésével. Ennek kapcsán egy adott egyházi közös­ségre gazdasági példaként is lehet tekinteni. A miniszter bizakodva nyilatkozott arról, hogy bár a meg­állapodás a kormányzati ciklus vé­géig szól, hosszabb távon további lépések következhetnek. Igen fon­tos a vidéki életforma, illetve a ver­senyképesség megőrzése. Az erő­forrásokat takarékosan igénybe­vevő gazdálkodás már elkezdhető, a tájfenntartó szemlélet terjeszt­hető, ezáltal még inkább a figyelem középpontjába kerülhetnek a vidék értékei. Nagy szükség van ennek a szemlélet- és gazdálkodásmódnak a bevezetésére és fejlesztésére. Már korábban is meg lehetett volna tenni a kezdeti lépéseket. A vidék nagy tőkéje a zöld önkéntességi szerződésnek ne­vezte a megállapodást Szilágyi Sán­dor, a szövetség főtitkára. Kifejezte azt a megállapodás értelmében fel­vetődő kölcsönös igényt, hogy tény­leges tapasztalatcsere valósuljon meg a felek között. A szövetség azonnal két konkrét tájékoztatással is élt: a jelen lévő­ Judák Endre gödöllői egyetemi docens átadta az Edénkért programjukról szóló bemutató anyagot, illetve Kodácsy Tamás, az ökogyülekezeti mozgalom egyik fe­lelőse a munkájukat bemutató füze­tet. A főtitkár szavai szerint azért is fontos együttműködő partner a Presbiteri Szövetség, mert a presbi­terek bevonásával törekszik javítani a vidéki munkanélküliség helyzetén. - A vidék nagy tőkéje a föld, amit jobban kell kihasználni - hangsú­lyozta a főtitkár. BÉKEFY LAJOS JJ Bár a megállapodás a kormányzati ciklus vé­géig szól, hosszabb távon további lépések következhetnek. DJ Szabó Dániel (balra), Faze­kas Sándor és Szilágyi Sán­dor a megálla­podás megkö­tése után Napelemeket kapott az idősotthon Dunamellék. Uniós támoga­tásból épületenergetikai fejlesz­tés valósult meg a Sárbogárdi Református Egyházközség Idő­sek Otthonának épületén. A Környezet és Energia Operatív Program keretében a Sárbogárdi Református Egyházközség 23 027 580 Forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert napelemes megújuló erőforrás se­gítségével történő korszerűsítésre. A támogatás segítségével korsze­rűsítették a Sárbogárdi Reformá­tus Egyházközség Idősek Otthona épületének villamosenergia-rend­­szerét. A fejlesztés célja a fenntar­tási költségek, elsősorban a villa­­mosenergia-költségek csökkentése volt megújuló energiaforrás segít­ségével. A projekt közvetlen célja, hogy az épületben üzemelő gépek mű­ködéséhez és a világításhoz szük­séges elektromos áramot meg­újuló energiaforrás segítségével állítsák elő, ezáltal csökkentve működési költségeiket. A napele­mes rendszer által termelt energia fedezni tudja az ingatlan villa­­mosenergia-ellátását, ezzel jelen­tősen csökkentve a fenntartási költségeket. MEGÚJULÓ ERŐFORRÁSOK A projekt keretében 166 darab Yingli 240 TP-29B PV típusú napelemet szereltek fel, az általuk felvett ener­giát pedig két SMA Tripower 15000 és egy SMA Tripower 10000 típusú inverter tölti vissza a hálózatra. A projekt közvetlen célcsoportja mindezekből adódóan a település lakossága, közvetett módon pedig az ország egész lakossága, hiszen a megújuló energiaforrás alkalmazá­sával csökken a károsanyag-kibo­­csátás (elsősorban a szén-dioxid) mértéke. A szén-dioxid-kibocsátás jelentősen hozzájárul az üvegház­hatás kialakulásához. A projekt az Európai Unió tá­mogatásával, az Európai Regioná­lis Fejlesztési Alap társfinanszíro­zásával valósult meg.

Next