Reformátusok Lapja, 2019. január-június (63. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-13 / 2. szám
I SZEMLE Lélekpillanatok A. Tóth Sándor műveiből nyílt állandó kiállítás a Pápai Református Teológiai Akadémia épületében. A Pápai Református Kollégium egykori tanárának alkotásaiból fia, Tóth Gábor Sándor és felesége válogatta öszsze a múzeumokban és magángyűjteményekben őrzött képek és bábok másolataiból álló anyagot, amely a művész szinte teljes életművét bemutatja. A magyar expresszionizmus alkotói közül kiemelkedő A. Tóth Sándor alkotásai között a pápai helyeket és pillanatokat megörökítő képek mellett a városhoz kötődő írók portréi - például Veres Péter, Illyés Gyula, Nagy László, Csoóri Sándor, Lőrincze Lajos, Rab Zsuzsa vagy Vathy Zsuzsa - is helyet kaptak a Lélekpillanatok címet viselő tárlaton. Egy festőművész kiállítása - még évtizedekkel az alkotó halála után is - egyfajta lelki kitárulkozás, művészi titokfeltárás, alkotói megszólítás. Kiállított alkotásainak figyelmes és türelmes nézői találkozhatnak a képek szerzőjének legtitkosabb gondolataival, bepillantást nyerhetnek az érzésvilágába, megismerhetik alkotóművészi értékrendjét. Az igazi műalkotások szólhatnak hozzánk, felfedhetik előttünk titkaikat, ha elegendő időt és figyelmet szentelünk nekik - mondta a kiállítás 2018. december 29-i megnyitóján Huszár Pál, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke, dunántúli főgondnok. A kiállítás képeinek alkotója országosan ismert, nemzetközileg is jegyzett alkotóművész. Idézve az 1997-ben megjelent Pápai Pedagógus Lexikont: „A. Tóth Sándor (Rimaszombat, 1904 - Zalaegerszeg, 1980) középiskolai rajztanár, festőművész, bábművész, cserkészparancsnok. A 20. század derekának egyik meghatározó, nagy pápai tanáregyénisége. Azzá tette nagy műveltsége, sokoldalú - angol, francia, német, orosz, spanyol és szlovák - nyelvtudása és nagyfokú érdeklődése a világ, elsősorban a művészet iránt. A Képzőművészeti Főiskola befejezése után 1928-tól 1931 - ig Londonban, Párizsban és Berlinben élt. Képeivel a budapesti Műcsarnokban 1926-ban lépett a nyilvánosság elé. Párizsi tanulmányai alatt készített művészi bábjai révén a hazai bábjáték egyik úttörője lett. 1932-ben Pápán telepedett le. Előbb a Református Kollégium, majd a Petőfi Sándor Gimnázium tanára volt nyugdíjba vonulásáig, 1967-ig. Rajzot, művészettörténetet és ábrázoló mértant a Türr István Gimnáziumban is tanított. Évtizedeken át vezette a Jókai Művelődési Központban a Képzőművész Kört, és számos tehetséget indított el a művészi pályán. 1991-ben a Kollégium Jókai utcai falán leplezték le a művésztanár emléktábláját képmásával. 1993-ban a Jókai Művelődési Központ Galériájában állandó kiállítás nyílt műveiből, és a galéria is az ő nevét vette fel. Művei megtalálhatók a Budapesti Nemzeti Galériában és a Pápai A. Tóth Sándor Galériában, valamint magángyűjtőknél." 1922-ben A. Tóth Sándor beiratkozott a budapesti Képzőművészeti Akadémiára, majd hoszszabb időt töltött London, Párizs és Berlin műtermeiben, alkotóművészi köreiben. Nem volt vagyonos patrónusa, aki fedezte volna külföldi tartózkodása költségeit, ezért az említett városokban portréfestésből tartotta fenn magát. Pályakezdő festőművészeknek általában nem lehetett könnyű az effajta önellátás, de úgy látszik, A. Tóth Sándor portréi már ifjú korában is olyan művészi színvonalúak voltak, hogy nem jelentett gondot az értékesítésük, így megfelelő körülmények között élhetett külföldi tartózkodása alatt. 1929-ben részt vett a párizsi Salon d’Automne-on. Nagy megtiszteltetés lehetett ez a huszonöt éves ifjú képzőművésznek, hiszen a legismertebb, legkiválóbb alkotók között szerepelt műveivel. Biztosak lehetünk benne, hogy egyértelműen műalkotásai szerezték meg számára a belépőt ebbe a rangos társaságba. Két évvel később, 1931-ben az Art Hongrois Moderne-en olyan, már befutott művészekkel együtt szerepelt, mint kétségbevonhatatlan tehetsége mellett hallatlan munkabírásának, töretlen szorgalmának is szerepe volt az érvényesülésben. 24 Reformátusok Lapja 2019. január 13.