Regélő, 1836. július-december (4. évfolyam, 53-104. szám)
1836-09-11 / 73. szám
gott. Hivatalában ugyan olly ügyességgel valamint dicsérettel jártkl ; bajára azonban ama törvényszék éppen azon tartományban volt, mellyben Yang vala igazgató. Iála tehát meg kellett tenni udvarlását, ’s Yang őt azonnal egyetlen leányának férjévé választá. Mivel pedig Tschang ur is, a’ baccalaureus, ki egykor Sse leupe -t a’ tavaszi tűzre készített és más egyéb költeményeitől meglopta, ugyan ezen helyen tartozkodik vizsgálata végett, ’s Yangnál gyakran udvarolt, ez őt házasságszerzővé választotta. Mindjárt átlátta Tschang a’hasznot, melly reá ezen megbizásból háromlanék, minthogy, ha Yeupe elvenné Yang leányát, a’szép Hongiu még mindig övé lehetne; sietett tehát Sse urnak tudtára adni a’ reá bízott meghagyást, ’s midőn Jeupe azt azon okból nem fogadá el, mivel örökbe fogadó atyja Sse ur, és Gu, Pe urnak barátja, már Hongiu kezét megkérték volna számára, Tschang azt hiteté el vele, hogy Hongiu kisasszony már a’ múlt télen meghalt , és igy semmi sem állana többé ezen új egyesülésnek útjában. A’ kedvese halálán nagyon búsongó Lse szabadkozása mellett tovább is megállapodván azt határozza, hogy már most éppen nem fog házasodni. — Yangot ezen tagadó felelet annyira megsérti, hogy boszitállásbol Lse-nek hivatalát a’ tehetségig mind inkább terhesebbé teszi. Ezen üldöztetés ’s a’ nagy bitsongás annyira meguntatják Yeupeval minden hivatalt ’s méltóságot, hogy benyújtja kérelmét bírói tisztségéből elbocsáttatása iránt, ’s magányosságba kíván temetkezni. Elrendelvén ügyeit, Nankingból azonnal elutazik Leiu név alatt. Út közben öszszetalálkozik ama jóslóval, ki tavali utazása közben az ostorát elkérő embert hozzá utasitá, ’s jövendölése szerint feleségének feltalálására segité. Az jutott tehát Yeupe-nak hirtelen eszébe, hogy magának valamit jövendöltessen. A’ jósló igen egyszerű módokat választ; t. i. különféle egyenes és görbe vonalokat rak össze, ’s olly jövendőt jósol, melly Lse-nek véghetetlen bámultára egészen megegyezik viszonyzataival ’s kívánságaival. Először is őt a’ nyugoti tóhoz küldi, ígérvén, hogy ott fog kezdődni jó szerencséje. Meg nem foghatja ugyan Ye-upe, a’ jövendölés szerint miként kelhetne ő egybe Hongiu-val, ki már meghalt, és Mengli nénjével, kinek minden nyoma elveszett; mivel a’jóslat két nyájas rokon szépet ígért neki feleségül, ’s mennyire ő emlékezett, Hongiu, ’s barátjának Menglinek nénje nem is ismerték egymást; — azonban miután a’jóslat három uncia ezüsttel megajándékozta, a’ nyugoti tó partján fekvő Gu császár barlangja felé veszi útját. Elérkezvén Yeupe a’ nyugoti tóhoz első kisétálásakor ezen szép vidéken összetalálkozék egy nemes tekintetű de igen szerény öltözetű öreg úrral, ’s megismerkedvén annyira tetszettek egymásnak, hogy