Regélő, 1836. július-december (4. évfolyam, 53-104. szám)

1836-07-03 / 53. szám

már, eszköze lön Ill­ik Ottónak; ’s úgy látszik, hogy ez volt az, ki Velenczében orozó gyilkosnak magát legelső adta­ el. Hl­dik Otto a fiatal dogét elveszteni akará, egyszersmind egész olasz országnak megtiltá kereskedni a’községgel. Caloprini okos volt gyanút ’s boszút hinteniUsreolo Otto ellen ; de a’fiatal fejdelem bölcs tanácsosai által, legalább szinleg, megbékélt a’ nyugoti császárral, ki Caloprini által Adria városát ingerlé­ fel a’ velenczei község ellen! Urseolo azonban maga hajóra szállván a’ várost lecsillapitá. Végre Multimir, horvát király, ’s Urseolo sógora is felunszoltatott Caloprini által , de ez is csúfosan legyaláztatok; ’s éppen midőn Otto a’ tengeren haza felé hajózna a’ lázadók csillapítására), a’ lappangó Caloprini e’ hajón akart lázadást támasztani, és tőrrel Ottóra rohant; de őt Flabenigo Do­mokos feltartóztató , ’s a’ bőszű­lt ember tengerbe vetteték. Flabenigo élet­ mentő­­en, és különben is Urseolo nemzetségé­nél nem kisebbül származván, Ottónak barátja és tanácsosa volt. Még ez ideig rózsa virított Ottó és Etelka között; de a’ hevű­lt in­dulata Flabenigo e’ rózsát illetni óhajtván az ő körükben elbádgyad­­va nyugtát nem lelé. Velenczei dogé lenni, és illy felséges höl­gyet bírni, e’ gondolatok felejteték a’ fejdelem iránti hódulást és tiszteletet. Etelka volt ama lény, mellyért neki az élet kedves vala, ezen kívül unalmas minden. Illy értelemben az erős, bátor és tehetős fér­fi czél nélkül sokáig nem maradhat. Flabenigo szép tudománya , akkor ugyan darabos de még is hajlékony olasz versekbe kezdé Etelka iránti érzelmét önteni. Ezek magasztalással, hálával, remegő szerelem­mel telvek, — a’ hymnusokhoz szokott Etelka keblét nem érdeklék. Tudván Flabenigo, mennyire hisz és bízik a’ dogené Margit komor­­nájában , ki őt magyar országból kiséré ezen idegen­­földre , ezt Flabenigo fejedelmi ígéretekkel részére kecsegteté. Bár nem ke­vés ostromot vala kénytelen a’ kisértéshez nem szokott Etelka kiál­­lani; de egy zsoltár eléneklése megnyugtatá őt, ’s megőrzé férjének adott, esküje megtartásában , ki ajtatosságán kívül a’ palota melletti kórházban gyakorlá könyörülő és szánakodó szivét. Flabenigo a’ fej­delem iránti tiszteletről felejtkezve ezután a’ palotábul kimaradt, ’s ime benne a’ leggyűlöletesb ellenség! A’ sok kincsesei biró isid most már pazérjá vagyonát Otto ellenségeinek szaporítására. (­Vegz. kov.) HAZAI HIRLELŐ. A’ nagyváradi nagy gyűl­ad­ás felől egy másik tudósit’ követ­kezőt közöl. #­­ ... Látám­ a' lakosok jajjait a' setét Füstnek gombolyagni menybe tolongani) A’ Mindent­ tehetőnek Zsámoly székihez , a' kinek Kor kimélte falán bús diadalm­adat Tapsoltad. Csokonai vitéz Mihály.

Next