Regélő, 1836. július-december (4. évfolyam, 53-104. szám)
1836-09-01 / 70. szám
Helységei közti említést érdemlők Kis Berezna, hol Bazi szerzeteseinek templomjok ’s kolostorjok van , ’s hova évenként búcsúra járnak az ajtatos Rusnyákok, kik e’ vidéket feles számmal lakják. Csernaholova savanyú vizével. Uzsok a’ lembergi útban, szép fördőházával ’s egészséges savanyú vizével. Czigányviz v. Szépligeth fördőházaival, és végre Dubrinics, legközelebb talált agyagjával, melly a’ Tiszán és Dunán Bécs városába szállittatik, é s belőle a’ legjobb porczellán edény készül. Vannak szerte széjjel e’ megyében számtalan fürészmalmok ’s kallók; nevezetesen a’ tengerszem tóból eredő folyón, hol igen szép, nagy, és jó izű rákok és pisztrángok teremnek. Északra roppant hegyek és kősziklás béretek boritják el e’ megye nagyobb részét, mellyeknek erdős részein számtalan ’s különféle vadak találtatnak és ezen rész szintén, valamint völgyei, kivált a’ keleti oldalon, igen termékeny , sertés ’s más barom tenyésztésre alkalmas, és mindenféle veteményt megterem. A’ felsőbb részen, a’ kopár bérczeken, sok hasznos bánya találtatik, mellyek ásványaikkal tartják a’ hámorokat ’s hutákat.—Temnik hegyén arany és ezüst bánya is találtatott, a’ jávornyiki bérczeken pedig sókat. Kobalt’s kivált kő bányája számosan találtatik. Említést érdemel megkülönböztetve a’ remetei, hol a’ Túrja vizén állított vashámor egy a’ legvirágzóbb ’s jelesebb hámorok közül , honnan hazánk több részébe feles számú ’s nagy mennyiségű vasak részint rudakban részint pléhekben hordatnak szét. — Itt készíttetnek erőművek által ásók , kapák , kaszák, szegek ’s több effélék. Itt öntetnek a’legjobb úgy nevezett ,,Merkur“ vaskályhák, kemenezék, kandallók, ’s főzésre igen alkalmas minden nemű konyhaedények , szép ’s filigran ezközök, u. m. gyertya- ’s óra-tartók, álló tükör-rámák, hamv-szedő táczák, emlékek ’s a’t.—Itt öntetett legközelebb a’ Helikonra vezető utat megtört koszorús költőnek, Debreczen városa fijának , honunk literaturája egyik reményének , a’ még zsenge korában elhunyt ’s minden miveit lélektől méltán becsült Csokonai Vitéz Mihálynak azon emléke, mellyet három évtizedi viszontagság után szinte feltalálhatlanná vált temetkezési helyének örökítésére ’s érdemeinek némi megjutalmazására lelkes polgár társai, rokonai, ’s több érdemes honfi, kiknek szivök a’ szép ’s jó iránt nem elfogult hazafiúi tiszta érzésből ’s buzgó indulatból emeltettek a’ korán elszenderültnek. Örömkönyek ömlének arczomon le a’ készülőfélben látott emlék szemlélésekor, ’s halát rebege ajkam honom azon dicső fiai és leányainak, kiknek forró buzgalmuk ’s törekvésük hozta ’s hozhatta tökéletességre ezen rég tenni kellett ’s országunk fen