Regélő, 1837. január-június (5. évfolyam, 1-52. szám)

1837-04-13 / 30. szám

240 forgott. Naune asszony még tánczosnéi öltözetben megmenté a’ reá nézve ide­gen gyermekeket, de a’ mellett annyira megégető magát, hogy azóta művész­­ségét folytatni képes nem vala. — Igen szomorú állapot várakozók tehát reá hacsak Philadelphia városa ama hős tettének jutalmául örökös nyugpénzt nem rendelt volna neki, mellyet e’ szabad tartományok consula Parisban mai napig pontosan kifizet. Mulattató, Haza térvén X. a’ p—i vásárról, felette panaszoskodék feleségének, hogy az ökör-bőrnek semmi ára sincs. — „Atyám ! — közbevág vele volt fija — ugy­e, a’ mienk is igen olcsón kelt­ el.“ — „Ó, még el sem adhattuk!“ — Jön a’ felelet. 7. EMLÉKMONDÁS. Múlandóság. A’ nap ködbe borul, elfogy az oczean, A’ szirtek, ’s a’ hegyek fellegi bérczei Elmállott hamuvá válnak, az ősz idő Mindent féke után ragad. Eldőlnek Babilon tornyai, ’s nem lelik Gyémánt jármokat a’ büszke tirannusok. A’ nagy várakat és kis birodalmakat Vastag rozsda emészti­ meg. Csokonai vitéz Mihály után K. H. K. J. A’ valódi világ egészen más törvények szerint forog, mint azokat egy ábrándozó ifjú magának képzeli. Az akarat ugyan a’ mienk, de a’ telje­sülés azé, ki a’ sorsot mindenható kezével igazgatja. SZONTAGH GUSZTÁV: Gnomák. Minél szerencsétlenebbek vagyunk, annál inkább szeretünk másokat szerencsésitni. ZSCHOKKE után — A’ szív örömei sokkal érzékenyebbek az eszéinél. SAINT EVREMONT után — Minden előítéletnek legroszabbika az, melly hallgatásra kényszeríti a’ szi­vet ott, hol szóllnia kellene. Mme COTTIN után S. Karolina. Tagrejtvény. Kedveli elsőmet, ki a’ halat érzi szivében, Távairól legalább abba kívánkozik ő. Másodikom­ kedves név lesz, ha szülőknek óhajtott Kincse jön , és csak öröm kútfeje lett nekiek, így méltán számláld jelesekhez egészemet akkor, Elsőmnek ha midőn oszlopa ’s híve maradt. TÁPIOFI. Előbbi rejtvény : a. i. o. u. ö. n. betűk. Szerkezi Róthkrepf Gábor, halpiaczon alul a’ Duna partján, 114. szám alatt. Nyomt. Trattner­ Károlyi, úri utsza 612.

Next