Regélő, 1839. január-június (7. évfolyam, 1-52. szám)
1839-03-24 / 24. szám
24 M»»írjelén tarjával etryiift hetenként hétszer vasárnaf» ^és föutürökft. Fé lévi Híjjá helyben Krpekkti 5 ft. bnritektaiamil; postán fi ft. pengőben Budapestiek évnegyedenként i* válthatnak péhlányt. A’ lírhóiratirak eevei száma , \afcy Kéjte VI kr. p.p. ELBESZÉLÉS. vi!* b e t e ge le . C lege') ,Lajos ! tövis-szúrás után kellemesebb a’ rózsa — szólít az orvos. —■ Az öröm csak örömmel keverve ízes. Hogy örömnapjainkat illőség’ becsülni tudjuk, sima kigyó-csipéseknek vonalat kell huzni kedves és kedvetlen napjaink közé. Meg lehet, illy csipés után mondom azt. ..bölcs tanács, kevésnek higyj, de belesebb, senkinek se higyj.“ Most pedig ezt mondom : nyomorult rosz ember , kinek barátja nem Volt; szerencsétlen szánakozásra méltó, ki soha nem szeretett. -- Mostani bajodnak is bizodalnatlanság oka. — ]ia bizodalmaddal barátodat megajándékozod, elmúlnak a’ keserű napok. — De hagyjuk abím a’ komoly leérkézését! — Most tanácsolnám , légy csendesen , nyugodj, nekem M. tanácsnok úrhoz kell mennem. Eliz kisasszony betegi. „Mi! betegé — mond még egyszer barátom! Eliz beteg? — Az Istenért, csaknem veszedelmes? — Egy! meglehet, jól mulatta magát! — Hahaha! — vagy talán a’ kedves hódoló távozott — vagy talán egy kis félreértés. — te oda mégy ? — Sok szerencsét! — Mondd neki, hogy szép, — hogy angyal; hasonlítsd szemeit a’ csillagokhoz, arczát liliomhoz, ajkait rózsákhoz! — Ő ezt ő szívesen hallgatja, — annak örülni fog-----Kérd, hogy szálljon , 's hangját hasonlítsd ^Storazzi énekéhez — vagy, fogadd tanácsomat, hasonlítsd a’ Sirenhez, kígyóhoz — hahaha!4* ,Lajos ez keserű gúny; éppen most jövök Eliztől: ő sajnálva hallá roszul létedet; — hamar segedelemres tüsténti tudósításra kért meg. — Lajos, te angyalt rágalmazol!4 .Igen, angyalt — még pedig földi angyalt — ki olly hiedékeny, mint Éva anyánk —’s ki a’ kígyó szerepét nagyon is betanulta. — Láttad volna őt tegnap! — Igen, neked el kell mondanom! keblem talán könyebbül.4 .