Regélő, 1839. január-június (7. évfolyam, 1-52. szám)

1839-05-02 / 35. szám

nözök jegyzőnktől, bízván azon édes szépekben, jókban, kik tud­ják , hogy parányi csirból lesz százados tölgy; hogy az a’ most gyémántot is hamvvá égető, lángzó szerelem , először csak pilla­natokban jelentgeté magát, mellyeket egy gyanakodó nénike vagy szigorit anyácska sokszor könyűzésig korlátolt, bízva igaz­ság szeretetökben , mi szerint, ha nem önök tánczvigalmi ékjeik­kel jelenend is meg, befogadják a’ vaktól vezetett világtalant, ki (Ámor leghegyesebb nyilára mondom) egy betűig igazat szólland; bevezetem azt. Én hát ezelőtt körül­belül húsz évvel négy esztendős ’s a’ szó teljes értelmében csintalan kis Gazsi voltam; és mihelyt túl­ságos életerőt jelentő testi terjedelmem stílya lehúzott dajkám öléből, az emlővel béreseink magas süvegébe tűzött fapipát, a’ csörgőn sok­szor száj-porosodásig földhöz sújtó ostort cseréltem. Minden tet­tem hatalmas gazdának jósolt, ’s ugyan azért atyám is nyugtán eregeté fölöttem a’ bodor füstöket. — Majd a’ helységi tanitó bod­­zatheájává lettem, ’s előmbe trónozott betűjeiből pipát, aczélt, ostort, kereket 's a’ t. alakítottam. Sokszor elmormolá fölöttem a’ még akkor semmi jelentésű ,,quem Dii odere, paedagogum fe­cere44 — nagy igazságot, de mind e’ mellett, ha bár fog­­ csi­korgatva is, hizelgni kellett a’ sokszor némaságig makacs kis ur­­finak; mert ő ült közvetve a’ falu kormányán. A’ különben is hanyatló korú tanítónak öt évig izzasztása után S * * *-ben vala , tudományos pályám nyílandó. Most — most! — hol vagytok vigasztalások sodronyosai! ? — siessetek óvni a’ repedés fenyeget­te sziveket!— Távoztam. [Folytatása következik•) HAZAI HÍRLELŐ. Gyászhir. — Perkátán (Fejér megye) ápr 22-kán szenderü­lt által boldogabb életre elgyengülés után 66-dik évében m. Radványi gróf Györy Ferencz , cs. k. aranykulcsos, tanácsnok ’s t. n. Bács-Bodrogh törv. egye­sült megyék fő ispánja. Hűlt tetemeit 27-kén , ugyan Perkátán a’ nemzetségi sírboltba vitték, örök nyugalom helyére. Gyászolják elhunytát gyermekei m. Radványi gr. Györy László cs. k. aranykulcsos, és Teréz­yiné , m. Waldecki gr. Boos Ferencz, porosz kir. aranykulcsosnak hitese. Gyászhir. Nyos Palugyai és Thurócz Divéki Platthy Gáspár ur, kir. táblai közbiró, f. április 27-kén elhunyt Pesten, munkás életének 57-ik évében, ’s örök nyugalomra­. Palugyára, szülő földjére, szállíttatott által. Hitcse ’s két gyermeke gyászolják elhunytát. Béke hamvainak.

Next