Regélő, 1839. január-június (7. évfolyam, 1-52. szám)
1839-05-02 / 35. szám
nözök jegyzőnktől, bízván azon édes szépekben, jókban, kik tudják , hogy parányi csirból lesz százados tölgy; hogy az a’ most gyémántot is hamvvá égető, lángzó szerelem , először csak pillanatokban jelentgeté magát, mellyeket egy gyanakodó nénike vagy szigorit anyácska sokszor könyűzésig korlátolt, bízva igazság szeretetökben , mi szerint, ha nem önök tánczvigalmi ékjeikkel jelenend is meg, befogadják a’ vaktól vezetett világtalant, ki (Ámor leghegyesebb nyilára mondom) egy betűig igazat szólland; bevezetem azt. Én hát ezelőtt körülbelül húsz évvel négy esztendős ’s a’ szó teljes értelmében csintalan kis Gazsi voltam; és mihelyt túlságos életerőt jelentő testi terjedelmem stílya lehúzott dajkám öléből, az emlővel béreseink magas süvegébe tűzött fapipát, a’ csörgőn sokszor száj-porosodásig földhöz sújtó ostort cseréltem. Minden tettem hatalmas gazdának jósolt, ’s ugyan azért atyám is nyugtán eregeté fölöttem a’ bodor füstöket. — Majd a’ helységi tanitó bodzatheájává lettem, ’s előmbe trónozott betűjeiből pipát, aczélt, ostort, kereket 's a’ t. alakítottam. Sokszor elmormolá fölöttem a’ még akkor semmi jelentésű ,,quem Dii odere, paedagogum fecere44 — nagy igazságot, de mind e’ mellett, ha bár fog csikorgatva is, hizelgni kellett a’ sokszor némaságig makacs kis urfinak; mert ő ült közvetve a’ falu kormányán. A’ különben is hanyatló korú tanítónak öt évig izzasztása után S * * *-ben vala , tudományos pályám nyílandó. Most — most! — hol vagytok vigasztalások sodronyosai! ? — siessetek óvni a’ repedés fenyegette sziveket!— Távoztam. [Folytatása következik•) HAZAI HÍRLELŐ. Gyászhir. — Perkátán (Fejér megye) ápr 22-kán szenderült által boldogabb életre elgyengülés után 66-dik évében m. Radványi gróf Györy Ferencz , cs. k. aranykulcsos, tanácsnok ’s t. n. Bács-Bodrogh törv. egyesült megyék fő ispánja. Hűlt tetemeit 27-kén , ugyan Perkátán a’ nemzetségi sírboltba vitték, örök nyugalom helyére. Gyászolják elhunytát gyermekei m. Radványi gr. Györy László cs. k. aranykulcsos, és Terézyiné , m. Waldecki gr. Boos Ferencz, porosz kir. aranykulcsosnak hitese. Gyászhir. Nyos Palugyai és Thurócz Divéki Platthy Gáspár ur, kir. táblai közbiró, f. április 27-kén elhunyt Pesten, munkás életének 57-ik évében, ’s örök nyugalomra. Palugyára, szülő földjére, szállíttatott által. Hitcse ’s két gyermeke gyászolják elhunytát. Béke hamvainak.