Regélő, 1841. január-június (9. évfolyam, 1-51. szám)
1841-01-10 / 3. szám
KÜLÖNFÉLE. Némák. Egy furfangos eszű kiszámitá, hogy Európában mintegy nyolczvan ezer néma él. — Ha már azokat is ide számítjuk , kik sokat beszélnek, de keveset mondanak, kik sokat tudnak de hallgatnak, kik sokat mondhatnának de szóllniok nem szabad, megkisértetik az ember kérdezni, mire adatott neki a beszélő tehetség. Physiognomical sajátságok. Meredt, durva haj sokszor a makranczosság jele; sima, lágy haj béketűrést jelent. Gondol- hatók majd mindig eszes emberek s gyönyör-kedvelők. Kopasz haj közönségesen élénk munkás lélek jele; hacsak a’ kopaszfejü nem simítja előre hajmaradékait, hogy homlokát befedje; mert ez mindennapias szellemre mutat. Kora őszülés misanthropia, tartós szenvedés, physical ’s moralis mértéktelen fáradozás vagy éji elszórttságok jele. A’ teljes buja növetü fürtök, mellyeket az idő nem képes megfejéritni, egyarányos, csendes véralkat ’s középszerű elmének jelei. 23 m a purdék, ’s igy a’ választás minden esetre nehéz lesz. Ha tőlem függne , bizonyosan okosan választanék; mert én a’ directorságra concurrenseket practical examenrais kötelezném;‘s többi közt. Íratnék velek egy magyar színházi hirdetményt is, hogy látnám, tudnak-e jól magyarul irni; ’s innen kitudnám , képesek-e megjavitni ama szarvas-hibákat, mellyeket theatrumi czéduláinkon mind eddig olly igen gyakran tapasztalánk. — A propos! a’ nemzeti színház játékhirdetményeit uj esztendőnk első napjától borig és kalászokkal körzött magyar czimer diszesiti. Ez hihetőleg azt jelenti, hogy cara pátriánk gabnával 's borral igen, de pénzzel nem igen bővelkedik (mert notabene pénzt a’ czimer körül csakugyan nem látok). "S ennek igaznak is kell lenni! mert mióta sensu strictissimo nemzeti színházunk van, olly ritka a’ közönség, mintha valamelly ragály ütött volna ki Bizony mondom nektek, illy módon nem sok idegen ajkú polgártársunkat fogjuk megmagyarositni, ’s ha ez még sokáig így tart, majd még a’ magyarok is levetkezik nemzetiségeket (ha eddig volt nekik valami kevés); mert hiszen tudjuk, hogy a’ nemzetiséget a’ színházban kellene tanulnunk. — Uj folyóiratunk közül eddig láttuk már a’ Religio ’s nevelést, pesti hirlapot, közleményeket, ’s világot. A’ két elsőt valóban csinos sőt pompás külsejűnek lehet nevezni. A' két utóbbi e’ tekintetben talán többet is tön , mint erejétől kívánni lehetne. Kívánunk mindeniknek szerencsés pályát, vajha soha se legyen okuk létükön sóhajtozni. A’ pesti hírlapban (l.sz )Kossuth L. neveztetik főszerkesztőnek. Feuilletonjában a’nemzeti színházról T. L. aláírató értekező emlékezvén azt javalja, hogy az opera és dráma béküljön ismét össze. Igen ám könnyű most ezt javalni, mikor már kifutott a’ leves- Jobb volt volna akkor okosat tanácsolni, mikor még a’ fazék körül nagyon égett a’ tűz, melly a’ levest kelletén túli heves forrásba hozta; ekkor inkább a’ sok parázst kell vala elmozditni a’ helyett, hogy azt még jobban élesztettük, igy most nem volnánk kénytelenek kérdezni „mit csináltunk?“ mint Fra Diavolóban a' megrémült torzó. — A’ Sürgöny ez esztendőben még nem jelent meg. Hátramaradását bizonyos raffinált speculatioi körülmény okozá, mellynek mássa magyar hírlapi litteraturánkban még nem volt, de hihetőleg e’ bajt is nem sokára orvosolni fogják. — Az Athenaeum hirdeti, hogy ezután Figyelmezése nem jelenik meg. Hol fogják már ezután íróink neveit koszorúba foglalni?! Tarry.