Pesti Divatlap, 1844. július-szeptember (1-13. szám)
1844-09-08 / 10. szám
Szép élet a szinészi élet , — Ki megpróbálta , tudja jól — Bár ellene a balítélet Vak óriásának nyelve szól. Hogy én lelépek a színpadról , Szivem nagyon, nagyon beteg... Isten veled , regényes élet! Kalandok , isten veletek ! Igaz, hogy ottan a rózsának Sokkal nagyobb tövise van . De olly rózsákat, mint ott nőnek , Máshol keresni hasztalan. Mindezt szivemben igazolják Két évi emlékezetek... Isten veled, regényes élet! Kalandok , isten veletek ! Mert nem lesz már nekem kalandom. Pedig e nélkül a világ Előttem untató , kietlen , Egyalakú, nagy pusztaság. Ki egy országon átfutok , most Egy kis szobában ülhetek... Isten veled, regényes élet! Kalandok, isten veletek! De sorsom egykor még ezt mondja , Ha majd rám megbékülve néz : „Eredj, ahonnan számüzélek , Légy , a mi voltál, légy színész ! Hát addig is , mig újra elzárt Mennyországomba léphetek: Isten veled, regényes élet! Kalandok, isten veletek ! Petőfi. Restauratio. — Nemzeti életkép. — Csillagok alatti valamelly felhőbuvár, sorsproféta, lucskos unalmában megkönyörült elvégre a lengyelvészt könnyező Hegyalján , és szétostorozván harmatdos légtartományait , parancsolá , hogy alkotnának britt ködöt, priesznicz-paripát és határtalan sárkelmét gönczölszekeréhez.... Tokaj nektárgazdag fürtjei fölé pedig hadd ragyogjon arany nap. Beváltaték a legfensőbb leirat, s a tájban iszonyú boráldás kárpótolá Magyarországban a kereskedelmi hiányt. Háttérbe szorult a lenézett csónakelem; czigánypolgárrá szállittaték le a büszke pálinka; bakarral hizlalának vályogot ; a szúbor nyaldosá a csatornapartokat, és legdühösb tengernyelők és vizimádók ezúttal csak nektárfejedelmet istenítenek. Reggeltől estig bordalt kuruttyoltak a mocsárak arszlánjai; fűszálhoz támaszkodva hortyogott a részeg hangya; szeszmámoros juhászkutyák dallamszerűn ugatának hold nénihez ; s ittas kedvükben föllázadtak a rusznyák czerkók beteg egerei. Embereknek nevezett eszélyes lényeknél is megtenné gyümölcsét Babhus király szeszes politikája. Honunk hegyvölgyeit olly gazdagon esőzék át a szőlők hullámai , hogy borözönbe fálasztá szorgalmát a jámbor földmives, nedvóriás bilincsezé a mindenható tudományt; közfalakat döntögetett a nemzeti mákony; ölelgető zsellérjét a kevély patricius; gerezdfüzér koszorúzó musokat; csigeren nyargalt a művészet; borba mosdató szappanát a borbély; tarczali must hódita költői tentákat,... s merre csak szeszgyártó magyar nap világolt : megalapittaték a torok aristocratiája. A társasélet ezen szilaj időszakában ösztönszerűn temetkezék-e végetlen lakomalázba kelet népe?... annyi igaz, hogy megyékszerte vigalomkór dühöngött, s fent mint alant csárdafészekké torzultak a magyar vendégszeretet komoly hajlékai. És én mégis sóhajtgatok feléd, elittasult betyárhajdan!... sohajtgatok pedig hű polgár azon szeplőtlen érzetével , melly imádott hazája érdekére két rész közül kisebbikre egyezkedik. Akkor vadul keringtek aranybor-gazdag billikomok,... szilaj irányt tőrének mámoros szenvedélyek; de romlatlan kebelben nemes szív dobogott, magasan szárnyalt a nemzeties lélek, s erőteljes külsőkön nyugorék a haza és hölgyvilág. Most szelíden forognak ezüstös kelyheink... szunnyadoznak az indulatok... s még férfiak is mézes szavakban ömledeznek , ámde erénymázos bensőkben bűnvezúvok forronganak; lángfegyverül villog a nemzetiség; hon iránti fogalom, világpolgárság alá csempészteték; áruba bocsáttatik minden, mi szent; bágyadtak a baráti, társas , és szerelmi lánczolatok... se polgári élet hazug arczjátékban otthonosul. Oh financz-törvény!... oh fényűzés!... oh beteg polgárosodás ! — Magyarország egyik tiszai megyéjében ugyanekkor meghódolt a borkirálynak a vizek istene, s világ emlékezetére ez egyszer annyira legalább szabályozva lőnek... méltányos természet által (!) a nemzeti tengerek , hogy városok, faluk, paloták és gunyhók nem esének épen vizi áldozatul; csupán alföldi fejködből épült gőzösök, az az : lélekvesztők működének önelőleg szerteszét. Főkormányzónak győződési szokása volt e megyében törvényink parancsát s a kor intését beváltani, mire nézve czélszerűnek látván kutyát a macskával kibékíteni , illy hatalmas bor- és viztermés idején alkotványilag restaurált. Városkák- s faluk-, mezők- és csárdákszerte környeztetve jön a jogpecsétlő ünnep határnapja; s minden törvényszerű és rögtönözött nemes igényre köszörűlé torkát és markait , hogy méltó vendégdarabja lehessen az alkotmány nagy gondolatának. Herczeg és csordás, ténsasszony és harangozó, ispán s egyházfi, táblabiró s vinczellér, mágnás és csizmadia, tömegestül köszönök le magányhivatásukat, s alá szálltak vala a mélységes pinczékbe , tanácskozandók három évi életre és halálra. Kulacsok és kancsók közötti meleg conferencziák illően meghajolván a falusi igazság és városi törvény szava előtt, hatalmas kiküldöttség neveztetett mezők virányihoz idegen tulkokért,... s czélszerü erdei tárnokok kiegészítéséül ősi kaczagány-gombokból fölösleg ólmok öntetének. Illyszerü élőbeszéd levélt megírva a közelgő tisztujitás corpus jurisához, megnémulának a vidéki malmok és