Pesti Divatlap, 1844. október-december (14-25. szám)

1844-12-01 / 22. szám

ito — Néhány gránátos vitéz versgyűjteményt bocsátott közre, melly a pesti polg. gyalog őrsereg zászlófelszentelési ünnepének, emlékére adatott ki a polgárság költségén. Több csinos dolgozat található e könyvecskében, s az irók nemzeti buzgalma méltány­lást érdemel. — Nemz. színházunkban jelenleg Fidelio czimü opera ta­nulta­k, s egy uj franczia dráma, melly Lendvay jutalomjáté­­kául fog adatni. — A Nemzeti könyvtár 7-dik füzete, melly Csokonai min­den munkáinak folytatását tartalmazza, az ismert csinos kiadás­ban megjelent. — Mint biztos kútfőből értesültünk, a Szigligeti által aján­lott színésznő, Prrell Nelli, mintegy két hét múlva megérkezen­dő, s föllépteii a „Zsidóban“ Lizi szerepében, s „Angyal és daemonban“ a főszerepben kezdi meg. A fővárosi közönségről meg vagyunk győződve, hogy ezen színésznő iránt is, ki sok talentummal mondatik birni, méltányos lesz jelenleg szebb jövő reményében, s úgy fog fölötte ítélni, mint ki a vidéki színpa­don, jelességei mellett is, magát tökéletesen ki nem képezhette, s mint kiből valódi művésznőt csupán fővárosi színpadunk foghat előállítani. — Széph­alom. Beöthy Zs. , Czuczor G., Gaal J. , Garay J. , K. Jósika, Kovács P., Nagy I. , Tóth L., Vachot S., Vajda P., Vörösmarty M. urak és alulirt, szövetségbe léptek „Szépek könyve“ czimü almanach alapítására, melly honi elmemüvek jobbjaiból fűzve , a korszaki ízlés tisztult pompájá­ban leend kiállítva, s megnyitja ,hölgykép-sorát azon nemesi szellemeknek, kik nemzeti átváltozásunk történetében, a pol­gárnői erény és tökély jeles rendébe emelék magokat. A válal­­kozó egylet, testvéri őszinteséggel nyitja meg könyvét a szép­h­alom képviselőinek, kik azt, lelkes műveikkel­­gazdagitni haj­landók ; tisztelettel kérve, hogy kézirataikat február végéig, bérmentesen alulirthoz (szarka utcza, b. Forray ház) juttatni szíveskedjenek. Pesten, nov. 21.1844. Kuthy Lajos, szerkesztő. Vidéki hírek. Eger, őszutó végén. Hogy minálunk is gyakoriabbak a mozgalmak, múlt levelemből látható, de azon mozgás a neve­lés érdekében történt; — szükséges azért, hogy a lélek szóra­kozása érdekében is mozogjunk. — Folyó he­lykén nyittaték meg a n. casino ujonan csinosított tereme „zenés estvéli mu­latsággal“ — az egész ünnepélyesen ment véghez. A táncz-, il­letőleg színházi terem egyik része a vendégek számára rendez­tetek el, hogy a rendesen terített s virágos cserepekkel ékesí­tett asztaloknál jóízűen falatozhassanak; második része a most kebelünkben működő színészek számára tartatott meg, kik az esti 7 órakor mindkét nembeli úri vendégek jóizű falatozását az „Egy ur s egy nő a vendéglőben“ darab eljátszásával fűszere­­zék. A darab Egressy s Lendvayné által előadva, nem épen botrányos , de itt általánosan férfiak s hölgyek által botrányos­nak bélyegeztetett, mit mi az egy kissé kihágó szereplőknek tulajdonítunk.*) Jobban mulattató e díszes mulató kort Bangó Péter Kis Julcsáházi költeménye , mellyet Keszyné olly jelesen szavalt. Kilencz óra után a borsodi barnaficzkók — kik va­csoraközben nem épen megvetőleg játszók a pórias s még is annyira lelkesítő magyar darabokat , keringőt, majd aztán a körmagyart, franczia-dsidásnégyest, s berekesztőleg a csárdást egész tizenegyig lelkesen játszották, de még lelkesebben lesték el azokat a jelenvolt hölgyek s ifjak. A haszonbérlő Bernát Fe­­rencz úr valóban jól mulattató a közönséget ezen vállalkozásá­val, csak azt óhajtottuk volna , hogy a kiszolgáltatás serényebb, a pinczérek magyarok — mert tolmácsokra volt szükség a né­met ficzkók ellenében — és az étlapon feljegyzett áron túl nem taksálok lettek volna. Éjfél után mintegy három órakor — a poharazás után — a casino teremében valóban botrányos jelenet fordult elő, melly a tanuló ifjúság és casino közti súr­lódásokat ismét előidézné , ha olly könnyű tagja nem lenne a ca­­sinonak a sértő. A másik kihágás a casino épületében nem régen nyitott kávéházban történt azon estve, mit épen nem le­het csodálni, mert e­gyülhely a kávéház nevezetet csak bito­rolja, de valódilag tivornyázó barlang, s csodáljuk, hogy az illetők nem eléggé ügyelnek az ifjúság erkölcsi állására, melly annyival is inkább veszedelmesb , minthogy az ollyannyira uzso­rás kávés kártyázás közben a tőkéhez hasonló kamatra adván pénzt — őket szépen le szokta főzni. — F. hó 19kén, mint Erzsébet napján tartatott a szarvasi vendéglőben a Katalinból; a casino teremében pedig 27kén ment végbe.­ — Készülőben van a „kisdedóvóintézet“ részére adandó tánczmulatság is , mellyről annak idejében részletesen: Csipdessy hajót. Kun-Szent -Miklós. Egy vándor színész társaság sá­­toroz, városunkban, irgalom és könyörület tartják fenn sátrukat. —­ltalános jellemzésül egy barátom elméneten jegyzé meg ró­­lok , hogy ők mindgyájan művészek, a mennyiben kezök alatt minden mű el­vész.—Adók a Farsangi iskolát kétszer (ön szer­kesztő ur, aligha ezen urak számára irta e darabját), Szökött ka­tonát, Két pisztolyt!­ s mind hárman a mártírok kínos szenve­désein mentek keresztül s vértanúi lőnek illyés egyének kezei­ben hitük­ és nevüknek. A tagok közül Váradi színi tehetségeire nézve legkitűnőbb. A többiről halgasson a krónika. Átok-e vagy áldás a művészetben illyen egyének szerepelése, ébreszt-e na­gyobb rokonszenvet a színészet iránt illyes kontárkodás, tanú­sítja azon idegenkedés és kevés részvét, melylyel kis városaink az illy vándor-szinészek iránt viseltetnek. — A belföldi kelmék viselését erősen pártolják nálunk. Jr. Jr. Debreczen, őszutó 18. Kedves barátom ! Azt irád, hogy Debreczenben nagy dolgok történnek, s én mégis lapodat mind­eddig egy betűvel sem tisztelem­ meg. Hosszas hallgatásom okát már tudatom veled, s igy nem vádolhatsz hanyagsággal.— Most örömest írnék azon nagy dolgokról, mellyekről soraidban em­­lékezél, de megvallom, azokról itt mit sem tudunk, vagy annyi­ra megsürüdött társas életünk légköre, hogy oda halandó sze­meim be nem hathatnak; mert az csak nem olly nagy dolog, hogy a torony födelét bádogozzák, habár egy kissé különös, hogy épen most őszszel fogtak a munkához; továbbá, hogy néhány ház épült, s kitünőleg egy nevetséges ízléssel, melly ellen a helybeli építészek a debreczeni-n.váradi értesítőben óvást is tet­tek. Mindez igen kisérdekű tárgy az olvasó közönségre nézve. *) Nem akarjuk itt a derék Somogyi úr társaságát részletesen bírálni , de majd annak idejében szólandunk róluk is. Cs. L.

Next