Pesti Divatlap, 1844. október-december (14-25. szám)

1844-11-10 / 19. szám

Fővárosi nyílt hilére. — Kisfaludy Sándor, a nagy költő, Himfy szerelme és a hajdankori regék írója, nincs többé ! — Kedves lakhelyén Süme­gen múlt hó 28an halt meg korgyengülésben, élte 73 ik évé­ben. Halálának tudósítója szerint egy nemzeti kincset hagyott hátra kéziratban, mellyen már több év óta dolgozott, t. i. a nemesi fölkelés (insurrectio) n­a­p­l­ó­j­á­t, s Himfy köl­tőjének hattyúdalát. Nem kell említenünk azon roppant ha­tást , mellyet az elhunyt költő a magyar olvasóvilágra gyakor­lott , mélyen van az bevésve majd minden betűismerő magyar hölgy és férfi szivébe, kik közül sokan könyv nélkül tudják az általa megirt szerelmi bibliát. — Himfy verseit, sőt még a Bala­ton , Csobáncz és Tátika körül lakó pórok is éneklik néhány köl­teményeit , s jelesebb művei fenmaradandnak még, Károly test­véreként szólva ,,és magyar, áll Buda.“ — Nem is hiányzott számára a nemzet köztisztelete, melly leghatalmasabban nyilat­kozik az ő dicsőítésére tartott költői dalünnepben. Ez volt a leg­szebb virág Kisfaludy Sándor hervadhatlan érdemkoszorujában. — Várjon lesz-e csak kis emlékköve is az elhunyt költőnek test­vére nagyszerű szobra mellett?! Hisz erre amaz is csak olly ér­demes ! — Mostani vásárunk a rosz idő és utak miatt árnyéka sem lehet a múlt augustusi vásárnak, mit színházunk középszerű kö­zönségei is tanúsítnak. — Jeles színműírónk Szigligeti megérkezett erdélyi utjá­­ból, s minthogy még eddig nem beszélhetünk vele, csak hirből halljuk, hogy útközben ismét egy uj, hatásos népszínművön dol­gozott, mellynek czime : „Debreczen titkai.“ — Gróf Károlyi Györgyné és gr. Batthyányi Lajosné nem rég a legegyszerűbb belföldi szövetekben tevék diszlátogatásai­­kat, s a nagylelkű magyar hölgyek példáját követni számosan határozák. — Épen most jelent meg, s minden könyvárusnál és szer­kesztő hivatalunkban is kapható a magyar költészet egyik legér­dekesebb virágfüzére : Petőfi Sándor versei. Nem azért, mivel az ifjú költő lapunk becsét szép dolgozatival olly gyakran emeli, de tiszta meggyőződésünk sugallatából ajánljuk e köny­vet minden irodalombarátnak. Mert Petőfi Sándor verseit nemes költői egyszerűség, gondolat- és érzelemmélység, szellem- és nyelvben sajátos eredetiség, s a legnagyobb lyrai változatos­ság bélyegzi. H­ü­vig és komoly költeményeit egyforma jeles­séggel alkotja, s a nép tősgyökeres magyarságé nyelvén csak úgy tud szólani, mint a legfinomabb, legműveltebb irói nyelven, s itt meg uj ötleteinek kimerithetlen forrásával a legkisebb tár­gyat is érdekessé tudja tenni. Némellyek azon észrevétele, mi­szerint Petőfi igen sokat ír magáról, legkisebb nyomatékkal sem bír, sőt csak dicséretére válik a költőnek, mert a lyrai költé­szetben az egyéniség, a személyesség (subjectivitás) érdekes köl­tői feltüntetése a legszebb, de egyszersmind a legnehezebb fel­adatok közé tartozik. Ami szemünkben az a valódi költő, ki bel­seje legmélyéből, mintegy szíve véréből meríti, írja tárgykor­látoltságot nem ismerő költeményeit,­­ épen úgy, mint Petőfi írja. Ő mint sok pályatársa , nem tűzi ki a holdvilágot, szerel­met, hazát és bort versei főtárgyául, hanem is nagy változatos­sággal mindenféléről, mik az említett szokásos költői tárgyak kö­rén kívül is esnek. — És az a könnyű, folyékony verselés, melly minden művét olly kellemes olvasmánynyá teszi! Valóban nem lehet csodálni, hogy Petőfi most már a szépet és jót méltányol­ni tudó honleányok és fiúk előtt közkedvességben áll. Minél fogva bizton reméljük, hogy verseinek összes olcsó kiadása igen ka­pós lesz, s hamar elkelend. — Hirsch Daenemark a lengyel-izraelita rabbi múlt vasár­nap adó próbáját rendkívüli emlékező tehetségének a kis re­­boutteremben. Ő az egész talmudot szóról szóra tudja, sőt ké­pes megmondani, az egyes mondatok hányadik lapon, hánya­dik sorban feküsznek. Mondják, hogy egy orosz tábornok egy­kor 100, előtte egészen ismeretlen közkatona nevét olvastató fel, s ő rögtön mind a száz nevet egymásután hibátlanul mondó el, sőt visszájáról is elősoroló a nehézkes hangzású orosz ne­veket. Rendkívüli tehetség ! — Vimercati mandolinavirtuóz hangversenye igen kis hall­gatóságot birt összegyűjteni. Hja okosodni, művelődni kezd a világ s inkább adunk most 1 pengő forintot maradandó becsű művért, mint egy két hamar elreppenő szép zenehangért. — A középponti vasútnál 7—800 ember dolgozik, s egy helyett már alkalmasint két pályaudvar fog felállittatni. — Garay barátunk most végezé be ,,Cilley Borbála“ czimü szomorujátékát, melly véleményünk szerint, mind érdekes, válto­zatos cselekvény, mind kor- és emberjellemzés , mind pedig nyelv tekintetében, minden eddigi drámáit jóval felülhaladja. — De azért lesz-e hatása a színpadon vagy nem, azt bizton jósol­nunk nem lehet, noha a gyöngébb műveknek is tudnak színpa­dunkon hatást csinálni, ha t. i. akarnak, mert ha a közönség egy részének nem is igen tetszik valamelly színmű, de azért ha gyakrabban adják, a mű legtöbb esetben fenmarad a repertó­riumon. — Néhány pesti lap újdonságai közt azt is olvashattuk legújabban, hogy a nemz. múzeum termeii most fel­ .: TáJRCZA m­

Next