Pesti Divatlap, 1844. október-december (14-25. szám)
1844-12-08 / 23. szám
— ,,A hit ereje“ — „Őrangyal“ — „Pályakép“ — „Kórágyon“, és „Anyámról.“ — Ezen vallási almanachot négy csinos rézmetszet díszíti, s kiállítása átalában ízletes. Nemcsak érdekes béltartalma—de különösen szívnemesitő irányánál fogva is, ajánljuk azt főkép vallásos érzelmű hölgyeinknek. — Már két hírlapban olvastuk azon tanácsot, miszerint a nemz. színház belépti díja fölebb emeltessék azon okból, mert a német színház belépti díja magasabb. Igen ám, de a német színházat nem pártolja a nemzet segedelempénzzel, s ott a haszonbérlő bármilly nyerekedési fogással élhet. Egyébiránt is az árfölemelés bizonnyal elidegenítő volna a magyar közönségre nézve. Ismerni kell ezen nem-adózó népet! — Ó-Budán már nőruhákra való gyapjukelmét is készítenek. És igy egy részben segítve van a legnagyobb szükségen is, melly a védegyletbe lépett hölgyeket annnyira aggasztó. — A pesti műegyesület hosszas jelentéséből, helyszűke miatt egyedül azon örvendetes határozatot emeljük ki, miszerint az egyesület hódolva a közkívánatnak, ezentúl pályadíjat tűzend ki nemzeti tárgyú történeti képekre; a pályázók egyedül belföldi festészek lehetnek. És az egyesület csak ezáltal fog számolhatni a nemzet részvétére. — A napokban egy lengyel zsidó sok jeles képet hozott ide egy elkobzott varsói képgyűjteményből eladás végett, s néhány lelkes műbarát kis idő alatt igen jutányos áron vásárla meg a képeket. — Egy érdemes úriember a következő figyelmeztető sorokat küldé be hozzánk : „Pest főváros , s ezért bir azon különös kiváltsággal, hogy száraz időben feneketlen homok , esős időben feneketlen sárnak gázolhatásáért megfizettesse az utazókat — ha t. i. nem nemesek vagy polgárok, különösen az üllői utón , főkép a vámon belől, a sártengerben szinte úszik a ló ; a vámfán kívül számtalan pocsolya áll az utazó rendeltetésére, mellyekbe marhája belefuthat, anélkül, hogy a Dunát kellessék keresnie. Ha az utas megunta már a kocsi tetején állva a főváros kiterjedését bámulni, megkísértheti a sárgázolást, vagy várható ,szerencsére míg kocsiját mások tovább segíthetik, mig ismét újra elakad , mi csak a lőrinczi pusztáig is gyakran megtörténik. Mondja aztán valaki, hogy Pest nem igyekszik vendégeit megtartani, midőn módot sem nyújt nektek tovább mehetni. A városba épen az után valahogy csak becsúsznak a szekerek, — minthogy a bemenet lejtős — de kimenni alig lehet. Ez igen helyes, mert csak igy válhatik Pest a kereskedés középponti lakhelyévé, piaczává. Illy körülmények közt a vámfát fűtési fának kellene vágatni, s tovább is a gondviselésre bízni ezen remek ut állapotját.“ — Alig jött közre Rózsavölgyi Iparvédő czímű népies magyarja, s ime nyomban követendi ezt Bartay Ede Védegyesületi körmagyarja is. E szerint a védegyleti tánczvigalom már bir két zeneművei mind a kétféle magyar táncz számára. — Zenéről lévén szó , meg kell említenünk, hogy az uj évre Wagner műárus egy igen érdekes népdalfüzetet adand ki zongorára alkalmazva. Különösen hét jeles népdlalt Czuczor, Petőfi , Kunoss és Grassigertől. A műértők igen dicsérik e melódiákat , mellyeknek szerzője Szénfy Gusztáv, ki már több sikerült nemzeti hangművéről ismeretes. A szerző úr szives volt ezen népdalfüzért e lap szerkesztőjének ajánlani. Uj évi ajándékúl mi is közlendünk azokból egy párt a Pesti Divatlap mellett. — Beimel könyvnyomtató intézetét nevezetes változás , javulás éri a jövő évtől kezdve. Az intézet számára máris igen csinos betűk öntetnek, s több gyorssajtó készíttetik. Sok szerencsét kívánunk ezen, irodalmunk gyarapodása, s a pesti könyvnyomók magas árszabása miatt annyira szükséges vetélytársi fölemelkedéshez ! Éljen a concurrentia ! s győzzön a jobb! — Egy időtől fogva örömmel tapasztaljuk, miként Egressy Béni zenésztársasága , megfelelve a közkívánatnak, kivetkezék egyoldalúságából, s most már sok jó régi csárdást, s Rózsavölgyi művei közül is több jeleset játszik. — A jövő farsangon adandó magyaros tánczvigalmakhoz leginkább ajánlhatjuk ezen zenésztársaságot, melly mindenféle tánczzenét ügyesen játszik, s kiváltó magyart ugyancsak talp alá húzza. A körben is szívesen elhallgatnánk őket havonként legalább kétszer, háromszor! Azonban a tespedésnek indult nemz.közről még majd bővebben fogunk szólani. — Schedel Ferencz. m. academiai titoknok, az egyetemi könyvtár igazgatójává neveztetett ki, s e szép hivatalt alig lehetett volna más valakire méltóbban ruházni. — Most jelent meg a Tudománytár septemberi füzete, s mind értekező, mind irodalmi része tartalmas , változatos. — A napokban Vörösmarty, Vachot Sándor s e lapszerkesztője előtt olvasó fel Petőfi legújabb nagy költeményét, illy czim alatt: János vitéz, s ezen, irodalmunkban még eddig szokatlan modorú népmese szép költői kidolgozása mindnyájunk tetszését nagy mértékben megnyeré. Magas phantázia, sajátos népi elem , meglepő regényes irány bélyegzi az egészet, s ezen kalandoros csodás mesében költő annyira eltaláló a népies nyelvet, s mese-előadási modort, hogy azt mind a mivelt közönség, mind a köznép nagy gyönyörrel fogja olvashatni. — Petőfi ez új műve nem sokára sajtó alá kerülend, s biztosan merjük állítani, hogy nagy tetszésben részesülend. — Említve volt néhány lapban , hogy e lap szerkesztőjétől kis idő múlva egy vígjáték fog adatni a nemz.színpadon. Miután azonban az előadásra nézve némi akadályok jöttek közbe, felvilágosításul értesítenem kell a közönséget, miként a dramabizáló választmány nem egy, hanem két kis vígjátékomat tartó előadásra méltónak; de minthogy egy harmadik egy felvonásos vígjátékomat, mellyet én a két előbbinél jobbnak tartok, s melly a belföldi ipar megkedveltetését korszerűen tárgyazza , — minden alapos ok nélkül visszautasító, — e nélkül amazok előadását nem engedhetem , annyival is inkább , mert a következés már igen gyakran megczáfolá a drámabiráló választmány véleményét, s védegyleti vígjátékom csak tévedésből került a választmány elébe, mellynek motiválatlan, ingatag bírálata alá én részemről soha egy drámámat sem akarom vetni. És ha a nemz.színház igazgatósága által még csak arra sem tartatom méltónak , hogy a már két elfogadott mű mellett egy, bár visszautasított, de a többi közt legkorszerűbb vígjátékomat előadassa , — ám akkor lehet-e ezen csak némellyekre nézve kedvezménnyel biró pályán lelkesedéssel munkálkodni ? — ám akkor nem lesze némelly drámaíró arra kényszeritve, hogy művét vidéki színpadon adassa, miután magát minden igaz ok nélkül kiszorítva tudja a nemz. színpadról?! — A hid már kiszedetett, Dunánkat sürü jég födi.