Pesti Divatlap, 1844. október-december (14-25. szám)

1844-10-13 / 15. szám

P-né asszonyság, baracskai lakos, még ma is hiszi a tátosok*) létezését — sőt nem csak hiszi, hanem nála gyűlések is tartatnak! így jön az, hogy ezelőtt néhány évvel, egy férfi Veszprémből beköszönt, és a különben is már hiszékeny asszonynyal elhiteti, hogy ő a tátosoknak , nem ugyan fejedelme , de főnöke , s az asszonynyal szövetségre lép. Egy dús vacsora alatt elbeszéli, mint kapta nagypéntek éjszakáján a gonosz szellemtől — miután a tizenharmadik iskolát kitanulta, és szerencsekerékre lépett — villámok fényinél s tompa dörgés alatt a temetőben a fekete könyvet, mit ő balkézzel kapott be a sátántól bűvös várába. Ugyan e vacsora után, mint az aszszonyság saját ajkiról hallám , s hallom máig is, mit ő rendüzetlenül hisz — az említett.... ez., ur, sötétben látatlanul, több varázsszavak közt, előhivá a gonosz szellemet; és kérdései, — miknek én csak utolját közlöm — ,mit kívánsz érte?! „tizenkét huszast‘‘ jön a felelet!! — Hihetőleg hasból beszélt a csaló úr, és a sátánnak, azaz magának pénzt adatott. Ez időtől sok tátos pénzcsaló megfordult a gazdag asszonynál; volt mulatság, gyűlés, törvénykezés, evés-ivás , hazudosás, amiknek az asszony áldozatjává lett, mert ma már szegénységgel küzködik. De ő boldognak hiszi magát, mert reménye és balhite lángol még! A napokban meglátogatom, és illy beszédet hallok tőle : ,mejh csak lett volna vérrel harmatozó füvünk, midőn Csókakővárt öt hétig ástuk, tudom volna pénz — akkor nem kaptunk egyebet, mint golyóbisokat, és rongált ágyukat,meg egy erősen lakatozott vasajtót; kár, hogy a grófné nem engedett beljebb hatolnunk! Hanem semmi, mert most a tárosoknak országgyűlésök van, és ha a pozsonyi elvégződik, akkor annak is vége szakad, s a földalatti kincsekkel uj rendelkezés történik, majd szerencsét próbálunk a sírból kivett koporsószeggel. E gyűlés oka, mond, hogy ...ez, az már régen meg nem látogatott **). Nézze, öcsém uram***), ez lesz még egyszer hatalmas tátás,s ekkor egy nála tartózkodó váltott gyereket mutatott, ki természet csodájaként születvén, négy sor foga és serteszőrös háta volt), de nem hisznek az ostobák, s csak kicsúfolnak , — hanem úgy kell nektek, baracskaiak, ezért ment föl az idén is a sárkány, és elverte a jégvetésieket!‘— Midőn mondom, hogyan hiheti a tátosok létezését? Így felelt ,már hogy ne hinném, hiszen ha a régi bölcsek megjövendölték a Krisztus születését, mert ne látnák ezek meg a rejtett kincseket, azokat szintúgy, mint ezeket, a bölcs isten teremtette igy. S ne higye édes öcsém uram, hogy közöttük csak dikdált emberek, hanem nagyok is vannak (!!).‘—H. alispánunk, már többször szétverette házából a czéhgyülést, és ...ez.. urat több csalásiért-ben tömlöczbe is csukták, — de mitsem használ; mert kóbortársai az ingyen lakomára éjjel is ellátnak, s terveznek alvilági bűbájos sorsuk fölött! — Népnevelés, jöjön el a te országod! X.X. Ki sem kívánhatja tőlünk, hogy leginkább hölgyek által olvasott lapunkban hosszasan bonczolgató, vagy épen száraz tudományos bírálatokat adjunk. Ez a kizárólag kritikai irányú lapok feladata. És mi eleget teszünk körünkben, ha szépirodalmunk újabb terményeit röviden, s csak átalánosan ismertetjük meg olvasóinkkal; minél fogva, hogy kimerítő és több oldalú meg támogatott (motivált) bírálatokat csak igen ritkán adhatunk, az nem a mi hibánk. Frankenburg kérdéses munkái már különféle lapok és folyóiratokban szétszórva megjelenvén, még emlékezetünkben koránsem avulhattak el; mindazáltal így összeszedve is sok ideig bizándnak uj és uj érdekkel az olvasni szeretők előtt. — Mert átalában F. műveiben nagy részint villanyszerű elevenség, jó kedv, jó humor, majd találós, éles gúny, majd ismét kedves játszi kedélyesség, nemes irány s könnyű, folyékony előadás található. És alig lehetne F. műveiben más hiányt felmutatni, mint azt, hogy átalában az ő dolgozatit csak igen kis részben lengi át valódi magyar szellem, csak kevéssé jelölt nemzetiségünk sajátos bélyege. Frankenburg novellái szépek, de hiába keresed bennük a sziveinkhez legnagyobb hatással szóló magyar életet, s az alakok nemzeties jellemét, mi pedig költészetünkben minden író által lényeges dolognak tekintendő. Fr. legtöbb jó ötlete, elméssége a korcs vegyületü, idegen elemű fővárosi élet körül forog, s habár erre tett gúnyos ezélzásaiban nemzeti irány rejlik, de ha íróink Örökké csak ezen nemmagyar tárgyat használják anyagul, — akkor hol találjuk hát fel nemzeti költészetünk azon leginkább vonzó varázsát, mellynek főfeladata a magyar életet és jellemeket tiszta, sajátos eredetiségükben feltüntetnie. Azt sem lehet helyesleni, hogy Fr. Írásmódja több helyen németes kaptára van ütve, s beszédébe franczia szavakat, zagyvalékot keverni mód nélkül szeret, és ez különben jeles művein épen úgy jön ki, mintha a szép tiszta selyem ruhára másszínű posztófoltokat aggatnánk. Frankenburg ugyan jelenleg is kedveltebb íróink közé tartozik, de ha az említett hiányt eltávolítaná jövőre készítendő műveiből, ez mind reá, mind reánk nézve csak nyereség volna. Felszólítás Petőfi versei ügyében. Azon t. ez. egyesületek s egyesek, kik a Petőfi verseire gyűjtés végett nálok levő aláírási iveket eddigelé be nem küldék, — azon aláírási iveknek, a begyült pénzzel együtt, Antal Mihály úrhoz, a nemzeti kör pénztárnokához — ki naponkint d. e. 0 órától, d. u. 1 óráig a nemzeti casino könyvtárában, — d. u. 2 órától pedig 6 óráig az aláírási ivén is megnevezett saját szállán (Borz-utcza 219. sz.) található, — minél előbbi beküldésére tisztelettel kéretnek. Beküldési záridőul jövő novemb. vásár határoztatott. Pesten 1844. oct. 5d. Vörösmarty Mihály, m. k. alválasztmányi elnök, Várady Antal, m. k. körjegyző. Irodalmunk. FRANKENBURG MUNKÁI. ,Estikék, czim alatt. I. és II. kötet. Kiadja Heckenast Gusztáv. 1844. Ára 2 pengő forint, Művészetünk. Kemzeti színház. Őszhó 1. Nemesek hadnagya. Dráma 5 felv. Kovács Páltól. — 2. Miczbán-család. Dráma Szigligetitől. __ 3 Bájital. Vig opera 2 felv. Donizettitől. Paksyné (Mochonaky Amália) Adina szerepében, mint vendég lépe *) Azaz pénzlátok. ••) Igen bizony, hogy már elszegényedtél, jó asszony! "**) Szavajárása. X.